Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Danielik János
    Danielik József
    Ertl Róbert
    Peidl Gyula
    Tüdős Klára

    Gergely János

    orvos, immunológus

    Grosz János 


    Született: 1925. december 13. Karcag, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
    Meghalt: 2008. február 4. Budapest

    Család

    Dédszülei, anyai: Frank/Frenk Jakab, Hajnal Betti; Mautlinger Ferenc (1834. Sáp, Bihar vm.–1919. máj. 13. Karcag), Weisz Eszter (1842. Nádudvar, Hajdú kerület–1896. jún. 4. Karcag).

     

    Nagyszülei: Grosz Dávid, Brüll Róza; Frank Miksa Henrik (1865. Tasádfő, Bihar vm.), Mautlinger Róza (1864. jún. 27. Földes, Hajdú kerület–1939. márc. 9. Karcag).

     

    Szülei: Grosz József (1890. dec. 19. Nagyiván, Heves vm.) kereskedő, Frank Vilma (1894. dec. 23. Karcag).

     

    Testvére: dr. Genti, George (= Grosz György, 1922. máj. 23. Karcag–2016).

    Iskola

    A karcagi Református Gimnáziumban éretts. (Grosz János néven, 1943), a Debreceni Tudományegyetemen (1945–1948), a BOTE-n tanult (1948–1950), Budapesten orvosdoktori okl. szerzett (Gergely János néven, 1950), az orvostudományok kandidátusa (1957), doktora (1968).

    Az MTA tagja (l.: 1982. máj. 7.; r.: 1990. máj. 21.).

    Életút

    Az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) előadója, titkárságvezető főelőadója (1951–1953). A BOTE III. sz. Belgyógyászati Klinika tud. munkatársa (1953–1957), tud. főmunkatársa (1958–1963); közben az MTA–TMB-n Gömöri Pál aspiránsa (1953–1956). Az Országos Vértranszfúziós Szolgálat Központi Kutatólaboratóriuma, ill. az Országos Hematológiai és Vértranszfúziós Intézet (OHVI) Immunkémiai Osztálya tud. osztályvezetője (1963–1973). Az ELTE TTK Immunológiai Tanszék egy. tanára (1973. júl. 1.–1995. dec. 31.) és a Tanszék vezetője (1973–1993), kutatóprofesszora (1996–1998), emeritusz professzora (1999-től).

    A Medicina Kiadó irodalmi vezetője (1962-től).

    A Tübingeni Egyetem (1961), a Birminghami Egyetem Kísérleti Kórélettani Osztálya és a Lausanne-i Egyetem Biokémiai Intézete vendégkutatója (1965–1966).



    Immunológiával, elsősorban a magasabb rendű szervezetek humorális védekezésében központi szerepet betöltő ellenanyag-molekulák, az ún. IgG (= immunglobulin) vizsgálatával foglalkozott. Szűkebb kutatási területe, azaz az ellenanyag-szerkezet és -működés, valamint az immunfolyamatokban résztvevő legfontosabb sejtek (limfociták, makrofágok) ellenanyagkötő receptorainak tanulmányozása során elsőként írta le a gammaglobulinok egyik osztályának – IgG – eltérő lebontóenzim-érzékenységét és annak szerkezeti alapjait. Ennek alapján módszert dolgozott ki az emberi mielóma-fehérjék tipizálására, továbbá új eljárást dolgozott ki az ellenanyagok specificitását meghatározó szerkezeti tényezők tanulmányozására. Széleskörű vizsgálatai nagy mértékben hozzájárultak az ellenanyag-specificitás korszerű értelmezéséhez. Munkatársaival összefüggést mutatott ki az immunkomplex összetétel és a komplement rendszer aktiválása és a receptorfüggő funkciók kiváltása között. Különösen kiemelkedőek a limfociták ellenanyagkötő receptorai vonatkozó vizsgálatai: elsőként számolt be arról, hogy e receptorok egy része leválik a sejtekről, míg más részük, azonos feltételek mellett nem (végül módszert dolgozott ki e leváló receptorok izolálására). A világon elsők között írta le a papainérzékeny és papainrezisztens immunglobulinokat, majd megállapította azok szerkezeti sajátosságait. Később érdeklődése az immunsejteken található Fc-receptorok tanulmányozása felé fordult, nemzetközileg is alapvetően új eredményeket ért el az Fc-gamma receptorok szabályozó funkciójának feltárása terén.

    Emlékezet

    Gergely János régi karcagi zsidó családban született, gyermekkorát is Karcagon töltötte (a család barátja volt a Herskó család, ahonnan származott Herskó Ferenc [= Avraham Hershko] Nobel-díjas izraeli biokémikus (akinek édesapja, Herskó Mózes, a helyi zsidó iskola tanítója volt). Az ország német megszállása idején Budapesten tartózkodott, majd Karcagra ment, utóbb Kenderesen, a Horthy-birtokon dolgozott mint summás. Családtagjai többségét, akárcsak a karcagi zsidó családokat (pl. a két Grosz család, ill. a Frank, a Herskó, a Mautlinger családok stb.) elpusztították a holokausztban. Gergely János élete utolsó éveiben – talán Herskó Ferenc Nobel-díja után – foglalkozni kezdett a karcagi zsidóság emlékeivel. Néhány visszaemlékezést maga is közölt, egy kisebb írása a Históriában is megjelent (2006-ban).

     

    Gergely János a numerus clausus miatt tanulmányait csak 1945-ben kezdhette meg Debrecenben, harmadévesen Budapestre került (itt szerezte meg orvosi oklevelét, 1950-ben). Egy rövid ideig az Egészségügyi Tudományos Tanácsban dolgozott, majd a BOTE III. sz. Belgyógyászati Klinikán – Gömöri Pál aspiránsaként – a vesebetegségekkel járó vérfehérjevesztést követő folyamatokat vizsgált (ebből a témából írta meg kandidátusi értekezését). Ezek az évek döntő jelentőségűek voltak a fiatal tudós számára, mert a vérfehérjék vizsgálata a figyelmét a fehérvérűség egyik formájára terelte, melynek során a kórosan burjánzó plazmasejtek termékei, az immunglobulinok is nagy mennyiségben megszaporodnak. A Tübingeni Egyetemen ismerkedett meg a modern immunológiai vizsgálati módszerekkel, s ekkor érdeklődése végleg az immunfehérjék szerkezete felé fordult. Hollán Zsuzsa felkérésére az Országos Hematológiai és Vértranszfúziós Intézetben létrehozta az immunkémiai laboratóriumot (1963-ban; később ebből alakult meg az OHVI Immunkémiai Osztálya). Az irányításával meginduló kutatásokból születtek meg a 20. századi magyar immunológia nemzetközileg is kiemelkedő, korszakos jelentőségű eredményei, amelyek döntően befolyásolták a szaktudomány hazai (és nemzetközi) fejlődését.

     

    Gergely Jánost 1973-ban Ádám György, az ELTE akkori rektora felkérte az ország első és sokáig egyetlen Immunológia Tanszékének a megszervezésére és irányítására (a Tanszék az ELTE TTK Gödi Biológiai Állomásán működött, 2001-ig). Nevéhez fűződik az immunológia tantárgy egyetemi oktatásának bevezetése, azaz a hazai immunológiai oktatás elindítása, az első magyarországi immunológiai, ill. immunbiológiai tankönyvek, jegyzetek és egyéb segédletek összeállítása, szerkesztése. Kutatási területe is kibővült az ellenanyag- és komplementkötő receptorok vizsgálatával, majd vizsgálatainak középpontjába az ellenanyag-termelő B-sejtek és Fc receptorok tanulmányozása került. – Gergely János szervezőkészségének és nemzetközi elismertségének köszönhető, hogy Magyarország rendezhette meg az Európai Immunológiai Kongresszust (1978-ban) és az Immunológiai Világkongresszust (1992-ben; ez a magyar tudományos élet addigi legnagyobb eseménye volt: az 5000 fős rendezvényen 5 Nobel-díjas kutató is részt vett). Kezdeményezte továbbá a Signal-konferenciák megszervezését (az immunsejtekben lejátszódó jelátviteli folyamatok megismerésére, 1993-tól. 2007-ben már a 14. Signal-konferenciára került sor Magyarországon). Az 1990-es évekre már kialakult a világhírű budapesti immunológiai iskola, amelynek kutatásait természetesen Gergely János professzor vezette (majd emeritusz professzorként koordinálta).

     

    Gergely János Budapesten élt és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el. Tiszteletére a Magyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gergely János-emlékülést rendezett (2008. márc. 19-én). Szobra az ELTE TTK 1/C Épületében, a Biológiai Szakgyűjtemény előtt látható (Szabó Gábor szobrászművész alkotása, felavatták: 2010. dec. 13-án). Szülőhelyén, tiszteletére, Karcagon, a Református Gimnázium aulájában emléktáblát avattak (portré-dombormű, Györfi Sándor szobrászművész alkotása, 2010. márc. 31-én).

    Elismertség

    Az MTA Biológiai Tudományok Osztályának elnöke (1990. jún. 12.–1996. máj. 21.). Az MTA Vezetői Kollégiuma (1996-tól) és az MTA Elnökség tagja (1999–2008). Az MTA Struktúrabizottságának elnöke (2000–2008).

     

    A Magyar–Amerikai Oktatási Csereprogram Bizottság elnöke (1994–1995). Az MTA Bolyai Kutatói Ösztöndíj Kuratóriumának elnöke (1998–2007), a Széchenyi Professzori Ösztöndíj Kuratóriumának tagja (1998-tól), a Magyar Köztársaság Kormánya Tudományos és Technológiapolitikai Kollégium Tudományos Tanácsadó Testületének tagja (1999-től).

     

    A Magyar Immunológiai Társaság főtitkára (1971–1978), elnöke (1978–1986). A Magyar Természettudományi Társulat Biológiai Szakosztályának elnöke (1998-tól).

     

    Az Európai Immunológiai Társaságok Szövetségének (European Federation of Immunological Societies, EFIS) alelnöke (1978–1980), elnöke (1980–1983). Az Immunológiai Társaságok Nemzetközi Szövetsége Tanácsának tagja, az Academia Europaea tagja (1993-tól).

    Elismerés

    Akadémiai Díj (1975), Kesztyűs Loránd-emlékérem (1981), Széchenyi-díj (1992), ELTE Aranyérme (1996), Pázmány Péter-díj (2001), Szilárd Leó Professzori Ösztöndíj (2001), Bugát Pál-emlékérem (2002), Semmelweis-emlékérem (2005), a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Fődíja (2006).

     

    Karcag díszpolgára (2004).

     

    Az ELTE TTK (2005) és a Debreceni Egyetem díszdoktora (2007).

     

    Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2006).

    Szerkesztés

    Az orvostudomány aktuális problémái sorozatszerkesztője (Káldor Antallal és Kulka Frigyessel, 1982–1990).

     

    A Természet Világa (= Természettudományi Közlöny) szerkesztőbizottságának tagja (1961-től), elnöke (1998–2008).

    Főbb művei

    F. m.: önálló művei, könyvfejezetei: Adatok a nephrosis syndroma pathomechanizmusához. Kand. értek. (Bp., 1956)
    Az atherosclerosis pathomechanizmusának válogatott bibliográfiája. Összeáll. (Az Országos Orvostudományi Könyvtár és Dokumentációs Központ kiadványa. Bp., 1961)
    Az érelmeszesedésről. (Bp., Medicina Könyvkiadó, 1962; 2. kiad. 1966)
    Aminosavak, peptidek, fehérjék. Laboratóriumi kézikönyv. Dévényi Tiborral. (Bp., Medicina Könyvkiadó, 1963; 2. átd. és bőv. kiad. 1971)
    A humán IgG papain sensitiv és papain insensitiv populatio. Doktori értek. (Bp., 1967)
    Az immunglobulinok szerkezete és klinikai jelentősége. (Az orvostudomány aktuális problémái. 2. Bp., Medicina Könyvkiadó, 1968)
    Analytische Methoden zur Untersuchung von Aminosauren, Peptiden und Proteinen. Dévényi Tiborral. (Methoden der Analyse in der Chemie 10. Frankfurt am Main, 1968; angolul: Amino Acids, Peptides and Proteins. Biochemical and Immunochemical Techniques in Proteins. Amsterdam–New York, 1974)
    Az immunbiológia alapjai. Egy. tankönyv. (Bp., Tankönyvkiadó, 1971 és utánnyomások)
    Az elméleti és klinikai immunológia alapjai. Ott, H. Hansszal. (Bp., Medicina Könyvkiadó, 1974)
    Az immunválasz filogenezise és ontogenezise. (A biológia aktuális problémái 2. Bp., Medicina Könyvkiadó, 1974)
    Az ellenanyagok szerkezete. (Az orvostudomány aktuális problémái. 21. Bp., Medicina Könyvkiadó, 1975)
    Immunglobuline und Immunopathien. Eine Einführung für Studierende und Ärzte. Ott, H. Hansszal. (Stuttgart–Bp., Fischer–Akadémiai Kiadó, 1975)
    Immunbiológia. Egy. tankönyv. (Bp., Medicina Könyvkiadó, 1979)
    Új lehetőségek az immunfolyamatok felismerési rendszereinek kutatásában. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1982. dec. 7.)
    Immunológiai változások öregkorban. (Az öregedés. Biológiai elváltozások, megbetegedések és szociális problémák öregkorban. Szerk. Beregi Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1984)
    Az immunglobulinszintézis genetikai szabályozása. – Sejtkölcsönhatások genetikai szabályozása. Petrányi Győzővel. (Az immungenetika alapjai. Szerk. Petrányi Győző. Bp., Medicina Könyvkiadó, 1986)
    A monoklonális ellenanyagok. Rajnavölgyi Évával. (Folia Biotechnologica 11. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár közös kiadványa. Bp., 1986)
    The Multifunctional IgG and IgG Binding Receptors. Ehrlich’s Side Chain Theory Re-visited. (Research Monographs in Immunology 10. Amsterdam–Bp. [etc.], Elsevier–Akadémiai Kiadó, 1983)
    A humorális immunválasz regulációja: önszabályozó mechanizmusok. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1990. okt. 2.)
    Immunbiológia. Szerk. Erdei Annával. (Bp., Madicina Könyvkiadó, 1998; 2. átd. és bőv. kiad. 2000; 3. kiad. 2004 és 2006)
    Immunbiologie in Bildern. Egy. tankönyv. Szerk. Erdei Annával és Lukács Noémivel. (Bp., Medicina Könyvkiadó, 2005).


    F. m.: tanulmányai: Adatok a plasma albumin- és globulinszintjének szabályozásához. Gláz Edittel. (Magyar Belorvosi Archivum, 1956)
    Adatok a hypoproteinaemiás hyperlipaemia és dysproteinaemia keletkezésének mechanizmusához. (MTA Biológiai és Orvostudományok Osztálya Közleményei, 1957)
    Serumok immunoprecipitatioja és immunoelektrophoresise. Lohss, F.-fel és Ott, H.-val. (Magyar Belorvosi Archivum, 1957)
    A máj albumin-retentiója hyperonkotikus oldat hatására. Mituszova, Ljudmilával. (MTA Biológiai és Orvostudományok Osztálya Közleményei, 1960)
    Vizsgálatok beta-myeloma fehérjékkel, különös tekintettel azok antigén sajátságaira. Többekkel. (Magyar Belorvosi Archivum, 1961)
    A nyirok immunoelektroforetikus vizsgálata. Magyar Zsuzsával és Szabó Györggyel. (Kísérletes Orvostudomány, 1963)
    Structural Studies of Immunglobulins. Többekkel. (Immunochemistry, 1967)
    Preferential Recombination of H and L Chains of IgG Myeloma Proteins of Identical Subclasses. Többekkel. (Nature, 1973)
    Humán IgG1 peptidek hatása az antigén specifikus ellenanyagválaszra, in vivo. Többekkel. (Magyar Reumatológia, 1991. 1.)
    B-Cell Activation-induced Phosphorylation of FcGammaRII: A Possible Prerequisite of Proteolyc Receptor Release. Sármay Gabriellával. (Immunology Review, 1992)
    Protein Tyrosine Kinase Activity Tightly Associated with Human Type II FcGamma Receptors. Pecht, Israellel és Sármay Gabriellával. (Proceedings of National Academy of Sciences of USA, 1994)
    Immunoreceptor Tyrosine-based Inhibition Motif-bearing Receptors Regulate the Immunoreceptor Tyrosine-based Activation Motif-induced Activation of Immune Competent Cells. Pecht, Israellel és Sármay Gabriellával. (Immunological Letters, 1999)
    Characterization of a Trypsin-Like Serine Protease of Activated B Cells Mediating the Cleavage of Surface Proteins. Többekkel. (Biochimia et Biophysica Acta, 2003)
    Functional Mapping of IgG Fc by Synthetic Peptides. Többekkel. (Immunology Letters, 2003)
    Javaslat az immunológiával és határterületeivel kapcsolatos angol és latin kifejezések magyar megfelelőinek kialakítására, megalkotására. Többekkel. (Nőgyógyászati Onkológia, 2003. 4.)
    Functional Mapping of the Fc Gamma RII Binding Site on Human IgG1 by Synthetic Peptides. Többekkel. (European Journal of Immunology, 2004)
    Regulation of B-Cell Activation by Complement Receptors CR1 – CD35 – and CR2 – CD21 – Possible Involvement in the Pathogenesis of Autoimmune Diseases. Többekkel. (Autoimmunity Reviews, 2004)
    Synthesis and Receptor Binding of IgG1 Peptides Derived from the IgG Fc Region. Többekkel. (Journal of Molecular Recognition, 2004)
    The Role of CR2 in Autoimmunity. Erdei Annával, Isaák Annával, Prechl Józseffel. (Autoimmunity, 2006)
    Altered Expression of Fc Gamma and Complement Receptors on B-Cells in Systemic Lupus Erythematosus. Többekkel. (Annals of the New York Academy of Sciences, 2007)
    Physiological Up-Regulation of Inhibitory Recptors of Fc Gamma RII and CR1 on Memory B-Cells Is Lacking in SLE Patients. Többekkel. (International Immunology, 2008).

     

    F. m.: tanulmányai az Orvosi Hetilapban: Cholesterin-atherosclerosis gátlása béta-lipoproteinnel történő immunizálás útján. Többekkel. (1959. 31. és 1960. 41.)
    Különböző érterületek összehasonlító vizsgálata immunelektroforézissel. Többekkel. (1961. 6.)
    Az érfal mucoid anyagainak szerepe az atherosclerosis pathogenesisében. Többekkel. (1961. 25.)
    Vizsgálatok béta-lipoproteid antigénnel. Többekkel. (1961. 31.)
    Tapasztalatok a cholesterin bioszintézisét gátló Triparanol alkalmazásával atherosclerosisos betegeken. Keller Lászlóval. (1962. 15.)
    Mucopolysaccharidák hatása az érfal saját lipolytikus aktivitására. Többekkel. (1962. 17.)
    Szöveti és vér mucopolysaccharida változások cholesterinnel etetett állatokon. Többekkel. (1962. 22.)
    Tartós ateroid kezeléssel szerzett tapasztalatok. Gerő Sándorral és Rétsági Györggyel. (1962. 41.)
    Tapasztalatok néhány antilipaemiás szerrel. Többekkel. (1963. 22.)
    Az ún. májfunkciós próbák klinikai értékelése. Kerekes Ernővel és Szécsey Györggyel. (1963. 24.)
    Az intimális mucopolysaccharidák béta-lipoproteid kötő komponense. Bihari-Varga Magdolnával és Gerő Sándorral. (1963. 30.)
    Aorta mucopolysaccharidák és a béte-lipoprotein közötti komplexképződés vizsgálata. Bihari-Varga Magdolnával és Gerő Sándorral. (1963. 45.)
    A pozitív Coombs-teszt. Horváth Endrével és Medgyesi Györggyel. (1966. 34.)
    IgG myeloma-fehérjék papainszenzitivitása. Medgyesi Györggyel. (1967. 35.)
    Immunohomeostasis. (1973. 13.)
    Immunkémiai módszerek alkalmazásának jelentősége az IgD myloma felismerésében. Többekkel. (1974. 23.)
    Homoreaktáns faktorok előfordulása és az IgG szintézisére gyakorolt befolyásának vizsgálata. Medgyesi Györggyel és Puskás Évával. (1975. 22.)
    Monoclonalis gammopathiák immunokémiai vizsgálata. Anakronizmus vagy kutatási perspektíva? Eckhardt Sándorral. (1975. 27.)
    187 monoclonalis gammopathia immunokémiai analízise. Medgyesi Györggyel és Puskás Évával. (1975. 31.)
    Ellenanyag-specificitás – immunológiai specificitás. (1978. 28.)
    Ehrlich „varázslövedéke” a megvalósulás útján. (1982. 38.)
    Különleges polimorf immunocytoma. Többekkel. (1987. 47.)
    IgG eredetű szintetikus peptidek immunfolyamatokat befolyásoló hatása. (1988. 17.)
    Endoszkópos leletek beszédfelismerésen alapuló számítógépes rögzítése. Többekkel. (1998. 20.)
    Közeledünk az immunológiai tolerancia mechanizmusának megértése felé. (2007. supplementum 1.).

     

    F. m.: népszerű írásai: Az önállósodott immunbiológia. Eredmények és perspektívák. (Magyar Tudomány, 1981. 2.)
    Az 1987. évi tudományos Nobel-díjak. Orvostudomány: Susumu Tonegawa. (Magyar Tudomány, 1988. 2.)
    Orvosi Nobel-díj, 1987. Felismerő molekulák genetikája. Egy Nobel-díj, amelyet már várt a világ. (Természet Világa, 1988. 2.)
    Célba jut-e Ehrlich varázsgolyója? (Magyar Tudomány, 1994. 12.)
    Hogyan szabályozza a sejtek ésa receptorok „beszélgetése” az immunfolyamatokat? 1–2. (Természet Világa, 1998. 11.–1998. 12.)
    Egy immunológus századvégi töprengései. (Magyar Tudomány, 2000. 3.)
    Miért optimista az immunológus a 21. század beköszöntése előtt? (Természet Világa, 2000. különszám)
    Egy optimista immunológus ezredvégi töprengései. (A magyar államiság ezer éve. Kultúra és tudomány a magyar államiság ezer évében. Szerk. Gergely Jenő és Izsák Lajos. Bp., Eötvös Kiadó, 2001)
    Egy receptor karriertörténete. (Magyar Tudomány, 2003. 4.)
    Emlősök, rovarok és növények immunvédekezésének közös eredete és hasonlósága. (Magyar Tudomány, 2004. 10.)
    Karcagtól a Nobel-díjig. [Avram Hersko Nobel-díjas biokémikusról.] (Élet és Irodalom, 2004. 43.)
    Egy fehérjéket címkéző molekula és egy magyar származású Nobel-díjas története. (Természet Világa, 2005. 2.)
    Aki a járatlan utakat választja. Klein Éva portréja. (Természet Világa, 2005. 8.)
    Klein György és Éva 80 évesek. (Magyar Tudomány, 2005. 12.)
    Zsidók deportálása a hazából. (História, 2006. 4.).

    Irodalom

    Irod.: források: Kik voltak a theresienstadti haláltábor foglyai? [Groszné Frank Vilmáról.] (Magyar Jövő, 1945. júl. 6.)
    Gergely János akadémiai tagajánlása. (Magyar Tudomány, 1981. 11-12.)
    Pető Gábor Pál: Nemzetközi távlatokban. Vonások egy akadémikus arcképéhez. (Népszabadság, 1984. febr. 24.)
    Karacs Zsigmond: Keresztények és zsidók Földesen. [A Mautlinger családról.] (Az Országos Rabbiképző Intézet Évkönyve. 1985–1991. Bp., 1991)
    Gergely János: Visszapillantás. Szubjektív osztályelnöki búcsú. (Magyar Tudomány, 1997. 1.)
    Szerkesztőbizottságunk új elnöke: Gergely János. (Természet Világa, 1998. 2.)
    Kapitány Katalin: Kölcsönhatások nélkül nincs tudomány. Beszélgetés Gergely János akadémikussal. (Természet Világa, 2000. 12.)
    Húsz év pluszt kaptam a munkatársaimtól… Gimes Júlia beszélgetése Gergely János akadémikussal. (Magyar Tudomány, 2003. 1.)
    Poór Gyula: Laudáció Gergely János professzornak. (Orvosi Hetilap, 2006. 20.)
    Elhunyt dr. Gergely János, az MTA rendes tagja. (Népszabadság–Népszava, 2008. febr. 5.)
    Búcsúzunk Gergely Jánostól. (Természet Világa, 2008. 3.)
    Erdei Anna: Gergely János. (Magyar Tudomány, 2008. 4.)
    Poór Gyula: Gergely János akadémikus halálára. (Magyar Reumatológia, 2008. 2.)
    Emlékezés Gergely Jánosra. (Természet Világa, 2010. 5.)
    Gergely János szobra az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. (Természet Világa, 2011. 2.).

     

    Irod.: műveiről: Vécsei Pál: G. J.: Az érelmeszesedésről. (Orvosi Hetilap, 1963. 14.)
    Kisfaludy Sándor: Dévényi Tibor–G. J.: Aminosavak, peptidek, fehérjék. Laboratóriumi kézikönyv. (Orvosi Hetilap, 1964. 29.)
    Király Kálmán: G. J.–Ott, Hans: Az elméleti és klinikai immunológia alapjai. (Magyar Tudomány, 1975. 8-9.)
    Koch Sándor: Gödi körkép. G. J. és Erdei Anna Immunbiológia c. könyvéről. (Természet Világa, 1998. 8.)
    Petrányi Győző: Immunbiológia. Szerk. Erdei Anna és G. J. (Orvosi Hetilap, 1998. 44.).


    Irod.: lexikonok: Biológiai lexikon. I–IV. köt. Szerk. Straub F. Brunó. (Bp., 1975; 2. kiad. 1982)
    Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László és Szluka Emil. (Bp., 1988)
    Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
    Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1998. (Bp., 1991–1997)
    Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 2000–2009. (Bp., 1999–2008)
    A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1823–2002. I–III. köt. (Bp., 2003)
    Akadémiai album. I–IV. köt. (Bp., 2008).

     

     

    neten:

     

     

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GGB8-FRC?i=186 (Grosz József és Frank Vilma házassági anyakönyve, 1921)

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9GB4-J72?i=336&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A6V9K-WV37 (Mautlinger Róza halotti anyakönyve, 1939)

    https://www.ushmm.org/online/hsv/person_view.php?PersonId=5129037 (Grosz-Frank Vilma a Holocaust Survivors and Victims adatbázisban, 2019)

    https://www.ushmm.org/online/hsv/person_view.php?PersonId=5005385 (Genti George a Holocaust Survivors and Victims adatbázisban, 2019)

     

    https://www.elte.hu/content/gergely-janos-1925-2008.t.10143 (Erdei Anna: Gergely János, 2008)

     

     

    https://resolver.pim.hu/auth/PIM55890

    https://nntp.hu/person/person.php?personid=9774

    https://nevpont.hu/palyakep/gergely-janos-daad8

    http://www.nevpont.hu/view/4706

    http://regi-nevpont.bdnetwork.hu/view/4706

    Megjegyzések

    A rokoni kapcsolatok forrása a Mautlinger család publikus családtörténeti oldalai: www.geni.com és www.myheritage.hu

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2023

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (25), agrokémikus (11), állatorvos (74), állattenyésztő (17), antropológus (13), atléta (20), bakteriológus (16), bányamérnök (39), belgyógyász (84), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (41), biológus (198), bíró (17), bőrgyógyász (18), botanikus (62), ciszterci szerzetes (17), csillagász (17), diplomata (41), edző (89), egészségpolitikus (10), egyházi író (21), egyháztörténész (10), emlékiratíró (11), endokrinológus (10), énekes (14), entomológus (27), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (34), erdőmérnök (48), esztéta (34), etnográfus (79), evangélikus lelkész (13), farmakológus (21), feltaláló (30), festő (124), festőművész (121), filmrendező (16), filológus (59), filozófus (79), fizikus (116), fiziológus (15), fogorvos (21), földbirtokos (12), földmérő mérnök (20), folklorista (36), forgatókönyvíró (10), fül-orr-gégész (26), gazdasági mérnök (109), gazdasági vezető (13), gazdaságpolitikus (39), genetikus (13), geofizikus (14), geográfus (55), geológus (71), gépészmérnök (166), grafikus (73), gyermekgyógyász (38), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (43), hadtörténész (15), helytörténész (15), hematológus (10), hidrológus (13), honvéd ezredes (11), honvéd tábornok (72), honvédtiszt (25), ifjúsági író (12), immunológus (13), informatikus (12), iparművész (20), író (1007), irodalomtörténész (285), jezsuita szerzetes (11), jogász (333), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (185), kertész (34), kertészmérnök (22), klasszika-filológus (43), kohómérnök (24), költő (189), könyvtáros (72), közgazdász (190), kritikus (61), kultúrpolitikus (22), labdarúgó (37), levéltáros (91), matematikus (99), mérnök (718), meteorológus (14), mezőgazda (130), mezőgazdasági mérnök (108), mikológus (12), mikrobiológus (26), miniszterelnök (24), műfordító (228),


    © Névpont, 2024. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu