Hagelmayer István
közgazdász
Született: 1933. november 7. Dorog, Esztergom vármegye
Meghalt: 1997. október 26. Budapest
Család
Sz: Hagelmayer István (†1945) bányász, Stein Mária. Egy testvére, húga, gépírónő, majd a Dorogi Hőerőmű könyvelője volt. F: Gritz Ida (1935–) jogász, kandidátus. Leánya: Hágai Katalin (1961–) táncművész.
Iskola
Az Esztergomi Közgazdasági Technikumban éretts. (1952), az MKKE pénzügyi szakán végzett (1957), doktorált (1959), a közgazdaság-tudományok kandidátusa (1963).
Életút
Az MKKE Pénzügyi Tanszéke gyakornoka (1957–1958), tanársegéde (1958–1962), egy. adjunktusa (1962–1968), tanszékvezető egy. docense (1968–1975), egy. tanára (1975. júl. 1.–1997. okt. 26.). Az MTA–TMB-n Augusztinovics Mária aspiránsa (1959–1963). A Pénzügykutatási Intézet igazgatója (1975 és 1987–1989), az Állami Számvevőszék első elnöke (1989–1996).
Pénzelmélettel, pénzügy- és adópolitikával, a pénz szerepével és a magyarországi infláció okaival foglalkozott. Az 1980-as évek közepétől jelentős szerepet játszott a magyarországi reformközgazdászok között a gazdasági rendszerváltozás előkészítésében. Irányítása alatt az MKKE Pénzügyi Tanszékén, ill. a Pénzügykutatási Intézetben nemzetközileg is tekintélyes iskola alakult ki a Fordulat és reform c. dolgozatot és egyéb, a kor elemzéséhez megkerülhetetlen írásokat jegyző fiatal közgazdászokból. Az Országgyűlés őt választotta meg az újonnan megalapított, kormánytól független, az államháztartást és a közpénzekkel való gazdálkodást ellenőrző szervezet, az Állami Számvevőszék első elnökévé (1989 végén).
Emlékezet
Tiszteletére az Állami Számvevőszék elnöke Hagelmayer István-díjat alapított (a pénzügyi ellenőrzés fejlesztésében betöltött kiemelkedő alkotótevékenység elismeréseként, 2000-ben).
Elismertség
A Magyar Pénzügyi Gazdasági Ellenőrök Egyesülete elnöke (1994–1997), a Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke (1995–1997). Az Európai Számvevőszékek Nemzetközi Szervezete alelnöke (1990–1997).
Az Elszármazott Dorogiak Klubjának alapító tagja.
Elismerés
Lengyel Gyula-emlékérem (1978), Heller Farkas-díj (1992).
Dorog város díszpolgára (1995).
Főbb művei
F. m.: A forgalmi adó elmélete a kapitalizmusban. Egy. doktori értek. (Bp., 1958)
Lehet-e arany a szocializmus pénze? (Közgazdasági Szemle, 1962)
Az értékmérő pénz és az értéktörvény a szocializmusban. (Közgazdasági Szemle, 1963)
A pénz a szocializmusban. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1964)
Pénzügytan. 1. Tankönyv. Dobrovits Ivánnal. (Bp., 1966; 2. kiad. 1969)
Az új gazdasági mechanizmus és a pénzelmélet. (Pénzforgalom és hitel. Bp., 1968)
Az arany szerepe a mai tőkés nemzetközi monetáris rendszerben. (Közgazdasági Szemle, 1974; angolul: Acta Oeconomica, 1974)
Pénzügyek elmélete. Tankönyv. Bánfi Tamással. (Bp., 1975)
Az aranydeviza-rendszer kudarcai és tanulságai. Bánfi Tamással, Boros Imrével. (Bp., 1975)
A monetáris arany felhalmozása a mai tőkés világpiacon. – A külső infláció és a cserearányromlás belső hatásai. (Közgazdasági Szemle, 1975)
Pénz és pénzpolitika a szocializmusban. (Bp., 1976)
A gazdasági növekedés és a nemzetközi pénzügyek néhány kérdése. (Gazdaság, 1976)
Pénzelmélet. A világpénz elmélete. Tankönyv. Bánfi Tamással. (Bp., 1977)
Gazdasági növekedés és a nemzetközi pénzügyek néhány kérdése. (Nemzetközi pénzügyek aktuális kérdései. Bp., 1977)
Pénzügyek elmélete. Főisk. tankönyv. Bánfi Tamással. (Bp., 1982)
A szocialista gazdaság pénzügyei. Egy. tankönyv. Többekkel. (Bp., 1982; 2. kiad. 1986)
Szociálpolitikai ideák és gazdasági realitások. Antal Lászlóval. (Társadalmi Szemle, 1984)
Pénzelmélet és pénzügypolitika. Egy. tankönyv. Bánfi Tamással. (Bp., 1984; 2. kiad. 1989)
Pénzügyi politika Magyarországon. (Külpolitika, 1985; angolul: Financial Politics in Hungary. Hungary in the International Environment, 1985)
Az újraelosztás lehetőségei és korlátai. (Reflektor, 1985 és Megújuló gazdaság. Válogatás a Magyar Nemzet azonos című rovatában megjelent tanulmányokból. Szerk. Mélykuti Attila. Bp., 1988)
A hazai infláció okai és csökkentésének lehetőségei. (Külgazdaság, 1987)
Infláció és pénzügyek Magyarországon. Szerk. (Bp., 1987)
Az Állami Számvevőszékről. (Magyarország politikai évkönyve, 1995).
Irodalom
Irod.: H. I., a Pénzügykutatási Intézet igazgatója. (Heti VG, 1985. 45.)
Pintér Dezső: A társadalom szilárdabb törvényességet akar. Interjú H. I.-nal. (Magyar Hírlap, 1994. 12.)
Bossányi Katalin: Kampány alatt a számvevőszék nem szünetel. H. I. szerint a privatizáció túl költséges. (Népszabadság, 1994. 60)
Osváth Sarolta: „Szűküljön a titkok köre.” H. I. Az ÁSZ négy évéről, a pártkasszák kezeléséről, banktitkokról és a privatizációról. (Magyar Nemzet, 1994. 164.)
Tarnói Gizella: A szakember kevés, a demokrácia rosszul működik. Interjú H. I.-nal. (Élet és Irodalom, 1995. 24.)
Szántó Anikó: „Az ÁSZ-t jelzőkutyának szánták.” Válaszol H. I., az Állami Számvevőszék elnöke. (Heti VG, 1995. 30.)
Csonka Gabriella: A tényfeltáró ÁSZ és a haladó karaván. (Magyar Nemzet, 1995. 303.)
Dankó József: A társadalom nem sakkfigurákból áll. Beszélhetés H. I.-nal. (Új Forrás, 1996)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 1997. okt. 27.)
H. I. (Bankszemle, 1997)
Solymár Judit–Kovács Lajos: Dorogi lexikon. (Dorog, 2000).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
