Aggházy Mária, G.
művészettörténész
Gulácsy Lajosné
Született: 1913. június 26. Rákospalota, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Meghalt: 1994. november 2. Budapest
Család
Nagyapja: Aggházy Gyula (1850–1919) festőművész. Sz: Aggházy Tibor (1880. júl. 5. Budapest–1956. Budapest) építészmérnök, MÁV műszaki főtanácsos, Balló Mária (Balló Mariska, 1885. okt. 1. Budapest–1956. máj. 28. Balatonalmádi) festőművész, rajzpedagógus, Balló Ede (1859–1936) szobrászművész leánya. F: Gulácsy Lajos festőművész.
Iskola
Az újpesti Kanizsai Dorottya Leánygimnáziumban éretts. (1932), a Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1937), a művészettörténeti tudományok kandidátusa (1957), doktora (1979).
Életút
Az Országos Szépművészeti Múzeum próbaszolgálatos gyakornoka (1938–1940), gyakornoka (1940–1943), múzeumi őre (1944–1947), a könyvtár és egyéb segédgyűjtemények osztályvezetője (1947–1951), tud. munkatársa (1947–1967), a Régi Szobor Osztály vezetője (1967–1974), nyugdíjas tud. tanácsadója (1974-től). Belföldi tud. ösztöndíjas (1939 és 1943). Svédországban (1937), Franciaországban járt hosszabb tanulmányúton (1939), Olaszországban ösztöndíjas vendégkutató (1948).
A magyarországi reneszánsz és barokk szobrászat történetével foglalkozott. Georg Raphael Donner (1693–1741) addig ismeretlen Pozsony környéki műveinek felfedezője. Bebizonyította, hogy Leonardo da Vincinek (1452–1519) a Szépművészeti Múzeumban őrzött lovas szobra a művész egyetlen, bizonyíthatóan hiteles, fennmaradt szobra. Rekonstruálta az alkotás történeti körülményeit, születésének helyét és idejét, feltárta a művész hagyatékából származó szobor hatásának mozzanatait, valamint annak az útnak az állomásait, ahogyan a mű Magyarországra került. Kiderítette, hogy a két részből álló szobor egyazon összetételű bronzból készült, öntésmódja pedig megfelel annak a lovasszobor-öntési eljárásnak, amelyről Leonardo vázlatai és feljegyzései tanúskodnak. Feltárta továbbá Magyarországi László mester és társai szerepét a milánói dóm építésében.
Elismertség
A Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat választmányi tagja. A milánói Institut per la Storia dell’Arta Lombarda tagja.
Elismerés
Ipolyi Arnold-emlékérem (1977), Pro Urbe Budapest (posztumusz, 1994).
Főbb művei
F. m.: Két adat a XVIII. század magyar fafaragásához. (Archaeológiai Értesítő, 1935)
Adatok a pálosok XVIII. századi művészeti tevékenységéhez. A Magyar Nemzeti Múzeum gróf Vigyázó-ásatásai. (Archaeológiai Értesítő, 1936)
A zirci apátság templomépítkezései a XVIII. században. Egy. doktori értek. is. (A Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Művészettörténeti és Classica Archaeológiai Intézetének dolgozata. 19. Veszprém, 1937)
A kis szentképek művészete. (Katolikus Szemle, 1939)
Centrális barokk templomok a Dunántúlon. (A Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1940)
Georg Raphael Donner ismeretlen magyarországi alkotásai. 3 táblával. (Szépművészet Füzetek. Bp., 1941)
Pietà. Egy barokk motívumvándorlás kérdése. 1–2. (Regnum, 1944/46–1947)
Ismeretlen középkori szobrok a Dunántúlon. (Tér és Forma, 1946)
Két francia szoborvázlat a Szépművészeti Múzeumban. (Bulletin Hongrois des Beaux-Arts de Budapest, 1948)
Róma. A sérült műemlékek helyreállítása. (Magyar Művészet, 1949)
Ornamentális mintalapok a Szépművészeti Múzeumban. (Bulletin Hongrois des Beaux-Arts de Budapest, 1949)
A pozsonyi székesegyház egykori stallumszobra. (Művészettörténeti tanulmányok. Lyka Károly születése 85. évfordulójára. A Magyar Művészettörténeti Munkaközösség Évkönyve. 1953. Bp., 1954)
Neuentdecke Werke C. R. Donners und seines Kreises aus der Gegend von Preussburg. (Acta Historiae Artium, 1954)
A múzeum miniatúrás kódexlapjainak egy csoportjáról. 1–3. (Bulletin Hongrois des Beaux-Arts de Budapest, 1954–1957)
Pásztorok imádása. Újabb adatok a barokk motívumvándorláshoz. (Bulletin Hongrois des Beaux-Arts de Budapest, 1956)
Adatok a dunántúli ferences kolostorok művészeti tevékenységéhez a XVIII. században. (Művészettörténeti Értesítő, 1956)
Jean Fouquet. (Szabad Művészet, 1956)
Purgatórium-ábrázolások a XVIII. században. (Bulletin Hongrois des Beaux-Arts de Budapest, 1957)
Felvidéki XVII. századi főúri síremlékeink stíluseredete. (Művészettörténeti Értesítő, 1957)
Grabdenkmäler des Hochadels in Oberungarn aus den XVII. Jahrhundert und ihre Stilquellen. (Acta Historiae Artium, 1958)
Az Esterházy-család síremlékszobrainak modelljei. (Bulletin Hongrois des Beaux-Arts de Budapest, 1958)
Régi magyar faszobrok. A szöveget írta, a képeket összeáll. A. M. Fényképezte Schiller Alfréd. 87 színes táblával, beragasztott képekkel. (Bp., 1958, németül: Alte Holzfiguren in Ungarn. Bp., 1958; angolul: Early Wood Carvings in Hungary. Bp., 1965)
orosz nyelven is)
A barokk szobrászat Magyarországon. I–III. köt. Monográfia, adattár és kand. értek. is. 238 fekete és 16 színes táblával. (Bp., 1959; németül: Barockplastik in Ungarn. Bp., 1959)
Marschal Antal és Kutschera János, két ismeretlen szobrász. (Bulletin Hongrois des Beaux-Arts de Budapest, 1959)
Német barokk művészet. (A TIT József Attila Szabadegyetemének előadásai. Művészettörténet. 41. Bp., 1961)
Magyarországi barokk művészet. (A TIT József Attila Szabadegyetemének előadásai. Művészettörténet. 42. Bp., 1960)
Német reneszánsz művészet. (A TIT József Attila Szabadegyetemének előadásai. Művészettörténet. 33. Bp., 1961)
Hat évszázad könyvdíszítései, miniatúrái. A kiállítást rendezte és a katalógust írta. (Bp., 1966)
Steirische Beziehungen der ungarländischen Barockkunst. (Acta Historiae Artium, 1967)
Magyarországi László mester szerepe Milánó és Buda 1391 körüli kapcsolataiban. (Művészettörténeti Értesítő, 1968)
Italian Renaissance and Baroque Small Bronzes in the Budapest Museum of Fine Arts. (The New Hungarian Quaterly, 1968)
Contributo alla ricostruzione della vita di uno scalpellino ungherese del XIV. secolo. (Acta Historiae Artium, 1969)
A Szépművészeti Múzeum régi olasz és spanyol szobrai. Fotó: Gink Károly. (Budapest [folyóirat], 1969)
Leonardo da Vinci lovas szobra. (Bulletin Hongrois des Beaux-Arts de Budapest, 1971)
Leonardo da Vinci, Francesco I. e il bronzetto equestre del Museo di Budapest. (Arte Lombarda, 1972)
Leonardo lovas szobra. (Esti Hírlap, 1972. márc. 29.)
Leonardo lovas szobra. Monográfia. (Bp., 1972; angolul: Leonardo’s Equestrian Statuette. Bp., 1989)
Újabb adatok négy szobormű témaválasztásához. (Bulletin Hongrois des Beaux-Arts de Budapest, 1974)
Leonardo utolsó alkotása és az északolasz-francia udvari műveltség 1500 körül. Doktori értek. (Bp., 1977)
Olasz és spanyol mesterek szobrai. A budapesti Szépművészeti Múzeum Régi Szoborgyűjteménye. (Bp., Corvina, 1977; angolul: Italian and Spanish Sculpture. Collection of Old Sculpture in the Budapest Museum of Fine Arts. Bp., 1977; németül: Skulpturen italianischer und spanischer Meister. Die Skulpturensammlung des Budapester Museums der Bildenden Künste. Bp., 1977)
„Locus amoenus” és „vinculum delictorum” a reneszánsz művészetben. (Bulletin Hongrois des Beaux-Arts de Budapest, 1978)
Problemi nuovi a un monumento speolcrale del Verrocchio. (Acta Historiae Artium, 1978)
Bacchikus jelenetet ábrázoló bronzplakett. (Bulletin Hongrois des Beaux-Arts de Budapest, 1980)
A Szépművészeti Múzeum sedleci miniatúráival kapcsolatos újabb megoldások. (Bulletin Hongrois des Beaux-Arts de Budapest, 1981)
Liturgische Fragmente im Museum der Bildenden Künste in Budapest. Codices manuscripti. (Zeitschrift für Handschriftenkunde, 1983)
Wien als Vermittler zwischen Westdeutschland und Ungarn in der Mitte des 18. Jahrhunderts. (Studien zur europäischen Barock- und Rokokoskulptur. Szerk. Kalinowski, Konstanty. Poznan, 1985).
F. m.: szerk.: 1945 óta megjelent idegennyelvű művészettörténeti könyvek bibliográfiája Budapest szakkönyvtáraiban. 1945–1951. Összeáll. (Bp., 1951)
Nógrád megye műemlékei. Többekkel. (Bp., 1954)
Pest megye műemlékei. I–II. Többekkel. (Bp., 1958).
Irodalom
Irod.: Művészeti lexikon. I–IV. köt. Szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968)
Művészeti kislexikon. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 19973)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 1994. nov. 8.)
Eszláry Éva: In memoriam Mária Aggházy. (Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, 1993)
Mária G. Aggházy. (Acta Historiae Artium, 1994/95)
Eisler János: A. M. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit, Palasik Mária. (Bp., 2010).
Irod.: műveiről: Mihályi Ernő: A. M.: A zirci apátság templomépítkezései a XVIII. században. (Pannonhalmi Szemle, 1937)
Vanyó Tihamér: A. M.: A zirci apátság templomépítkezései a XVIII. században. (Századok, 1938)
Vita A. M. A barokk szobrászat Magyarországon c. kandidátusi értekezéséről. Az MTA TMB 1957. máj. 27-ém megvitatta A M.: A barokk szobrászat Magyarországon c. dolgozatát. Garas Klára és Radocsay Dénes opponensi véleménye, A. M. válasza. (Művészettörténeti Értesítő, 1957)
Klaniczay Tibor: A. M.: A barokk szobrászat Magyarországon. I–III. köt. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1959)
Kampis Antal: A. M.: Régi magyar faszobrok. (Művészettörténeti Értesítő, 1960)
Karácsony András: A. M.: A barokk szobrászat Magyarországon. I–III. köt. (Vigilia, 1960)
Révhelyi Elemér: A. M.: A barokk szobrászat Magyarországon. I–III. köt. (Művészettörténeti Értesítő, 1960; németül: Acta Historiae Artium, 1960)
Csatkai Endre: A. M.: A barokk szobrászat Magyarországon. I–III. köt. (Soproni Szemle, 1963)
Urbach Zsuzsa: A. M.: Leonardo lovas szobra. (Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, 1975)
Eszláry Éva: A. M.: Olasz és spanyol mesterek szobrai. A budapesti Szépművészeti Múzeum Régi Szoborgyűjteménye. (Bulletin Hongrois des Beaux-Arts de Budapest, 1978)
Jávor Anna: A. M.: Olasz és spanyol mesterek szobrai. A budapesti Szépművészeti Múzeum Régi Szoborgyűjteménye. (Ars Hungarica, 1978)
Szilágyi András: A. M.: Olasz és spanyol mesterek szobrai. A budapesti Szépművészeti Múzeum Régi Szoborgyűjteménye. (Művészet, 1978).
neten:
http://www.szepmuveszeti.hu/data/cikk/91/cikk_91/03.03./szemelyi_biblio/Agghazy_Maria.pdf
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2018
