Gaal Jenő, gávai
közgazdász
Született: 1846. szeptember 14. Gerendás-puszta, Békés vármegye
Meghalt: 1934. május 18. Budapest
Család
Sz: Gaal Sándor, Lukács Franciska.
Iskola
Középiskoláit Békéscsabán, Selmecbányán és Pozsonyban végezte. A bécsi és a pesti tudományegyetemen jogot tanult, a pesti tudományegyetemen állam- és jogtudori okl. szerzett (1871), a bécsi műegyetemen és a kereskedelmi akadémián kiegészítő tanulmányokat folytatott. Az MTA tagja (l.: 1896. máj. 15.; r.: 1908. ápr. 30.; ig.: 1931. máj. 15.).
Életút
Az aradi kereskedelmi és iparkamara alapító titkára (1872–1878), mérsékelt ellenzéki programmal a Pécskai (1878–1881), a Világosi (1881–1884), ismét a Pécskai választókerület nemzeti párti országgyűlési képviselője, gazdasági ügyekben pártjának vezérszónoka (1884–1893). Miniszteri tanácsosi rangban a Kereskedelemügyi Minisztérium Iparfejlesztő Osztályának vezetője (1893–1894). A József Műegyetem Közgazdasági Osztályán a nemzetgazdaságtan helyettes (1893–1894), ny. r. tanára (1894–1916). A Főrendiház örökös tagja (1908–1918).
Az MTA Nemzetgazdasági Bizottsága elnöke (1926–1934). A Magyar Társadalomtudományi Egyesület alapító igazgatója (1907– 1913). Az Országos Ipari és Kereskedelmi Oktatási Tanács elnöke (1922-től). A bázeli székhelyű Nemzetközi Munkásvédelmi Egyesületben Magyarország képviselője. A Kivándorlási Tanács másodelnöke, majd elnöke.
Gazdaságtörténettel, elsősorban a 18–19. sz.-i magyar nemzetgazdaság kialakulásának történetével, Tessedik Sámuel, Berzeviczy Gergely és gr. Széchenyi István munkásságával foglalkozott. Kétkötetes nagy munkája, a Magyarország közgazdasága és társadalmi politikája a második ezredév küszöbén (1907) a magyar gazdaságtörténet-írás klasszikusa. Magyarországon az elsők között vizsgálta a kivándorlás gazdasági és társadalmi hatásait. Különösen értékesek város- és vármegye-történeti monográfiái, valamint szociálpolitikai elemzései.
Emlékezet
Budapesten élt (Ferencváros, IX. kerület Hőgyes Endre utca 17.) és tevékenykedett, Budapesten is hunyt el; a Kerepesi úti (= Fiumei út) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).
Elismerés
A József Műegyetemen a közgazdaság-tudományok t. doktora (1922).
Szerkesztés
A Magyar Társadalomtudományi Szemle szerkesztője (1908–1911). Az Aradi Gazdasági Egyesület Évkönyveinek szerkesztője (1876–1883). Írásai a fentin kívül még – többek között – a Győri Közlönyben (1892), a Magyar Mérnök- és Építész Egylet Heti Értesítőjében (1898–1909), a Magyar Iparban (1899–1901), az Alkotmányban (1901), a Magyar Államban (1901), a Magyar Tisztviselők Lapjában (1901), az Akadémiai Értesítőben (1901–1918), a Közgazdasági Szemlében (1902, 1925), a Budapesti Hírlapban (1903), a Politikai Hetiszemlében (1903), a Vasúti és Hajózási Hetilapban (1907), a Népmívelésben (1907), a Magyar Paedagogiában (1909), a Pester Lloydban (1909) és az Aradi Közlönyben (1911) jelentek meg.
Főbb művei
F. m.: A szövetkezetekről. G. J. előadói beszéde a II. Országos Iparos Gyűlésen. 1879. máj. 31. (Bp., 1880)
A mezőgazdasági válság kérdése. Előadói munkálat az 1885. október havában, Budapesten tartandó gazdasági kongresszus alkalmából. (Bp., 1885)
A román kereskedelmi szerződésről. (Arad, 1885)
Vélemény a román kereskedelmi szerződés megújításáról. Az aradi kereskedelmi és iparkamara felterjesztése a földművelés-, ipar-, kereskedelemügyi m. kir. miniszterhez. Grünwald Ferenccel. (Arad, 1885)
A világgazdaság és a culturai egység fejlődése. (Arad, 1886)
Az alföldi munkásmozgalom. (Bp., 1891)
Békésmegye monographiája. (Bp., 1892)
A „university extention” hazánkban. A II. Országos és Egyetemes Tanügyi Kongresszuson tartott előadás. (Budapesti Szemle, 1896)
Társadalmi béke a közgazdasági patriarchalismus alapján. (Társadalom- és gazdaságpolitikai könyvtár. 4. Bp., 1896; 2. kiad. 1898)
Carlyle Tamás társadalom-politikai rendszere. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1896. dec. 7.; megjelent: Értekezések a társadalmi tudományok köréből. 12. köt. 1. Bp., 1897; kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1897)
Nemzetgazdaságtani jegyzetek. (Bp., 1897)
Katholikus regényirodalmunk elmaradottságának okairól. (Katholikus Hitvédelmi Folyóirat, 1898)
Társadalmi béke a közgazdasági patriarchalismus alapján. (A szociális kérdés megoldása. Bp., 1898)
Arad vármegye és Arad sz. kir. város leírása. (Bp., 1898)
A nemzetgazdaságtan rendszere. I–II. köt. (Bp., 1899–1900)
A magyarországi telepítések kérdése. (Közgazdasági Szemle, 1900)
Gróf Széchenyi István, mint nemzetfejlesztő társadalompolitikus. (Bp., 1901)
A külön vámterület felállítása és hasznosságának feltételeiről. (Bp., 1901)
Berzeviczy Gergely élete és művei. (Magyar közgazdasági könyvtár. 1. Bp., 1901)
Gróf Széchenyi István nemzeti politikája. I–II. köt. (Bp., 1902–1903)
Gróf Széchenyi István nemzeti politikája és jövőnk. (Bp., 1903)
Magyarország közgazdasága és társadalmi politikája a második ezredév küszöbén. I–II. köt. (Pécs, 1907)
A londoni morálpaedagogiai kongresszus. 1–2. (Magyar Paedagogia, 1909)
Falk Miksa l. tag emlékezete. (Az MTA elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. Bp., 1909)
Gróf Széchenyi István és a pesti Hengermalom-társaság. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1909. febr. 8.; megjelent: Értekezések a társadalmi tudományok köréből. 13. köt. 10. Bp., 1909; kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1909)
A magyar birtokpolitika irányelvei. A Magyar Társadalomtudományi Egyesület 1910/11. évi szakértekezletének megállapodásai. (Bp., 1911)
Gróf Széchenyi István nemzetgazdasági alapeszméi. (Széchenyi eszmevilága. I–III. köt. Bp., 1912–1923)
Széchenyi és Kölcsey a nemzeti érzésről. (Bp., 1914)
A háború utáni sürgő teendők a kivándorlás és visszavándorlás tárgyában. A Kivándorlási Tanács Öttagú Bizottságának jelentése. Összeáll. Többekkel. (A Kivándorlási Tanács iratai 2. Bp., 1916)
A falu gondozása. Tessedik Sámuel élete, alkotásai és művei. (Magyar közgazdasági könyvtár. 21. Bp., 1918)
Bezerédj Pál t. tag emlékezete. (Az MTA elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. Bp., 1920)
Vándormozgalmak világszerte. (A Kivándorlási Tanács iratai 4. Bp., 1924)
Kényszer-kivándoroltatás. (Közgazdasági Szemle, 1925)
A társadalom feladata a kivándorlás ügyével szemben. (A Kivándorlási Tanács iratai 5. Bp., 1926)
A legnagyobb magyar. (Bp., 1930)
G. J. nemzetgazdasági és szociálpolitikai válogatott tanulmányainak újabb rendszeres gyűjteménye. I–II. köt. (Bp., 1932)
Élmények és tanulságok. Sajtó alá rend. Lukinich Imre. (Magyarország újabb kori történetének forrásai. Naplók, emlékiratok, történelmi művek. Bp., 1940)
Berzeviczy Gergely élete és művei. Részletek. (Bp.–Bábolna, 1972).
Irodalom
Irod.: Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. (Bp., 1926)
Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. (Bp., 1929)
A magyar társadalom lexikonja. (Bp., 1930)
Vig Albert: Gávai G. J. (G. J.: Élmények és tanulságok. Bp., 1940)
Heller Farkas: Gávai G. J. ig. és r. tag emlékezete. (Bp., 1943).
Megjegyzések
MÉL téves halálozási adat: máj. 19.!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
