Katona Anna
irodalomtörténész, műfordító, pedagógus
Született: 1920. július 7. Debrecen
Meghalt: 2005. január 19. USA
Család
Sz: Katona József (†1925) jogász, törvényszéki bíró, Kenyeres Margit. Hajadon, gyermektelen.
Iskola
A debreceni Dóczi Leánygimnázium éretts. (1938), a debreceni Tisza István Tudományegyetemen francia–német–olasz (1943) és angol szakos középiskolai tanári okl. (1944), az Egri Pedagógiai Főiskolán orosz szakos általános iskolai tanári okl. (1952), az ELTE Lenin Intézetben orosz szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1954). Tanulmányai idején kétszer volt 3-3 hónapig tanulmányúton Franciaországban (1940-es évek), majd Genfben volt ösztöndíjas (1947–1948). A KLTE BTK-n doktorált (1959), az irodalomtudományok kandidátusa (1965). MLEE-t végzett (1963).
Életút
A II. vh. végén Bécsbe deportálták, ahol az Ostmarkwerke nevű hadigyárban dolgoztatták mint vasesztergályost (1944–1945). A debreceni Dóczi Leánygimnázium óraadó tanára (1943–1944), r. tanára (1945–1952), a debreceni Kossuth Lajos Gyakorlógimnázium r. tanára (1952), vezető tanára (1952–1954), a debreceni Fazekas Mihály Gyakorlógimnázium vezető tanára (1954–1957). A KLTE BTK Germanisztika Intézet Angol Részlege, ill. az Angol Tanszék tanársegéde (1957–1960), egy. adjunktusa (1960–1967), egy. docense (1967–1975), Amerikában telepedett le, a dél-karolinai Charleston Egyetem professzora (1975-től). Cambridge-ben járt hosszabb tanulmányúton (1960). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1962–1965).
Középkori angol nyelvű irodalommal, az angol reneszánsszal, az angol és amerikai irodalom magyarországi fogadtatásával és a 18–20. sz.-i angol regény történetével foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a 19. sz.-i angol realizmus jelentős alakja, George Eliot (= Mary Anne Evans; 1819–1880) írónő munkásságának feltárása, magyarországi hatásának tisztázása terén. Műfordítóként elsősorban klasszikus angol és amerikai irodalmat és lektűrt tolmácsolt. Miután ösztöndíját 1975-ben nem hosszabbították meg, végleg Amerikában maradt, ahol elsősorban klasszikus magyar irodalmat tanított és magyar irodalmat tolmácsolt. Angol nyelvű monográfiát írt Csokonai Vitéz Mihályról (1980).
Szerkesztés
Kisebb írásai, kritikái és fordításai a Nagyvilágban jelentek meg (1965-től).
Főbb művei
F. m.: Le figure femminili della Gerusalemme liberata. Tanári szakdolgozat. (Debrecen, 1942)
Das junge Deutschland und franzözische Literatur. Tanári szakdolgozat. (Debrecen, 1942)
Hungarian References in George Borrow’s Novels. Tanári szakdolgozat. (Debrecen, 1944)
Az ipari munkás ábrázolása az angol szépirodalomban, Shakespeare korában. Egy. doktori értek. (Debrecen, 1959)
Revolutionary Aspirations of the Industrial Workers as Reflected in the English Literature of Shakespeare’s Time. (Acta Universitatis Debreceniensis, 1960)
Az I. gimnáziumi tankönyv 20. olvasmányának tanítása auditív-lexikai módszerrel. (Idegen nyelvek tanítása, 1960)
George Borrow magyarságképe. (Alföld, 1960)
Twentieth Century English Literature in Hungary. 1945–1959. (Acta Universitatis Debreceniensis, 1961)
A Vízkereszt a Nemzeti Színházban és a stratfordi Shakespeare Memorial Theatre színpadán. Thackerey születésének 150. évfordulójára. (Alföld, 1961)
A technikai jellegű szókincsről. (Idegen nyelvek tanítása, 1962)
A Shakespeare korabeli angol irodalom a munkásságról. (Filológiai Közlöny, 1962; és külön: Bp., 1962)
American Belles Lettres in Hungarian Translation 1945–1961. Some Recent British and American Works on George Eliot. (Angol Filológiai Tanulmányok. I. Debrecen, 1963)
Problems of Adjustment in George Eliot’s Early Novels. (Acta Litteraria, 1963)
A regényíró George Eliot és huszadik századi átértékelésének problémái. Kand. értek. (Debrecen, 1964)
The Changing Image of George Eliot. (Angol Filológiai Tanulmányok. II. Debrecen, 1965)
A változó világ George Eliot regényeiben. (Filológiai Közlöny, 1965)
A kézművesek világa az angol drámában Shakespeare-től Dekkerig. (Shakespeare-tanulmányok. Szerk. Kéry László, Országh László és Szenczi Miklós. Bp., 1965)
Russian Literature and Modern English Fiction. (Helikon, 1966)
A byronizmustól a „dühöngőkig.” (Alföld, 1966)
English Literature in Hungarian Translation. 1945–1965. (Angol Filológiai Tanulmányok. III. Debrecen, 1967)
George Eliot és Thomas Hardy. (Filológiai Közlöny, 1967)
Angus Wilson’s Fiction and Its Relations to the English Tradition. (Acta Litteraria, 1968)
A valóságábrázolás problémái George Eliot regényeiben. Monográfia. (Bp., 1969)
Lazarillótól Augi Mach-ig. A pikareszk magatartás változatainak vizsgálata. (Filológiai Közlöny, 1970; angolul: From Lazarillo to Augie March. A Study into Some Picaresque Attitudes. Angol Filológiai Tanulmányok. IV. Debrecen, 1969)
Mozaikok az amerikai négerkérdésről. (Alföld, 1970)
Picaresque Satires in Modern American Fiction. (Acta Litteraria, 1970)
A magyarországi Dickens-kritika. (Filológiai Közlöny, 1971)
Hungarian Travelogues on Pre Civil War America. (Angol Filológiai Tanulmányok. V. Debrecen, 1971)
„Sally néni civilizációja” és az amerikai tudathasadás. (Filológiai Közlöny, 1971; angolul: Aunt Sally’s Civilization and the American National Schizophrenia. Acta Litteraria, 1972)
A huszadik századi angol irodalom főirányai. Main Trends of Twentieth Century English Literature. Egy. jegyz. (Bp., 1971; 2. kiad. 1974; 3. kiad. 1980; 4. kiad. 1981)
George Eliot hazai fogadtatása a XIX. században. (Helikon, 1972)
Az angol irodalom története. Monográfia. Szenczi Miklóssal, Szobotka Tiborral. 40 táblával. (Bp., 1972)
Nineteenth Century Hungarian Travelogues on the Post Civil War U. S. (Angol Filológiai Tanulmányok. VII. Debrecen, 1973)
Az egyetemi angol nyelvi tantervek problémái. (Felsőoktatási Szemle, 1974)
The Hungarian Image of Benjamin Franklin. (Canadian–American Review of Hungarian Studies, 1977)
American Influences on Hungarian Political Thinking from the American Revolution to the Centennial. (Canadian–American Review of Hungarian Studies, 1978)
Mihály Vitéz Csokonai. Monográfia. (Twayne’s World Authors Series. Boston, 1980)
F. Szologub esztétikai koncepciójának kudarca Kis démon c. regényében. (Filológiai Közlöny, 1994)
szerk.: Szöveggyűjtemény a reneszánsz és a polgári forradalom korának angol irodalmából. I–II. köt. Szerk. Békés Ágnessel, Országh Lászlóval. (Bp., 1960–1968)
Az amerikai civilizáció. A Casebook on the United States. Szöveggyűjtemény. Szerk. (Bp., 1969)
Wilson, Angus: Angolszász furcsaságok. Regény. Ford. Szilágyi Tibor. Az utószót írta K. A. (Világkönyvtár. Bp., 1972)
Angol filológiai tanulmányok. VIII. köt. Szerk. (Debrecen, 1974)
ford.: Mossé, Fernand: Az angol nyelv történetének vázlata. Egy. jegyz. Ford. Békés Ágnessel. (Bp., 1959; 2. kiad. 1960; 3. kiad. 1961; 6. kiad. 1974; 7. kiad. 1981)
Coombs, Nina: A szenvedély birodalma. Regény. Ford. (Vörös rózsa. Szerelmes regények. Bp., 1990).
Irodalom
Irod.: Bakó Endre: K. A. (Hajdú-Bihari Napló, 1991. jún. 29.)
Pickney, Mary: K. A. (Hajdú-Bihari Napló, 2005. febr. 23.). *Bibliográfiákban művei összekeverve Oroszné Katona Anna (1944–2008) könyvtáros, bibliográfus műveivel!
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
