1. Önéletrajz.
Kozák Péter 1963. április 22-én, Budapesten született. Családja több generáció óta a Lipótvárosban lakik. Édesapja Kozák Mátyás (1934–2009) agrokémikus, az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetének tudományos munkatársa volt, édesanyja Kozák Mátyásné Grosz Ernesztina nyugdíjas középiskolai (történelem–magyar szakos) tanár. Testvére, családja nincs.
Általános iskoláit a Szent István téren végezte, a budapesti Eötvös József Gimnázium orosz tagozatán érettségizett (1981-ben). Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán (ELTE BTK) történelem–könyvtár szakos előadói oklevelet szerzett (1987-ben); egyetemi tanulmányaival párhuzamosan a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Újságíró Iskolájában sportújságírói tanfolyamot is végzett (1986-ban). Orosz közép- és angol alapfokú nyelvvizsgával rendelkezik. Egyetemi évei alatt az Egyetemi Lapok sportrovatvezetője volt (1982–1986), illetve sporttudósításai megjelentek még az Olimpiai Bulletinben (1986) és a Népsportban (1986–1996), valamint atlétikatörténeti dolgozatai az Atlétika c. folyóiratban is (1995–1996). Jóllehet már középiskolai évei alatt (nyaranként) rendszeresen dolgozott az MTA Történettudományi Intézete (TTI) könyvtárában (1978-tól), első munkahelye a Testnevelési és Sportmúzeum volt, ahol szakmuzeológusként a kiállítások szövegét gondozta, valamint megismerkedett a sportdokumentációval és sportfaktográfiával (Szerbák Elek irányítása alatt, 1987–1988-ban).
Az Akadémiai Kiadó Lexikonszerkesztőségében először a Magyar Nagylexikon sport–játék–szórakozás területét gondozta, majd a Kiadó Szaklexikon-szerkesztőségébe került, ahol valamennyi magyarországi lexikon sporttal kapcsolatos címszavait szerkesztette, egyúttal a szerkesztőség dokumentációját is vezette (szerkesztőként: 1988–1993; felelős szerkesztőként: 1993–1995). Még az Akadémiai Kiadó munkatársaként tevékenykedett, amikor a szekszárdi Babits Kiadó megbízta a Révai Új Lexikona előkészítéseként megindult A századvég magyarsága című sorozatában megjelent kortárs sportlexikon (Ki kicsoda a magyar sportéletben?) szerkesztésével. Időközben megvált az Akadémiai Kiadótól, s elvállalta a Babits Kiadó szerkesztői állását (A századvég magyarsága sorozatszerkesztője: 1995–1996; a Révai Új Lexikona megindulásakor életrajzi szerkesztő főállásban: 1996–2004, mellékállásban 2004–2006 és 2008). Miután a Révai Új Lexikona szerkesztői kiváltak a Babits Kiadóból, az újonnan megalakult Tarsoly Kiadó szerkesztőjeként töltötte be ugyanezt a feladatot. Az utóbbi években az MTA Társadalomtudományi Központ (TK) Tudománytörténeti Osztályán, mint adatbázis-kezelő szerkesztő és dokumentátor dolgozott (2004–2011). Az TK megszűnése után az MTA Bölcsészettudományi Központ Történettudományi Intézetében (BTK TTI) hasonló munkakörben tevékenykedett (2012–2014-ig). A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) tudományos munkatársaként a védett sírok adatbázisát szerkesztette (2014–2018). Jelenleg a Nemzeti Emlékezet Bizottság külső munkatársa (2019-től) és a Petőfi Irodalmi Múzeum szerkesztője (2021-től a PIM Makkai Ádám Emigrációs Archívum adatbázis-kezelője).
2. Szerkesztői tevékenysége.
2.1. Lexikonszerkesztés.
Kozák Péter valamennyi országos általános lexikonban és a legtöbb szaklexikonban közreműködött (1988-tól). Első munkája az első magyar kortárs sportéletrajzi lexikon volt A háromkötetes Ki kicsoda a magyar sportéletben? (1994–1995) című kiadványban több mint 6000 sportoló, edző, sportvezető, egyéb sportszakember kapott helyet. Nevéhez fűződik a 18+1 kötetes Révai Új Lexikona (1996–2006 + kiegészítő kötet: 2008) életrajzi cikkei egységes szerkezetének kialakítása: a közel 40 000 életrajzi cikk kétharmadát maga írta és/vagy szerkesztette. A Révai Új Lexikonán kívül a sport területet gondozta a 18+1 kötetes Magyar Nagylexikonban (1993–2004 + kiegészítő kötet: 2004) és a hétkötetes Új Magyar Életrajzi Lexikonban (ez utóbbi kötetben még közel ezer egyéb tudós életrajzát is megírta, 2001–2007).
2.2. Adatbázis-építés.
Lexikonszerkesztői tevékenységével párhuzamosan az 1980-as évek végétől elkezdte életrajzi adatbázisát kialakítani, amely elsősorban az általa írt és szerkesztett szócikkekből, az életrajzi adatokat korrigáló hozzátartozói adatpontosításokból, valamint az állandóan bővülő napi aktualitások, életrajzi események (kinevezés, felmentés, publikációs tevékenység, halálozás stb.) sajtó- és internetfigyeléséből áll. A fent részletezett életrajzi adatbázisa több mint százezer tételből áll.
2.3. Szótárszerkesztés.
Szótárszerkesztőként, mint a sportterület gondozója közreműködött az Idegen Szavak és Kifejezések Szótára legutóbbi, átdolgozott és bővített köteteiben és az Oxford–Duden Képes Szótár című háromnyelvű kiadványban. Az MTA megbízta az Akadémiai Kiadó Nyelvi Szerkesztőségét az idegen szavak és megfelelőik új gyűjtésével (1999-ben). Az azóta már elhunyt Fábián Pál szakmai tanácsadó által irányított munkacsoport felkérte a sport (játék, szórakozás stb.) szakterület szavainak összegyűjtésére (Idegen szavak jegyzéke, számítógépes kézirat, Bp., 1999).
Az MTA Nyelvtudományi Intézete szerkesztői (V. Pajzs Júlia, Ittzés Nóra, Gerstner Károly, Gyenese Ilona és Csepreghy Kinga) által készülő (2006-tól megjelenő) Magyar nyelv szótára c. kiadványsorozatban szintén a tágabb értelemben vett sportterület lektoraként folyamatosan gyűjti és adatolja a mai sportnyelv jellemző kifejezéseit.
3. Tudományos tevékenysége.
3.1. Sporttörténet.
Tudományos pályafutása sporttörténészként indult. Szakdolgozatát Kemény Ferenc és a magyar olimpiai mozgalom kezdeteiről írta (Kun Lászlóhoz és Kardos Józsefhez; a dolgozat megjelent: 1989-ben). Később érdeklődése az angolszász labdajátékok, elsősorban a labdarúgás és az asztalitenisz magyarországi elterjedése felé fordult. Dolgozataiban tisztázta az első magyarországi asztalitenisz-verseny és -bajnokság történetét, megállapította, hogy a 20. század elején két sportág volt a table-tennis és az asztal-tenisz, nyomon követte a két játék egységesedését. Foglalkozott a labdarúgás első magyarországi leírásával; rájött, hogy a szerző, Molnár Lajos a 19. században tévedésből a football helyett a rugby játék szabályait írta le, illetve úgy vélte, hogy a két sportágat az 1880-as évektől már ismerték Magyarországon, de a fogalmakat még évtizedekkel később is összekeverték. Már első dolgozataiban foglalkozott az első női sportolókkal. Illem sport és divat (megjelent a Viktória Kiadó gondozásában, 2004-ben) című könyve a magyarországi női sportok, játékok és szórakozások kezdeteinek sajátos aspektusú feldolgozása. Véleménye szerint a 19. század végén a sport még nem a mai értelemben használt ‘versenyzést‘ jelentette, sőt, különösen a hölgyek esetében szó sem lehetett versenyzésről, csupán mulatságról. Úgy gondolta, hogy amint a sport fogalma egyre jobban közeledett a manapság kialakult ‘versenyszerű testedzés‘ jelentéstartományhoz, azaz ahogy egyre jobban kezdett kialakulni a mai versenykultúra Magyarországon, úgy szorultak ki a magyarországi nők is a sport területéről!
3.2. Művelődéstörténet, onomasztika.
3.2.1. Lexikonszerkesztőként a lexikonok és a szótárak közötti határterületet, ill. a különböző életrajzi adattárak művelődéstörténeti szerepét vizsgálja. A Könyvtári Figyelő c. lapban nagyobb dolgozatot közölt az első magyar nyelvű lexikonokról, összehasonlította Apáczai Csere János és Bod Péter lexikonszerkesztői tevékenységét.
3.2.2. A 2000-es évek elején elsősorban a magyarországi személynevek; az Ószövetségben, az Újszövetségben, a görög- és római mitológiában, ill. a hagiográfiai irodalomban előforduló nevek művelődés-, irodalom- és kultúrtörténeti szerepét vizsgálta. Csízió címmel egy művelődéstörténeti-onomasztikai kiadványt szerkesztett (az Enciklopédia Kiadó gondozásában, megjelent: 2006-ban), ill. több hasonló jellegű kiadvány szerkesztésén és egy honlapon munkálkodott. Tervei között szerepelt egy onomasztikai (névtani) adatbázis kiépítése is, amely azonban a személyneveken kívül a köznevesülő egyéb neveket és irodalmi vonatkozásait is felölelte volna. Sajnos a Kiadó anyagi problémái miatt elállt az egyes személynevek lexikonszerű feldolgozásától, így a tervezett János lexikona sem jelenhetett meg. A magyarországi anyakönyvezhető utónevek adatbázisa így is kb. 3000 férfi- és női névből áll (az adatbázissá szervezés egyelőre szintén megállt.).
3.3. Társadalminem-kutatás (= gender), Jedlik-projekt.
3.3.1. Már első dolgozataiban is nőkérdéssel foglalkozott, korábban kifejtettük, hogy egyik első munkája a magyarországi női sportolók sajátos „sportolása“ volt. Az MTA Társadalomkutató Központban dolgozott, amikor munkahelyét felkérték egy Jedlik-projektben való részvételre (projektvezető: Palasik Mária, időpont: 2006–2009). A kutatás célja a magyarországi női tudományosság feltárása volt a 20. század elejétől napjainkig. Az igen sokrétű program egyik feladata 20. századi nőportrék (tudósnői életrajzok) összegyűjtése és közlése volt. A kiadvány címe Nők a magyar tudományban (a Napvilág Kiadó gondozásában megjelent: 2010-ben). A kötetben több mint 300 tudósnő kapott helyet, az ezzel kapcsolatos dokumentációs hátteret Kozák Péter biztosította, akit számos, végleges életrajz megírásával és szerkesztésével is megbíztak. A projekt 2009-ben befejeződött ugyan, távolabbi célja azonban továbbra is megmaradt: néhány éven belül felkutassa az összes minősített (= kandidátus, tudománydoktor, MTA-doktor, ill. habilitált) magyarországi tudósnő életrajzát, s azt majd egy életrajzi lexikonban közzétegye. Véleménye szerint egy ilyen, egyedülálló életrajzi lexikon (a határesetekkel együtt) kb. 3000 életrajzot tartalmazna. Az anyag nagy része már összeállt, hisz korábban részletezett lexikonszerkesztői tevékenysége alatt gyakorlatilag feldolgozta az Akadémiai Levéltárban (vezető: Hay Diana) fellelhető MTA–TMB-s anyagokat!
3.3.2. A Jedlik-projektből sajnos kimaradtak a tudósnői szerep szépirodalmi vonatkozásai. Ismeretei szerint az első modern „tudósnő“ a magyar irodalomban Doktor Szélpál Margit volt. Balázs Béla drámájának különös aktualitása volt 2009-ben. A szerző ugyanis éppen száz éve, 1909-ben ezzel a színdarabbal mutatkozott be a nagyközönség előtt. A tragédia elsőként ábrázolta magyar színpadon a hagyományos és a modern női szerep drámai összeütközését. Az első „gender-drámát“ kis tanulmányban dolgozta fel, amely egy tervezett irodalmi miniatűrsorozat első kötete volt (a Gabbiano Kiadónál jelent meg, 2011-ben). Ez a dráma juttatta el újabb témájához, a pályakezdő Balázs Béla ideológiai nézeteinek vizsgálatához. Az 1900-as évek eleje és az 1910-es évek, a női esélyegyenlőség hőskora. Különösen érdekesek ezek a kezdődő mozgalmak, ill. ezen, első önálló nők megjelenése a különböző irodalmi alkotásokban. (Balázs Béla első szerelme, drámájának címadó hőse Bálint Aranka, a magyarországi feminista mozgalmak egyik elfelejtett úttörője, a „magyar Hedda Gabler“ volt).
3.4. Doktori iskola
Szerkesztői elfoglaltsága miatt csak 2011-ben kezdhette el doktori iskolai tanulmányait az ELTE BTK Újkori és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszékén (tanszékvezető: Erdődy Gábor, témavezető: Sipos Balázs). Tudományos előéletére való tekintettel három év (hat félév) helyett két év (négy félév) alatt, 2013. július 13-án szerezte meg az abszolutóriumot.
Publikációs jegyzék.
I. Önálló kiadványok:
1–3. Ki kicsoda a magyar sportéletben? I–III. köt. Írta és szerkesztette. (Szekszárd, Babits Kiadó, 1994–1995).
I. köt. 508 p. ISBN 963 780 690 3
II. köt. 531 p. ISBN 963 450 011 6
III. köt. 457 p. ISBN 963 495 014 0
ISSN 1217-3908
4. Olimpiai almanach. Rochy Zoltánnal. (Bp., Tarsoly Kiadó, 2000). 720 p.
ISBN 963 004 133 2
5. Illem, sport és divat. Amazonok a századfordulón. (Bp., Viktória Kiadó, 2004). 131 p.
ISBN 963 864 622 5
6. Csízió, avagy neves személyek, jeles ünnepek és különös szavak magyarázata a 2007-es esztendő minden napjára. (Bp., Enciklopédia Kiadó, 2006). 507 p.
ISBN 963 847 797 0
7. Doktor Szélpál Margit. Az első tudósnő magyar színpadon. (Miniatűrök sorozat. 1. füzet. Bp., Gabbiano Kiadó, 2011). 48 p.
ISBN 978 963 887 916 5
8. Névpontkönyv. Ötvenhét portré a magyar művelődéstörténetből. (Bp., Nemzeti Örökség Intézete, 2016). 255 p.
ISBN 978 615 804 411 0
9. Földiekkel játszók. Művésznők és múzsák. (Bp., Kossuth Kiadó, 2019). 235 p.
ISBN 978 963 099 892 5
10. Földieknek látszók. Női szentek és boldogok. (Bp., Kossuth Kiadó, 2021) 240 p.
ISBN 978 963 544 379 6
II. Könyvrészlet:
1. A forradalom és a magyar kérdés az ENSZ-ben. 1956–1963. Szerk.: Békés Csaba, Kecskés D. Gusztáv. (Bp., Magyar ENSZ Társaság, 2006).
2. Hősök, akik a nemzetért éltek, haltak. 14 életrajz. (Bp., Totem Kiadó, 2008).
3. Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit, Palasik Mária. 115 életrajz. (Bp., Napvilág Kiadó, 2010).
4. Magyar–francia kapcsolatok. 1945–1990. Szerk. Kecskés D. Gusztáv. A francia–magyar életrajzi lexikont szerkesztette. 690–776. p. (Bp., MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete, 2013).
5. Nemzeti évfordulóink, 2020. 20 életrajz. (Bp., Petőfi Irodalmi Múzeum, 2020).
III. Előadás:
1. Duellum. Balázs Béla és Prohászka Ottokár összecsapása. 1905. (Prohászka Ottokár-emlékkonferencia, Központi Papnevelő Intézet, 2011. ápr. 2.).
2. Egy tanítónő Magyarországon. Ellen Key, 1905. Módszertani problémák. (Két évszázad folyamán. Előadások a 19–20. század történetéből. Az ELTE BTK Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszék doktorandusz konferenciája, 2012. jún. 14.).
3. „Kinek a pártján áll Krisztus?” – Prohászka Ottokár előadása Nagyváradon. (Mozaikok a modern Magyarország történetéből. Előadások a 19–20. század történetéből. Az ELTE BTK Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszék doktorandusz konferenciája, 2013. jún. 7.).
IV. Fontosabb tanulmányai:
1. Kemény Ferenc és a magyar olimpiai mozgalom kezdetei. 1894–1907. (Olimpiatörténeti tanulmányok. Bp., 1989).
2. Asztalitenisz a századfordulón. (Asztalitenisz, 1989).
3. Az első bébiételkonzervek. (História, 1997).
4. Mező Ferenc: Az olympiai játékok története. (Magyar könyvek – magyar századok. Szerk. Kollega Tarsoly István. Bp., 2001).
5. Vitae parallelae. Apáczai Csere János és Bod Péter. (Könyvtári Figyelő, 2004).
6. Szalonhölgyek és sportladyk a megelőző századvégen. (in: Házastárs? Vetélytárs? Munkatárs? A női szerepek változása a 20. századi Magyarországon. Tanulmányok. Szerk. Palasik Mária, Sipos Balázs. Bp., 2005).
7. A magyarországi enciklopédiák és lexikonok története Apáczai Csere Jánostól a Wikipédiáig. Tanulmány. A 2006. szeptember 18-i kecskeméti előadás szerkesztett változata. (Kecskemét, 2006).
8. Nobody Home. Emlékek apámról. (Remény, 2009).
9. Halandzsa. (in: Utazás Karinthyából Epepébe. I–II. köt. Szerk. Lugosi András, Rózsafalvi Zsuzsanna. Budapesti Negyed, 2009).
10. Két világnézet. Balázs Béla és Prohászka Ottokár összecsapása az elmúlt századelőn. („Alattad a föld, fölötted az ég…“ Források, módszerek és útkeresések a történetírásban. Gergely Jenő-emlékkötet. Szerk. Balogh Margit. Bp., 2010. 225–233. p.).
11. Zagarid. Borsai Ilona, a kopt liturgia kutatója. Bognár Szabinával. (Vallástudományi Szemle, 2011. VII. évf. 2. szám 181–194. p.).
12. Duellum. Balázs Béla és Prohászka Ottokár összecsapása. 1905. (Prohászka-tanulmányok, 2009–2012. A Székesfehérvári Egyházmegye Prohászka-konferenciáinak előadásai. Szerk. Mózessy Gergely. Székesfehérvár, 2012. 132–141. p.).
V. Lexikonok és szótárak.
1988-tól az alábbi 21 fontosabb lexikonban és szótárban jóval több, mint 70 000 lexikon- és szótárszócikk:
1. Akadémiai Kislexikon. I–II. (Bp., 1989–1990).
2. Magyar Ki Kicsoda‘90. Szakszerkesztő. (Bp., 1990).
3. Magyar Larousse. Enciklopédikus szótár. I–III. Szakszerkesztő. (Bp., 1991–1994).
4. Magyar és nemzetközi ki kicsoda. 1992–2006. Szakszerkesztő. (Bp., 1991–2005).
5. Budapest lexikon. I–II. köt. Szakszerkesztő. (Bp., 1993).
6. Magyar nagylexikon. I–XIX. köt. Szakszerkesztő. (Bp., 1993–2004).
7. Magyar életrajzi lexikon. IV. köt. Szakszerkesztő. (Bp., 1994).
8. Oxford–Duden magyar–angol képes szótár. Szakszerkesztő. (Bp., 1994; francia és német nyelven is).
9. Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára. Jav. és átd. kiad. Szakszerkesztő. (Bp., 1994; 2002).
10. Révai Új Lexikona. I–XVIII. köt. Életrajzi szerkesztő. (Szekszárd, 1997–2006).
11. Kortárs magyar írók. 1945–1997. I–II. Társszerkesztő. (Bp., 1998–1999).
12. Révai Új Lexikona. I. köt. Átd. kiad. Életrajzi szerkesztő. (Szekszárd, 1999).
13. Egyetemes lexikon. A–Z. 3. jav. kiad. Szakszerkesztő. (Bp., 2001).
14. Új magyar életrajzi lexikon. I–VI. köt. Szakszerkesztő. (Bp., 2001–2007).
15. Magyar múzeumi arcképcsarnok. (Bp., 2002).
16. Nemzeti évfordulóink. 2004–2006. (Bp., 2003–2005).
17. Általános kislexikon. I–II. köt. Szakszerkesztő és lektor. (Bp., 2005).
18. Az általános műveltség képes szótára. Reader‘s Digest felújított kiadás. Szakszerkesztő. (Bp., 2006).
19. A magyar nyelv nagyszótára. I–IV. köt. (Bp., 2006–2012).
20. Révai Új Lexikona. XIX. kiegészítő kötet. A–Z. (Szekszárd, 2008).
21. Akadémiai album. I–IV. köt. (Bp., 2008).
A fentieken kívül még a Magyar és Nemzetközi Ki Kicsoda? (= MTI Ki Kicsoda) mind a kilenc kötetében közreműködött (Bp., 1992–2009).
VI. Adatbázis.
1. www.tudosportal.hu Tudósportál. Magyar tudósok, közéleti személyiségek adattára. 2011. szept. 5-étől 2012. jún. 28-ig bővülő adatbázisa. Az utolsó napon, 2012. jún. 28-án 9776 tétel online. Valamennyi életrajzot írta, szerkesztette.
2. www.nevpont.hu vagy www.kozakpeter.hu Névpont. Magyar tudósok, közéleti személyiségek folyton bővülő online adattára. Elérhető 2013. szept. 17-étől, 2021. dec. 31-én kb. 13 000 életrajzzal.
