Berta Árpád
nyelvész, turkológus
Született: 1951. július 28. Hódmezővásárhely, Csongrád vármegye
Meghalt: 2008. március 9. Szeged
Temetés: 2008. március 19. Szeged
Család
Sz: Berta Árpád, a hódmezővásárhelyi Közúti Építő Vállalat osztályvezetője, Bíró Erzsébet Judit (†1981). Testvére: Berta Tibor, a Csongrád Megyei Levéltár levéltárosa. F: 1. 1974–1987: Hernády Zsófia. Elvált. Fia: Berta Ádám (1974–). 2. 1987-től Vőneki Anikó.
Iskola
A hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnáziumban éretts. (1969), a JATE BTK-n német–orosz szakos tanári okl. (1975), altájisztikai előadói okl. szerzett (1979); szlavisztikából (1978) és altájisztikából is doktorált (1982), a nyelvtudomány kandidátusa (1986), doktora (1996); habilitált (1995).
Életút
A hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium tanára (1975–1976). A JATE Egyetemi Könyvtár könyvtárosa (1976–1979), a JATE BTK, ill. a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Altájisztikai Tanszéki Csoport, ill. Tanszék tanársegéde (1979–1982), egy. adjunktusa (1982–1989), egy. docense (1990–1996) és a Tanszék mb. vezetője (1990/91 és 1992/93), tanszékvezető egy. tanára (1996. júl. 1.–2008. márc. 9.). A BTK dékánja (1999–2005). Az MTA–SZTE Turkológiai Kutatócsoport vezetője (2006–2008). A Göttingeni Egyetem DAAD-ösztöndíjas vendégkutatója (1983–1984), a Frankfurti Egyetem és a Mainzi Egyetem Humboldt-ösztöndíjas vendégprofesszora (1991–1992). Az uppsalai Swedish Collegium for Advanced Studies in the Social Sciences vendégkutatója (2005–2006).
Török összehasonlító történeti nyelvészettel, kipcsak dialektológiával, elsősorban a kipcsak török nyelvek és népek történetével, ill. korai magyar–török és török–szláv történeti és művelődéstörténeti kapcsolatok történetével és a magyar őstörténet turkológiai vonatkozásaival foglalkozott. Nemzetközileg is alapvetően új eredményeket ért el a tatár nyelvjárások hangtörténeti elemzése terén. Új elméletet állított fel a török eredetű magyar törzsnevek eredetéről. Úgy vélte, hogy a törzsnevek kutatásához nem elég a török nyelvtörténet és szókincs ismerete, a törzs- és nemzetségneveket igyekezett a korabeli török hadszervezeti formációkkal összevetni. Kutatta még a magyarországi őstörténetírás történetét, elsősorban Németh Gyula (1890–1976) és szentkatolnai Bálint Gábor (1844–1913) munkásságát. Kiadta Németh Gyula A honfoglaló magyarság kialakulása c. műve, a szerző szándékai szerint bővített munkáját, ill. feldolgozta és közzétette Bálint Gábor helyszíni tatár gyűjtéseit; majd maga is végzett kutatásokat a Tatár Köztársaságban. Feldolgozta és kritikai kiadásban megjelentette az ótörök (türk és ujgur) rovásírásos emlékeket (Szavaimat jól halljátok…, 2004).
Emlékezet
Szegeden (6725 Szeged Bem utca 22/b) élt és tevékenykedett, a helyi Alsóvárosi Temetőben nyugszik.
Elismertség
Az MTA Közgyűlés képviselője (1997–2000); az MTA Belsőázsiai és Altájisztikai Munkabizottsága elnöke (1994-től), az MTA Orientalisztikai Bizottsága (1990-től) és a Szegedi Akadémiai Bizottság tagja (1990-től). A Szegedi Őstörténeti Munkaközösség elnöke (1990-től). A hamburgi Societas Uralo–Altaica tagja (1989-től). A Kőrösi Csoma Társaság tagja.
Elismerés
Kuun Géza-díj (1988), Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1997–2000), Szent-Györgyi Albert-díj (2006).
Szerkesztés
A Studia Altaica, a Néprajz és Nyelvtudomány társszerkesztője (1992-től) és a Journal of Turkology c. nemzetközi folyóirat alapító társszerkesztője (1993-tól). A Korai magyar történeti lexikon munkatársa (Főszerk. Kristó Gyula. Bp., 1994).
Főbb művei
F. m.: Nyeizvesztnij pamjatnyik russzkogo jazika 12-go veka. Egy. doktori értek. (Szeged, 1978)
Materialen zur historischen Dialektologie des Kasantatarischen. Egy. doktori értek. (Szeged, 1981)
Tatár jövevényszavak a vogulban. Kálmán Bélával. (Nyelvtudományi Közlemények, 1981)
Zwei wolga-bolgarische Lehnwörter in der Mundart dergetauften Tataren. (Studies in Chuvash Etymology. I. Studia Uralo-Altaica. 17. Szeged, 1982)
Die Terminologie der Siedlung und des Hauses bei den getauftenn Tataren im Wolga-Gebiet. (Central Asiatic Journal, 1982)
Die Struktur des Vokalismus in den Wolga-Türksprachen. (Ural-Altaische Jahrbücher, 1982)
Die russischen Lehnwörter in der Mundart der getauftenn Tataren. (Tatarische etymologische Studien. I. Studia Uralo-Altaica. 21. Szeged, 1983)
A tatár nyelvjárások története. Hangtörténeti elemzés. Kand. értek. (Szeged, 1985)
Új megfejtési kísérlet a hadrend alapján. Megszólaló törzsnevek. (Élet és Tudomány, 1988. 51.)
Új vélemény török eredetű törzsneveinkről. (Keletkutatás, 1989)
Jenő törzsnevünk finnugor származtatása. (Magyar Nyelv, 1989)
Lautgeschichte der tatarischen Dialekte. (Studia Uralo-Altaica. 31. Szeged, 1989)
Egy ezeréves adat „megszólal.” A szavárd magyarok rejtélye. (Élet és Tudomány, 1989. 25.)
Gedanken zur Erforschung der Wortbildungselemente im Türkischen. (Acta Orientalia, 1991)
Török eredetű törzsneveink. (Nyelvtudományi Közlemények, 1991)
Németh Gyula első őstörténeti nézetének kialakulása. (Őstörténet és nemzettudat. 1919–1931. Szerk. Kincses Nagy Éva. Szeged, 1991)
Zur Frage der komanischen Dialekte. (Festschrift für Károly Rédei zum 60. Geburtstag. Wien–Bp., 1992)
Die chasarische Benennung der Ungarn. (Festgabe an Josef Matuz. Osmanistik–Turkologie–Diplomatik. Berlin, 1992)
A türk hadi műszavak egyik jelentéstani csoportja. (Keletkutatás, 1992)
Graphische Probleme des Tatarischen. (Probleme der Graphie. Tübingen, 1993)
Die Verteilung der militärischen Termini in den Runeninschriften. (Acta Orientalia, 1994)
Zum Wandel des auslautenden-G im Kiptschakischen. (Journal of Turkology, 1994)
Deverbale Wortbildung im Mittelkiptschakisch-Türkischen. Monográfia és doktori értek. is. (Wiesbaden, 1996)
Magyarok a steppe országútján. Törzsek és törzsnevek. (Szeged [folyóirat], 1996 és Árpád előtt és után. Tanulmányok a magyarság és hazája korai történetéről. Szerk. Kristó Gyula és Makk Ferenc. Szeged, 1996)
Eltérő nézetek a magyar törzsnevek eredetéről. (Honfoglalás és nyelvészet. Szerk. Kovács László és Veszprémy László. Bp., 1997)
A csalán szó török hátteréhez. (Studia varia. Tanulmányok Szádeczky-Kardoss Samu nyolcvanadik születésnapjára. Szerk. Makk Ferenc, Tar Ibolya, Wojtilla Gyula. Szeged, 1998)
On the Origin of the Names of the Hungarian Tribes. (Turkic Languages, 1998)
Middle Kipchak. – Tatar and Bashkir. – West Kipchak Languages. (The Turkic Languages. Szerk. Johanson, Lars és Csató Éva. London–New York, 1998)
On the Turkic Background of the Hungarian Verb óv ‘to defend, protect, keep, guard.’ (Acta Orientalia, 1999)
Béka és boka. („Magyaroknak eleiről.” Ünnepi tanulmányok a hatvan esztendős Makk Ferenc tiszteletére. Szerk. Piti Ferenc és Szabados György. Szeged, 2000)
A magyar nyelv korai török jövevényszavainak törökségi hátteréhez. 1–3. (Nyelvtudományi Közlemények, 2000–2003)
Németh Gyula. 1890–1976. (Karcag a magyar művelődés történetében. Tanulmányok. Szerk. Péter László. Karcag, 2001)
Kontaminált őstörök igei bázisok. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Ethnographica et Linguistica, 2001)
Ápol. („Millionen Welten.” Festschrift für Árpád Bernáth zum 60. Geburtstag. Bp., 2001)
Magyar törzsek és törzsnevek (Professoribus salutem. Találkozások neves történészekkel. Tanulmányok. Szeged, 2001)
Álmos and Taltos. (Shaman. An International Journal for Shamanistic Research, 2001)
Új perspektívák a turkológiában. A magyar nyelv korai török jövevényszavai. (Vade mecum! A huszonötödik óra. A Berzsenyi Dániel Főiskola Uralisztikai Tanszékének jubileumi konferenciája. 1991–2001. Szombathely, 2001. ápr. 26–27. Szombathely, 2001)
Old Turkic Loan Words in Hungarian. Róna-Tas Andrással. (Acta Orientalia, 2002)
Türkçe kökenli Macar kavim adlari. (Ankara, 2002)
Zu den alttürkischen Lehnwörtern der ungarischen Sprache. (Incontri Linguistici, 2003)
Egy török eredetű magyar jogtörténeti terminus. Homoki Nagy Máriával. (Mikola-konferencia. 2002. Szerk. Mészáros Edit, Szeverényi Sándor, Wagner-Nagy Beáta. Szeged, 2004)
Keszi és társai – avagy a magyar törzsnevek török eredete és a rendszer. (Nyelvtudományi Közlemények, 2004)
Szavaimat jól halljátok… A türk és ujgur rovásírásos emlékek kritikai kiadása. Ótörök nyelvemlékek transzliterációja, transzkripciója és magyar nyelvű fordítása. (Szeged, 2004; törökül: Ankara, 2010)
Szőlő. (Abhivadana. Tanulmányok a hatvanéves Wojtilla Gyula tiszteletére. Szerk. Felföldi Szabolcs. Szeged, 2005)
Egy kun eredetű magyar tájszó: cötkény ‘kutyatej.’ (A mondat: kaland. Hetven tanulmány Békési Imre 70. születésnapjára. Szerk. Galgóczi László, Vass László. Szeged, 2006)
A szertő-tetői kő rovásírásos feliratai. Károly Lászlóval. (Magyar Nyelv, 2007)
szerk.: Palló Margit, K.: Régi török eredetű igéink. Szerk. (Studia Uralo-Altaica. Supplementum. 1. Szeged, 1982)
Wolgatatarische Dialektstudien. Textkritische Neuausgabe der Originalsammlung von Gábor Bálint. 1875–1876. Sajtó alá rend. (Oriental Studies. 7. Bp., 1988)
Németh Gyula: A honfoglaló magyarság kialakulása. Szerk., sajtó alá rend. (2. bőv. és átd. kiad. Bp., 1991)
Historical and Linguistic Interaction between Inner-Asia and Europe. Proceedings of the 39th Permanent International Altaistic Conference. June 16–21, 1996. Szerk. (Studia Uralo-Altaica. 39. Szeged, 1996)
Bendefy László: A magyarság és Középkelet. Hasonmás kiad. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 2000).
Irodalom
Irod.: Finnugor életrajzi lexikon. Szerk. Domokos Péter. (Bp., 1990)
Szegedi egyetemi almanach. 1921–1995. (Szeged, 1996)
Szegedi ki kicsoda? 1998–1999. Főszerk. Dlusztus Imre. (Szeged, 1999)
Károly László: In memoriam B. Á. (Nyelvtudományi Közlemények, 2008)
Róna-Tas András: Farewell to Árpád Berta. (Acta Orientalia, 2008)
Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyek adattára. (Szeged, 2008)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
