Cserháti István
orvos, belgyógyász, reumatológus, egészségpolitikus
Született: 1930. október 24. Etes-Albertakna, Nógrád és Hont vármegye
Meghalt: 1986. január 22. Szeged, Csongrád megye
Temetés: 1986. január 29. Szeged
Temetési hely: Belvárosi Temető
Család
Szülei: Cserháti Antal vasesztergályos, a Zagyvapálfalvai Bányagépgyártó és Javító Vállalat, a Bányagépgyártási Tröszt, majd a Salgótarjáni Bányagépgyár művezetője, Szocialista Munkáért Érdemérem (1955), Csomány Rozália (†1992. júl. Mikor? Temetés: 1992. júl. 22. Szeged).
Felesége: 1956–1986. jan. 22.: dr. Pápai Ibolya orvos, szemész szakorvos, a SZOTE Szemészeti Klinika egy. adjunktusa.
Gyermeke, leánya: Cserháti Ágota Andrea (1962–).
Iskola
A Salgótarjáni Állami Gimnáziumban éretts. (1949), a SZOTE-n általános orvosi okl. szerzett (1955), belgyógyász (1959) és hematológus szakorvosi vizsgát tett (1980); az orvostudományok kandidátusa (1967), doktora (1983).
Az MLEE általános tagozatán végzett (1963).
Életút
A SZOTE I. sz. Belgyógyászati Klinika gyakornoka (1955–1960), egy. tanársegéde (1960–1965), egy. adjunktusa (1965–1970), egy. docense (1970–1973) és a bakteriológiai laboratórium vezetője. A SZOTE II. sz. Belgyógyászati Klinika kilinikaigazgató és tanszékvezető egy. tanára (1973. júl. 1.–1986. jan. 22.) és az egyetem oktatási rektorhelyettese (1976–1982). Tartalékos honvéd orvos-zászlós.
Az MTA–TMB-n Julesz Miklós aspiránsa, majd önálló aspiráns (1962–1965).
Hosszabb tanulmányúton járt az NDK-ban (Berlin és Rostock, 1961–1962), Írországban (Dublin, 1967–1968 és 1972).
Az MSZMP tagja (1957-től), a SZOTE pártbizottságának titkára (1968–1975), az MSZMP Szegedi Városi Bizottsága és a VB tagja (1975–1986).
Az MSZMP KB tagja (1985. márc. 28.–1986. jan. 22.).
Reumatológiával, kísérletes hematológiával és klinikai bakteriológiával foglalkozott. Munkacsoportja elsőnek írta le az LE-faktor transzferálhatóságát, majd elsőként írta le az emberi trombopoetint (Kelemen Endrével, 1958). Tevékenysége nyomán Szegeden nemzetközileg is elismert hematológiai kutatóközpont alakult ki.
Emlékezet
Cserháti István Szegeden élt és tevékenykedett, Szegeden hunyt el, a SZOTE központi épületének előcsarnokában ravatalozták fel. Az MSZMP KB és az Egészségügyi Minisztérium nevében Medve László egészségügyi miniszter, a SZOTE nevében Minker Emil egyetemi tanár, általános rektorhelyettes, Tényi Mária egyetemi tanár, a hallgatók nevében Nagy Anikó búcsúztatta.
Cserháti István a szegedi Belvárosi Temetőben nyugszik. Halálának második évfordulóján először rendezték meg a fiatal szegedi kutatók tudományos fórumát, a Cserháti István-emlékülést, ezen a napon (1988. jan. 23-án) avatta fel a SZOTE II. sz. Belgyógyászati Klinikán Cserháti István emléktábláját Hollán Zsuzsa orvos, az MTA r. tagja. (Kalmár Márton szobrászművész alkotását 2016. aug. 29-én áthelyezték az újonnan megnyitott klinikai tömb aulájába.) Az első emlékülésen először adták át a Cserháti István-emlékérmet is, az első kitüntetettek: Forster Tamás és Tósaki Árpád voltak.
Elismertség
A Magyar Belgyógyász Társaság és az Országos Belgyógyászati Intézet Kollégiuma tagja (1976-tól).
A Magyar Hematológiai Társaság elnökségi tagja, a Magyar Allergológiai Társaság és a Magyar Gasztroenterológiai Társaság tagja.
Elismerés
Felsőoktatási Tanulmányi Érdemérem (1954/55), Érdemes orvos (1964), Munka Érdemrend (arany, 1976).
Főbb művei
F. m.: önálló művei: Kísérletes thrombocytosisok humorális vonatkozásainak vizsgálata. Kand. értek. (Szeged, 1966)
A thrombocytopoeticus serum-tényező kísérletes vizsgálata. Doktori értek. (Szeged, 1980).
F. m.: tanulmányai: Acute Prolonged Thrombocytosis in Mice Induced by Thrombocythaemic Sera: a Possible Human Thrombopoetin. Kelemen Endrével. (Acta Medica, 1958)
Two Types of Lupus Erythematosus Cell Factor, Shown by Induced L. E. Cell Phenomenon in Man. Bencze Györggyel és Kovács Józseffel. (British Medical Journal, 1959)
Acut erythromyelosisos, thrombocytopeniás beteg serum-thromboproetinjének részletes vizsgálata. Kelemen Endrével és Rák Kálmánnal. (Magyar Belorvosi Archivum, 1960. 1.)
The Relation between Diabetes Mellitus and Infections of the Urinary Tract. Többekkel. (American Journal of Medical Sciences, 1960)
Circulating Platelets in Mice Subjected to Simultaneous X-Ray and Ultraviolet Irradiation. Többekkel. (Nature, 1961)
A Di Guglielmo-syndroma. Az erythromyelosisról, acut és chronikus lefolyású eset észlelése kapcsán. Rák Kálmánnal. (Magyar Belorvosi Archivum, 1961. 1.)
Haematológiai betegek serumának thrombocytosist keltő hatása egérben. Többekkel. (Magyar Belorvosi Archivum, 1961. 5.)
Ultraviolett-kezelés hatása röntgenbesugárzott egerek túlélésére. Többekkel. (Magyar Radiológia, 1962. 1.)
A bakteriaemia néhány diagnosztikai és terápiás problémája az antibiotikumok korában. Balázs Viktorral. (Magyar Belorvosi Archivum, 1962. 3.)
Különböző módon befolyásolt thrombocytopoesisű egerek serumának a thrombocytaszámra gyakorolt hatása egereken. Krizsa Ferenccel és Rák Kálmánnal. (Haematologia Hungarica, 1963)
Thrombopoetikus aktivitású humán serummal való előkezelés hatása röntgenbesugárzott egerek túlélésére. Többekkel. (Magyar Radiológia, 1963. 2.)
A thrombocytopoesis vizsgálata anaemia perniciosa eseteiben. Többekkel. (Magyar Belorvosi Archivum, 1964. 1.)
The Fall of Blood Pressure Following Induction of Deciduomata in Steroid Hypertensive Rats Receiving Progesterone. Biliczki F.-fel és Moore, H. C.-vel. (Acta Endocrinologica, 1968)
The Duration of the Fall of Blood Pressure Following the Induction of Deciduomata and the Administration of Progesterone in Steroid Hypertensive Rats. Moore, H. C.-vel és Wilson, K.-val. (Acta Endocrinologica, 1970)
Chromatography of the Thrombocytosis Inducing Beta-Fraction of Normal Human and Mouse Serum. (Acta Physiologica, 1971)
Study of the Effect of Actinomycin D on the Thrombocytopoiesis of Mice, Using 75Se-Labelled methionine. Tóth S.-sel. (Acta Haematologica, 1973)
Incorporation of H3-leucine in the Mouse Kidney in Thrombocytopenia. Többekkel. (Acta Haematologica, 1977)
Haematológiai és citológiai paraméterek és a leukaemiás sejtek in vitro növekedésének prognosztikus jelentősége acut myeloid leukaemiában. Többekkel. – Hodgkin-kór prognózisát befolyásoló tényezők. Többekkel. (Magyar Belorvosi Archivum, 1985. 5.).
F. m.: tudományos dolgozatai: az Orvosi Hetilapban: Thrombocythemiás betegek savójának akut, elhúzódó thrombocytosist keltő hatása egéren. Feltételezett emberi thrombopoetin. Kelemen Endrével és Tanos Bélával. (1958. 16.)
Plasma-factor jelentősége az L. E.-sejt keletkezésében. L. E.-sejt létrehozása emberen. Bencze Györggyel, Kovács Józseffel és Tiboldi Tiborral. (1958. 37.)
Antibiotikumok hatásossága húgyúti fertőzésekben. 1–2. Balázs Viktorral. (1960. 18. és 1961. 4.)
A tápcsatorna felső részének baktériumflórája és a sósavszekréció kapcsolata. Balázs Viktorral, Szarvas Ferenccel és Varró Vincével. (1960. 48.)
A cukorbetegség és a húgyúti infekció összefüggésének vizsgálata. Balázs Viktorral, Csapó Gáborral és Szűcs Zsuzsannával. (1961. 11.)
Idiopathiás thrombocytopeniás purpurás – ITP – és egyéb thrombocytopeniás betegek savójának thrombocytopoeticus hatása. Többekkel. (1961. 21.)
Thrombocytosist keltő szérumtényező kimutathatósága – különböző eredetű heveny thrombocytaszám-emelkedések előtt egéren és emberen. Többekkel. (1963. 10.)
Normál humán szérumfehérje-frakciók hatása egerek thrombocytaszámára. Krizsa Ferenccel, Rák Kálmánnal és Varga Lászlóval. (1963. 27.)
Actinomycin-D hatásának vizsgálata egerek thrombocytopesisére 75Se-el jelzett methionin vizsgálatok alapján. Tóth Sándorral. (1973. 23.)
Antithrombocyta szérum ismételt adásával keltett thrombocytopeoticus-hatás vizsgálata. (1976. 35.)
Hodgkin-kóros betegek kezelésének ötéves tapasztalatai. Krizsa Ferenccel, Varga Gyulával és Vezendi Klárával. (1978. 47.)
Felnőttkori akut leukaemiák prognózisát befolyásoló tényezők vizsgálata 58 eset elemzése alapján. Többekkel. (1979. 33.)
Nem-Hodgkin lymphomás betegek polikemoterápiás kezelésének eredményei. Többekkel. (1980. 28.)
Myeloma multiplexben szerzett tapasztalataink 25 beteg észlelése során. Többekkel. (1980. 41.)
Humán embrionális szervek thrombopeticus aktivitásának vizsgálata. Krizsán Ferenccel és Resch Bélával. (1980. 42.)
Leukaemiás és haematológiai eltérés nélküli betegek csontvelőjének in vitro vizsgálata. Borbényi Zitával, Krizsa Ferenccel és Varga Gyulával. (1984. 9.)
Splenectomia szerepe a mérsékelt malignitású lymphomák kezelésében. Többekkel. (1984. 27.).
F. m.: tudományos dolgozatai: a Kísérletes Orvostudományban: Ultraibolya-besugárzással keltett thrombocytosis vizsgálata egéren. Rák Kálmánnal. (1960. 2.)
Röntgen- és ultraibolya-kezelés együttes hatása egerek thrombocyta számára. Krizsa Ferenccel és Rák Kálmánnal. (1961. 2.)
Röntgenbesugárzás hatása az ultraibolya-thrombopoetikus serum-tényező keletkezésére s a tényező hatékonyságára egérkísérletben. Többekkel. (1962. 1.)
Splenektomizált és röntgenbesugárzott egerek serumának thrombocytosist keltő hatása kezeletlen egerekben. Krizsa Ferenccel és Rák Kálmánnal. (1962. 2.)
A lép szerepe az ultraviolett-sugárzás okozta egér-thrombocytosis létrejöttében. Krizsa Ferenccel és Rák Kálmánnal. (1963. 1.)
A serum thrombocytopoeticus aktivitása kísérletes egér-thrombocytosisokban. Krizsa Ferenccel és Rák Kálmánnal. (1963. 2.)
Rivanollal szeparált humán szérum-fehérjefrakciók hatása egerek keringő thrombocyta-számára. Többekkel. (1965. 6.)
Az ultraibolya-sugárzás okozta egér-thrombocytosis létrejöttének vizsgálata. Krizsa Ferenccel és Rák Kálmánnal. (1967. 1.)
Szérum-fehérjefrakciók hatásának összehasonlító vizsgálata néhány kísérletes egér-thrombocytosisban. Krizsa Ferenccel és Rák Kálmánnal. (1968. 3.)
Normál humán- és egér-szérum thrombocytosist keltő tényezőjének vizsgálata Sephadex oszlop-chromatographiával. (1973. 1.)
Ultraibolya-besugárzással kezelt egerek thrombocyta-számának vizsgálata Se75-methioninnal. (1973. 5.)
Röntgen-irritatióval keltett thrombocytopoetikus szérumfaktor vizsgálata és hatása egerek thrombocytáinak Se75-tel jelzett methionin utilizációjára. Sövényi Ervinnel. (1975. 1.)
Thrombocyta-nagyság egerek postplenectomiás thrombocytosisában. Többekkel. (1975. 6.)
Véreztetett egerek prep-disc. elektroforézissel szétválasztott szérumának thrombocytopoeticus aktivitásvizsgálata. Krizsa Ferenccel és Lózsa Alberttel. – Az erythropoetin-szint változásának hatása a thrombocytaképzésre egérben. Krizsa Ferenccel. (1976. 3.)
Károsított törzsazonos thrombocyták thrombocytopoesist gátló fajlagos hatása egérkísérletben. Többekkel. (1977)
Károsított törzsazonos thrombocyták thrombocytopoesist gátló fajlagos hatása egérkísérletben. Többekkel. Thrombocyta-homogenizátum hatása csontvelő-transzplantált egér-thrombocyta képzésére. Többekkel. (1979)
Trombocita homogenizátum frakcióinak hatása a mega-karyocytopoesisre egérkísérletben. Többekkel. (1981. 1.)
Thrombocytopeniás egérből nyert szérum hatása syngen hosszútartamú csontvelőtenyészetre. Többekkel. (1982)
A thrombocyták kora és megakaryocytopoesist gátló hatásuk összefüggése. Krizsa Ferenccel és Vezendi Klárával. (1984)
In vitro csontvelővizsgálat ismeretlen eredetű és gyógyszer okozta cytopeniás betegeken. Többekkel. – Vincristin hatása a thrmbocyta-homogenizátum okozta megakaryocytopoesis gátlásra egérkísérletben. Krizsa Ferenccel és Vezendi Klárával. – Hidrokortizon hatása leukaemiás sejtek növekedésére hosszúéletű csontvelőkultúrában. Többekkel. (1985).
Irodalom
Irod.: családi és egyéb források: Anyakönyvi hírek, születés: dr. Cserháti Istvánnak és dr. Pápai Ibolyának leánya született: Ágota Andrea. (Délmagyarország, 1962. júl. 24.)
Az MSZMP KB tagjai. (Magyar Nemzet–Magyar Hírlap–Népszabadság–Népszava, 1985. márc. 29.)
Chikán Ágnes: Kiváló orvosok, gyógyszerészek. Közel az emberhez. Beszélgetés dr. Cserháti István professzorral. (Délmagyarország, 1985. júl. 2.)
Cserháti István gyászjelentése. (Csongrád megyei Hírlap, 1986. jan. 24.)
Elhunyt dr. Cserháti István. (Csongrád megyei Hírlap–Magyar Nemzet–Népszabadság–Népszava, 1986. jan. 24.)
Eltemették dr. Cserháti Istvánt. (Magyar Nemzet, 1986. jan. 30.)
Végső búcsú dr. Cserháti Istvántól. (Csongrád megyei Hírlap–Népszabadság, 1986. jan. 30.)
Cserháti István temetése. (Népszava, 1986. jan. 30.)
Bártfai György: Elhunyt dr. Cserháti István. (Egészségügyi Dolgozó, 1986. 2.)
Tényi Mária: Cserháti István. (Orvosi Hetilap, 1986. 9. [márc. 2.])
Cserháti István. (Haematologia, 1986)
S. E.: Cserháti István-emlékülés. Fiatalok tudományos fóruma az orvosegyetemen. (Délmagyarország, 1988. jan. 22.)
Emléktábla Cserháti Istvánnak. (Vasárnapi Hírek, 1988. 4. [jan. 24.]–Magyar Nemzet, 1988. jan. 25.)
S. E.: Cserháti István S. E.: Cserháti István emlékére. (Délmagyarország, 1988. jan. 25.)
Elhunyt Cserháti Antalné. [Temetés utáni hír.] (Délmagyarország, 1992. júl. 23.)
Halálozás: Cserháti Antalné Csomány Rozália. (Délmagyarország, 1992. júl. 27.)
Szegedi egyetemi almanach. II. 1921–1996. (Szeged, 1997).
neten:
https://www.kozterkep.hu/31634/cserhati-istvan-emlektabla (Cserháti István emléktáblája a köztérképen, 2016)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM50046
http://regi-nevpont.bdnetwork.hu/view/12097
http://www.nevpont.hu/view/12097
https://nevpont.hu/palyakep/cserhati-istvan-ed478
Megjegyzések
1. Születési helye, Etes-Albertakna, egy bányatelep Salgótarján közelében.
2. A Magyar Életrajzi Lexikon IV. kötetében Cserháti István és Cserkuti István néven is szerepel!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2025
