Béládi Miklós
irodalomtörténész, kritikus
Született: 1928. március 23. Békés
Meghalt: 1983. október 29. Budapest
Család
Sz: Schneider Miklós, Nagy Zsuzsanna. Apja altiszt volt, mint német származásút a II. világháború végén a Szovjetunióba vitték (1945. jan.; hazatért: 1946; †1951), anyja (†1966) takarítónő volt. Hárman voltak testvérek: egy fiú, két leány. Öccse motorkerékpár-baleset áldozata lett (†1963). F: 1. Szűcs Éva (1931–1998) irodalomtörténész. 2. Varga Magda festőművész. 3. Hajtó Zsófia (1940–2005) könyvtáros, bibliográfus. Fia: Béládi László (1954. máj. 4.) történész, Béládi István (1960. nov. 18.–1987) író és Béládi András (1971–).
Iskola
A békési Szegedi Kis István Gimnáziumban éretts. (1946), a Debreceni Tudományegyetemen magyar–francia szakon tanult, a modern nyelvszakok megszüntetése után történelem–magyar szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1951). Az irodalomtudományok kandidátusa (1971), doktora (posztumusz, 1986).
Életút
Hajdúböszörményben általános iskolai tanár (1951), az MTA–TMB-n Waldapfel József aspiránsa (1951–1955), az ELTE BTK 20. századii Magyar Irodalomtörténeti Tanszéke (1955–1956), az MTA Irodalomtörténeti, ill. Irodalomtudományi Intézete tud. munkatársa (1956–1957), a Magvető Könyvkiadó irodalmi vezetője (1957–1960). Az MTA Irodalomtörténeti, ill. Irodalomtudományi Intézete Modern Irodalmi Osztályának tud. munkatársa (1960–1971), tud. főmunkatársa (1971–1983) és az Osztály vezetője (1973–1983). A KLTE BTK mb. előadója.
20. századi és kortárs magyar irodalommal, elsősorban a népi írók mozgalmával, a magyar posztmodern és avantgárd irodalommal, valamint a határokon túli magyar irodalommal foglalkozott. Jelentős szerepet vállalt a nyugat-európai magyar irodalom felkutatásában és magyarországi megismertetésében.
Emlékezet
Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben).
Elismertség
A Magyar Írók Szövetsége elnökségi tagja (1981–1983). A Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság főtitkárhelyettese (1977–1983).
Elismerés
Szocialista Kultúráért (1958), Munka Érdemrend (ezüst, 1974).
József Attila-díj (1975), Alföld Díj (1979), az Irodalmi Alap kritikai díja (1982).
Szerkesztés
A Kritika rovatvezetője (1963–1971), a Kortársaink c. kismonográfia-sorozat szerkesztője (Juhász Bélával, 1972–1983), a Hungarológiai Értesítő felelős szerkesztője (1979–1982), főszerkesztője (1982–1983); a Literatura felelős szerkesztője (1981–1983).
Főbb művei
F. m.: Népi demokráciánk tízéves fejlődése irodalmunk egyes alkotásainak tükrében. (Propagandista, 1954)
Veres Péter publicisztikájáról. (Irodalomtörténet, 1955)
Illyés Gyula és a szürrealizmus. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1961)
Az epikai hagyományok és a mai „erkölcsi regény”. (Kortárs, 1962)
A mai magyar líráról. Arcképvázlatok élő magyar költőkről. Czine Mihállyal, Pálmai Kálmánnal. (Bp., 1965)
Konzervatív irodalom. (MTA I. Osztálya Közleményei, 1965)
Kassák Lajos költészete. (Arcképek a magyar irodalomból. Szerk. Illés László. Bp., 1967)
Vázlat Sánta Ferencről. (Kortárs, 1968)
Irányzatok küzdelme a két világháború közötti magyar irodalomban. Kand. értek. (Bp., 1970)
Sarkadi Imre: Regények. Az előszót írta. (Bp., 1973; 2. kiad. 1979)
Szatírától a népi játékig. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1973)
Érintkezési pontok. Tanulmányok. (Bp., 1974)
A szomszéd országok magyarságával való kulturális kapcsolatok komplex vizsgálata. MSZMP KB Agit.prop. tanulmány. (Bp., 1974)
Sarkadi Imre: Oszlopos Simeon. – Bolond és szörnyeteg. Két kisregény. Az utószót írta. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1976)
Az értelem- alapító. Négy írás Németh Lászlóról (Új Auróra füzetek. Békéscsaba, 1981)
Kérdőjelek a vizuális költészet körül. (Literatura, 1981)
Korfordulók és a költészet válaszai. 1–2. (Jelenkor, 1982)
Az avantgarde irodalomtörténeti nézetből. – Németh László világnézeti filozófiája. (Literatura, 1982)
A minőségeszmény Németh László gondolatvilágában. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1982)
A legújabbkori magyar irodalom történeti rendszerezésének kérdései. Doktori értek. (Bp., 1983)
Minőség és erkölcs Németh László gondolatvilágában. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1983)
Az irodalomtörténet válsága – az irodalomtudomány megújulása. – A megőrzött szellemi haza. (Literatura, 1983)
Esszé a Tanú-időből. (Alföld, 1983)
Válaszutak. Tanulmányok. (Bp., 1983)
Kassák Lajos és a szocialista avantgarde. (“Száll a tavasz…” Előadások a szocialista és antifasiszta magyar irodalomról. Szerk. Illés László. Bp., 1984)
Értékváltozások. Tanulmányok. A szöveget gondozta B. Hajtó Zsófia. (Bp., 1986)
A nyugati magyar irodalom 1945 után. Pomogáts Bélával, Rónay Lászlóval A bibliográfiát összeáll. B. Hajtó Zsófia. (Bp., 1986)
Arcképvázlatok. Hátrahagyott írások. Szubjektív válogatás a szerzőnek a Magyar Rádióban 1967–1980 között elhangzott könyvismertetéseiből. Szerk. Filadelfi Mihály. (Új Auróra füzetek. Békéscsaba, 1987)
Illyés Gyula. Kismonográfia. (Kozmosz Könyvek. Az én világom. Bp., 1987)
Avantgarde és érték. (Palócföld, 1994)
A közvetítő kritika. Vál. tanulmányok. Szerk. Baráth Ferenc. (Aranyhal sorozat. Bp., 1996)
Németh László: Irgalom. (A minőség forradalmára. In memoriam N. L. Tanulmányok. Vál., szerk. Monostori Imre. Bp., 2001)
szerk.: A magyar irodalom története 1905-től napjainkig. Szerk. Bodnár Györggyel. (Bp., 1967)
Szemelt szőlő. Illyés Gyula válogatott versei. Vál. (Bp., 1980)
A magyar irodalom története. 1945–1975. I. köt. Irodalmi élet és irodalomkritika. (Bp., 1981; 2. kiad. 1984)
Vándorének. Nyugat-európai és tengerentúli magyar költők. Vál., szerk., az utószót írta. (Bp., 1981)
Történelmi jelenidő. Beszélgetések a magyar irodalom legújabb fejezeteiről. B. M. rádiós beszélgetései. Szerk., a bevezetést írta, rádiós szerkesztő Kulcsár Katalin. (Bp., 1981)
A magyar irodalom története. 1945–1975. IV. köt. A határon túli magyar irodalom. (Bp., 1982)
Illyés Gyula művei. I–III. köt. Vál., szerk., a szöveget gondozta. (Magyar remekírók. Bp., 1982)
Mai magyar elbeszélők. Vál., szerk. Hajtó Zsófiával. (Diákkönyvtár. Bp., 1983)
A magyar vers. Az I. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus. Bp., 1981. aug. 10–14. előadásai. Szerk. Jankovics Józseffel, Nyerges Judittal. (Bp., 1985)
A magyar irodalom története. 1945–1975. 2. köt. A költészet. (Bp., 1986)
Jelzés a világba. A magyar irodalmi avantgarde dokumentumai. I–II. köt. Vál., szerk. Pomogáts Bélával. (Bp., 1988).
Irodalom
Irod.: Fülöp László: B. M. halálára. (Alföld, 1983)
B. M. emlékezete. (Műhely, 1983)
Klaniczay Tibor: B. M. (Hungarológiai Értesítő, 1983)
Rónay László: B. M. (Irodalomtörténet, 1984)
Bodnár György: Egy európai a magyar Alföldről. (Új Auróra, 1984)
Kenyeres Zoltán: Töredék B. M.-ról. (Jelenkor, 1984)
Pomogáts Béla: Búcsú B. M.-tól. (Literatura, 1984)
Képversek B. M. emlékére. Vál., szerk., a bevezető tanulmányt írta Aczél Géza. (Kozmosz Könyvek. Bp., 1984)
Vasy Géza: Értékváltozások. B. M. portréjához (Tiszatáj, 1987)
B. M. emlékezete. (Alföld, 1988)
Kis Pintér Imre: B. M. emlékezete. (Kortárs, 1988)
Rónay László: Az úttörés dicsősége és kínjai. Emlékezés B. M.-ra. (Új Forrás, 1989)
B. M.-emlékszám. (Literatura, 1993)
Nagy Pál: B. M. és a nyugati magyar irodalom. (Forrás, 1999)
B. M. emlékezete. – Rónay László: Egy évtized B. M. mellett. (Literatura, 2003).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
