Jánossy Andor
mezőgazdasági mérnök
Született: 1908. augusztus 20. Szombathely
Meghalt: 1975. május 4. Budapest
Temetés: 1975. május 13. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Vas megyei családból származott: apja Nemesmagasiban született, majd Szombathelyen telepedtek le. Sz: Jánossy Gábor (1870–1945) árvaszéki elnök, a Celldömölki választókerület országgyűlési képviselője, elsők között foglalkozott a magyarországi feminizmus történetével, Magassy Sarolta (†1967). Öten voltak testvérek, testvérei közül: Jánossy Gábor dr. és Szakál Sándorné Jánossy Piroska. F: 1939-től Ulbrich Ilona (1919. ápr. 12.). Fia: Jánossy András (1940–) vegyészmérnök, biofizikus, kandidátus, Jánossy Gábor (1944–) és Jánossy Balázs (1947–).
Iskola
Elemi és középiskoláit Szombathelyen végezte, a helyi állami főreáliskolában éretts. (1926), a bp.-i tudományegyetemi közgazdaság-tudományi kar mezőgazdasági osztályán végzett (1930), közgazdasági doktori okl. szerzett (1933), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1956), doktora (1966). Az MTA tagja (l.: 1970. febr. 4.).
Életút
A soproni és a nagykanizsai tüzérségnél szolgált (1930–1931), a nyírbátori uradalom segédtisztje (1931–1933), a mezőhegyesi állami birtok (1933–1937), a miskolci gazdasági felügyelőség gazdatisztje (1937–1938). Az Országos Növénytermelési Hivatal (ONH) nemesítési és vetőmag-szaporítási előadója (1938–1942), az ONH helyettes vezetője (1942–1944), vezetője (1945–1949), az Intézet átszervezése után a Növénytermesztési és Növénynemesítési Kutató Intézet Vetőmag-szaporítási Osztályának osztályvezető tud. munkatársa (1950–1951). A Földművelésügyi Minisztérium (FM) Fajtaminősítő és Vetőmag-szaporító Osztálya (1951), Növényfajta-kísérleti Osztálya vezetője (1951–1954), az Országos Növényfajta-kísérleti Intézet vezetője (1954–1959), az ebből megalakult tápiószelei Országos Agrobotanikai Intézet igazgatója (1959. máj. 1.–1975. máj. 4.). A DATE c. egy. tanára (1965-től).
Tudományos pályafutásának kezdetén agrárgazdasági és üzemszervezési kérdésekkel foglalkozott, ő írta a valószínűleg első közgazdasági doktori értekezést a Szovjetunióról (A szovjet agrárpolitikája, 1933). Később érdeklődése növénynemesítési és vetőmag-termesztési kutatások felé fordult. Jelentős szerepet játszott a magyarországi búzanemesítés elméleti kidolgozásában és gyakorlati megvalósításában; megszervezte a magyarországi vetőmag-kísérleti hálózatot. Elkészítette az új magyar fajta- és vetőmag-elismerési jogszabályokat, kidolgozta a magyarországi fajtaelismerés rendszerét és új szabályait. Alapvetően új eredményeket ért el a magyarországi pillangós takarmánynövények és a kukorica tájfajtáinak összegyűjtése terén. A genetika modern módszereivel nyerhető különféle, jó eredményeket nyújtó tájfajtákat kísérletezett ki (pl.: táplánszentkereszti vöröshere, tápiószelei 1 és 2 lucerna, kemenesaljai bíborhere, Hungaropoly vöröshere stb.), amelyekből génbankot is szervezett.
Emlékezet
Budapesten (XI. kerület Budafoki út 17.) élt és tevékenykedett, Budapesten is hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Születésének 100. évfordulóján az Öko-Forrás Közhasznú Alapítvány Jánossy Andor-díjat alapított (a biodiverzitás megőrzéséért végzett, kiemelkedő jelentőségű személyes munkásság vagy szervezett tevékenység elismeréséért, 2008-ban; először 2009. máj. 27-én, a Biológiai Sokféleség Napján adták át a Parlamentben).
Elismertség
Az MTA Növénynemesítési Bizottsága tagja, Mezőgazdasági Metodikai Munkabizottsága elnöke. Az Európai Növénynemesítők Egyesülete (EUCARPIA) elnöke (1974–1975).
Elismerés
Munka Érdemrend (arany, 1965). Fleischmann Rudolf-emlékérem (1972).
Szerkesztés
A tápiószelei intézet Agrobotanika c. folyóiratának szerkesztője (1959–1975).
Főbb művei
F. m.: A szovjet agrárpolitikája. Egy. doktori értek. (Bp., 1933)
A porüszög kérdése. A porüszöggombák és a kultúrnövény fejlődésének összefüggései. – A Kompolti „F” simabükköny. (Köztelek, 1943)
A növényfajtakérdés szempontjai. (Az Országos Földművelési Tanács kiadványa. Bp., 1943)
Mezőgazdasági növénytermesztésünk igényei a növénynemesítés felé. (A Földművelésügyi Minisztérium kiadványa. 1949)
Vetőmagtermesztés. Monográfia. (Bp., 1951)
Növényfajta-kísérletek. – Növénytermesztési tájak és fajtakörzetek. – Szántóföldi herefélék magyar tájfajtái. (Nemesített növényfajtákkal végzett országos fajtakísérletek eredményei. 1952. Szerk. is. Bp., 1953)
Vetőmagvak veszteségmentes tárolása. (Magyar Mezőgazdaság, 1953)
Tavaszi növényeink nemesített fajtái. 1–2. (Magyar Mezőgazdaság, 1953–1954)
A fajtakísérleti osztály 1953. évi működése. – Növénytermesztésünk eredményei az országos fajtakísérletek tükrében. (Nemesített növényfajtákkal végzett országos fajtakísérletek eredményei. 1952. Szerk. is. Bp., 1954)
Magyar lucerna. (Magyar Mezőgazdaság, 1954)
A baltacim [Onobrichis viciacfolia Scop.] szerepe takarmánytermesztésünkben. (Magyar Mezőgazdaság, 1955)
Adatok egyes kultúrnövényeink nemesített és tájfajtáinak értékeléséhez. Kand. értek. (Bp., 1955)
Az Országos Növényfajtakísérleti Intézet 1954. évi működése. (Nemesített növényfajtákkal végzett országos fajtakísérletek eredményei. 1954. Szerk. is. Bp., 1955)
Nagy termőképességű növényfajtáink. – A gyakorlat és a tudomány kapcsolata a mezőgazdaságban. (Magyar Mezőgazdaság, 1955)
Az egyiptomi here hazai termesztése. (Agrártudomány, 1955)
Az Országos Növényfajtakísérleti Intézet 1955. évi működése. (Nemesített növényfajtákkal végzett országos fajtakísérletek eredményei. 1955. Szerk. is. Bp., 1956)
A kukorica fajtakérdése. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1956)
Maisbau und Maiszüchtung in Ungarn. (Acta Agronomica, 1956)
Az Országos Növényfajtakísérleti Intézet 1956. évi működése. (Nemesített növényfajtákkal végzett országos fajtakísérletek eredményei. 1956. Szerk. is. Bp., 1957)
A magyar kukoricafajták kialakulása. (Magyar kukorica fajták. Szerk. is. Bp., 1957)
A kultúrnövények fajtagyűjteményei. (Élet és Tudomány, 1958)
Az Országos Növényfajtakísérleti Intézet 1957. évi működése. (Nemesített növényfajtákkal végzett országos fajtakísérletek eredményei. 1957. Szerk. is. Bp., 1959)
A növényfajták szerepe a szántóföldi növénytermesztésben. (Mezőgazdaságunk a belterjesség útján. IV. köt. Bp., 1959)
Növénynemesítésünk helyzete, eredményei és feladatai. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1959)
Kultúrnövények fajtagyűjteményének fenntartása és vizsgálati módszerei. – Vizsgálatok egyes magyar kukorica-tájfajták értékéről. (Kísérletügyi Közlemények, 1959)
A hibridkukorica és hibridgyáraink. (Élet és Tudomány, 1959)
Szántóföldi hereféléink magtermesztése. (Tudományos kalendárium. Bp., 1959)
Az Országos Agrobotanikai Intézet alapítása, feladatai és működése. (Agrobotanika. I. köt. Bp., 1959)
Az Országos Növényfajtakísérleti Intézet 1958. évi működése. (Nemesített növényfajtákkal végzett országos fajtakísérletek eredményei. 1958. Szerk. is. Bp., 1960)
Egyéves Trifolium fajok honosítási eredményei. (Kísérletügyi Közlemények, 1960)
A vetőburgonya termesztési lehetőségei Vas megyében. (Vasi Szemle, 1960)
Az Országos Agrobotanikai Intézet 1960. évi munkája. (Agrobotanika. II. köt. Bp., 1961)
Milyen takarmányokat termesszünk másodnövényként? – Fehérjeellátásunk javításának lehetőségei. – A kukoricatermesztés és nemesítés eredményei Nyugat-Európában. (Magyar Mezőgazdaság, 1961)
Pillangós virágú zöldtakarmányok silózása malátaenzimes eljárással. (Nemzetközi Mezőgazdasági Szemle, 1961)
A hibridvetőmag jelentősége. (Tudományos kalendárium. Bp., 1961)
Az Országos Agrobotanikai Intézet 1960. évi munkája. (Agrobotanika. III. köt. Bp., 1962)
A vetési csibehúr. – Spergula arvensis L. Boros Ádámmal. (Magyarország kultúrflórája. 7. köt. Kristályvirágfélék – diófélék. 3. füz. Bp., 1962)
A tetraploid vöröshere értékelése a növénynemesítés szemszögéből. (Növénytermelés, 1962)
Fehérje-takarmánynövények termesztése és nemesítése. (Az Élet és Tudomány Kalendáriuma. Bp., 1962)
A kukorica legkedvezőbb tenyészterülete. (Élet és Tudomány, 1962)
A vöröshere termesztése és nemesítése. Monográfia. (Bp., 1963)
A lucerna, a vöröshere és a baltacim vetések tavaszi felültrágyázása. (Magyar Mezőgazdaság, 1963)
Magyar nemesítésű tetraploid vöröshere. (Nemzetközi Mezőgazdasági Szemle, 1963)
A belterjes vetőmagtermesztés fontosabb feladatai. (Az Élet és Tudomány Kalendáriuma. Bp., 1963)
A magyar tájfajta búzák agrobotanikai vizsgálata. Mándy Györggyel, Mesch J.-vel. (Agrobotanika. IV. köt. Bp., 1963)
Száz éves a magyar növénynemesítés. (Az Élet és Tudomány Kalendáriuma. Bp., 1964)
A vöröshere termesztésfejlesztési kérdései. Nemesítői kiindulási anyag előállítása. Doktori értek. (Tápiószele, 1965)
Biometriai értelmező szótár. Szerk. Aradszky Gézánéval, Muraközi Tamással. (Bp., 1966)
Hogyan honosulnak növényeink? (Az Élet és Tudomány Kalendáriuma. Bp., 1967)
A herefajok jelentősége a mezőgazdaságban. – A herefajok örökléstani viszonyai. – A herefajok és a környezet hatásai. (Herefajok termesztése és nemesítése. Monográfia. Szerk. is. Kurnik Ernővel. Bp., 1968)
Pillangósvirágú szálastakarmányok magtermesztése. Szerk. (A Magyar Mezőgazdaság Szakkönyvtára. Bp., 1968)
Hogyan fedezhetjük növényi fehérjeszükségletünket? (Az Élet és Tudomány Kalendáriuma. Bp., 1968)
Lucerna. – Herefélék. – Baltacim. – Szarvaskerep. – Bükköny. – Egyéb szálas- és takarmánynövények nemesítése. (Magyar növénynemesítés. Szerk. Kapás Sándor. Bp., 1969)
Fajtagyűjteményes adatok biometriai feldolgozásának módszere elektronikus számítógépen. Baráth Csabával, Sváb Jánossal. (Növénytermelés, 1970)
A növénynemesítési alapanyag-kutatás Magyarországon. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1971. febr. 9.; megjelent: Agrártudományi Közlemények, 1971)
A Vicia-fajok termesztés és nemesítése. Bükkönytermesztés. (Bp., 1971)
A szántóföldi növénytermesztés és a fehérjetermelés kapcsolata. (Fehérjegazdálkodásunk és a herefélék termesztése. Bp., 1972)
A vöröshere-nemesítés eredményei Magyarországon és a termesztés jövője. H. Enyingi Klárával. (Nemzetközi Mezőgazdasági Szemle, 1973)
A növénynemesítés távlatai. (Az Élet és Tudomány Kalendáriuma. Bp., 1975)
megemlékezései: Manninger Gusztáv Adolf. (Növénytermelés, 1954)
Kern Hermann. (Növénytermelés, 1957)
Erdei Ferenc, az agrárpolitikus. (Gazdaság- és Jogtudomány, 1973)
Mészöly Gyula. (Magyar Tudomány, 1974)
Kállay Kornél. (Növénytermelés, 1974).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1975. máj. 8.)
Stefanovits Pál: J. A. (Magyar Tudomány, 1975)
Bálint Andor: J. A. (Agrártudományi Közlemények, 1975)
Bányai László: J. A. (Agrobotanika, 1975)
György Károly: J. A. (Tudomány és mezőgazdaság, 1975)
Sváb János: J. A. (Növénytermelés, 1975)
J. A. (Botanikai Közlemények, 1975)
J. A. (Növénytermelés, 1975)
Mándy György: Andor Jánossy. (Acta Agronomica, 1976)
J. A. születésének 70. évfordulójára. (Növénytermelés, 1978)
Sváb János: 75 éve született J. A. (Növénytermelés, 1983)
Magyar agrártörténeti életrajzok. II. köt. Szerk. Für Lajos és Pintér János. (Bp., 1988)
Heszky László: J. A. halálának 25. évfordulójára. (Növénytermelés, 2000)
Bihari Sándor: Európa útján a Tápió-vidék művelődéstörténeti emlékeivel. (Nagykáta, 2003)
Bárdy Ágnes: 100 éve született J. A. (Mag, kutatás, fejlesztés és környezet, 2008)
Papp Erzsébet: 100 éve született J. A. (Növénytermelés, 2008).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
