Dienes-Oehm Tivadar ifj., vitéz

Született: 1907. október 20. Nyíregyháza, Szabolcs vármegye
Meghalt: 1944. október 28. Kiskunfélegyháza, Bugacpuszta, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Család

Anyai ágon régi Abaúj vármegyei családból, a korlát/h/i előnevű Dienes családból származott. A korláthi Dienes család nem azonos a zebegnyői Dienes és az ikafalvi Diénes családokkal.

 

Dédszülei, anyai: korláthi Dienes Ferenc (1810–1850), csepei Szűts Rozália; Jékey Kálmán (1827. febr. 20. Fehérgyarmat, Szatmár vm.–1895. ápr. 24. Fehérgyarmat. Temetés: 1895. ápr. 26. Fehérgyarmat, Katolikus Temető) nagybirtokos, járásbíró nagylónyai és vásárosnaményi Lónyay Erzsébet (1833. Vásárosnamény, Bereg vm.–1876. szept. 26. Fehérgyarmat); id. Lónyay György (1790. dec. 29. Vásárosnamény–1874. nov. 22. Fehérgyarmat. Temetés: 1874. nov. 26. Vásárosnamény, Családi Sírbolt) és Richter Karolina (†1890) leánya.

 

Nagyszülei: Oehm Antal cs. és kir. számvevő altiszt, Schirl Anna; korláthi Dienes Lajos (1849. Csepe, Ugocsa vm.–1908. jún. 21. Nagydobos, Szatmár vm. Temetés: 1908. jún. 23. Nagydobos, Református Temető) köz- és váltóügyvéd, buji és jékei Jékey Anna (1855. júl. 28. Hol?–1939. dec. 29. Fehérgyarmat. Temetés: 1939. dec. 31. Nyírmeggyes, Nagyszállás-tanyai családi sírkert).

 

Dienes Lajos testvére: Dienes Dezső (†1904. júl. 31. Szatmár, Szatmár vm. Temetés: 1904. aug. 2. Kötcsei Sírkert) Szatmár vm. főszolgabírója.

 

Szülei: [id.] Dienes-Oehm Tivadar (= 1922-ig Oehm Tivadar, 1871. ápr. 7. Perlak, Zala vm.–1928. febr. 2. Bp. Búcsúztatás: 1928. febr. 4. Kerepesi út; temetés: 1928. febr. 6. Nyírmeggyes, Családi Sírbolt) huszárkapitány, 1920–1923 -ezredes, 1923–1924 -tábornok és Szatmár és Ung vármegyék vitézi székkapitánya (1921-től), Dienes Erzsébet (1881. júl. 16. Szatmár–1948. nov. 22. Bp.), a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége nyíregyházi csoportjának vezetője.

 

[id.] Dienes-Oehm Tivadar testvére: Oehm Károly (1869. nov. 28. Perlak) és Oehm Berta Anna (1873. júl. 24. Graz, Ausztria–1931. ápr. 11. Bp. Temetés: 1931. ápr. 13. Farkasrét), nagyjeszeni Jeszenszky Ferenc (1863. aug. 7. Nagyjeszen, Turóc vm.–1935. nov. 1. Bp. Temetés: 1935. nov. 3. Farkasrét, Evangélikus Temető) kereskedő felesége.

 

Jeszenszky Ferenc és Oehm Anna fia: dr. Jeszenszky Gyula (1891. dec. 15. Kolozsvár–1951. jún. 21. Bp.) jogász, zeneszerző, színműíró, iparkamarai titkár.

 

Testvére: Oehm Anna (Oehm Annuka, 1905. aug. 3. Nyíregyháza–1922. márc. 27. Nyíregyháza. Temetés: 1922. márc. 29. Nyíregyháza, Morgói Sírkert) és [id.] Dienes-Oehm Egon (1910. szept. 27. Nyíregyháza) mérnök.

 

[id.] Dienes-Oehm Egon fia: [ifj.] Dienes-Oehm Egon (1945. jan. 2. Bp.): jogász, alkotmánybíró.

 

Felesége: liptószentiváni Szent-Ivány Berta (1911. júl. 28. Apa, Szatmár vm.), Szent-Ivány Gyula és magyarádi Boros Katalin leánya.

 

A család eredeti neve Oehm volt, amely a sajtóban és néhány hivatalos iratban Öhm változatban is felbukkant. Id. Oehm Tivadart 1922-ben vitézzé avatták, ezért ő és a család többi tagja felvette id. Oehm Tivadar felesége, Dienes Erzsébet családnevét, a Dienes-Oehm (ritkábban Dienes-Öhm) kettős nevet használva.

Iskola

A debreceni Fazekas Mihály Főreáliskolában éretts. (magánúton, 1925), majd a Kőszegi Hadapród Iskola után a Ludovika Akadémián végzett (főhadnaggyá avatták a nyíregyházi 4. honvéd huszárezredhez, 1929. szept. 1-jén; 1930. febr. 24-én vitézzé avatták), majd a lovastisztek komáromi lovaglótanfolyamán (= ekvitáció) is végzett (1933. ápr. 30-án).

Életút

A nyíregyházi 4. Honvéd Huszárezred, ill. a Hadik András Honvéd Huszárezred Huszár Osztálya főhadnagya (1929. szept. 1.–1939. okt. 31.). századosa (1939. nov. 1.–1940. ápr. 30.), egyúttal az ezred másodsegédtisztje (1935–1936), szakaszparancsnoka és a Huszár Osztály ún. visszamaradó különítményének segédtisztje (1936–1940); 1936. jan. 3-tól tartósan a Budapesti 1. Huszárezredhez vezényelve. A ceglédi Árpád Fejedelem Huszárezred II. Osztálya századosa (1940. máj. 1.–1942?), az átszervezés után a szabadkai Árpád Fejedelem Huszárezred II. Osztálya századosa (1942?–1943. dec. 31.), őrnagya (1944. jan. 1.–1944. okt. 28.) és a Huszár Osztály nehézfegyver százada, majd az osztály parancsnokaként frontszolgálatot teljesített.

A nyíregyházi 4. Hadik András Honvéd Huszárezred lovasversenyzője és vívója, a Hadik Huszárok Polo Club (1929–1936) és a Magyar Polo Club lovaspólózója (1936–1940). Sportlovasként díjugrató és 1929-től elsősorban lovaspóló versenyeken vett részt. Lovaspólóban olimpiai 4. (1936), nem hivatalos Európa-bajnok (1939), nem hivatalos Eb 2.; országos katonai bajnok (az Angol Kupáért, 1930), Szabolcsi Kupa 1. (1931), Hadik Kupa 1. (1931), Magyar Bajnoki Kupa 1. (1932), Budapest székesfőváros vándordíja 1. (Budapest polgármestere díja, 1935), Budapesti Vándordíj 1. (a magyar kir. honvédelmi miniszter díja, 1936); ezen kívül többször elnyerte még a Magyar Kupát (amelyet néha Csepel Kupa néven írtak ki, a pontos eredmények és a csapat-összeállítások ismeretlenek).

 

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) 1936-ban a berlini olimpiára lovaspólóban egy A- és egy B-csapatot jelölt ki. Az A-csapat tagjai: Dienes-Oehm Tivadar főhadnagy, Kovács Dezső százados, homoródszentpáli Szentpály Imre százados és ifj. gr. bethleni Bethlen István. A B-csapat tagjai: Gyurkovich György százados, lengyelfalvi Bartalis Kálmán százados, Hámory Gaszton főhadnagy és Tóthvárady-Asbóth András. Az olimpiai felkészülési mérkőzések a Margitszigeten folytak a Kormányzó Díjáért, az olimpiai versenyeket Berlinben, a Hurlingham Klub szabályai szerint bonyolították le (a Maifelden, 1936. aug. 3-tól 8-ig). Az olimpiai tornára mindössze öt válogatott nevezett: Argentína, Mexikó, Nagy-Britannia, a rendező Németország és Magyarország. A versenyrendezőség döntése szerint az erőviszonyoknak megfelelően Argentína, Mexikó és Nagy-Britannia körmérkőzést vívott egymással az 1–3. helyért, a 3. helyezett válogatott pedig a Magyarország Németország mérkőzés győztesével küzdött meg a bronzéremért.

 

Az eredmények:

1936. aug. 3.: Nagy-Britannia–Mexikó 13:11.

1936. aug. 5.: Argentína–Mexikó 15: 5.

1936. aug. 7.: Argentína–Nagy-Britannia 15:5 döntő.

 

1936. aug. 4.: Magyarország–Németország 8:8.

 

Magyarország: Dienes-Oehm Tivadar, Szentpály Imre, Bartalis Kálmán, ifj. gr. Bethlen István. Gólszerzők: Dienes-Oehm (3), Bethlen (2), Bartalis (2), Szentpály (1). A mérkőzésen Magyarország már 4:0-ra vezetett, Németország azonban kiegyenlített. Mivel az ötperces hosszabbítás sem hozott gólt, a mérkőzést két nap múlva újrajátszották.

 

1936. aug. 6. Magyarország–Németország 16:6.

 

Magyarország: Dienes-Oehm Tivadar, Szentpály Imre, Kovács Dezső, ifj. gr. Bethlen István. Gólszerzők: Bethlen (6), Szentpály (6), Dienes-Oehm (4).

 

1936. aug. 8. Mexikó–Magyarország 16:2. a 3. helyért.

 

Magyarország: Dienes-Oehm Tivadar, Szentpály Imre, Kovács Dezső, ifj. gr. Bethlen István. Gólszerzők: Dienes-Oehm (1), Bethlen (1).

Dienes-Oehm Tivadar a magyar csapat valamennyi mérkőzésén szerepelt, összesen 8 gólt szerzett.

 

A berlini olimpia után Hamburgban nemzetközi lovaspóló-mérkőzéseket vívtak, ahol a Magyarországot már nem a válogatott, hanem a Magyar Polo Club képviselte. Dienes-Oehm Tivadart mint az egyik legkiválóbb magyar lovaspóló-játékost 1936-ban Budapestre vezényelték. A korabeli tudósításból kiderült, az olimpián és a hamburgi versenyen Dienes-Oehm már a Magyar Polo Club színeiben versenyzett. A mezőny viszont erősebb volt a berlininél, hisz az olimpián ismeretlen okból nem szerepelt Belgium, Franciaország és Olaszország is nevezett (a rendező német és az olimpiai 4. magyar csapat mellett). A Magyar Polo Club csapata: ifj. Bethlen István, Borwin Heinrich mecklenburgi herceg [a Magyar Polo Club elnöke], Dienes-Oehm Tivadar és Kovács Dezső. Magyarország csak Olaszországot verte meg, Belgiumtól és Franciaországtól vereséget szenvedett. 1937-től az öt országnak – azaz Belgiumnak, Franciaországnak, Németországnak, Olaszországnak és Magyarországnak – rendszeresen nagy nemzetközi lovaspólótornákat rendezett a helyi lovaspólóklub Hamburgban, a Szenátus Kupáért, amelyekről a korabeli szaksajtó [nem hivatalos] Európa-bajnokságként tudósított. Magyarország 1937-ben a 2. helyen, 1939-ben az 1. helyen végzett ezen a versenysorozaton.

 

Magyarország eredményei 1937-ben a nem hivatalos Európa-bajnokságon:

Magyarország–Olaszország 7:1

Magyarország–Németország 12:6 elődöntő

Belgium–Magyarország 5:3 döntő

A 2. helyezett magyar válogatott tagjai: ifj. Bethlen István, Borwin Heinrich mecklenburgi herceg, Dienes-Oehm Tivadar és Kovács Dezső).

 

 

Magyarország eredményei 1939-ben a nem hivatalos Európa-bajnokságon:

Magyarország–Németország 8:5 elődöntő

Magyarország–Belgium 8:4 döntő

Az 1. helyezett magyar válogatott tagjai: Dienes-Oehm Tivadar, Hámory Gaston, Kovács Dezső, Szentpály Imre.

Dienes-Oehm Tivadar a magyar csapat valamennyi nem hivatalos Európa-bajnoki mérkőzésén szerepelt (a mérkőzések pontos jegyzőkönyvei nem ismertek).

Emlékezet

Dienes-Oehm Tivadar a II. világháború végén kézigránát következtében hősi halált halt Bugacpusztán (Kiskunfélegyháza közigazgatási része). A bugacpusztai Szabó-tanyán temették el, exhumálása után a kiskunfélegyházi hősi temetőben nyugszik. Emlékét őrzi a Nyíregyházi Főiskola Testnevelési Intézetének aulájában elhelyezett nyíregyházi olimpikonok tiszteletére emelt emléktábla. Életrajzi adatait – a család segítségével – Győr Béla gyűjtötte össze.

Elismerés

Magyar Érdemrend lovagkeresztje (1944) és tiszti keresztje (1944).

Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2025