Hanák János
biológus, zoológus, piarista szerzetes, római katolikus pap
Született: 1812. június 25. Kiskér, Abaúj vármegye
Meghalt: 1849. szeptember 2. Kricsova, Krassó vármegye
Család
Szülei: Hanák János csizmadia mester, Lengyel Erzsébet.
Apja szőlőműves és gyümölcstermesztő volt, természetszeretetét tőle örökölte.
Iskola
Családja 1820-ban Boldogkőújfaluba költözött, elemi iskoláit ott kezdte meg, majd Tállyán, Sátoraljaújhelyen és Kisszebenben tanult. Belépett a piarista rendbe (1832. szept. 25.), első újoncévét Privigyén töltötte (1832–1833), Breznóbányán tanult (1833–1836), Vácott bölcseletet (1836–1837), Nyitrán (1838–1839) és Szentgyörgyön (Pozsony vm.) teológiát hallgatott (1838–1840), pappá szentelték (1840. júl. 26.).
Az MTA tagja (l.: 1846. dec. 18.).
Életút
A máramarosszigeti (1841–1845), a váci (1845–1846) és a pesti piarista gimnázium r. tanára (1846–1848). A pesti tudományegyetem könyvtárának segédőre (1848. jún.–1849), a budai piarista gimnázium r. tanára (1848. aug.–1849), egyúttal Teleki Blanka leánynevelő intézetének tanára (1848–1849).
A forradalom és szabadságharc idején támogatta a római katolikus egyházon belül jelentkező reformtörekvéseket: több röpiratot adott ki az egyház liberális átalakítása érdekében (1848. márc.). Beállt Perczel Mór seregébe, s mint önkéntes részt vett a Jellasics és a Windisch-Grätz császári csapatai elleni harcokban (1848. ősz–1848. dec.), a vesztes móri csata (1848. dec. 30.) után visszatért Pestre, majd a bevonuló osztrák csapatok kitiltották a fővárosból (élelmezési tisztként távozott). Pest-Buda visszafoglalását követően a pesti tudományegyetemen a természettörténet ny. r. tanára (1849. máj.–1849. aug.).
A forradalom leverése után álnéven bujdosott, Kricsován, Orbók Ernő családjánál nevelői állást vállalt; majd nem sokkal később, valószínűleg kolerában meghalt.
A magyarországi zoológia egyik első jelentős képviselője, a magyar nyelvű természettudományi irodalom úttörője. Rendszeresen járta a máramarosi havasokat, ahonnan igen nagy mennyiségű állatfajt (főleg lepkéket és bogarakat) és növényeket gyűjtött. Zoológiai munkásságában Georges Cuvier (1769–1832) rendszerét követte (= aki Linné növénytani rendszerét kiterjesztette az állatokra és az őslényekre). Fő művében elsőként írta meg a magyarországi állattan történetét. Feljegyzések szerint az első pedagógus volt, aki természettudományos óráinak egy részét a szabadban tartotta: tanítványait gyakran vitte az Iza partjára, ill. pesti és budai tanársága idején sűrűn kijártak növendékeivel a budai hegyekbe, leggyakrabban a Zugligetbe. Erőteljesen szorgalmazta a természettudományos hazai szaknyelv kialakítását, őslénytani és állattani elnevezések százait alkotta meg, jóllehet szakkifejezéseinek döntő többsége nem honosodott meg; tankönyvei mégis több mint húsz éven át uralták a magyarországi természetrajz-oktatást.
Hanák János bujdosása idején Hanga János és dr. Bácsi János álnevet használt, néhány műve Szerencspataki János néven jelent meg. Máramaros vármegye természeti leírásával foglalkozó munkája, A Magyar állatnevek és állattani műszók gyűjteménye valamint még néhány kisebb dolgozata kéziratban maradt.
Elismertség
A stettini (= szczeczini) rovartani egylet (l.: 1847) és a regensburgi füvésztársaság tagja (l.: 1848).
Szerkesztés
Írásai – többek között – a Hasznos Mulatságokban (1839), az Athenaeumban (1843), a Természetbarátban (1846), a Társalkodóban (1846–1848), az Akadémiai Értesítőben (1847–1848) és a Közlönyben jelentek meg (1848).
Főbb művei
F. m.: önálló művei: A természetrajz elemei. Az ifjúság számára. 114 fametszvénnyel. Aranyozott és vaknyomással díszített egészbőr-kötésben. (Pest, 1845; 2. jav. és bőv. kiad. 1846; 3. jav. és bőv. kiad. 1851; 4. kiad. 1852; 5. jav. és bőv. kiad. 1854; 6. jav. és bőv. kiad. 1858; 7. jav. és bőv. kiad. 1861; 10. kiad. 1870; 11. kiad. 1872)
Természetrajz, vagyis az állat-, növény- és ásványországnak természethű rajzokkal ellátott rendszeres leírása magán és nyilvános oktatásra. (Pest, 1846–1848)
Rövid természetisme, vagyis bevezetés a természettudományokba. (Pest, 1848)
Szózat az egyházi reform ügyében. Szerencspataki János néven. (Pest, 1848)
Az állattan története és irodalma Magyarországon. Kiadta Pólya József. Arcképével. A kőnyomatos arckép Barabás Miklós rajza alapján készült. (Pest, 1849)
Az emlősök és madarak képes természetrajza, vagyis azoknak természethű képekkel ellátott rendszeres leírása. A Természetrajz 2. kiadása. Színezett rézmeszetekkel. Aranyozott egészvászon-kötésben. (Pest, 1853)
A természetrajz elemei. Az ifjúság számára. A 2. jav. és bőv. kiadás hasonmás kiadása. Az előszót Szász-Fejér János írta. (Oktatástörténeti kuriózumok – nyomtatott örökségünk. Sepsiszentgyörgy, 2006).
F. m.: tanulmányai: Br. Praun Zsigmond rövid életrajza. Németből fordítá. (Hasznos Mulatságok, 1839)
Peregriny Elek Természettörténetének bírálata. (Athenaeum, 1843)
A magyar orvosok és természetvizsgálók Kassa–Eperjesen tartott VII. nagygyűlésének leírása. (Társalkodó, 1846)
Gyászbeszéd Csécsi Nagy Imre l. tag felett. (Akadémiai Értesítő, 1847)
Az állattan története és irodalma hazánkban. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1847. máj. 3.; megjelent, kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1847)
Az állattani műszók és állatnevek magyarításáról. (Társalkodó, 1848).
Irodalom
Irod.: források, megemlékezések: Lugossy József: Emlékbeszéd Hanák János l. tag felett. (Akadémiai Értesítő, 1850)
Karl János: Herbarium Hanakium. (Botanikai Közlemények, 1922. 4-6.)
Allodiatoris Irma: Hanák János. (Búvár, 1961. 2.)
Hanák János. (Élővilág, 1962. 3.)
Vitéz Istvánné: Hanák János. (Könyvtáros, 1974. 8.)
Barina Zoltán: János Hanák and His Herbarium. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 2005).
Irod.: feldolgozások, lexikonok: Ferenczy Jakab–Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. (Pest, 1856)
A biológia magyar úttörői. Arcképével. (Bp., 1925)
Magyar piaristák a XIX. és a XX. században. Szerk. Balanyi György. (Bp., Szent István Társulat, 1942)
Catalogus Provinciae Hungariae Ordinis Scholarum Piarum. 1666–1997. Léhl István adatgyűjtését sajtó alá rend- és kieg. Koltai András. (Bp., 1998)
Magyar múzeumi arcképcsarnok. Szerk. Bodó Sándor és Viga Gyula. (Bp., 2002)
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1823–2002. I–III. köt. (Bp., 2003)
Hangay György: A természettudomány úttörői. Arisztotelésztől napjainkig. (Bp., 2015).
https://resolver.pim.hu/auth/PIM79149
https://nntp.hu/person/person.php?personid=9942
https://nevpont.hu/palyakep/hanak-janos-6a711
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2024
