Kalecsinszky Sándor, sasini és brzesciani
kémikus
Született: 1857. február 27. Sátoraljaújhely, Zemplén vármegye
Meghalt: 1911. június 1. Budapest
Temetés: 1911. június 3. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Régi lengyel nemesi családból származott. Sz: Kaleczinsky Félix (= Kalecsinszky Bódog 1812–1882), az Ungvári Népbank pénztáros tisztje, West Kornélia (1827–1896). Testvére: Kalecsinszky József (1852–1899), a MÁV osztályvezető mérnöke Kecskeméten, Kalecsinszky Dezső (†1878) és Tintz Antalné Kalecsinszky Jusztina.
Iskola
Az ungvári római katolikus főgimnáziumban éretts. (1875), a budapesti tudományegyetemen kémia szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1882), majd Robert Wilhelm Bunsen (1811–1899) heidelbergi laboratóriumában tanult (1883). Az MTA tagja (l.: 1902. máj. 9.).
Életút
A budapesti tudományegyetem Kémiai Intézetének gyakornoka (1878–1882), tanársegéde (1882–1883), Heidelbergben, majd több nyugat-európai városban járt hosszabb tanulmányúton (1883–1884), a Magyar Királyi Földtani Intézet vegyésze (1883–1898), fővegyésze (1898–1911).
Ásvány-, kőzet-, ásványvíz-, kőszén- és agyagvizsgálatokkal foglalkozott. Számos, nemzetközileg is újdonságnak számító elemzési módszert vezetett be elsősorban a hazai kőszenek elemzésére, különösen értékesek a magyarországi agyagok tűzállósági fokozatára vonatkozó megállapításai. A Magyar Királyi Földtani Intézet múzeumában megszervezte az agyag- és kerámiai ipar szolgálatában álló gyűjteményt és a kőszénvizsgálatok céljára korszerű laboratóriumot rendezett be (1884), az Intézetben felállította az első magyarországi földrengésjelző készüléket (1891). A Magyar Természettudományi Társulat megbízásából elvégezte a magyarországi kőszéntelepek technológiai vizsgálatát (1892–1900-as évek eleje), majd az erdélyi sósvizeket vizsgálta (1901–1906). Újszerű magyarázatot talált az erdélyi sóstavak addig rejtélyesnek tartott felmelegedésére: felfedezte a tavak heliotermikus tulajdonságát. Igen termékeny szerző volt, dolgozatai ma is nagy tudományos értéket képviselnek.
A helioterm jelenséget a Medve tó vizét vizsgálva fedezte fel (1902-ben). A heliotermikus tavak vizének a felszínhez közeli rétege a napsütés hatására magas hőmérsékletre (közel 80 °C) melegszik fel. A jelenség csak olyan sóstavak esetében alakul ki, ahol a tóba ömlő patakok és a csapadékvíz néhány centiméteres édesvízréteget hoz létre a felszínen: amely nem elegyedik, mert sűrűsége kisebb, mint az alatta elhelyezkedő sósvízé. A kisebb sűrűség édesvíz-üvegvízhatást hoz létre, meggátolva a sósvíz felszínre jutást és lehűlését.
Világhírű agyag-, festékföld- és már kerámiai nyersanyaggyűjteményét bemutatta a budapesti Agyag-, Cement-, Aszfalt- és Kőipari Kiállításon (1891-ben), az Ezredévi Országos Kiállításon (1896-ban) és a Párizsi Világkiállításon is (1900-ban). Mint jeles amatőr fényképész részt vett a Magyar Fotográfiai Egyesület megalapításában és az első amatőr fotográfiai kiállítás rendezésében (mindkettő 1890-ben).
Emlékezet
Budapesten élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőbe temették. Sírja eltűnt!
Elismertség
A Természettudományi Társulat r. tagja (1879-től) és a választmány tagja (1904–1911). A Magyarhoni Földtani Társulat (1889–1911), a Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE) Budapesti Osztálya (1891–1911), a Magyar Turista Egyesület (1892–1911) és az Országos Közegészségügyi Egyesület választmányi tagja.
Elismerés
A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem t. doktora (1906).
Szabó József-emlékérem (1906).
Főbb művei
F. m.: A durranólég sűrűségének meghatározása. (Értekezések a természettudományok köréből. X. köt. 12. sz. Bp., 1880)
Egy szarvaskői amphiból chemiai elemzése. (Földtani Közlöny, 1882)
A gölniczbányai chalkopyrit mennyiségi elemzése. – A rozsnyói vasas ásványvíz mennyiségi elemzése. – Az alsó-tátrafüredi lápföld chemiai elemzése. (Földtani Közlöny, 1883)
Az elektromosság a chemiai elemzésekben. (Természettudományi Közlöny, 1885)
Magyarország agyagai. – Az elektromos vasút hatása a zsebórára. (Természettudományi Közlöny, 1891)
Állandó gázfejlesztő készülék. (Természettudományi Közlöny, 1892)
A Magyar Korona országainak megvizsgált agyagai és az agyagiparnál felhasznált egyéb anyagai. 1 kőnyomatú térképpel. (A Magyar Kir. Földtani Intézet évi jelentése, 1892; és külön: Bp., 1892)
A Magyar Korona országainak, valamint az occupált tartományoknak a földrengéseiről. Kispatic Mihállyal, Koch Antallal és Schafarzik Ferenccel. (Földtani Közlöny, 1892; és külön: Bp., 1892)
Egyszerű földrengést jelző készülék. (Földtani Közlöny, 1892)
Über die Aufbewahrung chemischer reiner alkalischer Lösungen. (Zeitschrift für Anorganische Chemie, 1894)
Az Aldunáról és környékéről. (Turisták Lapja, 1894)
A megvizsgált magyarországi agyagok elterjedése. (Természettudományi Közlöny, 1895)
A lúgos kémlőszerek eltartásáról. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1895)
A magyar korona országainak megvizsgált tűzálló agyagjai. (Bp., 1896)
Spiritusz izzólámpa. (Természettudományi Közlöny, 1896)
Sókivirágzás a Ruszanda tó partjáról. (Földtani Közlöny, 1898)
A Krassó-Szörény megyei szerpentinek összetétele. – A kárpátövi nyers petróleum vizsgálata. – A budapesti Eskü térihídfő munkálatai alkalmával kitört artézi hévíz chemiai elemzése. (Természettudományi Közlöny, 1898)
Az agyag vizsgálata. (Természettudományi Közlöny, 1899)
A magas hőmérséklet méréséről. K. S. előadása az 1900. okt. 17-iki egyetemes ülésen. (Természettudományi Közlöny, 1901)
A szovátai meleg és forró sóstavak mint természetes hőaccumulátorok. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1901; és külön: Bp., 1902)
A magyar korona országainak ásványszenei. (Természettudományi Közlöny, 1902)
A Nap melegének accumulatiója különféle folyadékokban. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1903. dec. 14.; megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1904; kivonatosan: Természettudományi Közlöny, 1904; németül: Annalen der Physik, 1904)
Naptól felmelegedő sóstavak. (Természettudományi Közlöny, 1904)
A Magyarhoni Földtani Társulat Földrengési Obszervatóriumának jelentése a januári–decemberi hónapokban észlelt földrengésekről. 1–6. Emszt Kálmánnal. (Földtani Közlöny, 1904)
A magyar korona országainak megvizsgált agyagai. Monográfia. (Bp., 1906; németül is)
Új épületek tökéletes kiszárításának újabb módja. (Természettudományi Közlöny, 1907)
A margitszigeti artézi kút vizének hőmérsékleti viszonyai. (Földtani Közlöny, 1908)
Alacsony hőmérsékletek mérése. – Magas hőmérsékletek mérése. (Természettudományi Közlöny, 1908)
A hőmérsékletek hatása az artézi kutakra. (Természettudományi Közlöny, 1909)
Vízvezeték útján lehet-e mérgezés? – Hűtőkeverékek. – A kőszén fűtőképességéről. (Természettudományi Közlöny, 1910).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Budapesti Hírlap, 1911. jún. 2.)
Muraközy Károly: K. S. (Magyar Chemikusok Lapja, 1911)
Schafarzik Ferenc búcsúbeszéde K. S. l. tag sírjánál. (Akadémiai Értesítő, 1911)
Ilosvay Lajos: K. S. Életrajz és bibliográfia. (Földtani Közlöny, 1912)
Pap János: Ismertetés K. S.-ról. (Magyar Kémikusok Lapja, 1961)
Hála József: K. S. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
Barabás Endre: Szováta. http://www.erdelyigyopar.ro/1905-7-8/2536-szovata.html
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
