Bökényi Dániel
pedagógus, neveléstörténész, irodalomtörténész
Született: 1859. május 22. Gődényháza, Ugocsa vármegye
Meghalt: 1951. január 4. Debrecen, Hajdú-Bihar megye
Család
Református családból származott, 1872-ben telepedett le Máramarosszigeten.
Szülei: Bökényi Áron, Szabó Florentina.
Felesége: Horváth Karolina (†1941. ápr. 1. Debrecen. Temetés: 1941. ápr. 3. Debreceni Köztemető).
Gyermeke, leánya: Bökényi Ida. Bökényi Ida és Barna Jenő (†1952. nov. 1. Debrecen) tanító fia, Bökényi Dániel unokája: Barna Béla (1909. márc. 30. Máramarossziget, Máramaros vm.–1990. jún. 10. Debrecen, Hajdú-Bihar m. Temetés: 1990. jún. 21. Debrecen, Köztemető) matematikus, tudománydoktor (1970), a KLTE TTK egyetemi tanára (1970).
Iskola
Elemi iskoláit, a gimnázium négy osztályát és a tanítóképzőt Máramarosszigeten végezte (tanítói képesítést szerzett, 1879-ben).
Életút
A viski (1879–1883), a máramarosszigeti állami elemi iskola tanítója (1883–1919) és az iskola igazgatója (1894-től). A trianoni békediktárum után megfosztották állásától (1919). Nyíregyházára költözött (1922), majd Debrecenben telepedett le.
A Magyar Tanítók Turista Egyesülete választmányi tagja (1895–1907).
Reformkori irodalom- és neveléstörténettel, mindenekelőtt Máramaros vármegye és Máramarossziget múltjával, a helyi iskolák és egyesületek történetével. Alapvető jelentőségű művet írt a magyarországi ábécéskönyvek történetéről.
Szerkesztés
A Máramarosi Tanügy (1889–1905), a Nevelés szerkesztője (1906–1914) és a Szabolcsi Tanító főszerkesztője (1923–1930?).
Főbb művei
F. m.: A magyar ABC-és könyvek történeti fejlődése a legrégibb időktől napjainkig. Tanügyi monográfia. (Máramarossziget, 1891)
Szőnyi Nagy István „Magyar Oskolája”. (Máramarosi Tanügy, 1891. 10.)
A magyar ABC történetéhez. (Nemzeti Nőnevelés, 1892)
Comenius Ámos János tanügyi működése. (Máramarosi Tanügy, 1892)
Népnevelés a közoktatás tagozatában. (Máramarosi Tanügy, 1893)
Máramaros vármegye tanügyének múltja és jelene. A máramarosi általános tanítóegyesület által pályadíjjal koszorúzott dolgozat. (Máramarosi Lapok, 1894 és külön: Máramarossziget, 1894)
A máramarosszigeti állami népiskolák elhelyezésének kérdéséhez. (Máramarossziget, 1895)
Az iskola szerepe a szocializmus beteges kinövéseinek megakadályozásában. A máramarosi általános tanító-egyesület szigeti körének őszi gyűlése elé terjesztett előadói javaslat. (Máramarossziget, 1895)
A máramarosszigeti Erzsébet Kisdedóvó Egyesület és Intézet története. 1841–1896. (Máramarossziget, 1896)
Szilágyi István. [Nekrológ.] (Vasárnapi Újság, 1897. 17.)
Emléklapok a szabadságharc történetéből. [Szíjártó Lajosról.] (Máramarosi Lapok, 1898. [márc. 17.])
Máramaros árvaügye. (Máramarossziget, 1899)
A máramarosszigeti közművelődési egyesület története. (Máramarossziget, 1903)
Képek a Tisza vidékéről. (Máramarosi Lapok, 1903 és külön: Máramarossziget, 1903)
Az államnyelv, avagy „nyelvében él a nemzet”. (Máramarossziget, 1904)
Vörömarty Mihály. (Máramarosi Lapok, 1905. 48.)
Kiszakított lapok a magyar kisdedóvás történelméből. 1–2. (Kisdednevelés, 1905. 21–22.)
Idült szociális bajok. A gyermekkoldulásról. (Népiskolai Lapok, 1905. 27.)
Pestalozzi első magyar tanítványa: Váradi Szabó János. (Magyar Pestalozzi, 1905. 31–35.)
A tanítóképzésről. (Tanügyi Értesítő [Szatmár], 1906. 5.)
Vörösmarty Mihály. (Magyar Pestalozzi, 1905. 7-10.)
Petőfi. (Máramaros [hetilap], 1905. 15.)
Toldy Ferenc. (Máramarosi Lapok, 1905. 23. és Néptanítók Lapja, 1905. 23.)
A Magyar Gazdaszövetség és a néptanító. (Néptanítók Lapja, 1906. 47.)
A tantermódosítás alapelvei. (Magyar Tanítóképző, 1907)
Közgazdasági érdekeink a statisztika világánál. (Máramarosmegye [folyóirat], 1908 és külön: Máramarossziget, 1908)
Kossuth Lajos és a kisdednevelés. (Kisdednevelés, 1908. 7.)
Sok a tanító(nő)képző-intézet. (Néptanítók Lapja, 1908. 38.)
Nevelési igazságok. (Nevelés [folyóirat], 1909. 5.)
Arany János és Szilágyi István. (A máramarosszigeti Szilágyi István Kör Évkönyve. Máramarossziget, 1911 és Ung [hetilap], 1911. 46.)
Nemzeti élet és nőnevelés. (Máramaros [folyóirat], 1911. 15.)
Máramaros vármegye iskolai és közigazgatási fali térképe. A térképet tervezte Kogutowicz Károllyal. (Máramarossziget, 1912)
Liszt Ferenc. (Máramaros [hetilap], 1912. 18.)
A vármegye megismertetése térképolvasás alapján. (Nevelés [folyóirat], 1913. 4.)
Báró Eötvös József és Máramaros vármegye népoktatásügye. (Nevelés [folyóirat], 1913. 9.)
Az első magyar szobrász emléke. (Máramaros [hetilap], 1913. 47.)
Eötvös és a nemzeti nevelésügy. (Nevelés [folyóirat], 1914. 2.)
Feladataink a háború után. (Nevelés [folyóirat], 1918. 1.)
Madách mint nemzeti követ. (Nyírvidék, 1923. 22. [jan. 28.])
Az új tanterv. [Az 1925-ös népiskolai tantervről.] (Szabolcsi Tanító, 1925. 12.)
A trianoni határon innen és túl. (Az 50 éves Nyírvidék albuma. Szerk. Vertse K. Andor. Nyíregyháza, 1928)
Emlékezés Kállay Istvánra. Nevelési-oktatási körkép. (Debreceni Szemle, 1943. 2.).
Irodalom
Irod.: források és feldolgozások: Almássy Kamill: Mint kisdiák ekhós szekérrel jött Máramarosszigetre 1872-ben Bökényi Dániel, akinek szavaiból 72 év után új életre kelt a régi Máramaros és a máramarosi szellem. Beszélgetés B. D.-lel. (Új Máramaros, 1944. 6. [febr. 6.])
Mészáros István: Első magyar ábécéskönyveink. (Pedagógiai Szemle, 1960. 11.)
A. Jászó Anna: Irányzatok a XIX. század végi olvasástanításban. (Pedagógiai Szemle, 1982. 1.)
neten:
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/358284 (Bökényi Dánielné Horváth Karolina gyászjelentése, 1941)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NKM-JPP5?lang=hu (Bökényi Dániel halotti anyakönyve, 1951)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NKM-F4TZ?lang=hu (Barna Jenő halotti anyakönyve, 1952)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/333091 (dr. Barna Béla gyászjelentése, 1990)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM110368
https://magyarnemzetinevter.hu/szemelyi-nevter/?id=715963
https://nntp.hu/person/person.php?personid=74757
https://nevpont.hu/palyakep/bokenyi-daniel-494eb
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2026
