Ajtay Andor,nagyajtai
színész, rendező
Kovács András, nagyajtai; Ajtay-Kovács András
Született:1903.július25.Fogaras,Fogaras vármegye
Meghalt:1975.május8.Budapest
Temetés:1975.május19.Budapest
Temetési hely:Farkasrét
Család
Dédszülei, anyai: [id.] ditrói Puskás Tivadar (1783–1856) Felsőbánya város főügyésze, majd főbírája, Urbaniczky Alojzia; ?, ?.
Nagyszülei, anyai: [id.] Puskás Antal (1822–1896. ápr. 14. Felsőbánya, Szatmár vm.) Felsőbánya rendőrkapitánya, Kurovszky Mária (1839–1924. okt. 24. Felsőbánya).
[id.] Puskás Antal 1. felesége: Pellády Albertina (1825–). Özvegy. Gyermekük: [ifj.] Puskás Antal (1844–1917. júl. 25. Felsőbánya. Temetés: 1917. júl. 28. Felsőbánya) magyar kir. pénzügyi felügyelő.
[id.] Puskás Antal testvére: [id.] Puskás Ferenc (1810–1866) földbirtokos, hajózási vállalkozó.
[id.] Puskás Ferenc és Agricola Mária fia: [ifj.] Puskás Tivadar (1844. szept. 17. Pest–1893. márc. 16. Bp. Temetés: 1893. márc. 18. Kerepesi út) mérnök, feltaláló, a budapesti telefonközpont igazgatója (1884–1887) és [ifj.] Puskás Ferenc (1848. márc. 30. Pest–1884. márc. 22. Bp.) cs. és kir. huszártiszt, Puskás Tivadar üzlettársa.
Szülei: nagyajtai Kovács Pál (1864–1923. júl. 22. Szatmárnémeti, Szatmár vm.) erdész, magyar kir. főerdőtanácsos, Puskás Aranka (= Puskás Aurélia, 1870–1945).
Puskás Aranka testvérei: Ember Károlyné Puskás Alojzia (1869. jún. 17. Felsőbánya–1964. nov. 6. Bp. Temetés: 1964. nov. 14. Farkasrét), Puskás József (1872. Felsőbánya–1936), dr. Csajkovits Lajosné Puskás Etelka (1875. Felsőbánya–1948. jún. 7. Bp. Temetés: 1948. jún. 11. Kerepesi út) székesfővárosi polgári iskolai tanár, [legifj.] Puskás Ferenc (= Puskás Ferenc Miklós, 1876. nov. 19. Felsőbánya–1955) és Puskás Elek László (1879–1971). A legkisebb testvére, Puskás Mariska (1881–1893) gyermekkorában elhunyt.
Testvérei: Bechine Ferencné Kovács Irma (1893–1956) és Erdélyi Károlyné Kovács Rózsa (1898–).
Kovács Irma férje: Bechine Ferenc (1880. jan. 26. Felsősegesd, Somogy vm.–1914. dec. 9. Szatmárnémeti) segéderdőmérnök, hősi halott. Az I. világháború elején Stari Sombornál (Alt-Sambor, Ószambor [ma: Sztarij Szambir, Ukrajna] Galícia, Osztrák-Magyar Monarchia) súlyosan megsebesült, Szatmárnémetiben vesztette életét.
Felesége: Hermann Katalin (= Schumicky J. Ferencné, 1912. aug. 20. Csepel, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.–1972. jan. 6. Bp. Temetés, hamvasztás előtti búcsúztatás: 1972. jan. 13. Farkasrét); Hermann József és Bakonyi Mária (†1956. júl. 14. Bp. Temetés: 1956. júl. 18. Farkasrét) leánya.
Hermann Katalin 1. férje: Schumicky/Schumitzky J. Ferenc textil-nagykereskedő.
Iskola
A szatmárnémeti római katolikus gimnáziumban tanult (Kovács András néven, 1913–1917), valószínűleg magánúton érettségizett (1921?), Rákosi Szidi színiiskolájában végezte színészeti tanulmányait (1926–1929).
Életút
A Szegedi Nemzeti Színház (1929–1932), a budapesti Vígszínház (1932–1943 és 1945–1949), a budapesti Nemzeti Színház (1943–1945), a Magyar Néphadsereg Színháza (1951–1959), a Jókai Színház (1959–1963), a Madách Színház tagja (1963–1973); színésze és rendezője.
Könnyed játékstílusú, kiváló beszédtechnikájú, mély jellemábrázolásra törekvő alkotó volt. Pályafutása kezdetén énekes-bonviván szerepkörökben lépett fel. Elegáns megjelenésével, hódító férfiasságával, behízelgő, mély zengésű hangjával a jellegtelen szerelmes szerepeket is kifogástalanul, illúziókeltően tudta eljátszani, talán ezzel függött össze, hogy hosszú pályafutása alatt klasszikus szerepeket alig-alig kapott (talán az egyetlen kivétel a Hamlet Poloniusa, amelyet nagy örömmel és műgonddal formált meg igen nagy sikert aratva…) Filmszerepeket 1937-től vállalt, az 1940-es években az egyik leggyakrabban foglalkoztatott férfiszínész volt: általában arisztokratikus, őszülő halántékú, elegáns, a nőkkel bánni tudó, szimpatikus gavallérokat jelenített meg. A filmvásznon idős korában gyakran értelmiségi figurákat, intrikusokat személyesített meg. Kiemelkedő alakítása a Beszterce ostroma (1948) különc Pongrácz grófja és az Oldás és kötés (1963) Ádámfy professzora volt.
Emlékezet
Ajtay Andor régi unitárius székely nemesi (határőri) családból származott, nagyajtai Kovács István (1799–1872) történetíró, az MTA tagja (l.: 1845) (valószínűleg a testvérei) leszármazotta. A család már a 19. században két nagy ágra szakadt, az Ajtai Kovách- és a nagyajtai Kovács ágra (ez utóbbi római katolikus hitű volt). Ajtay Andort valójában az anyakönyvi adatai szerint nagyajtai Kovács András Antal Pálnak, a családban Kovács Andornak hívták, a szatmárnémeti gimnázium és a helyi nőegylet műkedvelő előadásain Kovács Bandi néven, Rákosi Szidi színésziskolájának „növendéki és vizsgálati előadásain” Ajtay K. Endre néven szerepelt. Szegeden három néven is fellépett: az Ajtay K. Endre, az Ajtay Andor és az Ajtay K. Andor változatokban (tudomásunk szerint az Ajtay Andor név először a Cyrano 1929-es színlapján szerepelt, az Ajtay K. Andor viszont, későbbi szerepkatalógusokban és sajtóinterjúkban is előfordult…) Valószínűleg az igen kiterjedt Ajtai Kovách – nagyajtai Kovács család Ajtay Endre és Ajtay K. András nevű tagjaitól akarta megkülönböztetni magát, ezért döntött végül is az Ajtay Andor művésznév mellett (mert rajta kívül a családban senki sem használta az Andor utónevet…)
Ajtay Andor pályakezdését megelőző évekről számos családi és művészlegenda ismert. Édesapja, nagyajtai Kovács Pál erdőtanácsos, a fogarasi állami erdészeti hivatal főerdésze erősen ellenezte színészi ambícióit, jóllehet a szatmári diák-műkedvelő előadások tagjaként beleznay Unger Istvánnal és Antal Dániellel rendszeresen fellépett különböző jótékonysági rendezvényeken. Ajtay Andor visszaemlékezése szerint apja nem egyszer kijelentette, hogy inkább lássa őt akasztófán, mint a színpadon! Kovács Pál fiát ugyanis kereskedőnek szánta: a Hangya Szövetkezet fizetés nélküli gyakornoka, majd szerződéses munkatársa lett, s karrierje egészen a raktárnoki beosztásig jutott, ami már egy kis irodával is járt. Mégis elvesztette állását, ezért a család a megmaradt összegyűjtött pénzükkel Bécsbe küldte fiukat egy távoli rokonukhoz szerencsét próbálni. Bécsben, egyes adatok szerint egy bankban dolgozott, amikor egy apróhirdetést olvasott arról, hogy egy akkumulátor-építő és -kölcsönző vállalat tőkés társat keres. A családtól kapott összes pénzét befektette ebbe a vállalkozásba, ami rendkívül hamar, néhány hónap alatt megbukott…
Ajtay Andor édesapja 1923-ban elhunyt, Ajtay visszatért Budapestre; 1926-ban beiratkozott Rákosi Szidi színiiskolájába, Bános Tibor kutatásai szerint három évig az újságírással próbálkozott. Nincs nyoma annak, hogy Ajtay a Szamos c. napilapban publikált volna: a lap részletesen nyomon követte „Kovács Bandi” karrierjét, de nem említette, hogy külső munkatársként dolgozott volna valaha itt. Rákosi Szidi színiiskolája a Csengeri utcában, a régi Király Színház tőszomszédságában volt, Ajtay a Vörömarty utcában bérelt egy lakást. A színiiskolások a Király Színházban és a Belvárosi Színházban statisztáltak, Ajtaynak szerencséje volt, mert a jóképű fiatalember egy éjszakai mulatóban is felléphetett (sőt az itt alkalmanként kapott 5 pengő pályakezdő évei legjövedelmezőbb „befektetése” volt a bukott akkumulátoros vállalkozónak…)
Ajtay Andor 1928 nyarán vizsgázott a Király Színházban. Tarnay Ernő, a szegedi társulat igazgatója egy színházi ügynökség ajánlatára szerződtette, méghozzá úgy, hogy a színházban akkor még egyszer sem látta! Néhány évvel később, az akkor már népszerű szegedi színész értesítést kapott egy fővárosi színházi ügynökségtől, hogy azonnal menjen Budapestre, a Vígszínház próbajátékára. Ajtay 1932 tavaszán titokban ment a fővárosba, ahol előbb a Feketeszárú cseresznye c. színműből adott elő egy részletet (Ladomerszky Margit volt a partnere) majd egy másik Hunyady-műből a Pusztai szélből játszotta el Bors István pandúr őrmestert (Gombaszögi Frida társaságában). Ajtay magabiztos fellépését frappáns rögtönzéssel zárta: hanyag eleganciával elővette zsebkendőjét, majd azt elegánsan Gombaszögi Frida vállára terítette, aztán ráhajtotta festékes arcát. Így kímélte meg a művésznő délelőtti ruháját, s a jelenet hangulatából sem zökkent ki! A hatalmas siker hatására rögtön szerződtették, s 1932-től 1943-ig közel tíz éven át volt a Vígszínház tagja.
Ajtay Andor pályafutása azonban Budapesten nehezen indult. Első szerepe egy újabb Hunyady-premierben lett volna, az Erdélyi kastélyban. A fiatal művész azonban elkövette azt a súlyos hibát, hogy az első, ún. rendelkező próbára nem tanulta meg a szerepét, amelyet rögtön el is vettek tőle. Egy vidékről felkerült fiatalember különösen nem tehette meg azt, hogy nem tanulja meg időre a szerepét. A bohém fiatalembernek ez komoly, életre szóló lecke volt, a szegedi sztár első fővárosi éveiben csak „fecniket, pár mondatos szerepet kapott”, de soha többé nem követett el ilyen felelőtlenséget…
Ajtay Andor szerencsecsillaga akkor ragyogott fel, amikor Németh Antal, a Nemzeti Színház újonnan kinevezett igazgatója, egyik napról a másikra elszerződtette a Vígszínház vezető művészeit. Az addig a másodvonalban teljesítő, mellőzött művész végre kilépett büntetéséből, és sorra kapta a jelentősebb szerepeket. Ajtay élt a váratlan lehetőséggel, s néhány év alatt a színház vezető művészei közé került: a „kitartó” Ajtayt véglegesen felfedezték, s egy újabb Hunyady-darabbal (Havasi napsütés, dr. Vass, 1939) végleg a legünnepeltebb művészek közé került.
Ajtay Andor Csortos Gyulát tartotta a legnagyobb kortárs művésznek, éveken át viaskodott szellemével, őt utánozta, de ez az utánzás nem az eredetiség hiányát jelentette, inkább a szerepek újrafogalmazását Csortos Gyula után, Csortos Gyulán túl. Bókay János Az utód c. színdarabjában végre együtt játszhatott Csortossal (1942). A mű főszereplője dr. Szepesi Mihály, egy nyugdíjazás előtt álló orvosprofesszor (Csortos Gyula), akinek a klinikáját át kell adnia egy fiatal tanítványának, dr. Faludi Péternek (Ajtay Andor), azaz a főszerep Csortosé, a címszerep Ajtayé lett, s a sajtó ténylegesen is (erős áthallással) hatalomátvételről írt: a címszereplő átvette a főszereplő „klinikáját”…
Ajtay Andornak megadatott, hogy húsz év múlva egy hasonló helyzetbe került karriert formáljon, mint Csortos Gyula. A Lengyel József elbeszéléséből készült Oldás és kötés (1963) c. filmben Ajtay Andor Ádámfy Ádám professzort alakította. Ádám az első ember neve, Ádám, a kezdet, ő volt az első professzor, aki az évtizedek óta felgyűlt tudásával emberéleteket menthetett meg. Járom/Jámbor Ambrus (Latinovits Zoltán), jámbor, azaz jó ember, még nincsen tapasztalata, de már rendelkezik szakmai büszkeséggel és egy új rendszer által kreált előítélettel minden iránt, ami régi, ami nem megbízható, ami nem fér bele egy új világ elképzeléseibe. Aztán kiderült, hogy ennek az új világnak még nagyon sokáig szüksége van/lesz az előző nemzedékek tudására, nem lehet minden alap nélkül, csakúgy jámborságból építkezni. Ajtay Andor karaktere egyszer 1942-ben már felvérteződött egy használható tudással, s ennek a tudásnak még húsz évvel később is a birtokában volt… Az Ádámfy-karakter az a polgári, intellektuális és szakmai tartás, amit Ajtay még a háború előtti színházban magába szívott, megmaradt, és húsz év múlva is érvényes, életmentő értékké vált! Amikor a régi világból itt maradt Ádámfy professzor egy életmentő műtétet hajtott végre, amire Járom Ambrus nem volt képes, Járom Ambrus világa összeomlott: kiderült, hogy az mind semmit sem ér intuíció, tapasztalat és szakmai alázat nélkül. Faludi Péter (Ajtay Andor) karaktere még Szepesi Mihálytól (Csortos Gyula) tanulta meg azt a tartást és szakmai tudást, amit Ádámfy professzor (Ajtay Andor) mentett át háborún és politikai rendszeren át Járom Ambrusnak (Latinovits Zoltán).
Ajtay Andor kétszer búcsúzott el a szegedi közönségtől, a két fellépés között pedig harmincnyolc év telt el. Ajtay 1929-ben szerződött Szegedre és három évvel később, 1932-ben, Hunyady Sándor Fekete szárnyú cseresznye c. színművének férfi főszereplőjeként (Dusán) köszönt el a publikumtól, s igazolt a fővárosba, a Vígszínházhoz. A második búcsú volt a fájdalmasabb, hisz 1970-ben Ajtay Clausen tanácsos parádés szerepét alakította (Gerhart Hauptmann Naplemente előtt c. drámájában, s az előadást is ő rendezte). Ez volt az utolsó színpadi fellépése.
Ajtay Andor 1970-ben visszavonult a színpadtól, csak apróbb televíziós szerepeket vállalt. Utolsó éveiben hosszabb időt töltött a Budakeszi Kórházban, majd a Szabadsághegyi Szanatóriumban. Itt is hunyt el, 1975. máj. 8-án (a lexikonokban tévesen máj. 9-e szerepel). Ajtay Andor a Farkasréti Temetőben nyugszik, szertartásán Malonyai Dezső színházi főosztályvezető, a Kulturális Minisztérium és Budapest Fővárosi Tanácsa, Huszti Péter színművész a Madách Színház és a Színházművészeti Szövetség, Török Tamás író a legközelebbi barátok nevében búcsúztatta. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002). – Ajtay Andor Budapesten élt és tevékenykedett, utolsó lakcíme: I. ker. Attila út 127. volt. Utolsó találkozását az életmű kutatója Bános Tibor örökítette meg. Ajtay lakásában szigorú rend uralkodott: a falakon festmények sorakoztak, könyvespolcai roskadoztak a kötetek súlya alatt. Pontosan adatolta színészpályája dokumentumait, Kovács Banditól Ajtay Andorig minden szerepét gondosan, kézírással feldolgozta, kronológiai és betűrendbe sorolta, azaz saját gondolataival kiegészített szerepkatalógusok fogadták a kutatót. Halála után, a művész végrendeletének megfelelően ingóságait szétosztották erdélyi rokonai között, a felbecsülhetetlen értékű kéziratok megsemmisültek. Visszaemlékezésének (Maszk nélkül) kiadását már 1941-ben tervezte, a kéziratot Bános Tibor mentette meg, Ajtay Andor halála után ő közölt belőle részleteket. A kézirat további sorsa ismeretlen.
Ajtay Andor még életében Ajtay Andor-emlékdíjat alapított. A díjat, a halála után értékesített balatoni nyaralója árának évi kamatát, minden évben az a két (egy férfi és egy nő) vígszínházi művész kapja, aki abban az idényben a legjobb férfi-, ill. női alakítást nyújtotta. A díjat Ajtay Andor 1975-ben alapította (először 1976-ban adták át, Somogyvári Rudolf és Sulyok Mária voltak az első díjazottak).
Elismerés
Érdemes művész (1953), Kossuth-díj (Berszenyev alakításáért, Lavrenyov Leszámolás c. színművében, 1954), kiváló művész (1968).
Munka Érdemrend (arany, 1973).
Főbb művei
F. szerepei: Simándy Pál (Malonyai Dezső: Elnémult harangok, Király Színház, vizsgálati előadás, Ajtay K. Endre néven, 1929. ápr. 6.)
Periklész rendőrfőnök (Viktor, Léon–About, Edmond–Lehár Ferenc: A hercegkisasszony [Operett], Ajtay K. Andor néven, Szeged, 1929. szept. 24.)
Gönczy Péter uradalmi ispán (Kardos Andor–Harmath Imre–Brodszky Miklós: Szökik az asszony [Operett], Ajtay K. Andor néven, Szeged, 1929. szept. 28.)
Carbon de Castel-Jaloux (Rostand, Edmond: Cyrano de Bergerac, Szeged, Ajtay Andor néven, 1929. okt. 30.)
Veliszavljevics Dusán (Hunyady Sándor: Feketeszárnyú cseresznye, Szeged, Ajtay K. Andor néven, 1931. ápr. 15.)
Isti (Hunyady Sándor: Júliusi éjszaka, Vígszínház, 1935. nov. 8.)
Apa (Csathó Kálmán: Az én lányom nem olyan, Vígszínház, 1936. márc. 7.)
Roger Hilton (Smith, Dodie: Az első tavaszi nap, Vígszínház, 1936. ápr. 18.)
Matthew Baird atya (O’Neill, Eugene: Mindörökké, Vígszínház, 1937. dec. 4.)
Váradi Tibor (Bókay János: A rossz asszony, Pesti Színház 1938. jan. 22.)
Ábel András szobrászművész (Zágon István: Márciusi szél, Vígszínház, 1938. dec. 23.)
dr. Vass (Hunyady Sándor: Havasi napsütés, Vígszínház, 1939. jan. 21.)
István (Ignácz Rózsa: Ezer hold pipacs, Vígszínház, 1939. márc. 24.)
Hunter professzor (Hare, Patricia: Orvoskisasszony, 1939. máj. 6.)
Esteban el Duco de Santo-Domingo (Coward, Noël: A márkiné, Vígszínház, 1939. szept. 30.)
Oblomov (Beczássy Judit: Oblomov, Vígszínház, 1940. jan. 27.)
Mr. Crampton (Shaw, George Bernard: Nem lehessen tudni, Vígszínház, 1941. jún. 6.)
Tschöll Keresztély, udvari üvegfestő (Berté, Heinrich: Három a kislány [Operett], Margitszigeri Szabadtéri Színpad, 1941. júl. 24.)
György (Hunyady Sándor: Nyári zápor, Vígszínház, 1941. szept., 6.)
Clamroth (Hauptmann, Gerhart: Naplemente előtt [Hauptmann 80. születésnapjára, ünnepi előadás], Vígszínház, 1942. febr. 12.)
br. Szikszóy György altábornagy (Zilahy Lajos: A tábornok, Vígszínház, 1942. ápr. 11.)
Varga Márton régész (Hunyady Sándor: Négy apának egy leánya, Vígszínház, 1942. szept. 5.)
dr. Faludi Péter (Bókay János: Az utód, Vígszínház, 1942. nov. 27.)
Fekete Péter (Somogyi Gyula: Fekete Péter [Operett], Vígszínház, 1943. jan. 6.)
Kriegs Rudolf vegyészmérnök (Zilahy Lajos: Fatornyok, Nemzeti Színház Kamaraszínháza, 1943. dec. 12.)
Napóleon (Sardou, Victorien: Szókimondó asszonyság, Nemzeti Színház, 1944. okt. 21.)
Színész (Gorkij: Éjjeli menedékhely, Vígszínház, 1945. máj. 30.)
Tardy Koós Géza (Szomory Dezső: Takáts Alice, Vígszínház, 1946. febr. 1.)
Péter (Vaszary Gábor: Őszinteség, Vígszínház, 1946. okt. 19.)
Volpone (Jonson, Ben: Volpone, vagy a pénz komédiája, Belvárosi Színház, 1947. dec. 12.)
Takáts Mihály (Illés Endre: Hazugok, Művész Színház, 1949. jan. 14.)
Károly hesseni fejdelem (Szigligeti Ede: II. Rákóczi Ferenc fogsága, Magyar Néphadsereg Színháza, 1951. dec. 21.)
Vinogradov (Csirszkov, Borisz Fjodorovics: Győztesek, Magyar Néphadsereg Színháza, 1952. márc. 7.)
Máriáss Károly (Sándor Kálmán: A harag napja, Magyar Néphadsereg Színháza, 1952. máj. 1.)
Berszenyev, Jevgenyij Ivanovics (Lavrenyov, Borisz Andrejevics: Leszámolás, Magyar Néphadsereg Színháza, 1953. ápr. 4.)
Attinghausen (Schiller, Friedrich: Tell Vilmos, Magyar Néphadsereg Színháza, 1954. márc. 12.)
Lontay Gáspár építész főmérnök (Sólyom László: Holnpara kiderül, Magyar Néphadsereg Színháza, 1954. jún. 3.)
Ladigin operaénekes (Leonov, Leonyid Makszimovics: A jelentéktelen ember, Magyar Néphadsereg Színháza, 1955. okt. 20.)
Szorin, Arkagyij bátyja (Csehov, Anton Pavlovics: Sirály, Magyar Néphadsereg Színháza, 1956. febr. 24.)
Clausen tanácsos (Hauptmann, Gerhart: Naplemente előtt, Magyar Néphadsereg Színháza, 1957. dec. 14.)
Pogácsás Antal (Illés Béla: A szivárvány, Magyar Néphadsereg Színháza, 1959. márc. 19.)
A professzor (Vészi Endre: Árnyékod át nem lépheted, Jókai Színház, 1960. dec. 21.)
Táborparancsnok (Pogogyin, Nyikolaj Fjodorovics: Arisztokraták, Jókai Színház,1961. szept. 30.)
Jefta Márton (Gosztonyi János: Tiszta szívvel, Jókai Színház, 1961. nov. 16.)
Hindsborough kocsmáros, a városi képviselet tagja (Brecht, Bertolt: Állítsátok meg Arturo Uit!, Jókai Színház, 1962. febr. 9. és Körszínház, 1963. júl. 14.)
Alexander Dorsay (Gyárfás Miklós: Változnak az idők, Madách Színház, 1963. jan. 4.)
Pintér Gábor (Kállai István: Élni tudni kell!, Madách Színház, 1963. nov. 15.)
Polonius főkamarás (Shakespeare: Hamlet, dán királyfi, Madách Színház, 1964. ápr. 23. és Szegedi Szabadtéri Játékok, 1967. júl. 23.)
Lenbach báró (Krleza, Miroslav: Agónia, Madách Színház, 1964. máj. 29.)
Hanne (Füst Milán: Negyedik Henrik király, Madách Színház, 1964. okt. 30.)
Victor Velasco (Simon, Neil: Mezítláb a parkban, Madách Színház, 1965. dec. 30.)
Ulrik Brendel (Ibsen, Henrik: Rosmersholm, Madách Színház, 1966. szept. 23.)
Cauchon, beauvais-i püspök (Shaw, George Bernard: Szent Johanna, Madách Színház, 1967. febr. 17.)
Fredambert tábornok (Szlavin, Lev Iszajevics: Örvény, Madách Színház, 1967. okt. 20.)
Tallboys ezredes (Shaw, George Bernard: Olyan szép, hogy nem is lehet igaz, Madách Színház, 1968. márc. 15.)
Sulyok András (Illés Endre: Törtetők, Madách Színház, 1969. febr. 15.).
F. rendezései: Zilahy Lajos: Fatornyok. Színmű 3 felvonásban. (Vígszínház–Pesti Színház, 1945. okt. 12.)
Márai Sándor: Varázs. Színjáték 3 felvonásban. (Vígszínház–Pesti Színház, 1945. dec. 14.)
Sardou, Victorien: Vájunk el! Vígjáték 3 felvonásban. (Vígszínház–Pesti Színház, 1946. ápr. 18.)
Verneuil, Louis: A szombatesti hölgy. Zenés vígjáték 3 felvonásban. (Pódium Kabaré, 1949. ápr. 1.)
Kálmán Imre: Montmartre-i ibolya. Operett 3 felvonásban. (Fővárosi Operettszínház, 1949. nov. 24.)
Capek, Karel: Fiaim. Játék. (Magyar Néphadsereg Színháza, 1956. ápr. 12.)
Anouilh, Jean: Antigoné. Tragédia [1 felvonásban.] (Magyar Néphadsereg Színháza, 1957. jan. 19.)
Molnár Ferenc: A hattyú. Vígjáték 3 felvonásban. (Magyar Néphadsereg Színháza, 1957. márc. 16.)
Stejn, Alekszandr: Hotel Astoria. Színmű 4 felvonásban. (Magyar Néphadsereg Színháza, 1958. febr. 23.)
Szabó Magda: Kígyómarás. Színmű 3 felvonásban. (Jókai Színház, 1960. febr. 4.)
Hauptmann, Gerhart: Naplemente előtt. Színjáték 2 részben. (Szegedi Nemzeti Színház, 1970. nov. 8.).
F. filmjei: Rádbízom a feleségem (1937)
Úrilány szobát keres (dr. Bognár Miklós, 1937)
Döntő pilllanat (1938)
Megvédtem egy asszonyt (Horváth Dezső huszártiszt, 1938)
Két lány az utcán (1939)
Gorodi fogoly (1940)
Ismeretlen ellenfél (1940)
Néma kolostor (1941)
Az éjszaka lánya (1942)
Fráter Loránd (Zólyom Bálint, főszolgabíró, 1942)
Férfihűség (1942)
Jelmezbál (1942)
Keresztúton (1942)
Boldog idők (1943)
Fény és árnyék (1943)
Jómadár (1943)
Menekülő ember (Vedres Sándor festőművész, 1943)
Orient expressz (1943)
Ragaszkodom a szerelemhez (dr. Bajor Kálmán ügyvéd, 1943)
Madách – Egy ember tragédiája (Meskó Miklós, 1944)
Beszterce ostroma (Pongrácz gróf, Nedec várura, 1948)
Kis Katalin házassága (Gortvay főmérnök, 1950)
Gyarmat a föld alatt (Pápay Emil, 1951)
Erkel (Bartai András, 1952)
9-es kórterem (Láng professzor, 1953)
A harag napja (Máriáss Károly tanár, 1953)
Kiskrajcár (1953)
Leszámolás (1953)
Különös ismertetőjel (Bajcsy-Zsilinszky Endre, 1955)
A tettes ismeretlen (1957)
Melyiket a kilenc közül? (kisjátékfilm, 1957)
A léc felett (tv, 1962)
A negyedik (tv, 1962)
Egy ember, aki nincs (1963)
Oldás és kötés (Ádámfy professzor, 1963)
A két találkozás (tv, 1965)
Harlekin és szerelmese (1966)
Sok hűség semmiért (1966)
Leszámolás (tv, 1967)
Sellő a pecsétgyűrűn (Káldy professzor, 1967)
A bíró és a hóhér (tv, 1968)
Alfa Romeo és Júlia (Koltay Tamás professzor, 1968)
Kira Georgievna (tv, 1968)
Az ember tragédiája (tv, 1969)
Az oroszlán ugrani készül (Ootto Klauberg professzor, 1969)
Imposztorok (Balassa professzor, 1969)
Levelek Margitnak (tv, 1969)
Az ember tragédiája (tv, 1969)
A 0416-os szökevény (tv sorozat, 1970)
Egy óra múlva itt vagyok (tv sorozat, Forray Dániel tábornok, 1971).
F. rádió: Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig. (1952)
Shakespeare: Ahogy tetszik. (1954)
Mann, Thomas: Egy szélhámos vallomásai. (1960)
Mikszáth, Kálmán: Beszterce ostroma. (1960)
Kolozsvári Grandpierre Emil: Az ünneprontó. (1960)
Shakespeare: János király. (1961)
Gorkij, Makszim: Barbárok. (1961)
Maeterlinck, Maurice: A kék madár. (1961)
Osborne, John: Luther. (1962)
Jókai Mór: A kőszívű ember fiai. (1962)
Keresztury Dezső: Batsányi János a harag és szeretet bilincseiben. (1963)
Shakespeare: Macbeth. (1963)
Böll, Heinrich: Meghívás teára. (1963)
Peterdi Pál: Knock out. (1963)
Bródy Sándor: A nap lovagja. (1964)
Schubert, Franz: Három a kislány. (1964)
Móricz Zsigmond: Aranyos öregek. (1964)
Kundera, Milan: Kulcsok. (1964)
Gyárfás Miklós: A hűség útvesztőiben. (1964)
Hegedűs Géza: A mosoni veszedelem. (1964)
Füst Milán: Negyedik Henrik. (1965)
Dante: Isteni színjáték. (1965)
Szentkuthy Miklós: A salzburgi hercegérsek. (1965)
Kaffka Margit: Állomások. (1965)
Wilder, Thornton: Szent Lajos király hídja. (1965)
Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem. (1966)
Shakespeare: Lear király. (1966)
Arany János: Magyar Parnasszus. (1966)
Dürrenmatt, Fridrich: A szamár árnyéka. (1967)
Dickens, Charles: Dombey és fia. (1967)
Dosztojevszkij, Fjodor: A félkegyelmű. (1967)
Németh László: II. József. (1970)
Dosztojevszkij, Fjodor: A Karamazov testvérek. (1971)
Gorkij, Makszim: Barbárok. (1971)
Shakespeare: III. Richárd. (1973)
Hubay Miklós: Párkák. (1973)
Németh László: Széchenyi. (1973)
Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom. (1974)
Thurzó Gábor: Az ördög ügyvédje. (1975).
Irodalom
Irod.: családi és egyéb források: Kovács Pál, Felsőbánya városa erdésze jegyet váltott Puskás Aranka kisasszonnyal. (Fővárosi Lapok, 1891. dec. 31.)
Elhunyt ditrói Puskás Antal Felső-bányaváros ny. rendőrkapitánya. (Budapesti Hírlap, 1896. ápr. 18.–Magyarország [napilap], 1896. ápr. 23.)
Bechine Ferenc magyar kir. segéderdőmérnök hősi halála. (Felsőbányai Hírlap, 1914. 26. [dec. 24.])
[ifj.] Puskás Antal. [Nekrológ és gyászjelentés.] (Felsőbányai Hírlap, 1917. 17. [aug. 16.])
Kovács Pál állami erdőtanácsos gyászjelentése. (Szamos [napilap], 1923. júl. 24.)
A Rákosi-színiiskola tehetséges növendékét, Ajtay K. Endrét, a hősszerelmest és a kellemes hangú bonvivánt a szegedi színház szerződtette. (Magyarság, 1929. jún. 15.)
Ajtay Andort, a szegedi színház fiatal tagját a Vígszínház igazgatósága próbára hívta meg és tegnap leszerződtette a jövő évi szezonra. Ajtay három éve van Szegeden, Tarnay [Ernő] szerződtette a színésziskolából. (Délmagyarország, 1932. márc. 23.)
Kovács Bandi nagy sikere a Feketeszárú cseresznyében. [Kovács Bandi, a Szatmárról elszármazott kiváló alakítóképességű fiatalember jelenleg Ajtay K. Andor néven a szegedi színház első drámai színésze, szerződése pedig ősztől a Vígszínházhoz köti.] (Szamos [napilap], 1932. júl. 8.)
Megváltozott az Erdélyi kastély szereposztása, a színmű egyik jelentős szerepét Ajtay Andor helyett Hajmássy Miklós vette át. (Nemzeti Újság, 1932. okt. 7.)
Baráth Ferenc: Művészfejek. Ajtay Andor. (Egyedül vagyunk, 1942. 9. [ápr. 24.)
Ajtay Andor könyvet írt. A „Maszk nélkül” c. művében pályája érdekesebb epizódjait mondja el közvetlen formában. (Hétfő Reggel, 1943. 42. [okt. 18.])
Hámos György: A „Leszámolás” előadásáról. Szokolov [Alekszandr Vasziljevics] rendezői alkotó-művészete. (Irodalmi Újság, 1953. 10. [máj. 7.])
Új Kossuth-díjasaink. Ajtay Andor. (Magyar Nemzet, 1954. márc. 23.)
Lányi Andor: Ajtay Andor. [Szerepeinek elemzésével.] (Színház és Filmművészet, 1954. 4.)
A. G.: A dráma barátja és az operetté… Beszélgetés Ajtay Andorral. (Ország–Világ, 1964. 30. [júl. 22.])
Ajtay Andorné Hermann Katalin gyászjelentése. (Esti Hírlap, 1972. jan. 10.–Magyar Nemzet, 1972. jan. 11.)
Bános Tibor: Nyugdíjas művészek. Ajtay Andor. (Magyarország [hetilap], 1974. 25. [jún. 23.])
Meghalt Ajtay Andor Kossuth-díjas művész. (Magyar Nemzet, 1975. máj. 10.)
Elhunyt Ajtay Andor. (Népszabadság–Népszava, 1975. máj. 10.)
Demeter Imre: Ajtay Andor. [Nekrológ.] (Film, Színház, Muzsika, 1975. 20. [máj. 17.])
Eltemették Ajtay Andor Kossuth-díjas kiváló művészt. (Magyar Nemzet, 1975. máj. 20.)
Mély részvéttel búcsúztatták el Ajtay Andor. (Népszabadság, 1975. máj. 20.)
Egy színművész végrendelete. Ajtay Andor alapítványt hagyott a Vígszínházra. (Magyar Nemzet, 1976. okt. 10.)
Bános Tibor: Színészmúzeum 1–3. Ajtay Andor. (Film, Színház, Muzsika, 1977. 16–17–18. [ápr. 16–23–30.)
Bános Tibor: Egy színész hagyatéka. Ajtay Andor kiadatlan visszaemlékezései. (Maszk és Toll. A Film, Színház, Muzsika 25 éves különkiadása, 1982)
M. G. P.: A színész erkölcse. Száz éve született Ajtay Andor. (Népszabadság, 2003. júl. 26.).
Irod.: lexikonok, feldolgozások: Keresztény magyar közéleti almanach. I–II. köt. (Bp., 1940)
Film kislexikon. Szerk. Ábel Péter. (Bp., 1964)
Prominent Hungarians Home and Abroad. (München, 1966)
Színházi kislexikon. Főszerk. Hont Ferenc szerk. Staud Géza. (Bp., 1969)
Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné és Kis Tamás. (Bp., 1969; 2. átd. kiad. 1972; 3. átd. kiad. 1975)
Új filmlexikon. I–II. köt. Főszerk. Ábel Péter. (Bp., 1971–1973)
„Én a komédiát lejátsztam, mulattattam, de nem mulattam.” (Bp., 1981)
Ki kicsoda a mai magyar filmművészetben? (Bp., 1983)
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. (Bp., 1994)
Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. (Bp., 2005)
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X2X6-RMW?lang=hu (Bechine Ferenc születési anyakönyve, 1880)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/506652 ([ifj. Puskás Ferenc gyászjelentése, 1884)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/506848 ([ifj.] ditrói Puskás Tivadar gyászjelentése, 1893)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6J34-1L4L?lang=hu (Puskás Ferenc Miklós és Vass Ilona házassági anyakönyve, 1904)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V12-FBYB?lang=hu (Hermann Katalin születési anyakönyve, 1912)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/368385 (dr. Csajkovits Lajosné Puskás Etelka gyászjelentése, 1948)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:W8WM-2KPZ?lang=hu (dr. Csajkovits Lajosné Puskás Etelka halotti anyakönyve, 1948)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/297775 (Hermann Józsefné Bakonyi Mária gyászjelentése, 1956)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/244048 (Ember Károlyné Puskás Alojzia gyászjelentése, 1964)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:Q5W9-GZDX?lang=hu (Ember Károlyné Puskás Alojzia halotti anyakönyve, 1964)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GPBX-KKB?lang=hu (Ajtay Andorné Hermann Katalin halotti anyakönyve, 1972)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/304472 (Ajtay Andorné gyászjelentése, 1972)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6BNZ-LKFY?lang=hu (Ajtai-Kovács Andor halotti anyakönyve, 1975. máj. 8.!)
https://kultura.hu/ajtay-andor-az-elokelo-idegen/ (Ajtay Andor, az előkelő idegen, 2023)
https://www.hangosfilm.hu/filmenciklopedia/ajtay-andor (Ajtay Andor életrajza, hangosfilm.hu, 2026)
https://szinhaztortenet.hu/results/-/results/142458e6-0212-4bb1-a580-bf3b629fae8e/solr#displayResult (Ajtay Andor szerepei, szinhaztortenet.hu, 2026)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM39946
https://nntp.hu/person/person.php?personid=24010
https://magyarnemzetinevter.hu/person/665521/
https://nevpont.hu/palyakep/ajtay-andor-6c4b7
http://www.nevpont.hu/view/157
http://regi-nevpont.bdnetwork.hu/view/157
Megjegyzések
1. Ajtay Andor nagyajtai Kovács András néven született 1903. júl. 25-én Fogarason és Budapesten, a XII. kerületben hunyt el 1975. máj. 8-án (lexikonok 9-i adatai tévesek). Nem tudni pontosan, hogy a nagyajtai Kovács és a nagyajtay Ajtay Kovách [Ajtay K.] család között pontosan milyen rokoni kapcsolatok vannak, de az biztos, hogy egy család két ágáról van szó. A családnak ugyanakkor nincs köze a szintén erdélyi vajasdi Ajtay családhoz. A rokoni kapcsolatok a nagyajtay Kovács, a nagyajtai Ajtay Kovách és a ditrói Puskás család publikus történeti oldalairól: www.myheritage.hu és www.geni.com
2. Egyes források (pl. Bános Tibor) szerint Ajtay Andor szépirodalommal is foglalkozott, írásai Ajtay Endre néven jelentek meg. Nos, az Ajtay Endre néven megjelenő írások valójában Ajtay Endre hadtörténész, katonai író munkái.
Szerző:Kozák Péter
Műfaj:Pályakép
Megjelenés:nevpont.hu 2026
