Ábrányi Emil id., lászlófalvi és mikeföldi

Született: 1820. november 20. Szentgyörgyábrány, Szabolcs vármegye
Meghalt: 1850. április 7. Pest

Család

Nagyszülei: Eördegh György (1756. jún. 27.), Schuller Terézia.

Szülei: Ábrányi Alajos (= 1844-ig Eördegh Alajos, 1786–1853. máj. 30. Szentgyörgyábrány) politikus, Szabolcs vármegye főjegyzője, majd alispánja, nagykállói Kállay Terézia (1790?–1855. okt. 1. Pest. Temetés: 1855. okt. 3. Kerepesi út).

Ábrányi Alajos testvérei: Eördegh Antal (1791–1841. márc. 16. Debrecen), Eördegh Péter vármegyei ülnök (†1867. jún. 27. Pest. Temetés: 1867. jún. 29. Pest. Ferences-rendi családi sírbolt), Ábrányi Ignác (= Eördegh Ignác), ill. Királyi Józsefné, majd Schütz Alajosné Eördegh Anna †1864) és taktakenézi Drevenyák Ferencné Eördegh Magdolna (†1868. máj. 29. Pest. Temetés: 1868. máj. 31. Petneháza).

Eördegh Péter fia: Eördegh István (1824. ápr. 27. Nyíracsád–1842. ápr. 12. Pest) író.

 

Testvérei: Ábrányi Aurél (1816. Szentgyörgyábrány, Szabolcs vm.–1895. dec. 10. Bp.) törvényszéki bíró, Szabolcs vármegye alispánja, id. Ábrányi Kornél (= 1843-ig Eördegh Kornél, 1822. okt. 15. Szentgyörgyábrány, Szabolcs vm.–1903. dec. 20. Bp. Temetés: 1903. dec. 22. Kerepesi út) zenei író, zenekritikus, zeneszerző, ill. Kruspér Sándorné Ábrányi Mária (= Eördegh Mária) és Wouvermans Ferencné Ábrányi Ida (= Eördegh Ida).

Id. Ábrányi Kornél fia: ifj. Ábrányi Kornél (1849. dec. 31. Pest–1913. márc. 11. Bp. Temetés: 1913. márc. 12. Kerepesi út) író, költő, újságíró.

Ifj. Ábrányi Kornél testvérei: ifj. Ábrányi Emil (1851. jan. 1. Pest–1920. máj. 20. Szentendre, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. Temetés: 1920. máj. 23. Kerepesi út) költő, műfordító, újságíró és Ságh Józsefné Ábrányi Jolán (1853. febr. 18. Pest–1937. máj. 26. Nőtincs, Nógrád és Hont vm. Temetés: 1937. máj. 27. Nőtincs).

 

Felesége: 1841–1849: Lang Paulina (1820. Buda–1849. dec. Pest) színésznő, operaénekes.

 

Gyermeke, fia: Ábrányi Lajos (= Eördegh Lajos, 1849. dec. 7. Szentgyörgyábrány–1901. máj. 27. Bp. Temetés: 1901. máj. 29. Kerepesi út): festőművész, szerkesztő; leánya: Ábrányi Ida Paula (= Eördegh Ida Paula, 1844. jan. 11. Szentgyörgyábrány) kisgyermekkorában elhunyt.

Iskola

Magántanulmányokat folytatott Ábrányban és Nagyváradon, majd miután meghalt keresztapja, Pálffy József (†1840), a debreceni kerületi ítélőtábla elnöke, nagy vagyonát rá hagyta. Pestre költözött, ahol jogi tanulmányokat folytatott (1840-es évek eleje), csakhamar azonban megszakította tanulmányait, s csak szépirodalommal és művészettel foglalkozott.

Életút

A Honderű és az Életképek c. lapok munkatársa (1847–1848), a forradalom és szabadságharc idején Szemere Bertalan belügyminiszter titkára és kormánybiztosa (1848), egyúttal Kossuth Lajos lapjának, a Pesti Hírlapnak munkatársa (1848. ápr.–1848. dec.), a Jövő c. radikális baloldali lap szerkesztője (1848. dec. 1.–1848. dec. 28.: összesen 32 szám jelent meg). A világosi fegyverletétel (1849. aug. 13.) után az apja által – betegsége miatt – szerzett menlevéllel (salvus conductus) mentesült a felelősségre vonás alól. Élete utolsó szakaszában tüdőbaja miatt teljes visszavonultságban élt.

Irodalmi pályafutását költeményekkel, esztétikai értekezésekkel és drámaírással kezdte (Omode Pál és családja c. színművét a Nemzeti Színház mutatta be 1846. szept. 14-én). Rövid életművében Victor Hugo (1802–1885) romantikáját próbálta egyesíteni Petőfi Sándor (1823–1849) népiességével.

A forradalom kitörésekor, a sajtószabadság hírére feltűnést keltő levelet írt Jókai Mórhoz (1848. márc.), majd Szemere Bertalan titkáraként és kormánybiztosként jelentős szerepet játszott az új országgyűlés házszabályainak és működési tervezetének kidolgozásában. A forradalom és szabadságharc idején fontos publicisztikai tevékenységet fejtett ki: miután szakított Kossuthtal, Jövő c. lapjával a radikális baloldal szócsöve kívánt lenni – a lap Windischgrätz Pestre vonulása és a kormány Debrecenbe költözése után szűnt meg. Ábrányit, mint kormánybiztost ekkor előreküldték, hogy intézkedjék a hivatalok és az országgyűlés elhelyezéséről. Később ismét Pestre küldték, majd visszatért Debrecenbe, ám ekkor már súlyosan megbetegedett. Élete utolsó hónapjaiban műveit rendezte sajtó alá, ám felesége váratlan halála után Pestre költözött, s nem sokkal később ő is elhunyt.

Emlékezet

Ábrányi Emil szülőhelye, Szentgyörgyábrány 1910-ben egyesült Budaábránnyal, így jött létre Nyírábrány. A családi eredeti neve – a lexikonokkal ellentétben – Eördegh volt; apja, Eördegh Alajos változtatta meg Ábrányira, szülőfaluja után, 1844. febr. 3-án.

Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2022