Ila Bálint
történész, levéltáros
Született: 1903. február 15. Kunszentmiklós, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Meghalt: 1975. augusztus 17. Budapest
Temetés: 1975. augusztus 27. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Református családból származott. Sz: Ila János, Takács Mária. F: Fekete Rozália.
Iskola
A Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – történelem szakos középiskolai tanári okl. és magyar művelődéstörténelemből bölcsészdoktori okl. szerzett (1927).
Életút
A Bécsi Magyar Történeti Intézet ösztöndíjasa (1927–1929), a Pázmány Péter Tudományegyetem Könyvtára és az Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központja gyakornoka (1929–1930). A Magyar Országos Levéltár levéltárosa (1930–1944), főlevéltárosa (1944–1954), a Mikrofilmező Csoport és a Filmtár megszervezője és vezetője (1954–1969).
A levéltári kutatások általános kérdéseivel, a levéltári gyűjtemények hozzáférhetőségével, a középkori oklevélgyűjtemények vizsgálatával, rendezésével, népesedés-, település- és helytörténeti kutatásokkal foglalkozott. Úttörő eredményeket ért el a levéltári mikrofilmezés elméleti és gyakorlati fejlesztése terén, Európában elsőként szervezte meg Magyarországon, külön helyiségben a levéltári mikrofilmtárat. Feldolgozta Gömör vármegye történetét, majd a megyei történeti lexikonok (Veszprém, Zala, Vas) elindításával új történeti műfajt teremtett. Értékesek népesedéstörténeti és történeti statisztikai írásai és forráskiadói tevékenysége is: közzétette – többek között – a Thurzó-, a Dancs- és az Abaffy-család levéltárát.
Emlékezet
Budapesten (Országút, II. kerület Fillér utca 1.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Munkássága egy része kéziratban maradt, ill. halála után jelent meg: többet Kovacsics József (1919–2003) rendezett sajtó alá, aki munkásságát is feldolgozta.
Elismertség
Az Országos Törzskönyvi Bizottság vezetőségi tagja. Az Union Internationale pour l’Études Scientifiques de la Population tagja (1963-tól).
Főbb művei
F. m.: A Szentgyörgyi és Bazini grófok birtokainak kialakulása. Egy. doktori értek. is. (Turul, 1927)
A zsélyi magyar szójegyzék 1572-ből. (Magyar Nyelv, 1930)
A Thurzó-család levéltára. (Levéltári Közlemények, 1932)
Az 1614-iki linzi egyetemes gyűlés (A gr. Klebelsberg Kuno Magyar Történetkutató Intézet Évkönyve. 1932. Bp., 1933)
Az árvai közbirtokosság levéltára. (Levéltári Közlemények, 1933)
Református egyháztörténeti adatok az Országos Levéltárban őrzött Thurzó-levéltárban. (Theológiai tanulmányok. 39. Debrecen, 1934)
A Thurzó-levéltár protestáns egyháztörténeti iratai. (A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság Kiadványai. 34. Magyar Protestáns Egyháztörténeti Adattár. 15. Bp., 1934)
A magyar református egyházi levéltárügy rendezése. (Levéltári Közlemények, 1936)
Gömör vármegye iskolaügye. 1770–1777. (Domanovszky Sándor Emlékkönyv. Bp., 1937)
A magyarországi református egyház levéltári szabályzata. (Levéltári Közlemények, 1938)
A gömöri jobbágyság a XVII–XVIII. században az úrbérrendezésig. 4 táblával. (A Felvidéki Tudományos Társaság Kiadványai. I. sorozat 6. Bp., 1938)
Gömöri levéltára. (Levéltári Közlemények, 1939)
A dézsma adminisztrációja. (Levéltári Közlemények, 1940–1941)
Gömör megye. I–IV. köt. Monográfia. (Bp., 1944–1976): I. köt. A megye története 1773-ig. (A Magyar Országos Levéltár kiadványa. Bp., 1976; II–III. köt. Magyarság és nemzetiség. (Tanulmányok a magyar népiségtörténet köréből. 2–3. Bp., 1944–1946; IV. köt. A települések története 1773-ig. (A Magyar Országos Levéltár kiadványa. Bp., 1969)
Az írásbeliség szerepe a XVII. századi gazdasági igazgatásban. (Levéltári Közlemények, 1946)
Megjegyzések a családnév-minősítés módszertanához. (Századok, 1947)
Úriszéki iratok a XVI–XVIII. századokból. (Levéltári Híradó, 1952)
Filmtár. (Levéltári alapleltárak. 1. Magyar Országos Levéltár. 9. Bp., 1954)
Magánkancelláriai ügyintézés és magánlevéltári rendszer a XVII. század első felében. (Levéltári Közlemények, 1955)
A levéltári munka a helytörténeti kutatás szolgálatában. (Levéltári Híradó, 1955)
A dézsmajegyzékek mint a történeti statisztika forrásai. 2 táblával és 2 térképpel. (A történeti statisztika forrásai. Bp., 1957; és külön: 1957)
Egy nyugatnémet filmezési szabványtervezet. (Levéltári Híradó, 1957)
Die walachische Bevölkerung der Herrschaften Murány, Csetnek und Krasznahorka. (Studia Slavica, 1957)
Várpalota. (Történeti Statisztikai Közlemények, 1957)
A mikrofilm a levéltárban. (Levéltári Közlemények, 1959 és Levéltári Híradó, 1959)
Helységneveink ügye és teendőink. (Névtudományi vizsgálatok. A Magyar Névtudományi Társaság konferenciája. 1958. Bp., 1960)
Történeti segédtudományi alapismeretek. 2. Összeáll. Borsa Istvánnal, Botló Bélával. (Levéltári szakmai továbbképzés. Felsőfok. 5. Bp., 1963)
A vízimalmok teljesítőképessége a XVII. század végén. (Agrártörténeti Szemle, 1964)
Veszprém megye helytörténeti lexikona. I–II. köt. Kovacsics Józseffel. 11 táblával és 4 térképpel. (Magyarország helytörténeti lexikona. Bp., 1964–1988)
A regionális történet és a történeti statisztika összefüggései. Egy adatfeltáró és adatgyűjtő tanulmányút. (Levéltári Szemle, 1965)
A vlach pásztorok tretina-adója. (Agrártörténeti Szemle, 1966; németül: Die Walachensteuer Tretina. Viehwirtschaft und Hirtenkultur. Ethnographische Studien. Bp., 1969)
A regionális kutatásról. (Levéltári Szemle, 1968)
Adalékok a Keszthely végvár megépüléséhez. (Műemlékvédelem, 1973)
Az Abaffy család levéltára. 1247–1515. A Dancs-család levéltára. 1232–1525. A Hanvay család levéltára. 1216–1526. I. B. kézirata alapján sajtó alá rend. és szerk. Borsa Iván. (A Magyar Országos Levéltár Kiadványai. 2. Forráskiadványok. 23. Bp., 1993)
Az Abaffy család a magyar történelemben. Az 1000 éves Abaffy család története. Írta és az adatokat gyűjtötte I. B. (Caracas, 2001)
Monostorapáti és a jelenlegi területén valaha elpusztult falvak. Kovacsics Józseffel. (Bp., 2005).
Irodalom
Irod.: Vácz Elemér: I. B.: A Thurzó-levéltár protestáns egyháztörténeti iratai. (Levéltári Közlemények, 1934)
Vanyó Tihamér: I. B.: A Thurzó-levéltár protestáns egyháztörténeti iratai. (Századok, 1936)
Berlász Jenő: A gömöri jobbágyság a XVII–XVIII. században az úrbérrendezésig. (Századok, 1940)
Duxné Nagy Katalin: I. B.–Kovacsics József: Veszprém megye helytörténeti lexikona. I. köt. (MTA Társadalmi-történettudományi Osztálya Közleményei, 1964)
Györffy György: I. B.–Kovacsics József: Veszprém megye helytörténeti lexikona. I. köt. (Levéltári Közlemények, 1965)
Simonffy Emil: I. B.–Kovacsics József: Veszprém megye helytörténeti lexikona. I. köt. (Agrártörténeti Szemle, 1969)
Maksai Ferenc: I. B.: Gömör megye. IV. köt. A települések története 1773-ig. (Századok, 1971)
Borsa István: I. B. (Levéltári Közlemények, 1975)
Komjáthy Miklós: I. B. (Levéltári Szemle, 1976)
Szombathy Viktor: I. B.: Gömör megye. I. köt. A megye története 1773-ig. (Honismeret, 1978)
Körmendy Adrienne: I. B.: Gömör megye. I. köt. A megye története 1773-ig. (Magyar Tudomány, 1978)
Gunst Péter: I. B.: Gömör megye. I. köt. A megye története 1773-ig. (Századok, 1980)
Magyar Eszter: I. B.: Gömör megye. I. köt. A megye története 1773-ig. (Agrártörténeti Szemle, 1981)
Tilkovszky Lóránt: I. B.–Kovacsics József: Veszprém megye helytörténeti lexikona. I–II. köt. (Századok, 1991)
Buzási János: I. B.–Kovacsics József: Veszprém megye helytörténeti lexikona. I–II. köt. (Levéltári Közlemények, 1993)
Nógrády Árpád: I. B.: Az Abaffy család levéltára. 1247–1515. A Dancs-család levéltára. 1232–1525. A Hanvay család levéltára. 1216–1526. (Levéltári Közlemények, 1995)
Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998)
Tököly Gábor: Ki kicsoda Rozsnyón? (Somorja, 1999)
Emlékezés I. B., Móricz Miklós, Némethy Artur és Thirring Lajos életére és történeti statisztikai munkásságára. Szerk. Kovacsics József. (Az ELTE ÁJTK Statisztikai és Jogi Informatikai Tanszéke kiadványa. Bp., 2001).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013