Gerencsér Miklós
író, újságíró, szerkesztő
Született: 1932. december 4. Győr
Meghalt: 2010. május 17. Aszófő, Veszprém megye
Család
Gyermekkorát Győr-Újvárosban, a Szent Erzsébet-telepen, ill. Abdán és Öttevényben töltötte; nagyszülei nevelték fel.
Iskola
Elemi iskoláit Győrött végezte, majd Budapesten volt kőműves tanuló. A Magyar Iparművészeti Főiskolán díszlettervezés szakon tanult, a Politikai Főiskolán végzett.
Életút
Tanulmányai befejezése után Dunapentelén (= Sztálinvárosban) építőmunkás (a téglagyár építésén dolgozott, 1952), a Magyar Távirati Iroda (MTI) és a Néphadsereg c. lap munkatársa (1952–1956). A Népszabadság munkatársa, szerkesztője, főmunkatársa (1957–1988), az Ifjúsági Magazin főszerkesztője (1968–1974).
Eredetileg festőművésznek készült, olvasmányai hatására érdeklődése a szépirodalom felé fordult, jóllehet élete végéig készített győri városképeket és portrékat. Első ifjúsági regénye, a gyermekkora színhelyén, a győri munkásnegyedben játszódó Hátsóváros (1958) sikere után a Magyar Írók Szövetsége támogatásával a Magyar Távirati Irodánál (MTI) mint gyakornok helyezkedett el; katonai szolgálata idején a Néphadsereg c. lap foglalkoztatta. Leszerelése után visszatért az MTI-hez, s újságírói, szerkesztői munkája mellett sorra jelentette meg szépirodalmi alkotásait. Regényeket, novellákat, ifjúsági történelmi műveket, életrajzi regényeket írt, műveiben gyakran keverednek a valóság és a fikció elemei. Legismertebb műve az Aradi napló (1981), amely húsz évig készült, s az aradi eseményeket, a vértanú tábornokok utolsó napjait mutatja be, az egyik szemtanú, Ignaz Böhm szemszögén keresztül. A szívrabló (1970) c. regénye egy modern „Kakuk Marci-könyv”, amelynek főhőse Üllős Fábián taxisofőr meséli el kalandos szerelmi életét. Dunapentelei emlékeire később is többször visszatért (Idegen feleség, 1975), ill. több szociográfiai riportot is készített munkásokról (Középütt a gyár, 1980). Több életrajzi regényt és ifjúsági népszerűsítő életrajzot írt Eötvös Károlyról, Táncsics Mihályról (a Nagy emberek élete, ill. az Így élt… sorozatokban). Dokumentumregényei általában a II. világháború utolsó éveivel foglalkoznak, egyik utolsó műve, Radnóti Miklós (1909–1944) halálának körülményeit vizsgálta. Több színművét is bemutatták.
Emlékezet
75. születésnapján a Győr-újvárosi Lokálpatrióta Egyesület köszöntötte, s a helyi Zichy-palotában, kamarakiállításon bemutathatta amatőr festményeit. Élete végén Aszófőre költözött, ott is hunyt el, a helyi temetőben nyugszik.
Elismerés
József Attila-díj (1959), SZOT Díj (1975), Rózsa Ferenc-díj (1979), a Honvédelmi Minisztérium (HM) és a Magyar Írók Szövetsége Nívódíja (1988).
Főbb művei
F. m.: Hátsóváros. Regény. Ill. Rogán Miklós. (Bp., 1958)
Ember a mezsgyén. Elbeszélések. (Bp., 1958; németül: Berlin, 1961)
Égre nyíló ablak. Kisregény. (Fiatal írók. Bp., 1959)
A szombaton teremtett ország. Ifjúsági regény. Zórád Ernő rajzaival. (Bp., 1964)
A 134. nap. Színmű. (Bp., 1965)
Tilalomfa. Regény. Würtz Ádám rajzaival. (Kozmosz Könyvek. Bp., 1966)
A gyűlölet ellenfele. Regény Eötvös Károlyról. (Nagy emberek élete. Bp., 1970)
A szívrabló, avagy Üllős Fábián vallomása különböző szerelmeiről. Regény. (Bp., 1970)
Isten városa. Színmű. (Bp., 1972)
Messze mindenkitől. Regény, elbeszélések. (Bp., 1972)
Fekete tél. Dokumentumregény. (Bp., 1973)
Ferde ház. Színmű. (Bp., 1974)
Idegen feleség. Regény. (Bp., 1975)
Így élt Táncsics Mihály. (Így élt… Bp., 1975; 2. kiad. 1978)
Hátsóváros. Regény. Ill. Károlyi András. (2. átd. kiad. Bp., 1975)
Emberöltő. Vál. cikkek, riportok. (Bp., 1978)
Emlékezz a vadrucára. Ifjúsági elbeszélések. (Bp., 1980)
Középütt a gyár. Riportok. (Bp., 1980)
Ferde ház. Regény. (Bp., 1980)
Aranyláp. Regény. (Bp., 1981)
Aradi napló. Dokumentumregény. (Bp., 1981)
Mezei műhelyek. (A Magyar Mezőgazdasági Múzeum kiadványa. Bp., 1981)
Honvágy. Történelmi regény. (Bp., 1983; oroszul: Moszkva, 1990)
Suta szerelmesek. Regény. (Bp., 1984)
Üzenet. Honismereti esszék, tanulmányok. (Bp., 1986)
Az északi arcvonal. Történelmi regény. (Bp., 1989)
Új donászi ódonságok Veszprém vármegyéről 1857–1861-ből. (Pápa–Veszprém, 1997)
Abdai talányok. A Radnóti-mítosz cáfolata. (Lakitelek, 1998)
Aszófői tollvonások. Visszaemlékezések, honismereti írások. (Aszófő–Veszprém, 2001)
Így lopott meg Lezsákia. (Aszófő, 2003)
szerk.: Mementó, Magyarország, 1944. Tanulmányok, visszaemlékezések. Szerk. Többekkel. (A Nácizmus Üldözötteinek Bizottsága kiadványa. Bp., 1975)
Vörös Könyv, 1919. Garmadába gyűjtötte, időrendbe sorolta, a varratszöveteket írta és a képeket válogatta. (Lakitelek, 1993)
bemutatott drámái: Kerekeskút. (Bem.: Szegedi Nemzeti Színház Kamaraszínháza, 1959. ápr. 3. és Petőfi Színpad, 1959. máj. 7. )
A parancs. (Bem.: Szegedi Nemzeti Színház Kamaraszínháza, 1967. nov. 5.)
A 134. nap. (Bem.: Győri Kisfaludy Színház, 1965, ápr. 3.)
Isten városa. (Bem.: Győri Kisfaludy Színház, 1972. jan. 20.)
Ferde ház. (Bem.: Állami Déryné Színház, 1974. febr. 9. és Győri Kisfaludy Színház, 1986. okt. 3.)
Irodalom
Irod.: Kiss Tamás: G. M.: Ember a mezsgyén. (Kortárs, 1958)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Horpácsi Sándor: G. M. két regénye. (Napjaink, 1971)
Mátyás István: Hogyan lehet és kell élnünk? (Életünk, 1974)
Kiss Dénes: G. M.: Aradi napló. (Jelenkor, 1981)
SZOT Díjasok. Szerk. Kulcsár Ödön. (Bp., 1981)
Seres József: Egy mellőzött író? G. M. (Napjaink, 1982)
Péter László: „Így végzed hát Te is…” Radnóti Miklós mártírhalála. G. M.: Abdai talányok. (Új Horizont, 2000)
Veszprém megyei kortárs életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 2001)
Ferenczi József: G. M. hazatért. (Kisalföld, 2007. dec. 31.)
Joó József: Aszófő fölött a csillagok. G. M. 75 éves. (Győri Szalon, 2007. dec.)
Joó József: Aszófő fölött a csillagok. Meghalt G. M. író. (Győri Szalon, 2010. dec.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
