Béládi Ilona
orvos, mikrobiológus, virológus
Oláh Ferencné
Született: 1925. augusztus 6. Szeged, Csongrád vármegye
Meghalt: 2025. november 3. Szeged, Csongrád megye
Temetés: 2025. december 1. Szeged
Temetési hely: Dugonics Temető
Család
Dédszülei, apai: Béládi Mihály kézműves, csizmadiamester, Pengő Julianna; ?, ?.
Dédszülei, anyai: Zimányi János (1838–1893) szitásmester, Felmayer Mária (1842–1936); Szóva Ferenc férfi szabómester, Bley Mathilde.
Nagyszülei: Béládi Sándor (1860. márc. 14. Szentes, Csongrád vm.) mészárosmester, Nyíri Terézia (1864. márc. 22. Szentes); Zimányi Béla (1871. aug. 6. Szeged–1938. Szeged) cipészsegéd, Szóva Borbála Ilona (1876. szept. 19. Szeged–1954. aug. 22. Szeged) cipőtűzőnő.
Szülei: Béládi Árpád (1898. okt. 5. Szeged) adóhivatali tisztviselő, Zimányi Ilona (1899. dec. 31. Szeged–1974. máj. Szeged).
Béládi Árpád 1. felesége: Czirok Erzsébet (1901. júl. 20. Szeged); Czirok Dezső és Otruba Erzsébet leánya. Kétszer elvált.
Zimányi Ilona testvére: Zimányi János (1897. febr. 11. Szeged–1976. okt. 20. Miskolc, Borsod-Abaúj-Zemplén m.) gépészmérnök, postamérnök, a miskolci postaműszaki igazgatóság vezetője, majd a Lenin Kohászati Művek (LKM) gépészmérnöke.
Zimányi János és Szendrényi Ilona fia: dr. Zimányi László (1927. szept. 19. Szeged–2003. jún. 7. Szigetvár, Baranya m. Temetés: 2003. jún. 23. Szigetvár, Kanizsai Temető) orvos, radiológus, a Szigetvári Városi Kórház és Rendelőintézet osztályvezető, majd igazgatóhelyettes főorvosa.
Zimányi Ilona 2. férje: [id.] Hámory Jenő (= 1934-ig Hergovits Jenő Lajos, 1891. ápr. 3. Győr, Győr vm.–1948. júl. 9. Szeged. Temetés: 1948. júl. 11. Szeged, Felsővárosi Dugonics Temető) pedagógus, a szegedi állami főreáliskola, majd a gyakorlógimnázium matematikatanára; Hergovits Lajos (†1897. márc. 31. Hódmezővásárhely, Csongrád vm.) magyar kir. adóhivatali ellenőr és Huber Anna fia.
Hámory Jenő 1. felesége: Rietly Ilona (1896. aug. 15. Szeged–1925. nov. 11. Szeged. Temetés: 1925. nov. 13. Szeged) szegedi városi hivatalnok; Rietly Aurél és Kovács Terézia leánya. Özvegy.
Hámory Jenő és Rietly Ilona gyermeke, fia: [ifj.] Hámory Jenő (1923. Szeged–1999. nov. 4. Vác, Pest m.) honvéd hadnagy, parlamenti gyorsíró, a váci Közgazdasági Technikum, majd a Külkereskedelmi Főiskola gyorsírás szaktanára.
Hámory Jenőt a népi demokrácia ellen szőtt összeesküvés koholt vádjával 11 évre ítélték (1948), a börtönben a Füveskert-csoport nevű irodalmi kör tagja. Megjelent verseskötete: Mindig romok közt járva csak (1997).
Hámory Jenő és Zimányi Ilona gyermeke, leánya, Béládi Ilona féltestvére: dr. Hámory Éva (1938. febr. 27. Szeged–2006. nov. 26. Szeged. Temetés, hamvasztás utáni búcsúztatás: 2006. dec. 27. Szeged, Dugonics Temető) orvos, a Hódmezővásárhelyi Kórház belgyógyász szakorvosa. Férje: 1964– dr. Ian Barry Holland (1935. aug. 28. Halifax, West Yorkshire, Anglia) mikrobiológus, PhD (1957), az Oxford Egyetem professzora.
Férje: 1949–2005: dr. Oláh Ferenc (1915. nov. 9. Sepsiszentgyörgy, Háromszék vm.–2005. Szeged) orvos, a Szegedi Kórház belgyógyász főorvosa, Munka Érdemrend (arany, 1978).
Gyermekei, fiai: Oláh Tamás (1950–) villamosmérnök, mérnök-közgazdász, a Primagáz első elnökhelyettese (2004–2008) és dr. Oláh Tibor (1955–) orvos, a Kaposi Mór Oktató Kórház Általános, Mellkasi és Érsebészeti Osztálya osztályvezető főorvosa.
Iskola
A szegedi Árpádházi Szent Erzsébet Leánygimnáziumban éretts. (1943), a szegedi Horthy Miklós Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán történelem–olasz szakon (1943–1944), a Szegedi Tudományegyetem Orvostudományi Karán tanult (1944–1950), a SZOTE-n orvosdoktori okl. szerzett (1950), laboratóriumi (1956) és mikrobiológiai szakorvosi vizsgát tett (1980); az orvostudományok kandidátusa (1968), doktora (1981).
Az MLEE általános tagozatán végzett (1963).
Életút
A SZOTE Közegészségtani Intézete, 1952-től Mikrobiológiai Intézete demonstrátora (1949–1950), gyakornoka (1950–1954), egy. tanársegéde (1954–1957), egy. adjunktusa (1957–1958), akadémiai státuszú tud. munkatársa (1958–1969), tud. főmunkatársa (1969–1970; egyúttal c. egy. docens is), egy. docense (1970. júl. 1.–1974. jún. 30.), intézetigazgató és tanszékvezető egy. tanára (az első női professzor a Szegedi Tudományegyetemen, 1974. júl. 1.–1994. jún. 30.), emerita professzora (1994-től).
Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1962–1965).
A Sheffieldi Egyetem Víruskutató Laboratóriuma Wellcome-ösztöndíjasa (1958), a párizsi Pasteur Intézet (1962), a tübingeni Max Planck Víruskutató Intézet vendégkutatója (1965).
A Szegedi Városszépítő Egyesület elnöke (1984–1994).
Virológiával, immunológiával, adenovírus-, interferon- és flavonoid-kutatással foglalkozott. Tudományos pályafutásának kezdetén az Ivánovics György (1904–1980) akadémikus által irányított szövettenyésztési eljárások adaptálásával foglalkozó csoport munkájában vett részt, majd az UV-besugárzás hatását vizsgálta az Aujeszky-féle vírus fertőző és immunizáló képességére. Az 1956. szept.-ben Szegeden fellépő ún. pharyngo-conjunctivalis-láz járvány során munkatársaival elsőként sikerült az adenovírusok magyarországi előfordulását kimutatnia és a 3-as típusú adenovírusnak az említett járványban betöltött szerepét igazolnia. Néhány évvel később, 1959-ben kétszáz, akut légúti betegségben szenvedő, 10 éven aluli gyermek vizsgálata során sikerült harminckét vírust izolálnia – az izolált vírusok közül 15 adenovírusnak bizonyult, 1 pedig 3-as típusú parainfluenza-vírusnak. A SZOTE Szemészeti Klinika Trachoma Osztályán fellépő conjunctivitis járvány során 1960-ban hét adenovírustörzset izolált. Az adenovírusok tanulmányozásán kívül részt vett a Sabin-vakcináció eredményességét vizsgáló hazai kutatásokban és a flavonolok antivirális hatásának feltárásában. Miután újabb vírusizolálási kísérletsorozatot indított, végleg sikerült tisztáznia az adeno- és parainfluenza-vírusok hazai kórtani szerepét, ezután a humán adenovírusok interferont indukáló képességét figyelte meg (Pusztai Rozáliával, 1964-től).
Az interferon egy olyan fehérje, amelyet egy vírusfertőzés hatására a szervezet immunrendszerének működésbe lépésekor a vérben keringő fehérvérsejtek (= leukociták) termelnek. A humán leukocita interferon előállítására eljárást adaptált, ill. dolgozott ki, amelynek felhasználásával indult meg Magyarországon a humán leukocita interferon gyártása. Az irányítása alatt álló szegedi Mikrobiológiai Intézetben Magyarországon elsőként valósult meg a modern víruskutatás alapfeltételeit biztosító módszertanok megvalósítása. Munkái más hazai laboratóriumokban is követésre találtak, kutatásai más vírusbetegségek magyarországi vonatkozásainak tisztázáshoz is hozzájárultak.
Elismertség
Az MTA Mikrobiológiai, Járványügyi és Oltóanyag Bizottsága tagja (1984–1994) és elnökhelyettese (1989–1994). Az MTA Flavonoidkémiai Munkabizottsága (1985–1994) és az MTA Környezet és Egészség Bizottsága tagja (1991-től).
A Magyar Mikrobiológiai Társaság alapító tagja (1950-től), vezetőségi tagja (1970–1984), alelnöke (1984–1994). A Magyar Onkológusok Társasága vezetőségi tagja. A Magyar Immunológiai Társaság, a Magyar Biológiai Társaság és a Magyar Infektológiai Társaság tagja (1989–1994).
Az International Society for Interferon and Cytokine Research (1986-tól) és a Meetings Committee tagja (1989–1994). A Society for General Microbiology tagja.
Elismerés
Akadémiai Nívódíj (1971), Akadémiai Díj (1974), Manninger Rezső-emlékérem (1984), Pro Universitate Díj (2025).
Munka Érdemrend (arany, 1985), a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (polgári tagozat, 2001), a Magyar Érdemrend középkeresztje (polgári tagozat, 2021).
Szerkesztés
A budapesti Acta Microbiologica és a pozsonyi Acta Virologica c. folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja (1974–1994).
Főbb művei
F. m.: önálló művei, könyvrészletei, konferencia-kiadványai: Mikrobiológiai gyakorlatok vázlata. Egy. segédlet. Összeáll. Nagy Endrével és Szöllősy Ervinnel. (A SZOTE kiadványa. Szeged, 1959 és utánnyomások: 1960–1970)
Virological Investigations in Connection with Feeding of Live Polio-vaccine in Hungary. (The Control of Poliomyelitis by Live Poliovirus Vaccine. Bp., Akadémiai Kiadó, 1961)
Interferon Production Induced in Cultured Chick-Embryofibroblast Cells by Parainfluenza Virus and Adenovirus Production. Pusztai Rozáliával. (Proceedings of the Fourth Congress of the Hungarian Association of Microbiologists. Bp., Akadémiai Kiadó, 1964)
Az emberi eredetű adenovírusok és a 3. típusú parainfluenza-vírus tanulmányozása. Kand. értek. (Szeged, 1967)
Az adenovírusok és kórokozó szerepük. Lengyel Annával és Nász Istvánnal. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1967)
Adenoviruses. (Strains of Human Viruses. Szerk. Majer ? és Plotkin, ? Basel, Karger, 1972)
Az adenovírusok interferont indukáló és immunoszupresszív hatása: in vitro és in vivo vizsgálatok. Doktori értek. (Szeged, 1978)
Orvosi mikrobiológia – immunitástan – parazitológia. Egy. tankönyv. Kétyi Ivánnal, Nász Istvánnal, Novák Ervinnel. (Bp., Medicina Könyvkiadó, 1978; 2. átd. és bőv. kiad. 1983; 3. átd. kiad. 1988)
Orvosi mikrobiológia. Szerk. Ádám Évával és Nász Istvánnal. (Bp., Semmelweis Kiadó, 1993; 2. kiad. 1997; 3. kiad. 1998).
F. m.: tanulmányai, tudományos dolgozatai: Az Aujeszky-féle pseudorabies-vírus titrálása szövetkulturák segítségével. Cserey-Pechány Évával és Ivánovics Györggyel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1950. 10.)
Züchtung und Wertmesserung des Virus der Aujeszkyschen Krankenheit in Gewebekulturen. Cserey-Pechány Évával és Ivánovics Györggyel. (Acta Physiologica, 1950)
Die Züchtung des tschechoslowakischen Encephalitisvirus in Gewebekulturen. Pintér Miklóssal. (Acta Microbiologica, 1954)
Laboratóriumi állatok immunizálása ultraibolya-fénnyel inaktivált Aujeszky-féle vírussal. Ivánovics Györggyel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1954. 8.; németül: Immunisierung von Laboratoriumstieren mit dem Virus der Aujeszkyschen Krankenheit nach den Inaktivierung mit Ultraviolettstrahlen. Ivánovics Györggyel. Acta Microbiologica, 1954)
Interference between Variants of Pseudorabies Virus Demonstrable in Tissue Culture. Ivánovics Györggyel és Szöllősy Ervinnel. (Nature, 1955)
Production of Plaques in Monolayer Tissue Culture by Aujeszky-Disease Pseudorabies Virus. Szöllősy Ervinnel. – Variation of the Cytopathogenic Activity of Aujeszky-Disease – Pseudorabies Virus. Ivánovics Györggyel és Szöllősy Ervinnel. (Acta Microbiologica, 1955)
Adenovírus izolálása pharingo-conjunctivális láz eseteiből. Kahán Ágosttal. (Orvosi Hetilap, 1958. 7.)
HeLa-sejtek tenyésztésére vonatkozó tapasztalataink. Szöllősi Ervinnel. (Kísérletes Orvostudomány, 1958)
Haemadsorption Virus Isolated from a Child with Respiratory Disease. Kukán Eszterrel. (Acta Virologica, 1960)
Preparation of Primary Human Amnion Tissue Cultures. Többekkel. (Acta Microbiologica, 1960)
Adatok a hazai poliomyelitis esetek kóroktanához az elmúlt években végzett vírusizolálásaink alapján. Kukán Eszterrel, Mécs Imrével, Szöllősy Ervinnel. (Orvosi Hetilap, 1960. 21.)
Aetiological and Epidemiological Studies of Poliomyelitis in Szeged. 1956–1959. Többekkel. (Acta Microbologica, 1961)
Aetiologic Relationship of Adenovirus Type 8 to the Epidemic of Keratoconjunctivitis in Szeged. Többekkel. (Acta Microbologica, 1962)
Study on the Plaque Formation and Some Properties of the Aujeszky-Disease Virus on Chicken Embryo Cells. (Acta Veterinaria, 1962. 4.)
Agardiffúziós eljárás Aujeszky-vírus immunsavó vizsgálatára. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1962. 7.)
Az 1962. évi szegedi keratoconjunctivitis epidemica aetiológiájáról. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1963. 10.)
Isolation of Parainfluenza Type 3 Virus in HeLa Cells. Kukán Eszterrel. (Acta Virologica, 1964)
Inhibitory Activity of Tannic Acid and Flavonols on the Infectivity of Herpesvirus suis. Bakay Mártával és Pusztai Rozáliával. (Naturwissenschaften, 1965)
Study on the Effect of Flavonoids and Related Substances. 1. The Effect of Quercetin of Different Viruses. Többekkel. (Acta Microbiologica, 1966)
Szövetkulturák mycoplasma fertőzöttségének felszámolásával kapcsolatos tapasztalatok. Bakay Mártával és Mucsi Ilonával. (Kísérletes Orvostudomány, 1967. 3.)
A 12. típusú adenovírus interferont indukáló képességének tanulmányozása. Többekkel. (Magyar Onkológia, 1968)
Study on the Effect of Flavonoids and Related Substances. 2. Antiviral Effect of Quercetin, Dihydroquercetin and Dihydrofisetin. Többekkel. (Acta Microbiologica, 1968)
Egyes flavonoidok antivirális hatásának vizsgálata. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1968)
Effect of Ultraviolet Irradiation and Heating on the Interferon-Inducing Capacity of Human Adenoviruses. Többekkel. (Journal of General Virology, 1969)
Interferon Induction by Human Adenoviruses in vivo. Többekkel. (Acta Virologica, 1969)
In vivo Interferon Induction by Human Adenovirus. (Colloques de l’Institut National de la Santé et de la Recherche Médicale, 1970)
Production of High Titres Interferon in Chicken Leukocyte Cultures Inoculated with Human Adenovyrus Type 12. Többekkel. (Acta Virologica, 1970)
Rescue of Heat-Inactivated Adenovirus Types 1 and 6 by Ultraviolet-Irradiated Adenovirus Type 8. Többekkel. (Journal of General Virology, 1970)
Az adenovírusok struktúraelemeinek szerepe az interferon indukáló képességében. Többekkel. (Gyógyszerészet, 1972)
Effect of Human Adenoviruses on the Response of Chickens to Sheep Erythrocytes. Többekkel. (Infection and Immunity, 1973)
Effect of Trypsin and Antipenton Serum on the Interferon Inducing Ability of Human Adenoviruses. Többekkel. – Electron Microscopic Study of Human Adenoviruses with Different Interferon Inducing Ability. Többekkel. (Acta Microbiologica, 1974)
A szem melanoma malignumjának neuroectodermális eredetéről, catecholamin-tartalmáról és antigén természetéről. Többekkel. (Magyar Onkológia, 1975)
Mellkasi empyemák lokális kezelése magas koncentrációjú vizes metacychlin oldattal. A Tri-metacychlin ismertetése. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1976. 20.)
Activity of Some Flavonoids against Viruses. (Annuals of New York Academy of Sciences, 1977)
Suppressive Effect of Newcastle Disease Virus on the Primary and Secondary Immune Responses of Hamsters. Berencsi K.-val. – T-Antigen Synthesis and Resistance to Interferon in Human Adenovirus Type 12 Infected Chick Cells. Pusztai Rozáliával és Szabó Évával. (Acta Virologica, 1977)
Szövettenyésztés a virológiai kutatásokban. (MTA Biológiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1977. 3-4.)
A flavonoidok antivirális hatása. Többekkel. (Az orvostudomány aktuális problémái 31. Flavon-konferencia. Bp., 1978)
Characterization of Adenovirs Type 12 Tumour Antigen Produced in Chick Fibroblasts. Pusztai Rozáliával és Taródi Bélával. (Journal of General Virology, 1978)
Differential Effect of Interferon on the Production of Virus- and Mitogen-Induced Leukocyte Inhibitory Factors in Human Leukocyte Cultures. Többekkel. – Parvovirus Contamination of a Human Type 12 Adenovirus Strain. Többekkel. (Acta Virologica, 1980)
Modulation of Lymphokine Production by Interferon. Többekkel. (Journal of Interferon Research, 1980)
Antitumor Activity of Flavonoids on NK/Ly Ascites Tumor Cells. Többekkel. (Neoplasma, 1981)
Characterization of a Parvovirus Strain Isolated from Human Adenovirus Type 12. Többekkel. (Acta Microbiologica, 1981)
Herpeszvírusok inaktiválása klórpromazin származékokkal látható fény jelenlétében. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1982)
Preparative Separation of Intact Incomplete and Empty Adenovirus Type 2 Particles. Taródi Bélával és Tóth Miklóssal. (Acta Virologica, 1982)
Structural Polypeptides of Type 12 Human Adenovirus. Pusztai Rozáliával és Taródi Bélával. (Journal of General Virology, 1982)
Humán leukocyta interferon sejtosztódásra és a természetes killersejt-aktivitásra gyakorolt hatásának in vitro vizsgálata. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1982. 24.)
A humán leukocyta és immun-interferon sejtosztódást gátló és immunmoduláns hatása. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1984)
Effect of Interferon on Antibody-Dependent Cellular Cytotoxicity – ADCC – in Chickens. Bakay Mártával és Mándi Yvette-tel. (Acta Microbiologica, 1984)
The Left Part of the Viral Genome Is Sufficient for Interferon Introduction by Adenovirus Type 12. Tóth Miklóssal és Weber J.-vel. (Archive of Virology, 1984)
Az NK-reakció szerepe a máj- és a hasnyálmirigydaganatok diagnosztikájában. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1984. 18.; angolul: Role of NK-Reaction in the Diagnostics of Liver and Pancreas Tumours. Acta Chirurgica, 1985)
The Role of the Macrophages in Adenovirus-Induced Immunosuppression in Mice. Bakay Mártával és Berencsi Klárával. (Acta Virologica, 1985)
Human Interferons Alpha and Beta Have More Potent Priming Activities Than Interferon Gamma. Töbekkel. (Journal of General Virology, 1985)
Effects of Alpha, Beta and Gamma-Interferons on Human Interleukin-2 Production. Rosztóczy Istvánnal és Siroki O.-val. (Journal of Interferon Research, 1986)
Production and Characterization of Interferon Induced in Chicken Leukocytes by Concanavalin A. Pusztai Rozáliával és Taródi Bélával. (Acta Virologica, 1986)
Involvement of Prostaglandins in Immunosuppression Caudes by Adenovirus in Mice. Bakay Mártával és Berencsi Klárával. (Acta Virologica, 1987)
Természetes ölősejtek és granulociták aktivitásának vizsgálata perifériás vérben és szeparált sejtekkel. Mándi Yvette-tel és Régely Katalinnal. (Orvosi Hetilap, 1992. 2.)
Tumor necrosis factor termelés vizsgálata pancreatitist követő szeptikus állapotokban. Előzetes közlemény. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1992. 4.)
The Inhibitory Effect of Interferon-Alpha on the Serotonin-Induced Impairment of Human NK Cell Activity in Whole Blood. (Brain, Behavior and Immunity, 1993)
A tumor necrosis factor – TNF – szerepe a nekrotizáló pancreatitist követő szeptikus állapotban. Farkas Gyulával, Hégely Sándorral, Mándy Yvette-tel. (Magyar Belorvosi Archivum, 1993. 1.).
F. m.: népszerű írásai: Az interferon. Az emberi és állati szervezetben vírusfertőzés hatására termelődő anyag. (Búvár, 1970. 4.)
A rezisztencia keletkezésének kérdései. (Orvostudomány, 1971)
Ellenálló baktériumok. A fertőző R-faktor. (Delta, 1971. 7.)
Mit várhatunk az interferontól? Mécs Imrével. (Delta, 1975. 3.)
Egzotikus vírusok. (Delta, 1978. 12.)
Humán adenovírus törzs tenyészetéből izolált parvovírus vizsgálata. Többekkel. (Orvostudomány, 1979–1980)
Az interferon és hatásai. (Biokémia [folyóirat], 1980)
Emberi interferon termeltetése – Magyarországon. (Magyar Tudomány, 1981. 7.)
Az interferon. (Orvosi Hetilap, 1982. 24.)
A biotechnológia az orvostudományban. (Magyar Tudomány, 1983. 11.)
A vírusok. (Biológiai Ismeretterjesztés, 1983)
Az interferonok tulajdonságai. (Egészségügyi Munka, 1984. 10.)
Tényleg közöttünk van… Ismét komolyan az AIDS-ről. (Délmagyarország, 1987. márc. 26.)
megemlékezései: Ivánovics György. (Orvosi Hetilap, 1981. 3. és Magyar Tudomány, 1981. 1.).
F. m.: szabadalmai: Eljárás tetraciklinek magas koncentrációjú, semleges kémhatású oldatainak készítésére. Kahán Ágostnéval, Hammer Helgával, Vincze Irénnel. (SZOTE Szemészeti Klinika–SZOTE Mikrobiológiai Intézet, 1977)
Eljárás gyógyászati hatású tetraciklin-komplexek előállítására. Kahán Ágostnéval, Hammer Helgával, Vincze Irénnel. (SZOTE Szemészeti Klinika–SZOTE Mikrobiológiai Intézet, 1977)
Eljárás humán leukocita interferon előállítására. Mécs Imrével és Tóth Miklóssal. (EGYT Gyógyszerészeti Gyár, Bp., 1980)
Eljárás humán gamma-interferon előállítására. Többekkel. (EGYT Gyógyszerészeti Gyár, Bp., 1981)
Eljárás humán leukocita és humán gamma-interferon egymást követő előállítására. Tóth Miklóssal, Tóth Sándorral, Endrész Valériával. (EGYT Gyógyszerészeti Gyár, Bp., 1983)
Eljárás herpes simplex kezelésére alkalmas gyógyhatású készítmények előállítására. Mucsi Ilonával. (REANAL Finomvegyszergyár, Bp., 1991).
Irodalom
Irod.: családi és egyéb források: Hergovits Jenőné Rietly Ilona gyászjelentése. (Délmagyarország, 1925. nov. 12.)
Hergovits Jenő r. tanár belügyminiszteri engedéllyel 1934. júl. 12-én családnevét Hámory-ra változtatta. (A Szegedi Állami Főreáliskola Értesítője, 1934/35)
Házasságot kötöttek: Hámory Jenő és Zimányi Ilona. (Szegedi Friss Újság, 1936. júl. 5.)
Érettségi eredmény a leánylíceumban. Jól érettek: Béládi Ilona. (Délmagyarország, 1943. jún. 6.)
Az elmúlt héten házasságot kötöttek: dr. Oláh Ferenc–Béládi Ilona. (Délvidéki Hírlap, 1949. dec. 28.)
Házasságot kötöttek: dr. Ian Barry Holland és dr. Hámory Éva Mária. (Délmagyarország, 1964. jan. 21.)
Családi események. Halálozás, Szeged, III. kerület: Hámory Jenőné Zimányi Ilona. (Délmagyarország, 1974. jún. 4.)
Elhunyt Zimányi János az LKM okl. gépészmérnöke. [Temetése Szegeden, későbbi időpontban fog megtörténni.] (Észak-Magyarország, 1976. okt. 23.)
Sulyok Erzsébet: Szegedi kutatások eredménye. Új lehetőségek a gyógyításban. [Béládi Ilona interferon-kutatásairól.] (Délmagyarország, 1983. jan. 15.)
Elhunyt Hámory Jenő. (Magyar Nemzet, 1999. nov. 16. és nov. 17.)
Papp Rezső: Elhunyt Hámory Jenő. (Váci Napló, 1999. 91. [nov. 12.])
dr. Zimányi László gyászjelentése. (Új Dunántúli Napló, 2003. jún. 18.)
Újszászi Ilona: Béládi Ilona, az első tanszékvezetőnő és feltaláló a szegedi orvoskaron. „Amit csináltam: jó mulatság, férfi munka volt.” (Délvilág, 2005. okt. 6.)
Gyászhírek. Elhunyt Szegeden dr. Hámory Éva Mária. (Délvilág, 2006. dec. 11.)
dr. Hámory Éva 2006. nov. 26-án elhunyt. (Délvilág, 2006. dec. 20.)
Béládi Ilona professzor asszony 90. születésnapjára. Szerk. Orosz László és Pusztai Rozália. (Szeged, JATEPress, 2015)
Pál István: Házasság operatív célokkal. Sikertelen kísérlet egy Nagy-Britanniába férjhez ment szegedi doktornő ügynöki felhasználására az 1960-as években. [dr. Hámory Éva és dr. Ian Holland Barry beszervezési kísérletéről, életrajzi adatokkal.] (Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat Szakmai Szemle, 2025. 2.).
Irod.: lexikonok, adattárak: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László és Szluka Emil. (Bp., 1986)
Szegedi orvosok adattára. 1978. (Szeged, 1979)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez. [A Hámory-Hergovits családról.] (Szeged, 1992)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–2009. (Bp., 1991–2008)
Szegedi egyetemi almanach. II. 1921–1996. (Szeged, 1997)
Szegedi ki kicsoda? 1998–99. Főszerk. Dlusztus Imre. (Szeged, 1999)
Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit és Palasik Mária. (Bp., 2010).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:VFGF-W7Y?lang=hu (Béládi Sándor születési anyakönyve, 1860)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X6KH-M2F?lang=hu (Hergovits Jenő Lajos születési anyakönyve, 1891)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6J3Q-TTR5?lang=hu (Rietly Ilona születési anyakönyve, 1896)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6J3H-MBZ3?lang=hu (Zimányi János és Szóva Borbála Ilona házassági anyakönyve, 1896)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/297382 (Hergovits Lajos gyászjelentése, 1897)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6J37-MVRM?lang=hu (Zimányi János születési anyakönyve, 1897)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6J3H-7M3V?lang=hu (Béládi Sándor és Nyíri Terézia házassági anyakönyve, 1899)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6J3Q-1KK2?lang=hu (Zimányi Ilona születési anyakönyve, 1899)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V15-QVLR?lang=hu (Béládi Árpád és Czirok Erzsébet házassági anyakönyve, 1919)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V15-Q1PX?lang=hu (Hergovits Jenő Lajos és Rietly Ilona házassági anyakönyve, 1919)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V15-SF85?lang=hu (Zimányi Béla és Szendrényi Ilona házassági anyakönyve, 1923)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V15-3FLK?lang=hu (Béládi Árpád és Zimányi Ilona házassági anyakönyve, 1924)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V1P-LDYW?lang=hu (Hergovits Jenőné Rietly Ilona halotti anyakönyve, 1925)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/265051 (Hámory Jenő gyászjelentése, 1948)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6Z7T-W9N6?lang=hu (Zimányi János halotti anyakönyve, 1976)
https://www.med.u-szeged.hu/hirek/2025-november/in-memoriam-prof-dr?objectParentFolderId=24501 (In memoriam Béládi Ilona, 2025)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM47249
https://magyarnemzetinevter.hu/person/959383/
https://nevpont.hu/palyakep/beladi-ilona-7641c
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2025
