Gerendás István
építészmérnök, hadmérnök, honvéd tábornok
1947-ig Geiger Isván
Született: 1914. március 13. Debrecen
Meghalt: 1979. március 30. Budapest
Család
Sz: Geiger Vilmos (†1945), Löblovics Róza (†1936). F: Gonda Zsuzsanna könyvtáros, műfordító. Fia: Gerendás István (1941–).
Iskola
A bp.-i József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (JNMGE) építészmérnöki okl. szerzett (1939), az ÉKME-n doktorált (1960); a műszaki tudományok kandidátusa (1958).
Életút
Süveges Imre (1936–1939), Csánk Elemér (1939–1940), Gábory Pál magántervező-irodájának tervezőmérnöke (1940–1942), a II. vh.-ban frontszolgálatot teljesített, szovjet hadifogságban volt (1942–1947). A Pénzintézeti Központ Műszaki Osztályának osztályvezető főmérnöke (1947–1948), a Magyar Mérnökök és Technikusok Szakszervezetének főtitkárhelyettese (1948–1949), a Magyar Néphadsereg Haditechnikai Intézetének tud. osztályvezetője (1949–1950). A BME Hadmérnöki Kar egy. tanára és dékánja (1951–1957), az ÉKME, ill. a BME egy. tanára (1957–1962 és 1966–1979), a Magasépítési Tanszék vezetője (1975–1979); közben az Építészmérnöki Kar dékánja (1958–1959), a BME rektorhelyettese (1959–1960 és 1976–1978). A Magyar Néphadsereg (MN) mérnök-tisztje (1949–1957), vezérőrnagyi rangfokozatban szerelt le (1957). Az UNESCO Párizsi Központ Műszaki Felsőoktatási Osztályának munkatársa (1962–1965).
Épület-szerkezettannal, beton- és vasbetonszerkezetek szilárdsági vizsgálataival, a műszaki felsőoktatás általános kérdéseivel foglalkozott. Szigorúan titkos kutatási területe: beton- és vasbeton anyagok és szerkezetek kísérletes vizsgálata, különleges rendeltetésű építményekhez szükséges speciális betonanyagok előállítása és vizsgálata. Eredményei részben beépültek a légoltalmi műszaki utasításokba és a különböző erődítési utasításokba, kísérletei alapján készültek el a szigorúan titkos, védelmi célokat szolgáló különleges építmények. Jelentős szerepet játszott a BME Hadmérnöki Karának megszervezésében.
Emlékezet
Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította.
Elismertség
Az MTA Építészettudományi Bizottsága tagja. A Mérnöki Továbbképzési Tanács elnöke (1970–1977).
Főbb művei
F. m.: Bevezetés az épület-szerkezettanba. Magasépítéstan. II. Dávid Jánossal, Széll Lászlóval. (Bp., 1950)
Beton és vasbeton szerkezetek különleges szilárdsági vizsgálatai. Kand. értek. (Bp., 1957)
Technological Educations as Part of the Educational System. (Periodica Polytechnica Chemical Engineering, 1960)
A műszaki szakemberképzés helyzete az oktatási rendszerben. (Felsőoktatási Szemle, 1960)
Az építészet és építéstudomány szakemberképzésének problémáiról. (Magyar Tudomány, 1961)
A műszaki felsőoktatás továbbfejlesztésének időszerű problémáiról. (Felsőoktatási Szemle, 1962)
Az épületekkel szemben támasztott követelményekről. Karácson Sándorral. (Magyar Építőipar, 1968).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Magyar Nemzet és Népszabadság, 1979. ápr. 4.). *Lexikonok bibliográfiája összekeverve Gerendás István (1926. nov. 30. Felsőszentiván) közgazdász műveivel!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
