Valachi Anna
irodalomtörténész, szerkesztő
Született: 1948. június 6. Újpest, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Meghalt: 2018. november 16. Budapest
Család
Nagyszülei, apai: Valachi/Valachy László (†1920. máj. 25. Bp.) kárpitossegéd, Szél Terézia (1885. febr. 7. Nagykőrös–1962. ápr. 28. Bp.) varrónő; Szél László és Búz Teréz leánya.
Szülei: dr. Valachi Gyula (1910. ápr. 14. Bp.–1997. nov. Bp. Temetés, hamvasztás: 1997. dec. 4. Rákospalotai Temető), a budapesti XV. Kerületi Tanács elnöke, a Rákospalotai Munkás c. lap szerkesztője, Forgács Anna (†2012. szept. Bp.) újságíró, az Esti Hírlap szerkesztője, majd a Népszava levelezési rovatának szerkesztője.
Valachi Gyula testvére: dr. Valachi László (1914. nov. 26. Rákospalota, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.–1981. nov. 16. Bp. Temetés: 1981. dec. 1. Rákospalotai Temető) jogász, katonai ügyész, a Debreceni Katonai Bíróság elnöke (1965–1968).
Férje: 1979–2017: Horváth Dávid (1948. dec. 21. Kiskunlacháza, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.–2017. jan. 31. Bp.). fotóművész, -riporter.
Gyermekei, fiai: Horváth Bence (1980–) és Horváth Vince (1983–).
Családja a Valachy és a Walachi/Walachy névváltozatokat is használta, néhány írása H. Valachi Anna néven jelent meg.
Iskola
A budapesti (rákospalotai) Dózsa György Gimnáziumban éretts. (1966), MÚOSZ Újságíróiskolát végzett (1970), az ELTE BTK-n magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári–népművelés szakos előadói okl. szerzett (1977), doktorált (1983), az irodalomtudomány kandidátusa (1999), magántanári kinevezést nyert (2007).
Életút
A budapesti Hevesi Sándor téri Nemzeti Színház Stúdiójának segédszínésze (1966–1969), a Magyar Hírlap belpolitikai rovatának gyakornoka (1969–1970), munkatársa (1970–1974), a Magyar Hajózás c. üzemi lap (1974–1983), a Magyar Hírlap kulturális rovat munkatársa (1983–1985). Az MTA–TMB-n Szabolcsi Miklós ösztöndíjas aspiránsa (1985–1988), a Könyvvilág olvasószerkesztője (1988–1993), a Népszava munkatársa (1996–2001).
A Kaposvári Főiskola Magyar Irodalom Tanszéke főisk. docense (1999–2003), főisk. tanára (2003. szept. 15-étől) és magántanára (2007-től).
József Attila életével és munkásságával, világképének vizsgálatával, művei alkotáslélektanával, az irodalom és a pszichoanalízis összefüggéseivel foglalkozott. Rekonstruálta József Attila első pszichoanalitikus kezelésének történetét, és feltárta a költőnek terapeutájához, Rapaport Samuhoz fűződő kapcsolatát. Feldolgozta és sajtó alá rendezte József Jolán harmadik férjének, Bányai Lászlónak írói hagyatékát és közzétette levelezését, monográfiát írt József Jolánról. A Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) a Művészet és pszichoanalízis c. műhelybeszélgetés-sorozat szerkesztője és moderátora.
Emlékezet
Valachi Anna színészi pályára készült, később az újságírói hivatást választotta. Szabolcsi Miklós aspiránsaként érdeklődése József Attila munkássága felé fordult, kezdetben a költőnek a KMP-hez fűződő ellentmondásos kapcsolatát vizsgálta. Sokirányú kutatómunkát végzett: mozgalomtörténeti dokumentumokat gyűjtött, rekonstruálta a költő első pszichoanalitikus kezelésének történetét. Kutatásainak eredményét líraelemzésében is hasznosította. Időközben feldolgozta és sajtó alá rendezte József Jolán harmadik férjének, Bányai Lászlónak hagyatékát, benne feleségével folytatott levelezését. A feldolgozói munka során fedezte fel József Jolán ellentmondásos személyiségét, s döbbent rá arra, hogy milyen fontos adalékokat tudhatnánk meg a költőről, ha nővére életútját és József Attilára vonatkozó munkásságát is szisztematikusan felderíthetnénk. Élete nagy részét ezért József Jolán személyiségének feltárására szentelte, nagy segítségére volt ebben néhány más témájú könyve (pl. A Színjátékos életei [Őze Lajos pályáját feldolgozó kötete], 1993) melyeknek alkotás-lélektani tanulságait irodalomtörténeti vizsgálódásai közben is hasznosíthatta. Írásai a magyar irodalomtörténet-írásban újszerűek, pszichológiai és szociológiai szempontokat is érvényesítő életelemzések.
Elismertség
A József Attila Társaság alapító tagja, társelnöke, a Szépírók Társasága tagja.
A MÚOSZ tagja, Kulturális Szakosztálya vezetőségi tagja.
A Magyar Alkotóművészek Országos Szövetségének tagja.
Elismerés
Déry Tibor-jutalom (1999).
Szerkesztés
A Thalassa c. folyóirat szerkesztője (2003-tól). A Literatura.hu honlapon netnaplót szerkesztett (2009-től).
Főbb művei
F. m.: önálló művei, szerkesztett kötetei: Szerkesztői üzenet. József Attila, a Szép Szó szerkesztője. Egy. doktori értek. (Bp., 1982)
A Színjátékos életei. A főszerepben Őze Lajos. A fotókat vál. Kende Tamás. (Bp., Hunga-Print Kiadó, 1993)
Hét év József Attila közelében. Dokumentumok Bányai László hagyatékából. Horváth Jenő kézirat- és levélgyűjteményét sajtó alá rend. V. A. (Bp., Magvető, 1995)
József Jolán, az édes mostoha. Egy önérvényesítő nő a huszadik század első felében. [Monográfia és kand. értek. is.] (Kuriózum Könyvek. Bp., Papirusz Book, 1998; 2. jav. kiad. 2005)
József Attila. [Kismonográfia.] (Élet-kép sorozat. Bp., Elektra Kiadóház, 1999)
Ámor kínja, mámora. Versek a szerelemről. Összeáll. V. A. (Bp., Papirusz Book, 2000)
„Én, József Attila, itt vagyok.” A grafikákat készítette Pasqualetti Zsófia. [A balatonszárszói József Attila-kiállítás katalógusa. 10 táblával. (A Petőfi Irodalmi Múzeum kiadványa. Bp., 2002)
„Minket, Gyuszi, szeretni kell.” József Attila, Illyés Gyula és Flóra. Érzelmi háromszög-rekonstrukció versek, naplójegyzetek, emlékezések, levelek alapján. (Bemutató: Petőfi Irodalmi Múzeum Felolvasószínpada, 2004. febr. 28.; megjelent: Napút [folyóirat], 2004. 5. és Palócföld, 2006. 3.)
Fejtő Ferenc: József Attila, az útmutató. [Írások J. A.-ról.]. Összeáll., az interjút készítette és a kísérő tanulmányt írta V. A. (Bp., Papirusz Book, 2005.)
„Irgalom, édesanyám…” A lélekelemző József Attila nyomában. Ragasztott papírkötés. (Bp., Háttér Kiadó, 2005)
A szépség koldusa. József Attila szerelmei. [Antológia.] Összeáll. és a kísérő tanulmányt írta V. A. (Szerelmes magyar írók. Bp., Holnap Kiadó, 2005)
„Amit szívedbe rejtesz…” József Attila égi és földi szerelmei. Képeslap-melléklettel és 10 táblával. Fűzött keménykötés. (Bp., Noran Kiadó, 2006)
Csigavonalban a Parnasszusra. Rákos Sándor földi poklai és táguló költői világa. Alkotásélménytani „fejlődésregény”. Ragasztott papírkötés. Fekete-fehér fotókkal. (Bp., Argumentum Kiadó, 2009)
Suabolcsi Miklós: A clown mint a művész önarcképe. Az utószót írta V. A. [Az 1974-ben megjelent mű 2. kiadása.] (Bp., Argumentum Kiadó, 2011)
„A nő számomra rejtély.” József Attila asszonyai. Ragasztott kemény papírkötés. (Bp., Noran Libro Kiadó, 2013)
Szépségkoldusok. Párhuzamos életrajzi dráma, dokumentumok alapján, két részben. (Káva téka–Napút füzetek. Bp., Napkút Kiadó, 2014)
József Attila Emlékház, Balatonszárszó. Kiállításvezető. [A 2012. febr. 27-én nyílt kiállítás katalógusa.] (Balatonszárszó, 2017).
F. m.: könyvrészletei: Analízis és munkakapcsolat dr. Rapaport Samuval. („Miért fáj ma is?” Az ismeretlen József Attila. Szerk. Horváth Iván és Tverdota György. Bp., 1992)
„Játszani is engedd!”. József Attila pszichoanalitikus ihlete. (Pillanatkép a hazai irodalomtudományból. Szerk. Gintli Tibor és Kenyeres Zoltán. Bp., 2002)
Rákos Sándor ihlető újpesti élményei. Költői liturgiák Berda József „maszkjában” és „meztelen arccal”. („Látni, teremteni kell.” Sipos Lajos 70. születésnapjára. Szerk. Fréter Zoltán, Fűzfa Balázs, Szabó B. István. Szombathely, 2009).
F. m.: tanulmányai: József Attila: Holt vidék. Verselemzés. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1986. 5.)
Egy pszichoanalitikus orvos–beteg kapcsolat rekonstrukciója. Rapaport Samu és József Attila. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1987. 5-6.)
Egy titkos múzsa nyomában. József Jolán két levele Juhász Gyulához. Közli: V. A. (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1997)
„Láttam, hogy a múlt meghasadt.” Terápiás modellből mágikus önteremtési rítus. V. A. előadása a Határ-lét és perem-szöveg. József Attila pszichoanalitikus írásai c. műhelykonferencián. Pécsi Tudományegyetem, 2000. márc. 10–11. (Thalassa, 2000. 2-3.)
Szerepzavar és magány. A médium mint magánlény. (Liget, 2000)
Költők, labdák, játszótársak. (Eső. Irodalmi lap, 2001. 1.)
Talán így tűnt el hirtelen. (Eső. Irodalmi lap, 2001. 2.)
Három testvér, háromféle kísérlet az elveszett gyermekkor visszahódítására. József Attila, Etelka és Jolán árvaságkompenzáló életstratégiái. (Thalassa, 2001. 2-3.)
„Fogadj fiadnak, Istenem.” (Eső. Irodalmi lap, 2001. 3-4.)
Pygmalionok. Móricz Zsigmond, Makai Ödön, József Attila. (Új Dunatáj, 2001. 4.)
„Nem én kiáltok.” József Attila ismert és titkos álnevei. (Café Bábel, 2001. 42.)
Költőalanyok titokzatos tárgyai. (Eső. Irodalmi lap, 2002. 1.)
„…mint megnyílt értelembe az ige…” József Attila nyelvszemlélete pszichoanalitikus nézőpontból.” (Somogy [folyóirat], 2002. 2.)
Vashatos a földperselyben. (Eső. Irodalmi lap, 2002. 2.)
„Itt ülök csillámló sziklafalon.” Képzelt-valódi utazások József Attilával. (Eső. Irodalmi lap, 2002. 3.)
A túlélés lélektana. Holokausztregény – pszichoanalitikus olvasatban. Kertész Imre regényéről. (Eső. Irodalmi lap, 2002. 4.)
„Szalagutak” magasba és mélybe. József Attila, az ihletett és emlékező költő. (Somogy [folyóirat], 2002. 6.)
József Attila „freudi népdalai.” (Thalassa, 2003. 2-3.)
„Költő szerelme szalmaláng?” József Attila és a nők. (Eső. Irodalmi lap, 2003. 4.)
„Elejtem képzelt fegyverem.” Móricz Zsigmond és József Attila. (Forrás, 2003. 12.)
Szépen kimondatni a rettenetet. Virág Teréz múlt-vallató szeretet-terápiája. (Múlt és Jövő, 2004., 1-2.)
Ős-patkány, posztmodern mutáció. (Liget, 2004. 10.)
Arctérképolvasás. József Attila modellt áll az utókornak. (Parnasszus. Költészeti folyóirat, 2005. 1.)
„Romlott kölkökre leltél pszichoanalízisben.” Nyomozás József Attilával saját élettörténete után. (Új Dunatáj, 2005. 1.)
Az „anyás” költő és az „ébresztő tudomány”. Ferenczi Sándor virtuális jelenléte József Attila életművében. (Thalassa, 2005. 2-3.)
Egy tabu föltárulkozása. József Attila, Illyés Gyula és a közös múzsa, Flóra kapcsolata. (Holmi, 2005. 4.)
Szóra bírt hallgatag mélységek. József Attila és a pszichoanalízis. (Forrás, 2005. 4.)
„Bolondot játszottak velem.” József Attila és az elmebetegség stigmája. (Új Forrás, 2005. 6.)
Lányok, asszonyok József Attila körül. Eszmélet [folyóirat], 2005. 65.)
Kollektív neurózis a József Attila-kultuszban. Spontán és irányított emlékezet – mélylélektani nézőpontból. (Eső. Irodalmi lap, 2007. 1.)
Múzsaszerepben. Kozmutza Flóra hatása József Attila költészetére. (Holmi, 2007. 11.)
A költői labirintus röntgenképei. Beney Zsuzsa közelítései József Attilához. (Eső. Irodalmi lap, 2008. 1.)
Hohó! Kell egy jó szó egy Karinthy Frigyes-idézethez. (Liget, 2009. 2.)
Fészekalja. Kell egy jó szó egy Nemes Nagy Ágnes-idézethez. (Liget, 2009. 8.)
Rákos Sándor levelesládájából. Közli: V. A. (Holmi, 2009. 11.)
Szerep/vállalás. Kell egy jó szó egy Fülep Lajos-idézethez. (Liget, 2009. 12.)
Filmregény. Kell egy jó szó egy Illyés Gyula-idézethez. (Liget, 2010. 1.)
Időutazás József Attila születésnapjai nyomában. (Napút, 2010. 3.)
A szerelem művészlelkű tudósa. Ferenczi Sándor és a magyar írók. (Holmi, 2010. 4.)
Kedély és sors, avagy kései sirató. (Liget, 2010. 4.)
Sigmund Freud üdvözlése. Kosztolányi, József Attila és a pszichoanalízis. (Literatura, 2011. 3.)
Az ősök hatalma. József Attila én- és világképének rejtett aspektusai. (Liget, 2012. 2.)
(Test)vér és Arany. Juhász Gyula: Adyra gondolok. (Liget, 2013. 2.)
Kosztolányi nem alkuszik. [Kosztolányi különvéleménye Adyról.] (Liget, 2013. 4.)
„Az utolsó nyugatos.” [Rákos Sándorról.] (Liget, 2013. 9.)
A hegyi költőnő. Nemes Nagy Ágnes: Mesterségemhez. (Liget, 2013. 11.)
Korai ellenszenvek – késői belátások. Radnóti Miklós ambivalens kötődései József Attilához, Juhász Gyulához és Babits Mihályhoz. (Új Dunatáj, 2014. 4.)
„ez itt egy divatos fürdő.” József Attila balatoni élményei. (Irodalmi Magazin, 2015. 1.).
F. m.: népszerű írásai: Gink Károly világa. (Fotóművészet, 1987. 3.)
A hóhölgy és az uccagyerek. Gyömrői Edit, József Attila pszichoanalitikusa. (Magyar Hírlap, melléklet, 1987. febr. 28.)
József Attila a Baumgarten-könyvtárban. Egy megíratlan krétarajz vázlata. (Élet és Irodalom, 1987. 21. [máj. 22.])
„Íme, hát megleltem hazámat.” József Attila utolsó órái. (Magyar Hírlap, 1987. dec. 3.)
A mögöttes tartomány vonzásában. Beszélgetés Kunkovács Lászlóval. (Fotóművészet, 1989. 4.)
Készül a leltár… József Attila: Szabad ötletek jegyzéke. (Könyvvilág, 1991. febr. 6.)
Négyszemközt József Attila sógorával. [Bányai Lászlóról.] (Köztársaság [hetilap], 1993. ápr. 9.)
Szomory Dezső ébresztése. A Nyugat előfutára, a posztmodernek őse. (Magyar Hírlap, 1994. nov. 30.)
A könnyű múzsa szolgálatában. Korai pályaleltár Ecsédi Mártával. (Táncművészet, 1995. 10-12.)
A boldogságos dédmama. Találkozás József Attila testvérével, József Etelkával, aki éppen ma kilencvenhárom éves. (Népszava, 1996. márc. 22.)
Füst Milán esete a pártszervezettel. Harminc éve halt meg a legbetegebb magyar író. (Népszava, 1997. júl. 26.)
József Attila komor feltámadása. Kollektív lelkiismeretfurdalásból is táplálkozott a kultusz. (Népszava, 1997. szept. 26.)
A származás számomra kettős kötődést jelent. Bari Károly folklórkutatásaival is az előítéletek ellen küzd. (C. E. T., 1998. 3.)
Szociáldemokrácia és szuverenitás. Beszélgetés Nyers Rezsővel. (Európai Utas, 1999. 3.)
Szabolcsi Miklós József Attila-kutatásainak stációira emlékezik, 1998. (Irodalomismeret, 2000. 4.)
„Senki Úr” a Mindenségbe indult. Végső búcsú Rákos Sándortól. (Népszava, 2000. jan. 7.)
Elhunyt Petri György költő. (Népszava, 2000. júl. 17.)
Búcsú Szabolcsi Miklóstól. (Népszava, 2000. szept. 4.)
Búcsú Koczkás tanár úrtól. (Népszava, 2000. okt. 9.)
J. A. összevonja szemöldökét. [Galamb Sári, Galamb Ödön leánya visszaemlékezése.] (Népszava, 2001. jún. 23.)
Mészöly Miklós halálára. (Népszava, 2001. júl. 24.)
Útban Freudhoz. József Attila és a láthatatlan közvetítő: Róheim Géza. (Népszava, 2002. aug. 3.)
„Magyar varázslat” a pszichoanalízisben. Beszélgetés Mészáros Judittal, a Ferenczi Sándor Egyesület elnökével. (Európai Utas, 2004. 1.)
A nővér és kora. Búcsú József Etelkától, a családi múzsától és emlékápolótól. (Élet és Irodalom, 2004. 21. [máj. 21.])
Adalékok egy legendához. Sírhatott-e saját versei hallatán a költő? (Élet és Irodalom, 2004. 45. [nov. 5.])
Múzsakaland. (Élet és Irodalom, 2011. 33. [aug. 19.]).
Irodalom
Irod.: műveiről: Murányi Gábor: Abbahagyhatatlan nyomozás. [V. A.: A Színjátékos életei. A főszerepben Őze Lajos.] (Magyar Sajtó, 1993. 16-17.)
Nádra Valéria: Egy kortárs megidézése. [V. A.: A Színjátékos életei. A főszerepben Őze Lajos.] (Színház, 1993. 9.)
Szakolczay Lajos: Hét év József Attila közelében. Dokumentumok Bányai László hagyatékából. Szerk. V. A. (Kortárs, 1995. 11.)
Gyertyán Ervin: Egy zaklatott és áldozatos élet. V. A. könyve József Jolánról. (Népszabadság, 1998. aug. 18.)
Magyar Éva: Névjáték. [V. A.: József Jolán, az édes mostoha.] (Liget, 1998. 10.)
Veres András: Érzelmek labirintusa. [V. A.: József Jolán, az édes mostoha.] (Magyar Hírlap, 1998. aug. 22.)
Bajner Mária: V. A.: József Jolán, az édes mostoha. (Új Dunatáj, 1999. 2. és Kritika, 1999. 9.)
Matus Mónika: Jegyzetek V. A. József Jolán, az édes mostoha c. könyvéhez. Kérdések és válaszok nélkül. (Új Szó, 1999. jan. 14.)
N. Horváth Béla: V. A.: József Jolán, az édes mostoha. (Jelenkor, 1999. 3.)
Németh G. Béla: V. A.: József Jolán, az édes mostoha. (Élet és Irodalom, 1999. 12.)
Komáromi Gabriella: „…ki ismer engem és szeret” V. A.: József Attila. [Kismonográfia.] (Magyartanítás, 2000. 2.)
Sipos Csaba: V. A.: József Attila. [Kismonográfia.] (Somogyi Hírlap, 2000. márc. 14.)
Gajdó Ágnes: V. A.: A szépség koldusa. József Attila szerelmei. (Élet és Irodalom, 2005. 30.)
Alföldy Jenő: A tények talaján. V. A. egy régebbi és két újabb könyvéről. (Eső. Irodalmi lap, 2006. 3.)
Gajdó Ágnes: V. A.: „Irgalom, édesanyám…” A lélekelemző József Attila nyomában. (Élet és Irodalom, 2006. 14.)
Kemény István: Női kezekben. V. A.: „Amit szívedbe rejtesz…” József Attila égi és földi szerelmei. (Élet és Irodalom, 2006. 36.)
Komáromi Gabriella: A lélekelemző. V. A. József Attila-könyvéről. [V. A.: „Irgalom, édesanyám…” A lélekelemző József Attila nyomában.] (Somogy [folyóirat], 2006. 2-3.)
Rónay László: Egy tiszta költőről. [V. A.: Csigavonalban a Parnasszusra. Rákos Sándor földi poklai és táguló költői világa.] (Kortárs, 2010. 7-8.)
Parászka Boróka: József Attila, second hand. [V. A.: „A nő számomra rejtély.” József Attila asszonyai.] (Erdélyi Riport, 2014. 15.)
Tórizs Eszter: „A nőnél van a kulcs.” (Anya)kapocs József Attilához. [V. A.: „A nő számomra rejtély.” József Attila asszonyai.] (Literatura, 2014. 1.)
Kiss Tünde: Közelebb egy lépéssel. [V. A.: „A nő számomra rejtély.” József Attila asszonyai.] (Helikon, 2015. 5.).
Irod.: családi és egyéb források: dr. Valachi Gyula nyugalmazott tanácselnök 87 éves korában elhunyt. (Népszabadság, 1997. nov. 29.)
B. Á.: Az édes mostoha. [Beszélgetés Valachi Annával József Jolánról.] (Reform, 1998. 26. [jún. 30.])
Rigó Béla: Attila és a nők. Valachi Anna a József családról. (Kincskereső, 2000. 8-9.)
Volt munkatársunkat gyászoljuk. Elhunyt dr. Valachi Gyuláné Forgács Anna nyugdíjas szerkesztő. (Népszava, 2012. szept. 19.)
Elhunyt Valachi Anna, író, irodalomtörténész, József Attila életének kutatója. (Népszava, 2018. nov. 17.).
Irod.: lexikonok, feldolgozások: Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 2000–2009. (Bp., 1999–2008)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Ki kicsoda Kaposváron? (Nagykanizsa, 2002)
Újpest lexikon. A szerkesztőbizottság elnöke Sipos Lajos, főszerk. Hirmann László. (Újpest, 2002)
Péter László: A József Attila-kutatás helyzete és tennivalói. Az újabb szakirodalom. (Tiszatáj, 2005. 4.).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:VR7R-9S1?lang=hu (Szél Terézia születési anyakönyve, 1885)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:68RY-QJSC?lang=hu (Valachi Gyula születési anyakönyve, 1910)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V1L-4CPQ?lang=hu (Valachi László születési anyakönyve, 1914)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V9P-V8CY?lang=hu ([id.] Valachi László halotti anyakönyve, 1920)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:8B7Z-WZN2?lang=hu (Valachi Lászlóné Szél Terézia halotti anyakönyve, 1962)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/589609 (dr. Valachi László gyászjelentése, 1981)
https://litera.hu/irodalom/netnaplo?search=1999 (Netnaplója, 2009-től)
https://www.tortenelmitar.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=6338&catid=94:v&Itemid=67 (Valachi Gyula életrajza a Történelmi Tár digitális adatbázisban, 2010)
https://litera.hu/hirek/meghalt-valachi-anna.html (Elhunyt Valachi Anna, 2018)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM94574
https://magyarnemzetinevter.hu/person/681942/
https://nevpont.hu/palyakep/valachi-anna-74066
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2025
