Haranghy Jenő, nagyrévi
festőművész, grafikus, művészeti író
Született: 1894. augusztus 1. Debrecen
Meghalt: 1951. június 7. Budapest
Család
Debreceni református családból származott. Sz: Haranghy György fotóművész, Gulyás Mária. Testvére: Haranghy László (1897–1975) orvos, patológus, gerontológus, az MTA tagja és Haranghy Erzsébet. F: 1. 1919–1922: Helbing Mária (1897–1922), Helbing Ferenc (1870–1958) grafikusművész leánya. Fia: Haranghy Miklós (1920–1999). 2. Furherr Emília. Fia: Haranghy Péter. Leánya: Schramkó Imréné Haranghy Judit és Haranghy Eszter.
Iskola
A nagybányai művésztelepen tanult, majd a Képzőművészeti Főiskolán Révész Imre tanítványa (1912), az Iparművészeti Iskolában Helbing Ferenc és Simay Imre növendéke. A debreceni Tisza István Tudományegyetemen művészettörténetet hallgatott (1924–1931). Hosszabb tanulmányúton járt Német-, Olasz-, Francia- és Spanyolországban, ill. Etiópiában.
Életút
Az Iparművészeti Iskola tanársegéde (1915–1921), a grafika r. tanára (1921–1937), majd uo. a Grafikai Szakosztály vezetője (1937–1944). Az állatrajz és az anatómia előadó tanára. A II. világháború után vizsgálati fogságban tartották, majd felmentették a vádak alól (1947).
Első festményei utazásainak hatásaként született temperamentumos életképek, lendületes magyar és spanyol vonatkozású alkotások voltak. Jelentős grafikai munkássága: ex libriseket készített, plakát–, mesekönyv- és bélyegpályázatokon vett részt, könyveket illusztrált, fő műve Madách Imre: Az ember tragédiája (1920) díszkiadásához készített grafikái. Különösen híresek voltak ex librisei, e sajátos műfajjal még diákkorában kezdett el foglalkozni (1911-től), s közel két évtizeden keresztül szinte egyedül látta el Debrecen város teljes exlibris-szükségletét. A híres, 1928. évi debreceni exlibris-kiállításon már több száz alkotással szerepelt, a Debreceni Szemle pedig különszámot szentelt munkásságának.
Illusztrátorként rendkívül termékeny művész volt, elsősorban klasszikus ifjúsági műveket (Kipling, Cooper munkáit) és leányregényeket díszített. Freskókat is festett, üvegablakokat, mozaikokat tervezett és kivitelezett sötét tónusú színekkel, erősen kontúros, késő szecessziós modorban. Megfestette a debreceni evangélikus templom oltárképét (Ecce homo, 1923), murális munkákat alkotott, nevéhez fűződnek – többek között – a debreceni Angol Királyné Szálló éttermének, a Britannia Szálló Nótás termének és Móra Ferenc szegedi szobájának dekorációs munkái. Elkészítette továbbá a dorogi munkásotthon freskóit és a budapesti Mátyás Pince üvegablakait, valamint faliképeit, tervei alapján készült a Műcsarnok homlokzati mozaikja is. Megfestette a komlói bányászotthon pannóit, a parádi gyógyszálló éttermének faliképeit. Kiemelkedő munkája a debreceni egyetemi templom üvegablakainak és kazettáinak festése. Halála előtti utolsó nagyobb munkája a pesterzsébeti Szent Lajos király templom faliképei.
Emlékezet
Budapesten (Ferencváros, IX. kerület Ráday utca 63.) élt és tevékenykedett, születésének centenáriumán lakóhelyét emléktáblával jelölték meg. A Farkasréti Temetőben nyugszik, sírfelirata: „Mert szoros az a kapu és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik megtalálják azt.” A budapesti köznyelv „Haranghy Múzeumnak” hívta a Britannia Szállodát, mert Németh Aladár, a brit tulajdonban lévő szálloda vezetője a hotel valamennyi közösségi terét Haranghy Jenővel készítette el. A Művelődésügyi Minisztérium (MM) 1973. évi rendelete védetté nyilvánította a Béke Szálló (= Britannia Szálló, Terézváros, VI. kerület Teréz körút 47.) berendezésében őrzött Haranghy-műtárgyakat (a rendelet ellenére a védett műtárgyak jelentős része elpusztult!). Munkásságát Szűcs György művészettörténész dolgozta fel (1994).
Elismertség
A KÉVE Művészegyesület (1917), a Benczúr Társaság, az Iparművészeti Társulat, a MAPE Művészegyesület tagja.
Elismerés
A Magyar Ásványvízforgalmi Rt. Plakátpályázata II. Díja (1913), a Postabélyeg Pályázat I. Díja (1916), az Országos Plakátpályázat I. Díja (1918), az Erdélyi Gyermekekért Egyesület Bélyegpályázata II. Díja (1919), az Országos Magyar Iparművészeti Társulat Mesekönyv Pályázata II. Díja (1922), a Magyar Cementgyárosok és Mészégetők Országos Szövetsége Plakátpályázata I. Díja (1927), a Nemzetközi Építészkongresszus Plakátpályázata I. Díja (1929).
Halmos Izor-díj (1922), Beretvás Hugó-díj (1923), Budapest Székesfőváros Pasztell Díja (1928), Pállik Béla-díj (1929), Budapest Székesfőváros Vízfestmény Nagydíja (1934), Ráth György-díj (1934), Neuschloss-Knüsli Kornél Bronz Emlékérem (1935), a Társadalmi Egyesületek Szövetsége Aranyérme (1937), Esterházy Pál Jubileumi Nagydíj (1941).
Kiállítások
F. kiállításai: csoportos: Téli Tárlat. Műcsarnok (Budapest, 1916 és 1935)
X. és XIV. KÉVE-kiállítás (Budapest, 1917 és 1923)
Nemzetközi Iparművészeti Kiállítás (Monza, 1925)
Ex libris kiállítás (Debrecen, 1928)
Magyar Akvarell és Pasztellfestők Tárlata (Budapest, 1928)
a Debreceni Műpártoló Egyesület 25 éves Jubileumi Kiállítása (Debrecen, 1930)
az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Kiállítása (Budapest, 1934)
gyűjteményes: őszi Tárlat. Műcsarnok (Budapest, 1942)
emlékkiállítás: Petőfi Irodalmi Múzeum (Budapest, 1994)
Globe Galéria (Budapest, 1995)
A búkergető. H. J. művészete a vendéglátásban. Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (Bp., 2012).
Főbb művei
F. m.: képei: Lóvásár (olaj, 1916)
Kőrösfői Kriesch Aladár (portré, olaj, 1918)
Négyesfogat (olaj, 1922)
Hóförgeteg (olaj, 1923)
Szent Ferenc megáldja Assisit (olaj, 1929)
Pányvázó csikós a Hortobágyon (rézkarc, 1927)
Fiatal dobosgémek (pasztell, 1928)
Ősz az állatkertben (1929)
Virágvásár Velencében (akvarell, 1934)
Debreceni nagyvásár a 18. században (1941)
freskói: Angol Királyné Szálló (Debrecen, 1930)
Köztemető, ravatalozó (Debrecen, 1931–1932)
Arany Bika étterem (Debrecen, 1931)
Britannia Szálló (Budapest, 1932–1940)
Dorogi Munkásotthon (1935)
a Mátyás-pince étterme (Budapest, 1937), Komlói Bányászotthon (1939)
Gyógyszálló (Parád, 1940)
Corso söröző (Budapest, 1946)
Plébániatemplom (Aldebrő, 1949)
Plébániatemplom (Domoszló, 1949)
Szent Lajos király templom (Pesterzsébet, 1950)
mozaikja: Megyei kórház (Berettyóújfalu, 1928)
Szent István mozaik (Budapest, Műcsarnok, 1938–1942)
Szondy–mozaik (Budapest, Britannia Szálló, 1947)
üvegablakok: Mohácsi Csatakápolna (1928)
Köztemető, ravatalozó (Debrecen, 1932)
a Mátyás-pince étterme (Budapest, 1937), Egyetemi Templom (Debrecen, 1941)
Hadtestparancsnokság (Kolozsvár, 1941).
F. m.: könyvillusztrációi: Takács Edith költeményei. H. J. rajzaival. (Debrecen, 1916)
IV. Károly koronázási emlékalbuma. (Bp., 1916)
Lamperth Géza: A magyar katona ezer éven át. Ill. H. J. (Bp., 1916)
Móricz Zsigmond: Vidéki hírek és más elbeszélések. Ill. H. J. (Bp., 1917)
Tömörkény István: Népek az ország használatában. Az előszót Móricz Zsigmond írta. H. J. borítójával. (Bp., 1917)
Madách Imre: Az ember tragédiája. Díszkiadás, hártyapapírral, 15 táblával, keretdíszes és szövegképes oldalakkal. Kiadói egészhalina-kötésben. Ill. H. J. (Bp., 1920)
Daudet, Alphonse: Egy gyermek története. Ifjúsági regény képekkel. Ford. Csetényi Erzsébet, ill. H. J. 4 táblával. (Bp., 1920)
Tutsek Anna: Kis fiúk – kis leányok. T. A. meséskönyve Tábori Piroska verseivel, ill. H. J. (Bp., 1920)
Tutsek Anna: Judith. Regény fiatal leányok számára. Ill. H. J. (Bp., 1920)
A. de Gériolles: A rút Katalin. Regény fiatal leányok számára. Ford. és átd. Csetényi Erzsi, ill. H. J. Bibliofil kiad. is. Papír védőtokban. (Bp., 1920; 2. kiad. 1921; 5. kiad. 1938)
Timmermans, Leopold: A gyermek Jézus Flandriában. Ford. Harsányi Lajos. H. J. képeivel. (Bp., 1920)
Lampérth Géza: A munka hőse. Történelmi elbeszélés. Ill. H. J. (Bp., 1921)
Beöthy Zsolt: Régi nóták. Három elbeszélés. H. J. rajzaival. Bibliofil kiad. is. Aranyozott kiadói pergamenkötésben, papírtokban. (Bp., 1922)
Számoljunk! Leporelló. A verseket Tábori Piroska írta, a képeket H. J. rajzolta. (Bp., 1922)
Tutsek Anna: Régi emlékek. Regény fiatal leányok számára. H. J. rajzaival. (Bp., 1925)
Bokor Imre: Kisfaludy pártfogója. Színjáték egy felvonásban. A képeket rajzolta H. J. (Bp., 1927)
Jászai Mari emlékiratai. Sajtó alá rend. Lehel István. Hat színes táblával, H. J. fekete–fehér szövegközi rajzaival. (Bp., 1927; hasonmás kiad. Szekszárd, 2003)
Vályi Nagy Géza: Földem, népem. Ill. H. J. (Bp., 1929)
La Fontaine összes meséi. Ford. Kozma Andor, Vikár Béla, Zempléni Árpád. Teljes magyar kiadás. H. J. rajzaival. Bibliofil kiad. is. Díszesen aranyozott kiadói félvászon kötésben. (Bp., 1930; 2. kiad. 1942; új kiad. Szeged, 2001)
Siklóssy László: Az audiencia. Budai történet 1795-ből, egy felvonásban, előjátékkal. Bibliofil, számozott kiad. Nyolc egészoldalas képpel, a képeket rajzolta H. J. (Bp., 1926)
Siklóssy László: Gyorskocsin Erdélyben. Kutatások, rajzok, emlékezések. Egykori illusztrációkkal, H. J. rajzaival. (Pásztortűz Könyvtár. 10. Kolozsvár, 1927)
Siklóssy László: A magyar sport ezer éve. I–III. köt. A könyvdíszeket H. J. rajzolta. A három kötet egységes, aranyozott kiadói egészvászonkötésben. (Bp., 1927– 1929)
Voinovich Géza: Emberek… árnyékok… Elbeszélések. H. J. rajzaival. (Bp., 1928)
Móricz Zsigmond: Bor, szerelem, bánat. Elbeszélések. Ill. Jeges Ernővel. (Bp., 1929)
Kipling, Rudyard: A dzsungel könyve és az új dzsungel-könyv. Ford. Benedek Marcell. H. J. rajzaival. (Bp., 1933; 5. kiad. 1940; új teljes kiad. 1954; 4. teljes kiad. 1960)
Cooper, J. F.: A nagy indiánuskönyv. Az összes Bőrharisnya-történetek. Az ifjúság számára átd. Honti Rezső. H. J. rajzaival. (Bp., 1933)
Cooper, J. F.: A cserkész. Az ifjúság számára átd. Honti Rezső. H. J. rajzaival. (Bp., 1933)
Donászy Ferenc: Harc a fenevadakkal. Elbeszélések. H. J. rajzaival. (Bp., 1933)
Tamás István: A szegedi pedellus. H. J. eredeti rajzaival. (Könyvbarátok kis könyvei. 6. Bp., 1934)
Donászy Ferenc: őserdőkön, tengereken. Természeti képek és vadászkalandok mind az öt világrészből. H. J. rajzaival. (Bp., 1936)
Paprika Jancsi mulatságos kalandjai itthon és idegenben. Kis barátainak elmeséli Zágon István. H. J. színes képeivel és szövegrajzaival. (Bp., 1936)
Kiss Gereben: Rákóczi csillaga. A kurucok szabadságharca. Történelmi elbeszélés az ifjúság számára. H. J. rajzaival. (Bp., 1936)
Daloljatok honvédek! Magyar katonanóták gyűjteménye. Szerk. Volly István. Ill. H. J. (Bp., 1939)
Ferenczy Ferenc: Magyarok vagyunk. Ill. H. J. (Bp., 1940)
Donászy Ferenc: Vadászkalandok vad tájakon. (Bp., 1943)
Állat abc. Leporelló. Rajzolta H. J. (A Szépmíves Műhely kiadványa. Bp., 1943?)
Pipics Zoltán: Így nézd a szépet! Ifjú barátoknak írta P. Z. 100 képpel és H. J. rajzaival. (Bp., 1943; 2. kiad. 1944)
Donászy Ferenc: Buda hőse. Regényes korrajz Budavár visszavétele korából. Számos egykorú képpel, Hende Vilmos és H. J. rajzaival. (Bp., 1944)
Lajos Ferenc: Világvándor király mesekönyve. Képes mesekönyv. Ill. H. J. (Bp., 1946), Vörösmarty Mihály: Rom. Elbeszélő költemény. 10 táblával. Ill. H. J. (A Szépmíves Műhely kiadványa. Bp., 1946)
Kipling, Rudyard: Riki-tiki-tévi. Ford. Benedek Marcell. Ill. H. J. (Kispajtások mesekönyve. Bp., 1955; 2. kiad. 1957)
írásai: H. J. 12 rézkarc exlibrise. A bevezetést Siklóssy László írta. 12 rézkarc tábla, beragasztott képekkel. (A Magyar Exlibrisgyűjtők és Grafikabarátok Egyesülete Kiadványai. 3. Bp., 1935)
A rajzolás iskolája kezdettől a művészetig. Írta és rajzolta. 162 rajzoldallal, 32 műmelléklettel. (Bp., 1942; 2. bőv. kiad. 1943)
H. J. vázlatkönyvéből A bevezetést Lajos Ferenc írta. 10 táblával. (Magyar Grafikusok Könyvei. II. Bp., 1943)
Vidám és igaz történetek a régi pesti állatkertből. Vén pelikán és a hét vadkacsa. A gyermekek számára elmondja és rajzolta H. J. (Bp., 1943)
Nagy vázlatkönyv. (Bp., 1945), A rajzolás iskolája kezdettől a művészetig. Írta és rajzolta. Hasonmás kiad. Az utószót írta Szűcs György. (3. kiad. Bp., 1997).
Irodalom
Irod.: Margitay Ernő: Művész és művészet. H. J. műveihez. (Magyar Iparművészet, 1917)
Margitay Ernő: Arcképsorozat. H. J. (Élet, 1919)
Lay: Beszélgetés H. J.-vel. (Élet, 1926)
Szokolay Béla: H. J. (Élet, 1927)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Nádai Pál: H. J. újabb faliképei. (Magyar Iparművészet, 1938)
Farkas Zoltán: H. J. gyűjteményes kiállítása. (Magyar Csillag, 1942)
Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968)
Sipi Lajos: Figurális díszítő festés a debreceni református templomban. (Debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1975)
Tóth László: H. J. (Könyvtáros, 1981)
Wehner Tibor: „Megmentett pillanatok”. H. J. Dorogon élt – alkotott művész kiállítása. (Művészet, 1994)
Komjáthy Kálmán: H. J. festőművész tanár munkásságának ismertetése. (Körmend, 1985)
Takács Béla: H. J. üvegfestményei. (Művészet, 1988)
Takács B.: H. J. üvegfestményei. (Művészet, 1988)
Magyar festők és grafikusok adattára. (Szeged, 1988)
Szűcs György: H. J. történelmi falképei és üvegablakai. Debrecen, Parád, Kolozsvár. (Ars Hungarica, 1993)
Szűcs György: H. J. Kismonográfia. (Bp., 1994)
H. J. ex libriseinek alkotói jegyzéke. Összeáll. Palásthy Lajos, S. Haranghy Judit. A bevezetőt írta Szűcs György. (Balatonfűzfő, 1994)
Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998)
Kortárs magyar művészeti lexikon. I–III. köt. Főszerk. Fitz Péter. (Bp., 1999–2001)
Dorogi lexikon. Szerk. Solymár Judit, Kovács Lajos. (Dorog, 2000)
Ráday Mihály: Békében hagyni… H. J. (Budapest [folyóirat], 2006)
Vitéz Ferenc: A 115 éve született H. J. exlibrisei. (Nézőpont, 2009)
Dankóné Tamási Bernadett: H. J. „állandó kiállításai” Dorogon. (Dorogi Füzetek. Dorog, 2010)
Trebbin Ágost: H. J. pannói a Nádor Kávéházban. (Pécsi Szemle, 2010).
Megjegyzések
Lexikonok eltérő halálozási adata: jún. 3.!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
