Főbb művei

F. m.: A magyar proletárirodalom hagyományairól. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1959)
Nagy Lajos, a kritikus és publicista. (Kortárs, 1959)
Kun Béla irodalmi tanulmányairól. – Az Új Hang kritikai munkássága. 1–2. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1960)
A „komplex” kritikai módszerről. (Kortárs, 1960)
Egy elfelejtett írónemzedék. Adalékok a magyar szocialista irodalom történetéhez. Útmutató ismeretterjesztő előadásokhoz. (Bp., 1960)
Az Új Hang és a magyar–szovjet irodalmi kapcsolatok. (Tanulmányok a magyar szovjet irodalmi kapcsolatok köréből. I–III. köt. Főszerk. Kemény G. Gábor. Bp., 1961)
Gondolatok a realizmusról. (Kortárs, 1961)
Karikás Frigyes ismeretlen írásai. K. Nagy Magdával. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1961)
A magyar szocialista irodalom fejlődésének problémái és kapcsolatai a német szocialista irodalommal. Szabolcsi Miklóssal. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1962)
A marxista kritika egysége és a hagyományok értelmezése. – Fejes Endre: Rozsdatemető. (Kortárs, 1963)
Nagy Lajos novellái oroszul. (Nagyvilág, 1963)
Lukács László ismeretlen írása egy Tolsztoj- regényről. (Kortárs, 1964)
Szocialista líra a két világháború között. (MTA I. Osztálya Közleményei, 1964)
Vieilles querelles sur l’avant-garde. (Littérature hongroise – littérature européenne. Bp., 1964)
Szocialista irodalom a két világháború között. – Szocialista líra a két világháború között. – Nagy Lajos. – A magyar antifasiszta irodalom kialakulása. (A magyar irodalom története. VI. köt. 1919-től napjainkig. Bp., 1964)
A realizmus és az élő irodalmi folyamat. (Társadalmi Szemle, 1965)
A magyar antifasiszta irodalomról. (Kortárs, 1965)
Józanság és szenvedély. Irodalomtörténeti tanulmányok. (Elvek és utak. Bp., 1966)
Régi viták az avantgarde-ról. (Hagyomány és újítás. Tanulmányok a XX. századi világirodalom történetéből. Szerk. Vajda György Mihály. Bp., 1966)
Az irodalom vallomása önmagáról. „A világirodalom ars poeticái.” (Társadalmi Szemle, 1966)
Friedrich Wolf. (A német irodalom a XX. században. Szerk. Vajda György. Bp., 1966)
Strittmatter, Erwin: Ole Bienkopp. Reg. Ford. Mátrai Tamás. Az utószót írta. (Bp., 1966)
A két világháború közötti szocialista magyar irodalom történeti és elvi kérdései. Kand. értek. (Bp., 1966)
Die Freiheit der künstlerischen Richtungen und die Zeitgemässe. (Littérature et réalité. Bp., 1966)
A szocialista realizmus – a művészet széles útja. (Kritika, 1967. 2.)
József Attila: Irodalom és szocializmus. (Társadalmi Szemle, 1967)
Munkásirodalom – szocialista irodalom. (Literatura, 1967)
Nagy Lajos. (Arcképek a magyar szocialista irodalom történetéből. (Bp., 1967)
Eszméink „fogságában.” Benjámin László költői útjáról. (Társadalmi Szemle, 1968)
Reflexiók Radnóti Sándor Kassák-tanulmányához. (Irodalomtörténet, 1969)
Az egyéniség kultuszától a tömegek forradalmáig. – A forradalmak kora német irodalmáról. – A szocialista irodalom kutatása az NDK-ban. (Helikon, 1969)
Zelk Zoltán pályája a felszabadulás után. (Kortárs, 1969)
A magyar proletárforradalom irodalmának tanulságairól. (MTA I. Osztálya Közleményei, 1969)
A proletárirodalom esztétikája és a társadalmi valóság. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1970)
Sozialistische Literatur und Avantgarde. (Acta Litteraria, 1970)
A szocialista realizmus. 1–2. (Helikon, 1971)
Kassák és az avantgarde. (Kritika, 1971. 9.)
Eszmények és valóság keresztútjain. Illyés Gyula prózája a felszabadulás után. (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve, 1971/72)
A marxista irodalomtudomány orientáló fogalmairól. (Társadalmi Szemle, 1972)
A magyar antifasiszta művészetről. (Nagyvilág, 1972)
Viták a proletárirodalom lehetőségéről. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1972)
Kísérletek a proletárirodalom elméleti megalapozására. (Új Írás, 1972)
Proletarkultur oder sozialistische Kultur. (Acta Litteraria, 1972)
A proletárirodalom és a szocialista irodalom. (Új Írás, 1973)
Ladányi Mihály újabb verseiről. (Jelenkor, 1973)
A „proletár világirodalom” stratégiája. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1973)
Irodalom és múzeum. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról. (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve, 1974)
A szövetségi politika ellentmondásai a proletárirodalomban, a húszas években. (Literatura, 1974; németül: Widersprüche der Bündnispolitik der proletarischen Literatur in den zwanziger Jahren. Acta Litteraria, 1974)
Az avantgarde az időben és a korban. (Literatura, 1974)
Egy műfaj újjászületése. A magyar irodalmi szociográfiáról. (Napjaink, 1975)
Munkásirodalom – szocialista irodalom. (Literatura, 1976)
Literaturkritik in der Moskauer ungarischen Zeitschrift „Új Hang.” („Wir stürmen in die Revolution.” Studien zur Geschichte der ungarischen sozialistischen Literatur. Szerk. is. József Farkassal, Szabolcsi Miklóssal. Bp., 1977)
A marxista irodalomszemlélet kezdetei a Korunkban. (Ötven éves a Korunk. Bp., 1977)
A proletár világirodalom stratégiája. („Az Újnak tenni hitet…” Bp., 1977)
Egy literátor forradalmár. Jász Dezsőről. (Nagyvilág, 1978)
Az irodalom pártirányításának néhány kérdése a húszas években. (Literatura, 1979)
Einige Fragen der kulturpolitischen Lenkung in den zwanziger Jahren. (Acta Litteraria, 1979)
Lenin, ahogy Lunacsarszkij látta. Lenin és Lunacsarszkij. Levelek, dokumentumok, feljegyzések. (Nagyvilág, 1980)
A nemzetközi proletárirodalom keletkezése és felbomlása a kulturális átstrukturálódás modellje. – Ideológia és irodalomtörténet. (Literatura, 1981)
A konzervatív liberális eszmetörténet néhány mai problémája. (Literatura, 1983)
„Forradalmár, emigráns költőnek…” A két világháború közötti magyar írói emigrációról. – „Írni annyit tesz, mint ítélőszéket tartani mások felett.” Nagy Lajos alkotói útjáról. – „Nagylelkűen és harag nélkül…” Szocialista lírikusok a két világháború között. – A szocialista irodalom és az irodalomtudomány. („Száll a tavasz…” Előadások a szocialista és antifasiszta magyar irodalomról. A Magyar Rádió „Amíg szivük dobog…” c. előadássorozatának szerkesztett tanulmányai. Szerk. is. Bp., 1983)
Versuche einer theorischen Grundlegung der proletarischen Literatur. (Acta Litteraria, 1985)
Kun Béla és a magyar proletárirodalom. (Kortárs, 1986)
A Gondolat és a szocialista világirodalom. (Jel–Kép, 1986)
A messianizmus kritikája a lukácsi realizmuselmélet előterében. (Literatura, 1987)
Irodalomeszmény és realizmus. (Nagyvilág, 1987)
A megőrzött utópia. Tanulmányok, kritikák. (Bp., 1988)
Vallomás a harmincas évekről. – Német írók az újraegyesülésről. (Nagyvilág, 1990)
Dichterische Utopie und geschichtsphilosophischer Messianismus – Kassák und Lukács in Wien zu Anfang der zwanziger Jahre. (Nostalgie – Realität – und politische Utopie. Innsbruck, 1991)
Költői utópia és történetfilozófiai messianizmus. Kassák és Lukács Bécsben, a húszas évek elején. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1992)
Die „Erzwungene Selbstkritik” des Messianismus im Vorfeld der Realismus-Theorie von Georg Lukács. (Hungarian Studies, 1993)
KGB-akták vallomása magyar írói sorsokról. (Társadalmi Szemle, 1994)
Weimartól Kiskunhalomig. Az „új tárgyiasság” Nagy Lajos szociográfiai elbeszéléseiben. – A lázadó és a menekülő ember. Nagy Lajos halálának negyvenedik évfordulójára. (Ezredvég, 1994)
Szépségimádat és haláltudat egy irodalmár merénylő lelkivilágában. Lékai János, a szélsőbal szellemiségű avantgarde költő. (Irodalomtörténet, 1996; németül: Von Todeserwartung überzogene Sehnsucht nach Schönheit. Die linksextreme Avantgarde-Lyrik des Johann Lékai. Neohelicon, 1996)
Szociális gondolat és irodalomszemlélet. (Új Holnap, 1996)
A stíluskorszakok problémái – megoldási javaslatok. (Irodalomtörténet, 1997)
Az átkos halálfolyam ellen. Az egyház szociális tanítása és a magyar katolikus sajtó az 1930-as évek elején. (Eszmélet, 1997)
A huszadik századi magyar irodalmi modernitás egy alternatív kísérlete. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1998)
Heine és Lukács György. – A globalizációs csapda. Támadás a demokrácia és a jóléti társadalom ellen. 1–2. (Ezredvég, 1998)
Magyar irodalmi művek a délszláv „rejtélyes háborúról.” (Új Holnap, 1998)
Az egyház szociális tanításai a magyar katolikus sajtó tükrében. (A magyar művelődés és a kereszténység. Bp.–Szeged, 1998)
Üzenet Thermopüléből. Irodalom- és eszmetörténeti tanulmányok a modernitásról, a szociális gondolatról és a globalizációról. (Bp., 1999)
Wechselfeld der Zeitebenen und Erzählrollen im Doktor Faustus von Thomas Mann. (Modern Filológiai Közlemények, 2000)
Egy régi vita a mából szemlélve. Anna Seghers és Lukács György levélváltása. (Ezredvég, 2001)
Lukács nézetei a demokratizálódásról – visszatekintve a mából. (Múltunk, 2001)
Georg Lukács’ Ansichten über die Demokratisierung – aus heutiger Sicht. (Sozialismus und Demokratie. Georg Lukács’ Überlegungen zu einem ungelösten Problem. Leipzig, 2002)
Szubjektív jegyzetek egy évfordulóra. Nyolcvan éve jelent meg Lukács György „Történelem és osztálytudat. Tanulmányok a marxista dialektikáról” című műve. (Ezredvég, 2003)
Lukács György Szolzsenyicin- képe. (Ezredvég, 2004)
Lukács György Kafkáról. (Ezredvég, 2006)
Tömegpszichózis és irodalompolitika. Lukács György felszólalása A Szovjet Írószövetség német szekciója pártszervezetének 1936. szept. 5-én tartott zárt vitáján. (Lymbus, 2007)
Az írott szó küldetése. Válogatott tanulmányok és kritikák. (Z sorozat. Bp., 2010)
Mi a kommunista anarchizmus? Erich Mühsam. 1878–1934. (Ezredvég, 2012)

szerk.: Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből. I–VI. köt. Szerk. Szabolcsi Miklóssal, József Farkassal. (Bp., 1962–1985)
Theodor Fontane élete levelekben. Ford. Kolozs Pál. Vál., a fordítást ellenőrizte. (Auróra. 22. Bp., 1962)
Lékai János válogatott írásai. Vál., sajtó alá rend., az előszót írta. Bp., 1963)
Ifjú szívekben élek? Vallomások Adyról. Szerk. Kabdebó Lóránttal. (Irodalmi múzeum. Bp., 1972)
Illyés Gyula. Tanulmányok a költőről. Szerk. (Bp., 1972)
„Amíg szívünk dobog…” Válogatás a szocialista irodalomból. 1932–1944. Versantológia. Szerk. Benjámin Lászlóval, Markovits Györgyivel. (Bp., 1975)
„Induló balra” – Tanulmányok a szocialista világirodalom kialakulásáról. A magyar kiadást szerk. (Bp., 1979)
Lukács László: Ezüstfonál. Összegyűjtött versek, műfordítások és válogatott prózai írások. Összegyűjtötte, a szöveget gondozta, a bevezető tanulmányt írta. A költő életrajzát H. Lukács Borbála írta. (Bp., 1980)
Világszemlélet és irodalom. A magyar marxista irodalomszemlélet kialakulásának dokumentumaiból. Szerk. József Farkassal, Szabolcsi Miklóssal. (Bp., 1982)
Befunde und Entwürfe. Zur Entwicklung der ungarischen marxistischen Literaturkritik und Literaturtheorie. 1900–1945. Szerk. József Farkassal, Szabolcsi Miklóssal. (Berlin, 1984)
Sinkó Ervin: Az út. Naplók. 1916–1939. Szerk. József Farkassal, a bibliográfiát összeáll. Bosnyák István. (Irodalom – szocializmus. Bp., 1990)
Hungarian Studies on György Lukács. I–II. köt. Szerk. Többekkel. (Bp., 1993)
Vita az expresszionizmusról. Szerk. (Bp., 1994)
Mítosz és utópia. Irodalom- és eszmetörténeti tanulmányok. Szerk. József Farkassal. (Bp., 1995)
Lukács György: Chvostismus und Dialektik. Sajtó alá rend., szerk. (Bp., 1996).

Irodalom

Irod.: Magyar Irodalmi Lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Szili József: I. L. (Új Írás, 1967)
József Farkas: I. L. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1967)
Tóth Dezső: I. L. (Nagyvilág, 1967)
Kritikusok műhelyében. (Élet és Irodalom 1975. 37.)
Bodnár György: I. L. Interjú. (B. Gy.: A megőrzött utópia. Bp. 1982)
Nyerges András: Egy keresztesvitéz a baloldalról. (Könyvhét, 2000)
Irodalmi muzeológusok kislexikona. Összeáll. S. Püski Anikó. (A Petőfi Irodalmi Múzeum évtizedei. Bp., 2000)
Kristó Nagy István: Kritikai körkép. (Ezredvég, 2000).