Főbb művei

F. m.: Kísérletek a tolypirinnel és a tolysallal. (Orvosi Hetilap, 1894)
A veszettség elterjedéséről. – A narkózis felfedezésének félszázados évfordulója. (Természettudományi Közlöny, 1896)
Egyszerű eljárás baktériumspórák megfestésére. A. A. előadása az élettani szakértekezlet decz. 21-iki ülésén. (Bp., 1897)
Apróbb klinikai kórházi és magángyakorlati tapasztalatok. Ismeretlen eredetű oedemák gyermekkorban. (Orvosi Hetilap, 1897)
Az arzénnel való mérgezésről. (Természettudományi Közlöny, 1897)
Eine einfache Sporenfärbungsmethode. (Zentralblatt für Bakteriologie, 1898)
Adatok a lépfene ellen való immunizálás kérdéséhez. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1898)
A glycerophosphatok therapeutikus hatásáról. (Orvosi Hetilap, 1898)
Árnyékszék szagtalanítása. – A kígyóméregre vonatkozó újabb vizsgálatokról. – A bakteriológiai kutatások és a közveszély. – Hús frissen tartása. (Természettudományi Közlöny, 1898)
A házinyulak lépemulsió-injectiókkal előidézett anthrax-immunitásáról és a normális szervrészekkel való immunizálásról. – A veszettség ellen való immunizálásról normális ideganyaggal. (Orvosi Hetilap, 1899)
A malária mikroorganizmusáról. Gorka Sándorral. (Természettudományi Közlöny, 1899)
A fertőző betegségek okozóiról és az ellenük való védekezésről. (Ifjúság és Egészség, 1900; és külön: Bp., 1900)
A natrium lygosinatum lázcsökkentő és antibakterikus hatásáról. (Orvosi Hetilap, 1900)
Über Immunisierung gegen Wut mit normale Nervensubstanz. (Zentralblatt für Bakteriologie, 1900)
Újabb ismereteink a váltóláz okairól. – A rovarok terjesztette fertőző betegségekről. – A poklosságról. (Természettudományi Közlöny, 1900)
Csikók tömeges védőojtása veszettség ellen. (Veterinarius, 1901)
Adatok a pestis-bacillus agglutinatiójához. A. A. előadása az MTA III. Osztálya 1901. jún. 17-kén tartott ülésén. (Orvosi Hetilap, 1901)
A madarak veszettsége. – A bakteriológia közreműködése az élelmiszerek vizsgálatában. – A mesterséges táplálékok. (Természettudományi Közlöny, 1901)
A veszettség kísérleti megállapítására vonatkozó vizsgálatokról. (Veterinarius, 1902)
A veszettséggel összetéveszthető, oktanilag ismeretlen fertőző betegségről. (Veterinarius, 1902 és Orvosi Hetilap, 1902; és külön: Bp., 1902)
Beiträge zur Agglutination des Pestbacillus. (Berliner Klinische Wochenschrift, 1902)
Über eine neue Infektionskrankheit bei Haustieren. (Zentralblatt für Bakteriologie, 1902)
A budapesti vaj gümőbacillus tartalmáról. (Állategészség, 1902 és Orvosi Hetilap, 1902)
A gümőbacillushoz hasonló saválló bacteriumról. (Magyar Orvosi Archívum, 1902)
A jégeső baktériumai (Természettudományi Közlöny, 1902)
A tej és a tejtermékek saválló baktériumainak jelentősége a gümőkór szempontjából. 1–3. (Állatorvosi Lapok, 1903)
A tej, a vaj és a gümőbacillus. (Természettudományi Közlöny, 1903)
A pestishez hasonló, tokos baktérium okozta patkánybetegség. (Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan történetéből, 1904)
A patkányok álpestisének közegészségügyi jelentősége. (A Közegészségügyi Kalauz tudományos közleményei. 7. Bp., 1904)
A kitört veszettség gyógyulásáról. (Állatorvosi Lapok, 1904)
A veszettség gazdasági szempontból. (Állategészség, 1904)
A nagy nyomás hatása az alsóbbrendű szervezetekre. – A Becquerel-sugarak élettani hatása. – A burgonyasaláta okozta tömeges mérgezés. (Természettudományi Közlöny, 1904)
A gümőbacillushoz hasonló saválló bacteriumok jelentősége a gümőkórra irányuló vizsgálatok elbírálásánál. A. A. előadása a VIII. Nemzetközi Állatorvosi Congressuson, 1905. szept. 5-én. (Orvosi Hetilap, 1905; és külön: Bp., 1905)
A tenger baktériumairól. – A kolera bacillusának ellenállóságáról. (Természettudományi Közlöny, 1905)
A tejgazdaság tisztasága közegészségügyi szempontból. (Egészség Naptár, 1905)
A gümőbacillus fajváltozatainak egymásba való átalakulásáról. (Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan történetéből, 1906)
Az agressin-elméletről. (Állatorvosi Lapok, 1906)
A Nobel-díjjal kitüntetett természettudósok: Lénárd Fülöp, Baeyer Adolf és Koch Róbert. Ilosvay Alajossal és Zemplén Győzővel. (Természettudományi Közlöny, 1906)
Adatok a gümőbacillus variabilitásához. (Orvosi Hetilap, 1906)
A Kir. M. Állami Bakteriológiai Intézet. Ismerteti A. A. (Állatorvosi Lapok, 1907; és külön: Bp., 1907)
A gümőkórság baczillusának ellenállóságáról. – A veszettség elleni védőoltásról. (Természettudományi Közlöny, 1907)
A veszettség terjedése ellen való intézkedések szigorítása. – Opszonin és bakteriotróp anyag. 1–4. (Állatorvosi Lapok, 1908)
A serumkészítés elvei és technikája. (Gyógyászat, 1908)
Védő és gyógyító szérumok. – A yoghurtról. – Baktériumok viselkedése szódavízben. – A tej pasteurizálása. (Természettudományi Közlöny, 1909)
Immunanyagok és immunossági reakciók. 1–6. – A veszettség terjedése Budapesten. – Koch Róbert. (Állatorvosi Lapok, 1910)
Az alkohol fertőtlenítő hatása. – Az ivóvíz bakteriológiai vizsgálata. 1–4. – A szénsavas víz hatása a kolerabacillusra. – Patkányirtás baktériummal. (Természettudományi Közlöny, 1910)
A baktériumok természetrajza. Monográfia. 5 színes műlappal, 289 fekete-fehér szövegközi rajzzal. Vászon Gottermayer-kötésben. (A Természettudományi Könyvkiadó Vállalat kiadványai. 87. Bp., 1912)
A baktériumok elterjedtsége. (Természettudományi Közlöny, 1912)
Az állami ojtóanyagokról. (Állatorvosi Lapok, 1913)
A baktériumok életéből. (Az Országos Ismeretterjesztő Társulat kiadványai. Bp., 1914)
Állati nyerstermékek fertőtlenítése. Zimmermann Ágostonnal. (Állatorvosi Lapok, 1914)
A Koeleria glauca bakteriózisáról. (Botanikai Közlemények, 1914)
Az alkohol fertőtlenítő hatása. – A gümőkór bacillusának élettartama. (Természettudományi Közlöny, 1914)
A tuberkulin gyógyító hatása. – A sercegő üszög elleni védőoltással kapcsolatos megbetegedések. – A visszatérő láz. – A vérhas. – A kolera elleni oltások. – A fokhagyma levének hatása a baktériumokra. (Természettudományi Közlöny, 1915)
A diftéria bacillusának szívóssága. – A baromfidiftéria. (Természettudományi Közlöny, 1916)
A takonykór bacillusáról. (Természettudományi Közlöny, 1917)
A húsmérgezésről. – A baromfigümőkór irtása és a gümőkóros baromfinak fogyasztásra való felhasználhatósága. – Húskészítmények ártalmasságának megállapítása. – A fokhagyma betegségek elleni védőhatása. (Természettudományi Közlöny, 1918)
A sertések járványos betegségei ellen használatos védő- és gyógyító oltások értéke. (Természettudományi Közlöny, 1919)
A veszettség ellen való védekezés. (A Munka Olcsó Népkönyvtára. Bp., 1920?)
Házi oltások védőoltása veszettség ellen. – A gümőkór elleni bőrbeoltások. (Természettudományi Közlöny, 1920)
A baktériumok élete léghíjas térben. (Természettudományi Közlöny, 1921)
A legapróbb teremtmény. (A „Falu” Országos Szövetség kiadványa. Előadások a falusi népakadémiák részére. Bp., 1922)
A veszettség elleni védőojtás az állatorvosi gyakorlatban. (Állatorvosi Lapok, 1922)
A szervezetek ellenálló tehetségének mesterséges fokozása. (Természettudományi Közlöny, 1922)
Pasteur hatása az állatorvostan fejlődésére. A. A. tanévnyitó ünnepi beszéde. 1–2. (Állatorvosi Lapok, 1923; és külön: Bp., 1923)
Általános bakteriológia. Monográfia. 86 fekete-fehér képpel. (A Kir. M. Természettudományi Társulat kiadványa. Bp., 1924)
Louis Pasteur. (A gondolat úttörői. Bp., 1924)
A veszettség elleni immunizálás új módjai. 1–3. Buzna Dezsővel és Csontos Józseffel. (Állatorvosi Lapok, 1924)
A sütés és főzés hatása a húsmérgezést okozó baktériumokra. (Természettudományi Közlöny, 1925)
A háziállatok veszettség elleni védőojtásának statisztikai eredményei Magyarországon. 1–2. (Állatorvosi Lapok, 1926)
Adatok a veszettség lappangási idejéhez. (Állatorvosi Lapok, 1927)
A háziállatok védőoltása veszettség ellen. 1–2. – Az „antibacillin”-ről. – A japán gomba bakteriológiai vizsgálata. (Természettudományi Közlöny, 1927)
A veszettség fix vírusának élettartama a carbolos-glycerines ojtóanyagokban. Csontos Józseffel. (Orvosi Hetilap, 1927)
Az ebek veszettség elleni kötelező védőoltásának kérdése. (A Természet, 1927)
A háziállatok veszettség elleni védőoltása Magyarországon. Szent István Akadémiai székfoglaló előadás. (A Szent István Akadémia Mennyiségtani és Természettudományi Osztályának felolvasásai. II. köt. 2. Bp., 1928)
Védőojtás gyorsan beszárított fix vírussal. (Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan történetéből, 1928)
Adatok az ebek veszettség elleni védőojtásához. 1–2. Csontos Józseffel. – Háziállataink veszettség elleni védőojtása 1926-ban. (Állatorvosi Lapok, 1928)
A hideg hatása az immunizálódás folyamatára. – A hullaméreg. (Természettudományi Közlöny, 1928)
Immunizálás veszettség elleni egyszeri ojtással. (Orvosi Hetilap, 1928)
A háziállatok veszettség elleni védőojtása kérdésének jelen állása. (Mezőgazdasági Kutatások, 1929)
Fodor József emlékezete. (Az Egészség Könyvtára. Bp., 1929)
Háziállataink veszettség elleni védőojtása 1927-ben. (Állatorvosi Lapok, 1929)
Immunizálás régen és napjainkban. – Az influenza történetéből. (Természettudományi Közlöny, 1929)
Háziállataink veszettség elleni védőojtása 1928-ban. (Állatorvosi Lapok, 1930)
Ragadozó madarak baromfikolerás fertőzése. (Természettudományi Közlöny, 1930)
A baktériumokról. (Természettudományi ismeretek. I–II. köt. Bp., 1931)
Háziállataink veszettség elleni védőojtása 1929-ben. (Állatorvosi Lapok, 1931)
A kolera magyarországi centenáriuma. – Sertéspestis csíráinak életképessége. – Kutyák megelőző védőojtása veszettség ellen. (Természettudományi Közlöny, 1931)
A magyarországi fix veszettségi vírus fontosabb biológiai tulajdonságai. 1–2. Kertay-Kerbler Nándorral. (Állatorvosi Lapok, 1932; és külön: A M. Kir. Állatorvosi Főiskola Bakteriológiai Intézetének kiadványai. 3. Bp., 1932)
A betegséget okozó baktériumok élettartama a talajban. – A tuberkulózis bacillusának élettartama. (Természettudományi Közlöny, 1932)
A gümőkór-bacillus felfedezésének félszázados évfordulójára. (Kincses Kalendárium, 1932)
Hőgyes Endre emlékezete. (Orvosképzés, 1932)
A fix vírus sajátságainak megváltozásáról. (Orvosi Hetilap, 1933)
Háziállataink veszettség elleni védőojtása 1931-ben. (Állatorvosi Lapok, 1933). 

Irodalom

Irod.: A. A. (Állatorvosi Főiskola Évkönyve 1932/33)
A. A. (Állatorvosi Lapok, 1933 és Természettudományi Közlöny, 1933)
Bartha István–Förster Rezső: A Kis Akadémia negyvenkét esztendeje az ezredik előadásig. 1899–1941. (Bp., 1941)
Biographia. Az Állatorvos-tudományi Egyetem elhunyt tanárainak és előadóinak életrajza. Szerk. Fehér György és Kovács Gyula. (Bp., 1967)
Karasszon Dénes: A mikrobiológia magyar mesterei. Emlékezés A. A.-ra. (Orvostörténeti Közlemények, 1969)
Manninger Rezső: A. A. emlékezete. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1969)
Magyarok a természettudomány és technika történetében. Főszerk. Nagy Dénes és Nagy Ferenc. (Bp., 1986)
Bartha Adorján–Lomniczi Béla: Aujeszky-vírus szimpozium. Aujeszky-eméktábla avatása. Budapest, 1993. aug. 30–31. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1994)
Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997)
A. A. (A sertés, 2001)
Mészáros M. János: Az állatorvosképzés 1818-2004-ig elhunyt tanárainak és előadóinak sírjai. (Bp., 2007)
Fehér György: Biographia. Az Állatorvos-tudományi Egyetem elhunyt tanárainak és előadóinak életrajza. (3. átd. és bőv. kiad. Bp., 2007)
Kótai István: Mit adtunk a világ állatorvos-tudományának? 1–2. A. A. (Katonai állatorvos, 2012).

neten:

http://konyvtar.univet.hu/panteon/reszletek.php?id=66&kereses=nev