Kahán Ágost
orvos, szemész
Született: 1914. január 29. Nagykanizsa, Zala vármegye
Meghalt: 2004. augusztus 21. Hegymagas, Veszprém megye
Család
Zsidó polgári családban született. Sz: Hűvös Jolán. Apja fogorvos, ezredorvos volt, akit 1922-ben nyugdíjaztak, mert nem volt hajlandó kikeresztelkedni. F: Kahánné [László] Ilona (1923–) biokémikus. Leánya: Kahán Zsuzsanna (1953–) orvos, belgyógyász.
Iskola
A nagykanizsai reálgimnáziumban éretts. (1932), a Pázmány Péter Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1939), szemész szakorvosi vizsgát tett (1943). Az orvostudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1974). Az MLEE-n végzett (1964).
Életút
A budapesti Állami Szemkórház gyakornoka, alorvosa (1939–1943), katonai szolgálatot teljesített, majd munkaszolgálatosként Jászberényben és a X. Székely Híradó Zászlóaljban orvosként alkalmazták (1943–1944). A II. világháború után Karcagon városi orvos (1944. nov.–1945. jan.), Nagykanizsán trachomaellenőrző orvos és a helyi rendelőintézet főorvosa (1945. jan.–1947). A Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. a BOTE II. sz. Szemészeti Klinika gyakornoka, egy. tanársegéde (1947–1950), a SZOTE Szemészeti Klinika (1950–1951), a BOTE I. sz. Szemészeti Klinika egy. adjunktusa (1951–1954). A SZOTE Szemészeti Klinika egy. adjunktusa (1954. ápr.–nov.), egy. docense (1954–1969), tanszékvezető egy. tanára (1969. júl. 1.–1984. jún. 30.), emeritusz professzora (1994. márc. 1-jétől). A British Council ösztöndíjasa (1965), a Londoni Egyetem Szemészeti Klinika Lister-ösztöndíjasa (1967–1968), a New York-i Mount Sinai Kórház Szemészeti és Szemészeti Neurológiai Intézete vendégprofesszora (1983).
A retina kórélettanával, biokémiájával, elektrofiziológiájával, hematológiai és endokrinológiai vonatkozásaival, farmakológiájával, a retinaleválás műtéttanával, szemészeti immunológiával foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el az adrenokortikotróp-hormon (= ACTH) két frakciójának szétválasztása, a lipofilebb frakció enzim-rezisztenciájának, ún. potenciálprolongált és bőrbarnító hatásának feltárása, ill. az albínókra gyakorolt hatásainak felismerése terén. Nevéhez fűződik a fúziós frekvenciavizsgálat magyarországi bevezetése és az első hazai thalassaemia (= öröklött vérszegénység; hematológiai betegség, amelynek következtében a szervezet nem képes hemoglobint előállítani) ismertetése. További kutatási területei: szemfenéki kórképek bioelektromos jelenségei, a Vogt–Koyanagi-szindróma (= a szemet is érintő autoimmun gyulladásos betegség) vizsgálata, a szem környéki bőr melanomás betegsége.
Emlékezet
Szegeden (Jókai utca 4.) élt és tevékenykedett, Hegymagason (Veszprém megye, Tapolcai kistérség) hunyt el. A Szegedi Izraelita Temetőben nyugszik. Szabadidejében szívesen festett: halála után a Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatala tanácstermében kamarakiállításon mutatták be festményeit (2005. nov.-ben).
Elismertség
A Magyar Szemorvostársaság főtitkára (1948–1950), elnöke (1981–1984), tb. tagja. A Magyar Élettani Társaság és a Korányi Sándor Társaság tagja.
Elismerés
Munka Érdemrend (arany, 1984), a Magyar Köztársaság Elnökének Érdemérme (2003).
Jancsó Miklós-emlékérem (1983), Blaskovics Imre-emlékérem (1989).
Szerkesztés
A Szemészet és az Excerpta Medica. Ophthalmology c. folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja.
Főbb művei
F. m.: Kötőhártya- és szaruhártya-xerosis két esete. (Orvosi Hetilap, 1943. 36.)
Kontaktüveg és a szem túlérzékenysége. Györffy Istvánnal. (Orvosok Lapja, 1948)
A Riehl-melanosis szemtünetei. Photosensibilisatio és fényvédelem az adaptatiovizsgálat tükrében. (Orvosi Hetilap, 1949. 3.)
A fényérzés. – Új szemészeti kenőcsalapanyag. Koritsánszky Dénessel, Mándy Erzsébettel. (Szemészet, 1953)
Ein Simultan-Adaptometer. Oláh Imrével. (Acta Medica, 1954)
A trachomáról. (Szemészet, 1955)
Trachoma és fibrinoldás. Szeghy Gergellyel, Vajda Péterrel. – Trachoma és véralvadás. Szeghy Gergellyel, Vajda Péterrel. (Szemészet, 1956)
Újabb adatok a szemészeti vírusbetegségek pathológiájához. Többekkel. (MTA Biológiai és Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1957)
Clotting Phenomena in Trachoma. Szeghy Gergellyel, Vajda Péterrel. (American Journal of Ophthalmology, 1957)
Clinical and Etiologic Evaluation of an Epidemic of Keratoconjunctivitis. Béládi Ilonával. (Ophthalmologica, 1958)
Adenovírus izolálása pharyngo-conjunctivalis láz eseteiből. Béládi Ilonával. (Orvosi Hetilap, 1958. 7.)
Mucoproteinhez és glukuronsavhoz kötött urobilinoidok a vizeletben. Kahánné László Ilonával. (Kísérletes Orvostudomány, 1959)
Studies on Vitreous Hyaluronate. Kahánné László Ilonával. (American Journal of Ophthalmology, 1960)
A terramycin szemkenőcs hatásosságáról. Pápai Ibolyával. – A szem biokémiájának gyakorlati vonatkozásai. 1–2. (Szemészet, 1961)
A retina betegségei. – Az üvegtest betegségei. (Boros Béla–Kettesy Aladár–Kukán Ferenc: Szemészet. Egy. tankönyv. Bp., 1962; 2. kiad. 1967)
Hypophysistáji röntgenbesugárzás hatása a diabeteses retinopathiára. Többekkel. (Szemészet, 1962)
Hypophysis implantatiók hatása a retina működésére degeneratio pigmentosánál. (A Korányi Sándor Társaság tudományos ülései. I. A vesebetegségek klinikuma. Szerk. Zoltán Imre. Bp., 1962)
Az 1962. évi szegedi keratoconjunctivitis epidemica aetiológiájáról. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1963. 10.)
Erythrocytic Anomalies in Hereditary Vitreo-Retinal Degeneration. Degeneratio hyaloideoretinalis. Többekkel. (British Journal of Ophthalmology, 1963)
Kedvezőtlen kórjóslatú retinaleválások gyógyítása az ínhártya lamellaris tetőcserép-plasztikájával. Oláh Miklóssal. – Haemoglobin anomáliák vizsgálata. Benkő Sándorral, Kahánné László Ilonával. – Degeneratio vitreoretinalis, a fiatalok üvegtesti vérzéseinek egyik oka. Bauer Nándorral, B. Juhász Karolával. (Szemészet, 1963)
Aetiologic Relationship of Adenovirus Type 8 to the Epidemic of Keratoconjunctivitis in Szeged. Többekkel. (Acta Microbiologica, 1963)
Sensory and ERG-data about Chromatopsy without Amblyopia. Többekkel. (Acta Ophthalmologica, 1964)
Ophthalmologiai syndromák. (Belgyógyászati syndromák. Bp., 1964)
A rheumatoid arthritis és systemás lupus erythematosus chloroquin-kezelések mellékhatásairól. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1964. 19.)
Az uveapigment-bőrpróba diagnosztikus felhasználása. Sztanojevits Annával. (Szemészet, 1964)
Pigment-Autoagression in der Pathogenese des Vogt– Koyanagi–Harada Syndroms. Többekkel. (Albrecht v. Graefes Archive Ophthalmologie, 1964)
New Retinal Signs of Renal Failure. Gál Györggyel. (Ophthalmologica [Basel], 1964)
A szemfenéki thrombosisok hátteréről. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1965. 19.)
Androgén és anabolikus szteroidok lysozim hatása és klinikai vonatkozásai. Többekkel. (A Korányi Sándor Társaság tudományos ülései. III. Szteroidok a klinikumban. Szerk. Rajka Ödön, Zoltán Imre. Bp., 1965)
Lymphoreticular Reactions in Eales’s Disease. Többekkel. (Ophthalmologica [Basel], 1965)
Bedeutung der leukämischen Augensymptome. Többekkel. (Ophthalmologica [Basel], 1966)
A vörösvértestek és a serum lipoidjainak vékonyréteg-kromatográfiás vizsgálata. Kahánné László Ilonával. (Kísérletes Orvostudomány, 1967)
Adatok a hyalouronidase exophthalmust okozó csökkentő hatásmechanizmusának kérdéséhez. Julesz Miklóssal, Oláh Miklóssal. (Orvosi Hetilap, 1967. 29.)
Bilirubin Retinopathy. Többekkel. (British Journal of Ophthalmology, 1968)
A különböző retinaleválás-elleni műtétek indikációiról. Bogáts V.-vel. (Szemészet, 1969)
A vér szerepe a retinaleválások keletkezésében és műtéti befolyásolhatóságában. Szalay Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1971. 39.)
A vér szerepe a retinabetegségek keletkezésében és gyógykezelésében. Doktori értek. (Szeged, 1971)
Szempanaszok jelentősége az általános orvos tevékenységében. (Orvosi Hetilap, 1972. 1.)
A szem melanoma malignumjának neuroectodermalis eredetéről, katecholamin-tartalmáról és antigen természetéről. Többekkel. (Magyar Onkológia, 1975)
A szemészeti alapismeretek rendszere. Egy. jegyz. Sziklai Pállal. (Szeged, 1976; 2. kiad. 1978; 3. kiad. 1980; 4. kiad. 1983)
Developmental Implications of Ocular Pharmacology. (Pharmacological Therapy, 1985).
Irodalom
Irod.: Györffy István: A XX. században működött jelentősebb magyarországi szemorvosok életrajzi adattára. (Bp., 1987)
Szegedi egyetemi almanach. 1921–1995. (Szeged, 1997)
In memoriam K. Á. emeritus professzor. (Szemészet, 2005)
Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyiségek adattára. (Szeged, 2008)
Emed, Alexander: Zsidó származású magyar orvosok. 150 életrajz. (Bp., 2011).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
