Fest Sándor
filológus, irodalomtörténész
Született: 1883. november 21. Szepesváralja, Szepes vármegye
Meghalt: 1944. december 30. Budapest
Család
Régi evangélikus nemesi családból származott. A család 1667. okt. 25-én nyert címeres nemeslevelet (Sopronban hirdették ki, 1668-ban).
Dédszülei: Fest Sámuel György (1789. júl. 21.–1856. ápr. 10.) kereskedő, Kuna Aszpázia (†1869. jún. Szepesváralja).
Nagyszülei: Fest Frigyes (1824. febr. 12. Szepesváralja–1874. Szepesváralja), Zacher Zsuzsanna; Westphal Arisztián, Hoffer Sophie.
Szülei: Fest Sándor (1852. dec. 26. Szepesváralja–1937. márc. 15. Reinthal bei Graz, Ausztria) postamester, Westphal Eliz (1852. febr. 19. Neuhauser, Baden-Württemberg–1948. febr. 19. Reinthal bei Graz, Ausztria).
Testvérei: Fest Edith, dr. Horváth Jánosné Fest Erzsébet (1882. szept. 11. Szepesváralja–1973. aug. 7. Bp. Temetés: 1973. aug. 13. Farkasrét), Fest Margit, Fest Melanie, Fest Klára és Fest Ervin.
Fest Erzsébet férje: Horváth János (1878. jún. 24. Margitta, Bihar vm.–1961. márc. 9. Bp.) akadémikus, egyetemi tanár, az MTA r. tagja.
Felesége: 1. 1914–1923. jún. 6.: Szeberényi Lujza (1894. Békéscsaba–1923. jún. 6. Békéscsaba. Temetés: 1923. jún. 8. Békéscsaba, Felsővégi Evangélikus Temető), dr. Szeberényi Lajos Zsigmond (1859. nov. 4. Békéscsaba–1941. szept. 24. Békéscsaba. Temetés: 1941. szept. 26. Békéscsaba, Felsővégi Evangélikus Temető) evangélikus lelkész, esperes, Békés vármegye felsőházi tagja és Fürst Paula leánya. Özvegy. 2. 1929. jún. 20.–1944. dec. 30.: Doleschall Katalin (1893–1944. dec. 30. Bp.).
Doleschall Katalin első férjét: Jedlicska Jenőt (1887–1919) Nagyszákos (Temes vm.) jegyzőjét a Tanácsköztársaság alatt meggyilkolták. Első házasságából született leánya: Jász Katalin (= Jedlicska Katalin †1944. dec. 30. Bp.) Mekis Ádám (1912–1984) evangélikus lelkész, esperes, püspökhelyettes felesége. Mekis Ádám szülei: Mekis János és Zsilinszky Mária.
Leánya: Fest Ilona (1919. Bp.–1944. dec. 30. Bp.).
Iskola
Az iglói evangélikus főgimnáziumban éretts. (1902), a budapesti tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – angol–német–magyar szakos középiskolai tanári (1906) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1907); tanulmányait Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban egészítette ki (1906–1913).
A régi angol irodalom története tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1918. aug. 28.).
Az MTA tagja (l.: 1938. máj. 6.).
Életút
A brassói állami főreáliskola h. tanára (1906–1909), r. tanára (1909–1911), a budapesti középiskolai tanárképző intézet gyakorlógimnáziumának r. tanára és az angol nyelv rk. tanára (1911–1924), egyúttal az Eötvös Collegium tanára (1911–1924).
A budapesti tudományegyetem magántanára (1917–1924), Graz mellett, az általa alapított internátus vezetője (1924–1934), a budapesti evangélikus gimnázium r. tanára, egyúttal ismét az Eötvös Collegium tanára (1935–1938).
A debreceni Tisza István Tudományegyetemen az angol nyelv és irodalom ny. r. tanára (1938. szept. 17.–1944. dec. 30.); közben a Bölcsészet-, Nyelv- és Történelemtudományi Kar dékánja (1943. júl. 24.–1944. jún. 30.), dékánhelyettese (1944. jún. 30.–1944. dec. 30.).
Amerikában járt (1906–1908 és 1910–1912), ill. hosszabb időt töltött Angliában is (1909 és 1911–1913).
Háromnyelvű családba született: anyanyelve magyar és német volt, édesapja azonban megtanult angolul, így ez lett a „harmadik anyanyelve” mert otthon, a népes családi asztalnál gyakran angolul beszélgettek. Édesapja miután otthagyta a szepességi postamesterséget, az Egyesült Államokban telepedett le, ahol fia gyakran meglátogatta, sőt idővel szinte az egész országot beutazta (egyúttal Angliában is gyakran megfordult; később is gyakran ellátogatott mindkét országba: közel tíz évet töltött el angolszász nyelvi környezetben). A középiskolában kiválóan megtanult franciául is, így a némettel és a latinnal együtt öt nyelven írt és olvasott (az angol és amerikai nyelvjárásokat nem számítva). Pályafutását összehasonlító nyelvészként kezdte, majd érdeklődése az angol–magyar, ill. az amerikai–magyar irodalmi, diplomáciai, kultúr- és művelődéstörténeti kapcsolatok felé fordult. Összegyűjtötte a magyar és magyarországi folyóiratokban és napilapokban az angliai és amerikai vonatkozású híreket és egyéb tudósításokat (1848-ig; idővel kutatásait 1867-ig bővítette, de tervezte az 1900-as időhatárig történő kiegészítéseket). Kezdetben a magyarországi irodalmi alkotások Shakespeare-motívumait vizsgálta, később Byron és Pope reminiszcenciákkal, Kazinczy levelezésének angliai vonatkozásaival, Arany János és Vörösmarty Mihály angol nyelvi és tárgyi ismereteivel foglalkozott. Elsők között kutatta az angol regények Magyarország képét, az újkori angol olvasók magyarországi és erdélyi ismereteit, ill. a 19. századi Anglia érdeklődését a reformkori Magyarország iránt (amely az elbukott szabadságharc után, főleg Kossuth Lajos személyisége miatt csak tovább nőtt). Különösen értékesek a magyar történelem középkori forrásaival kapcsolatos angol filológiai vizsgálatai. Úgy vélte, hogy kiderítette Skóciai Szent Margit magyarországi Árpád-házi származását. Szerinte Skócia védőszentjének anyja I. Szent István és Boldog Gizella leánya, Ágota hercegnő volt.
A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) 1913-ban külön bizottságban kezdte el tárgyalni a középiskolai angolnyelv-tanítás bevezetését. Fest Sándor ekkor már két éve tanította az angolt a fővárosi gyakorló gimnáziumban, s bekapcsolódott a minisztériumi bizottság munkáiba. Végül is a fakultatív angoloktatást csak 1924-ben vezették be néhány középiskolában, Fest Sándor azonban nem kapott megbízást a még részben általa kidolgozott módszer bevezetésére. Lemondott középiskolai tanári címéről és egyetemi magántanárságától, Graz közelében (St. Peter bei Graz) telepedett le, ahol magániskolát alapított. Miután tíz év múlva visszatért Magyarországra a budapesti fasori evangélikus gimnáziumban (1934-től) tanított, majd a debreceni egyetem angol professzorává nevezték ki (1938-tól). Tíz éves „száműzetése” után folytatta filológiai munkásságát, melynek célja az volt, hogy egy nagyobb szintézis érdekében addig nem vagy alig ismert források alapján tárjon fel kisebb jelentőségű érintkezéseket az angol– és az amerikai–magyar kapcsolatok múltjából. Anglisztikai egyetemi folyóiratok szerkesztőjeként tanítványaiból modern filológiai iskolát nevelt, valamint az 1930-as években a középiskolákban mégis bevezetett angol nyelv és irodalom tanítására Országh Lászlóval és Szenczi Miklóssal több középiskolai angol tankönyvet, nyelvkönyvet és egyéb pedagógiai segédkönyvet írt és szerkesztett.
Emlékezet
Fest Sándor halálának körülményei ellentmondásosak és tisztázatlanok. A közeledő front elől feleségével és leányával együtt Debrecenből Budapestre költözött (1944 ősze). Egyes vélemények szerint családjával átmenetileg a Regent-házban (= Margit körút–Keleti Károly utca sarok) lakott. A halotti anyakönyvi adatok szerint azonban a Pálffy térnél (= Bem József tér) kezdődő és az újlaki Zsigmond térig vezető Zsigmond utcai (= Frankel Leó utca) házak egyikében (Zsigmond király útja 6.) bérelt lakást. Valószínűleg a Zsigmond utcai ház óvóhelyén feleségével, mindkét leányával, valamint unokájával, Mekis Évával, bombatámadás áldozata lett (vagy aknabecsapódás következtében keletkezett légnyomás ölte meg mindannyiukat). A Pálffy téri tömegsír exhumálásakor (1948. ápr. 19-én) Horváth János akadémikus (Fest Sándor sógora) és Gál István, a Magyar–Angol Társaság titkára, a télikabátjában lévő fővárosi villamosbérlete alapján azonosította…
Elismertség
A Budapesti Philologiai Társaság választmányi tagja (1921-től).
Szerkesztés
Az Angol Filológiai Tanulmányok–Studies in English Philology társszerkesztője (I–IV. köt. Yolland Arthurral, 1936–1942. Bp., 1937–1943).
A Debreceni Angol Dolgozatok (1938–1943) és a Hungarian Studies in English szerkesztője (1943–1944).
Főbb művei
F. m.: önálló művei és nagyobb írásai: Hangátvetés a magyar nyelvben. Egy. doktori értek. (Nyelvészeti füzetek. 42. Bp., 1907)
Shakespeari motívumok Vörösmarty drámáiban. 1–2. (Magyar Shakespeare Tár, 1913–1919)
Angol irodalmi hatások hazánkban Széchenyi István fellépéséig. (Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. XXIII. köt. 7. Bp., 1917)
Shakespeari motívumok Vörösmarty ifjúkori történeti drámáiban. (Magyar Shakespeare Tár, 1917–1918)
Angolok Magyarországon a reformkorszakban. 1825–1848. (Olcsó Könyvtár. Bp., Franklin, 1920)
Magna Carta – Aranybulla. Szellemi érintkezések angolok és magyarok között III. Béla és II. Endre korában. 1–2. (Budapesti Szemle, 1934 és külön, egy kötetben: Bp., 1934)
Anonymus angol forrásai. (Egyetemi Philologiai Közlöny, 1935 és külön: Bp., 1935)
Szent Margit skóciai királyné magyar származása. (Budapesti Szemle, 1935 és külön: Bp., 1935)
A Hunyadiak hollós címere. (Budapesti Szemle, 1937 és külön: Bp., 1937)
A Toldi-monda. (Budapesti Szemle, 1938 és külön: Bp., 1938)
Eadmund Ironside angolszász király fiai Szent István udvarában. Skóciai Szent Margit. (Szent István Emlékkönyv. II. köt. Bp., 1938; és külön: Bp., 1938; angolul: The Sons of Eadmund Ironside, Anglo-Saxon King at the Court of Saint Stephen. Saint Margaret of Scotland. Études sur l’Europe Centre-Orientale 14. Bp., 1938)
Skóciai Szent Margit magyar származása. (Debreceni angol dolgozatok 1. Debrecen, 1939; angolul: Essays on English Subjects. The Hungarian Origin of Saint Margaret of Scotland. Debrecen, 1939)
Skóciai Szent Margit származása. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1939. dec. 4.; angol nyelvű kivonata megjelent: The Hungarian Quarterly, 1938–1939)
Párhuzam az angol és a magyar alkotmány fejlődése között a XIII. században. (Budapesti Szemle, 1941 és külön: Bp., 1941)
Skóciai Szent Margit. (Magyar katolikus írók könyve. Hősök és szentek. Magyar szentek. Bp., 1941; hasonmás kiad. 1991)
Anglo–Hungarian Historical and Cultural Relations. (Angol filológiai tanulmányok. Debrecen, 1969)
Skóciai Szent Margittól A walesi bárdokig. Magyar–angol történeti és irodalmi kapcsolatok. Szerk. Czigány Lóránt és Korompay H. János. F. S. műveinek bibliográfiájával. A névmutató összeáll. Tóth Magdolna. (Bp., Universitas Kiadó, 2000).
F. m.: pedagógiai írásai és nyelvkönyvei: A latin nyelv tanítása az amerikai high schoolban. 1–2. (Magyar Paedagogia, 1911. 5. és külön, egy füzetben: Bp., 1911)
Az angol nyelv tanítása középiskoláinkban. F. S. felolvasása a Budapesti Tanári Kar 1912. febr. 26-iki ülésén. (A m. kir. tanárképzőintézeti gyakorló gimnázium értesítője, 1911/12 és külön: Bp., 1912)
A tanyaiskolák kérdéséhez. (Napkelet, 1923. 7.)
Angol nyelvkönyv. A gimnázium és leánygimnázium V–VIII. osztálya számára. Országh Lászlóval és Szenczi Miklóssal. (Bp., 1935–1938 és utánnyomások: 1938–1944)
Az angol irodalom tanítása középiskoláinkban. (Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny, 1936. 4.).
F. m.: kisebb írásai és adatközlései: A népoktatás Amerikában. (Az Újság, 1911. márc. 25.)
Shakespeare szülőföldjén. (Az Újság, 1911. ápr. 27.)
Magyar vonatkozások egy régi angol költeményben. – Régi angol költemények Thökölyről. (Irodalomtörténet, 1912. 9.)
Magyar vonatkozások egy Shakespeare-korabeli drámában. (Magyar Shakespeare Tár, 1912)
Magyar vonatkozások Marlowe drámáiban. (Irodalomtörténet, 1912. 3.)
Bethlen Gábor in English Literature. – Thököly in English Literature. (Hungarian Spectator, 1913)
Egy angol írónő Magyarországról 1829-ben. Mrs. Gore [Francis, Cathrin Grace] Hungarian Tales. (Magyar Figyelő, 1913. 4.)
Lithgow Magyarországon 1616-ban. (Századok, 1913. 1.)
Lord Byron magyar Gáborja. (Irodalomtörténet, 1913. 2.)
Magyar vonatkozások Ben Johnson műveiben. – Pfeffel egy költeményének hatása Kisfaludy Károlyra. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1913)
Mit tud a Shakespeare korabeli angol irodalom Magyarországról? (Magyar Shakespeare Tár, 1913)
Canterbury. (Budapesti Hírlap, 1913. szept. 7.)
Tennyson otthonában. (Budapesti Hírlap, 1913. júl. 27.)
Arany János angol olvasmányaihoz. (Irodalomtörténet, 1914. 1.)
Bécsi angol diplomaták Magyarországon. (Urania, 1914)
Magyar szavak az angol nyelvben. (Magyar Nyelv, 1914. 5.)
Magyarország angol regényekben. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1914)
Sydnam Poyntz angol katona kalandjai Magyarországon, 1626. (Történeti Szemle, 1914. 1.)
Mikor írta meg Shakespeare Hamletjét? – Shakespeare összes művei. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1915)
Wraxall angol követ Benyovszky Móric grófról. (Irodalomtörténet, 1915. 6.)
Adalékok a Shakespeare korabeli irodalom magyar vonatkozásaihoz. – Bolyai és Shakespeare. – «A hogy tetszik» első nyoma irodalmunkban. (Magyar Shakespeare Tár, 1916)
Adalékok Mikes Törökországi leveleihez. – Pope és a magyar költők. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1916)
Az első magyarok Amerikában. (Magyar Figyelő, 1917. 1.)
Kis János verseihez. – Shakespeare összes színművei. – Verseghy Ferenc három költeményének forrása. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1917)
Német utazó Bél Mátyásról. (Irodalomtörténet, 1917. 2.)
Sutton angol követ levele Zrínyi Ilona temetéséről. (Történeti Szemle, 1917. 1.)
Néhány adat a 30-as évek Shakespeare-kultuszához. (Magyar Shakespeare Tár, 1917–1918)
Angolok magyar irodalmi ismeretei 1830-ig. (Irodalomtörténet, 1918. 2.)
Arany János balladáihoz. – Kazinczy levelezésének angol vonatkozású jegyzeteihez. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1918)
Egy amerikai magyar levele Baltimore-ból. Printz Gáspár. (Urania, 1918)
Egy magyarbarát angol író hazánkról 1847-ben. Simpson, John Palgrave: Letters from the Danube. (Budapesti Szemle, 1918)
Egy perzsa herceg úti jegyzetei Magyarországról 1836-ban. (Urania, 1918)
Két angol utazó magyarországi útleírása. (Történeti Szemle, 1918. 3-4.)
Mi lesz Erdély protestáns lakosságával? (Budapesti Hírlap, 1918. nov. 19.)
Was geschieht mit der protestantischen Bevölkerung Siebenbürgens? (Pester Lloyd, 1918. nov. 13.)
Wakefield tervezett magyar históriája. (Történeti Szemle, 1919. 1-4.)
Zu den ältesten amerikanischen und ungarischen Beziehungen. (Pester Lloyd [Abendblatt], 1919. jún. 24.)
Adalékok az angol nyelv térfoglalásához 1848 előtt. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1921)
Adalékok az emigráció előtti amerikai és magyar érintkezések történetéhez. (Urania, 1921)
Grillparzer londoni magyar ismerőse. (Irodalomtörténet, 1933. 7-8.)
Egy angol utazó Szegedről 1850-ben. (Szegedi Újnemzedék, 1933. nov. 12.)
Egy magyarbarát angol utazó – Edmund Spencer – hazánkról 1836-ban. (Pesti Hírlap, 1933. dec. 7.)
Peacemaking 1919. (Budapesti Hírlap, 1933. dec. 8.)
Angol útleírás Debrecenről 1851-ben. (Debreceni Újság, 1933. dec. 24.)
A Foreign Quarterly Review értekezése a magyar irodalomról, 1842. (Irodalomtörténet, 1934. 3-4.)
Byroni reminiszcenciák báró Eötvös József „Végrendeletében”. (Irodalomtörténet, 1934. 2.)
Egy magyar püspök levele volt párizsi iskolatársához a tatárokról. (Levéltári Közlemények, 1934. 1-4.)
Hungarian Protestants and England in the XVI., XVII. and XVIII. Centuries. – Magna Carta – Golden Bull. (Danubian Review, 1934)
Lord and Lady Londonderry in Ungarn, 1840. (Pester Lloyd, 1934. jan. 21.)
Egy angol írónő Erdélyről. J. Gerard. (Magyar Asszony, 1934. máj. 1.)
Angol útleírások Magyarországról. (Nemzeti Figyelő, 1934. szept. 23.)
Angol könyv a háború utáni Magyarországról. (Nemzeti Figyelő, 1934. okt. 21.)
A legrégibb érintkezés Anglia és Magyarország között. (Budapesti Szemle, 1935)
Egy angol püspök Magyarországon, 1806. (Protestáns Szemle, 1935. 2.)
Két angol lelkész hazánkban, 1736. (Protestáns Szemle, 1935. 5.)
Utazás Anglia körül. (Nemzeti Figyelő, 1935. szept. 22.)
Magyar asszonyok Angliában. (Magyar Asszony, 1935. nov. 15.)
Magyar érintkezések walesiekkel. (Nemzeti Figyelő, 1935. dec. 8.)
Miss Pardoe Lisztről. (Budapesti Hírlap, 1935. dec. 25.)
Angol irodalmi hatások a Tar Lőrinc-mondában. (Irodalomtörténet, 1936. 2.)
Links between England and Hungary. (The Hungarian Quarterly, 1936)
Nicolaus de Hungaria Was First Student Known by Name at Oxford University. (Danubian Review, 1936)
Vörösmarty „Szép Ilonkájának” angol forrása. (Irodalomtörténet, 1936. 1.)
What an Englishman Observed in Hungary of the Age of Reform? 1–2. (Danubian Review, 1936)
Adalékok az angol–magyar érintkezések történetéhez az Árpád-házi királyok korában. (Századok, 1937. 1-3.)
Adalékok az első magyar bibliafordítás kérdéséhez. (Studies in English Filology. Bp., 1937)
Earliest Traces of Magyars in the West. (The Hungarian Quarterly, 1937)
Honnan ered a Hunyadiak hollós címere? (Magyarság, 1937. jan. 5.)
Erzsébet angol királyné rokonsága magyar származású családokkal. (Magyarság, 1937. ápr. 4.)
Medieval Contacts between England and Hungary. (The Hungarian Quarterly, 1940)
Párhuzam az angol és magyar alkotmány fejlődése között a XIII. században. (Budapesti Szemle, 1941. aug. 1.).
F. m.: ford. és szerk.: Macartney, Carlile Aylmer: Magyarország. Ford. Kállay Miklóssal. (Világkönyvtár. Új folyam. Bp., Révai, 1936)
Anniversary Essays Presented by His Students to Professor Arthur B. Yolland. Szerk. F. S. (Studies in English Filology 2. A Pázmány Péter Tudományegyetem Angol Intézete kiadványa. Bp., 1937)
Yolland Emlékkönyv. – Yolland Memorial Volume. Szerk. Országh Lászlóval és Szentkirályi Józseffel. (Angol filológiai tanulmányok. Bp., 1944).
Irodalom
Irod. és források: Fest Sándor magántanári kinevezése. (Budapesti Közlöny, 1918. aug. 28.)
Elhunyt Fest Sándorné Szeberényi Lujza. (Budapesti Hírlap, 1923. jún. 9.)
Özvegy Jedlicska Jenőné Doleschall Katalint eljegyezte Fest Sándor. (Pesti Hírlap, 1929. jan. 11.)
Néhai Jedlicska Jenő és Fest Sándorné Doleschall Katalin leányát, Jász (Jedlicska) Katalint eljegyezte Mekis Ádám evangélikus segédlelkész. (Pesti Hírlap, 1938. júl. 7.)
Fest Sándor ny. r. tanári kinevezése, 1938. szept. 17. (Budapesti Közlöny, 1938. szept. 22.)
Fest Sándor dékáni kinevezése, 1943. júl. 24. (Hivatalos Közlöny, 1943. aug. 1.)
Máté Iván: Talán elhordják a Regent romjait… (Népszava, 1948. febr. 8.)
A Regent-ház halottainak titka. (Kis Újság, 1948. ápr. 10.)
Gál István: In memoriam Sándor Fest. Bibliography of the Works of Sándor Fest. (Angol filológiai tanulmányok. Debrecen, 1963)
Maller Sándor: Fest Sándor emlékezete. (Irodalomtörténet, 1984. 3.)
Maller Sándor: A Pioneer of Anglo–Hungarian Relations. In memoriam Sándor Fest. (The New Hungarian Quarterley, 1984)
Czigány Lóránt: Fest Sándor öröksége. (Kortárs, 2001. 9.)
Czigány Lóránt: Fest Sándor és a túl messzi Albion. Szétbombázott kapcsolatok. (Magyar Nemzet, 2001. máj. 12.).
Irod.: műveiről: Bleyer Jakab: F. S.: Angol irodalmi hatások hazánkban Széchenyi István fellépéséig. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1918)
Elek Oszkár: F. S.: Angol irodalmi hatások hazánkban Széchenyi István fellépéséig. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1918. 1.)
Weber Arthur: F. S.: Angol irodalmi hatások hazánkban Széchenyi István fellépéséig. (Irodalomtörténet, 1918)
Zolnai Béla: F. S.: Angol irodalmi hatások hazánkban Széchenyi István fellépéséig. (Budapesti Szemle, 1918)
Tolnai Vilmos: F. S.: Angolok Magyarországon a reformkorszakban. 1825–1848. (Századok, 1919–1920)
Szilágyi Loránd: F. S.: Anonymus angol forrásai. (Századok, 1936. 4-6.)
Gábriel Asztrik: F. S.: Skóciai Szent Margit magyar származása. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1940)
Péter Ágnes: „Hogy gyökeret verjen a magyar szellemi talajban az általános anglisztika.” F. S.: Skóciai Szent Margittól A walesi bárdokig. Magyar–angol történeti és irodalmi kapcsolatok. (Holmi, 2002. 1.)
Ruttkay Kálmán: F. S.: Skóciai Szent Margittól A walesi bárdokig. Magyar–angol történeti és irodalmi kapcsolatok. (Irodalomtörténeti Közlemények, 2002. 3-4.)
Végh Veronika: F. S.: Skóciai Szent Margittól A walesi bárdokig. Magyar–angol történeti és irodalmi kapcsolatok. (Irodalomismeret, 2003. 2.).
Irod.: lexikonok és feldolgozások: A magyar társadalom lexikonja. (Bp., 1930)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1823–2002. I–III. köt. (Bp., 2003)
Mudrák József: A Debreceni Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának története. 1914–1949. PhD-értek. (Debrecen, 2007)
Bényei József: Debreceni irodalmi lexikon. (Debrecen, 2009).
neten:
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/502874 (Fest Sándorné Szeberényi Lujza gyászjelentése, 1923)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/660479 (Szeberényi Lajos Zsigmond gyászjelentése, 1941)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DR17-54G?i=258&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A6CY6-42DY (Fest Sándor halotti anyakönyve, 1944)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DR17-54G?i=258&cc=1452460 (Fest Sándorné Doleschall Erzsébet halotti anyakönyve, 1944)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DR17-P55?i=259&cc=1452460 (Fest Ilona halotti anyakönyve, 1944)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/376553 (Horváth Jánosné Fest Erzsébet gyászjelentése, 1973)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-D1V9-8R?i=50&cc=1452460 (Horváth Jánosné Fest Erzsébet halotti anyakönyve, 1973)
https://www.eltereader.hu/media/2019/10/Kovacs_MTA-VH_HAT_WEB.pdf (Kovács I. Gábor–Takács Árpád: A Magyar Tudományos Akadémia tagjai a két világháború közötti magyar tudáselitben I.)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM54325
https://nntp.hu/person/person.php?personid=10594
https://nevpont.hu/palyakep/fest-sandor-067a2
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2021
