Igmándy József, boldogasszonyfai
etnográfus, biológus, botanikus
Született: 1897. április 12. Püspökladány, Hajdú vármegye
Meghalt: 1950. május 14. Debrecen
Család
Sz: Igmándy József Miklós telekkönyvi hivatalnok, Szilágyi Emma. F: Takács Margit tanítónő. Fia: Igmándy Zoltán (1925–2000) erdőmérnök, biológus, mikológus.
Iskola
A debreceni, a kolozsvári és a budapesti tudományegyetemen tanult (1921–1922), a debreceni Tisza István Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1939).
Életút
A Hajdúnánási Református Gimnázium r. tanára (1922–1950); közben a helyi légoltalmi laboratórium vezetője.
Etnográfiai, etnobotanikai kutatásokkal, elsősorban a Hajdúság és Hajdúnánás népszokásaival, flórájának és madárvilágának leírásával foglalkozott. Igen nagy mennyiségű virágos növényt és mohát gyűjtött, néhány új fajt elsők között írt le. Nagyon sok apró biológiai és néprajzi dolgozatot írt, amelyek többsége a Debreceni Szemlében jelent meg.
Szerkesztés
A Debreceni Szemle munkatársa (1933–1943).
Főbb művei
F. m.: Újabb adatok Hajdúvármegye növényzetéhez. (Debreceni Szemle, 1933)
Nyár végén virágzó Pulsatica nigricans. A szarvaskői wehrlit növényzete. Hajdúnánási lakodalmi szokások. Adatok Hajdúvármegye mohaflórájához. Bán Elekkel. (Debreceni Szemle, 1934)
A Telekia speciosa elterjedése a Bükkben. (Botanikai Közlemények, 1937)
Néprajzi jegyzetek. Őrlés a szárazmalomban. Adatok Hajdú vármegye madárfaunájához. Bán Tivadarral. (Debreceni Szemle, 1937)
Hajdúnánás fészkelő madarai. Bán Tivadarral. (Aquila, 1938)
Adatok Hajdúnánás néprajzához. (Debreceni Szemle, 1938)
Hajdúnánás mohaflórája. (Tiscia, 1939 és Acta Geobotanica, 1939)
Bárándi lakodalmi szokások a múlt században. A hajdúnánási szalmakalapipar gazdasági jelentősége és jövője. (Debreceni Szemle, 1940)
A hajdúnánási szalmakalapipar. (Néprajzi Értesítő, 1940)
Brioszociológiai tanulmányok Parádfürdőn. (Botanikai Közlemények, 1940)
Tyúktojáshéjból készült madár-szobadísz. (Ethnographia, 1940)
Hajdúnánási kiskertek. Hajdúnánási bérestanyák. A veszettség oka és gyógyítása Hajdúnánáson. Adatok Hajdúnánás epixyl mohaflórájához. (Debreceni Szemle, 1941)
Néhány adat a pézsmapocok elterjedéséhez. (Természettudományi Közlöny, 1941)
Szilveszteri népszokások Hajdúmegyében. (Ethnographia, 1941)
Az Orthotrichum-fajok elterjedése Magyarországon. Az Ulota-fajok elterjedése Magyarországon. (Acta Geobotanica, 1942)
Karácsonyi és újévi szokások és hiedelmek Hajdúnánáson. (Ethnographia, 1942)
Békahiedelmek Hajdúnánáson. (Debreceni Szemle, 1942)
Demeter Károly emlékezete. Péterfi mint Alföld-kutató. (Scripta Botanica Musei Transylvanici, 1943)
A Leucobryum glaucum magyarországi elterjedése. Boros Ádámmal. (Acta Geobotanica, 1943)
Gázháború az állatvilágban. A népi orvoslás gyógynövényei Hajdúnánáson. Kelemen Sándorral. Egy kunhalom mondája. (Debreceni Szemle, 1943)
Előmunkálatok a Bükk hegység és környéke flórájához. Többekkel. 1 térképpel. (Botanikai Közlemények, 1943 és külön: Bp., 1943)
Briológiai kirándulások Rahó környékén. (Scripta Botanica Musei Transylvanici, 1944)
Adatok Sopron mohaflórájához. (Erdészeti Kísérletek, 1949).
Irodalom
Irod.: Győrfi János: J. I. (Memoria Societatis pro Flora et Fauna Fennica, 1951–1952).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
