Ábrányi Kornélné Katona Clementine
író, újságíró, műfordító
Katona Klementina, geleji
Született: 1847. november 29. Apa, Szatmár vármegye
Meghalt: 1932. július 6. Budapest
Temetés: 1932. július 9. Budapest
Temetési hely: Kerepesi út
Család
Geleji Katona István (1589–1649) az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke leszármazotta.
Dédszülei, apai: Kölcsey Bálint (1760–1798), Jármy Sarolta (1760–1812); ?, ?.
Kölcsey Bálint testvére: Kölcsey Péter (1766. Álmosd, Bihar vm.–1796. aug. 9. Álmosd).
Kölcsey Péter és Bölöni Ágnes fia: Kölcsey Ferenc (1790. aug. 8. Sződemeter–1838. aug. 23. Szatmárcseke) író, költő, a magyar nemzeti himnusz szerzője.
Nagyszülei, anyai: Kölcsey Gábor (1794–1872), lázári Nagy Krisztina.
Szülei: geleji/gelei Katona József földbirtokos, a tiszántúli református egyházkerület főgondnoka, Kölcsey Antónia (1821. dec. 15. Cseke, Szatmár vm.–1876. Apa) naplóíró.
Katona Józsefnek Kölcsey Antónia a 3. felesége volt.
Testvérei: [id.] Kölcsey Zsigmond (= geleji Katona Zsigmond) földbirtokos és Katona Ilona. (Katona Ilona gyermekkorában elhunyt).
[id.] Kölcsey Zsigmond és csicseri Orosz Ilona (= Orosz Helén) gyermekei: [ifj.] Kölcsey Zsigmond (1876. máj. 3. Vajnág, Máramaros vm.–1938. okt. 18. Bp.) honvédtiszt, alezredes, Tinschmidt Edéné Kölcsey Ilona és Mildner Kálmánné Kölcsey Margit.
Kölcsey Ilona férje: Tinschmidt Ede (†1906. nov. 22. Szatmár, Szatmár vm. Temetés: 1906. nov. 23. Szatmár, Református Temető) honvédtiszt, százados.
Kölcsey Margit férje: Mildner Kálmán (1886. szept. 3. Kassa, Abaúj-Torna vm.–1941. jún. 5. Kassa. Temetés: 1941. jún. 7. Kassa, Rozália-sírkert) honvédtiszt, tüzér alezredes; [id.] Mildner Ferenc és Várady Irma fia.
Mildner Kálmán testvére: Mildner Ferenc (1881. dec. 17. Kassa–1919. aug. 7. Bp.) honvédtiszt, tüzérszázados, a Ludovika Akadémia lovaglótanára, az intézmény által szervezett ellenforradalmi felkelés egyik vezetője (1919. jún. 24.).
A felkelés leverése után, júl. 30-án vagy júl. 31-én a Duna partján meggyilkolták, holttestét a Dunába dobták [a halál időpontját közigazgatási eljárás keretében állapították meg.] A felkelők tiszteletére a Ludovika Akadémián emlékoszlopot állítottak.
Férje: 1879. nov. 30.–1903. dec. 20.: id. lászlófalvi és mikeföldi Ábrányi Kornél (= 1844-ig Eördegh Kornél 1822. okt. 15. Szentgyörgyábrány, Szabolcs vm.–1903. dec. 20. Bp. Temetés: 1903. dec. 22. Kerepesi út) zenei író, zenekritikus, zeneszerző; [id.] Ábrányi Alajos (= 1844-ig Eördegh Alajos, 1786–1853. máj. 30. Szentgyörgyábrány. Temetés: 1853. jún. 1. Szentgyörgyábrány) politikus, Szabolcs vármegye főjegyzője, majd alispánja és nagykállói Kállay Terézia (1790? Nagykálló, Szatmár vm.–1855. okt. 1. Pest. Temetés: 1855. okt. 3. Kerepesi út) fia.
Iskola
Magántanulmányokat folytatott, majd férjhez ment id. Ábrányi Kornélhoz (1879).
Életút
A Fővárosi Lapok munkatársa (1877–1878), a Pesti Napló (1891–1896), a Képes Családi Lapok (1893–1896), a Magyarország (1894–1908) és a Magyar Lányok belső munkatársa (1895–1900).
A Petőfi Társaság három helyének betöltésekor őt is jelölték (azonban Bartha Miklóst, Gárdonyi Gézát és Makai Emilt választották meg).
Az egyik első magyar női újságíró. Zenekritikákat, divattudósításokat írt, a századforduló népszerű lektűrjeit fordította, női érdekvédelemmel is foglalkozott. Többek között a nők érdekében írott bátor cikkeinek eredményeként nyitották meg a nők előtt az egyetemek gyógyszerészeti, orvosi és bölcsészeti karát Magyarországon (1895-től). Katona Clementine ezer fővárosi nő köszönő aláírását gyűjtötte össze és nyújtotta át Wlassics Gyula (1852–1937) közoktatási miniszternek.
Kölcsey Antónia naplóját először Kozocsa Sándor adta ki (1938-ban), de a szöveg már jóval korábban ismertté vált, elsősorban Ábrányiné Katona Clementine jóvoltából: ő közölt először belőle részleteket (az 1890-es évektől). Írásaiban idézte a Kölcsey haláláról szóló és a Wesselényi emlékét felidéző sorokat: br. Wesselényi Miklós Kölcsey Ferenc jó barátja volt, gyakran meglátogatta a költőt csekei otthonában. Katona Clementine írásaiban a naplón túl is találunk számos adatot a Kölcsey családról, a reformkori mindennapokról, írásai hangulatosak, korfestő erejűek, különösen pontosak a társadalmi eseményekről szóló beszámolói valamint az Ábrányi családról szóló történeti visszaemlékezései.
Tárcái és kisebb írásai a divatlapokban a Katona Klementin, Katona Clementine, Ábrányiné Katona Klementin és Á. Katona Klementin névváltozatok mellett Vera és Constance álnevek alatt is megjelentek. – A Petőfi Társaság három helyének betöltésekor őt is jelölték (azonban Bartha Miklóst, Gárdonyi Gézát és Makai Emilt választották meg).
Emlékezet
Katona Klementina a Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temetőben, férjével, id. Ábrányi Kornéllal közös sírban nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben).
Néhány levelét az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Kézirattára őrzi.
Főbb művei
F. m.: Földön és föld felett. Tárczák. (Bp., Athenaeum, 1896; 2. kiad. 1903)
Sok mindenről. Karczolatok. (Az Országos Irodalmi Részvénytársaság kiadványa. Bp., 1898)
Elbeszélések. (Bp., Athenaeum, 1902)
Két pálya. Regény a serdülő ifjúság számára. (Az Országos Irodalmi Részvénytársaság kiadványa. Bp., 1902)
Négy lírikus és egyebek. Essay-k, tárcák. (Bp., Athenaeum, 1909).
F. m.: kisebb írásai: Chopinről. George Sand önéletiratából. 1–2. (Fővárosi Lapok, 1876. dec. 14. és dec. 21.)
Három lyrikus: Horac, Burns, Béranger. Angol kútfők után. 1–3. (Fővárosi Lapok, 1877. márc. 1–3.)
A világegyetem nagysága. F. Körner után. (Fővárosi Lapok, 1877. júl. 27.)
Chopin, mint tanár. (Fővárosi Lapok, 1878. jún. 27.)
Ischl. (Fővárosi Lapok, 1878. szept. 5.)
Kölcsey Ferencz emlékezete. Születésének százados évfordulóján. (Pesti Napló, 1890. aug. 8.)
Látogatás Teleki Sándornál. (Pesti Napló, 1892. júl. 31.)
A babonáról. (Magyar Géniusz, 1893. 30.)
Képzelgők. (Magyar Géniusz, 1893. 42.)
Nyár. (Magyar Géniusz, 1894. 32.)
Bolygó lelkek. (Magyar Géniusz, 1894. 47.)
Közös érdek. (Magyar Szalon, 1895)
Sphynx. (Magyar Géniusz, 1895. 39.)
A Margitsziget veszedelme. (Vasárnapi Ujság, 1897. 34.)
Aeolhárfa. (Ország–Világ, 1898. 28.)
Lelki törpék. (Ország–Világ, 1898. 32.)
A rágalom. (Ország–Világ, 1898. 33.)
Örök harcz. (Ország–Világ, 1898. 34.)
Látszat. (Ország–Világ, 1898. 36.)
Férjek kategóriái. (Ország–Világ, 1898. 37.)
A papucs. (Ország–Világ, 1898. 39.)
Kis mártírok. (Ország–Világ, 1898. 40.)
Csendes ház. (Ország–Világ, 1898. 41.)
Non plus ultra. (Ország–Világ, 1898. 42.). Őszi napsugár. (Ország–Világ, 1898. 43.)
Zsurok. (Ország–Világ, 1898. 44.)
Mauvais genre. (Ország–Világ, 1898. 45.)
Zeneszerzői sajátságok. (Ország–Világ, 1898. 47.)
Mark Twain a nőkérdésről. (Ország–Világ, 1899. 15.)
Világbéke. (Ország–Világ, 1899. 28.)
Liszt és a nők. (Ország–Világ, 1911. 43.).
F. m.: ford.: Besant, Walter Sir: A toweri apátság. Regény. 1–70. (Pesti Napló, 1891. márc. 13.–1891. júl. 20.)
IV. Henrik udvarából. Elbeszélés. Angol eredetiből ford. Ábrányiné Katona Clementin. (Katholikus Szemle, 1905. 6.)
A Margitsziget történetéből. (Katholikus Szemle, 1908. 6.).
Irodalom
Irod.: családi és egyéb források, megemlékezések: Id. Ábrányi Kornél múlt hó 29-én tartotta menyegzőjét Katona Klementin kisasszonnyal Apában, a menyasszony Szatmár megyei birtokán. (A Hon, 1879. dec. 5.)
Á. K.: Sok mindenről. Karczolatok. (Ország–Világ, 1898. 51.)
Id. Ábrányi Kornél: Huszonhárom év. [Házasságukról.] (Ország–Világ, 1902. 42.)
Id. Ábrányi Kornél meghalt. (Budapesti Hírlap, 1903. dec. 21.–Alkotmány, 1903. dec. 22.)
Id. Ábrányi Kornél. (Budapesti Napló, 1903. dec. 21.)
Id. Ábrányi Kornél halála. (Pesti Hírlap, 1903. dec. 21.–Független Magyarország, 1903. dec. 22.–Magyar Nemzet, 1903. dec. 22.)
Kern Aurél: Id. Ábrányi Kornél. (Budapesti Hírlap, 1903. dec. 22.)
Eltemették id. Ábrányi Kornélt. (Budapesti Hírlap, 1903. dec. 23.)
Erdős Armand: Egy magyar zenetudós. [Id. Ábrányi Kornélról.] (Független Magyarország, 1903. dec. 25.)
gr. Vay Sándor: Eördegh-Ábrányi. (Pesti Hírlap, 1903. dec. 28.)
Hack N. Lajos: Id. Ábrányi Kornél. (Zenevilág, 1903. 45.)
Józan Miklós: Ima. Id. Ábrányi Kornél ravatalánál. (Keresztény Magvető, 1904. 1.)
Elhunyt Tinschmidt Ede százados. (Szatmár és Vidéke, 1906. nov. 27.)
Jehlicska Ferenc: Á. K.: Négy lírikus és egyebek. (Katholikus Szemle, 1909. 8.)
Mildner Kálmán cs. és kir. tüzér főhadnagy tegnap tartotta esküvőjét Kölcsey Zsigmond udvari földbirtokos leányával, Kölcsey Margittal. (Szamos [napilap], 1918. 82. [ápr. 5.])
Holló Lili: Id. Ábrányi Kornélné férjéről. (Új Idők, 1923. 12.)
Ábrányi-Katona Klementine: Id. Ábrányi Kornél. Születése centenáriumához. (Ország–Világ, 1923. 18. )
Id. Ábrányi Kornél özvegye, Ábrányiné Katona Klementin írónő az Irgalmasrend kórházában meghalt. (Magyar Hírlap, 1932. júl. 7.)
Rolla Margit: Kölcsey Antónia naplójához. (Magyar Nemzet, 1938. nov. 27.)
55 éves korában elhunyt Mildner Kálmán m. kir. tüzér alezredes. (Felvidéki Újság, 1941. jún. 6.)
Rubinyi György: Emlékezés egy érdemes nőíróra. (Magyar Nemzet, 1971. dec. 3.).
Irod.: lexikonok, feldolgozások: Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. (Bp., 1926)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:VKNW-ST1?lang=hu (Kölcsey Antónia keresztelési anyakönyve, 1821)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/302106 (Ábrányi Alajos gyászjelentése, 1853)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/302108 (Ábrányi Alajosné Kállay Terézia gyászjelentése, 1855)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:KHH3-HNX?lang=hu (Mildner Ferenc születési anyakönyve, 1881)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:KHH3-PTF?lang=hu (Mildner Kálmán születési anyakönyve, 1886)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/302116 ([id.] Ábrányi Kornél gyászjelentése, 1903)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6D4Z-CCS4?lang=hu ([id.] Ábrányi Kornél halotti anyakönyve, 1903)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/518279 (Tinschmidt Ede gyászjelentése, 1906)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:8GXN-VDN2?lang=hu (Mildner Ferenc halotti anyakönyve, 1919)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:ZVB4-FVPZ?lang=hu ([ifj.] Kölcsey Zsigmond és Dedinszky Afra Arabella házassági anyakönyve, 1930)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6ZB1-3L6P?lang=hu (Ábrányiné Katona Klementina halotti anyakönyve, 1932)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/185319 ([ifj.] Kölcsey Lajos gyászjelentése, 1938)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/427328 (Mildner Kálmán gyászjelentése, 1941)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM60036
https://nntp.hu/person/person.php?personid=16411
https://nevpont.hu/palyakep/abranyi-kornelne-katona-clementine-735b9
http://regi-nevpont.bdnetwork.hu/view/67
Megjegyzések
1. Valamennyi lexikonban közölt születési éve: 1856 téves! A geleji Katona család publikus adatai szerint 1847-ben született. A Kölcsey Antónia naplóját gondozó Kozocsa Sándor szerint Antónia 1848. aug. 11-én ment férjhez Geleji Katona Józsefhez (ez esetben az 1847-es év sem reális, a már említett családi adatok szerint 1848. aug. 11-e azonban Geleji Katona József halálának a dátuma).
2. Halotti anyakönyve szerint 1932-ben 84 éves volt, e szerint 1847-ben vagy 1848-ban született. További kutatást igényel a pontos születési adat kiderítése, az 1856 azonban kizárható.
3. Kölcsey Antónia fia, Katona Clementine testvére geleji Katona Zsigmond, felvette a Kölcsey családnevet. A családi emlékek szerint a költő iránti tiszteletből, de lehet, hogy csak azért, hogy megkülönböztesse magát geleji Katona Zsigmond (1828. máj. 1. Vámfalu, Szatmár vm.–1902. márc. 18. Kecskemét, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.) gyógyszerésztől, akinek édesapja geleji Katona József Vámfalu gyülekezetének lelkipásztora volt (édesanyját verebi Végh Erzsébetnek hívták). Valószínúsíthető, hogy a gyógyszerész geleji Katona Zsigmond, geleji Katona Clementine édesapjának testvére volt (ám ezt a publikus családi adatok nem erősítik meg…)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6N7B-9WFV?lang=hu (Katona Zsigmond halotti anyakönyve, 1902)
Megjelenés: nevpont.hu 2026
