Főbb művei

F. m.: Autóbusz = gyorskocsi. (Magyarosan, 1939)
Finn nyelvtan és olvasmányok. Egy. jegyz. (Szeged, 1952; 2. kiad. 1953)
A középiskolai tankönyvek szövegeinek helyesírásáról. (Magyar Nyelvőr, 1956)
Tanár elvtárs vagy tanár úr? (Köznevelés, 1956)
Az elbeszélő múltidő az iskolában. (Magyar Nyelvőr, 1961)
Arany János Toldijának nyelvi gazdagsága. A szereplők megjelölései. Egy. doktori értek. (Szeged, 1961; részben megjelent: Magyar Nyelv, 1964)
Miért is írjuk az egy szót egy gy-vel? (Magyar Nyelv, 1963)
Anyanyelvi műveltségünk és a tanítóképzés. (Felsőoktatási Szemle, 1963)
A szóhalmozás néhány érdekes példája Arany Toldijában. (Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1965 és külön: Az Egri Tanárképző Főiskola Füzetei. 361. Eger, 1965)
Hogyan írjuk az iskolai osztályok nevét? (Magyar Nyelvőr, 1965)
Az írógépek és helyesírásunk. (Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1966 és külön: Az Egri Tanárképző Főiskola Füzetei. 392. Eger, 1966)
Érettségi dolgozatok és tanulságok. (Magyartanítás, 1966)
Gondolatok Arany János Toldijának szereplőiről. (Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1967 és külön: Az Egri Tanárképző Főiskola Füzetei. 428. Eger, 1967)
Egy falusi gimnázium reálosztálya magyar érettségi dolgozatainak hibái és az irodalmi és nyelvi nevelés. (Magyar Pedagógia, 1967)
„Csongrádi szegényasszonyok.” Túri Istvánné és Keskeny Józsefné önéletrajzához. (Alföld, 1968)
A tanárképző-főiskolai magyar szakos felvételi vizsgák tapasztalatai 1966-ban és 1967-ben. (Magyar Pedagógia, 1968)
A tanulók ábécérendjének vitás kérdései. (Magyartanítás, 1968)
Hogyan taníthatnánk eredményesebben a hangtant? (Módszertani Közlemények, 1968)
Az ember tragédiája néhány, Arany János javította soráról. és külön: (Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1969 és külön: Az Egri Tanárképző Főiskola Füzetei. 485. Eger, 1969)
„Fog korlátozni az arasznyi lét.” Arany János javításai Madách egyik sorában. (Palócföld, 1969)
Toldi Miklós megjelölései Arany Toldijában. (Magyar Nyelv, 1970)
Mikes Kelemen első törökországi levele. (Hevesi Művelődés, 1970)
Vörösmarty Szózatának hangsúlyozása és éneklése. (Hevesi Művelődés, 1970)
Karacs Teréz és Miskolc. 1–3. (Napjaink, 1971)
Csongrádi adalékok a népiskola múltjához. 1. Százéves iratok a csongrádi népiskoláról és egy kiváló tanítónőről. 2. Váry Gellért csongrádi tanulóévei a XIX. század közepén. (Pedagógiai Szemle, 1971)
Nyelvi-irodalmi gyűjtőmunka a rokon értelmű szavak és kifejezések körében. (Módszertani Közlemények, 1971)
Mikes Kelemen stílusának képszerűsége. (Magyar Nyelvőr, 1971)
Arany János, a magyar nyelv és irodalom tanára. (Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1972 és külön: Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Füzetei. 563. Eger, 1972)
Az első magyar „nagy leánytanoda”. (Pedagógiai Szemle, 1972)
A romániai magyar irodalom és a magyar nyelv új színei Sütő András „naplójegyzeteiben”. (Könyvtáros, 1972)
Arany János és a „nyelvész urak”. (Élet és Tudomány, 1972)
„Egy Való van: a Nincsen.” Ady: A magyar Ugaron. A Nincsen himnusza. (Irodalomtörténet, 1973)
Ifjúságunk humán műveltségének hiányai. (Valóság, 1973)
Műanyag labda – gumilabda. Az anyagnévi jelzős szókapcsolatok külön- és egybeírásáról. (Műanyag és Gumi, 1973)
Petőfi Sándor életművének szókészlete a Petőfi-szótárban. – Kazinczy keltezési módjáról. (Magyar Nyelvőr, 1974)
Adatok Kazinczy Ferencné Török Zsófia haláláról. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1975)
Asszonyneveink és a módosított családjogi törvény. (Magyar Nyelvőr, 1975)
Kazinczy Ferenc az utókor emlékezetében. 1–2. – A tizennegyedik aradi vértanú tábornok haditörvényszéki pere és kivégzése. (Hevesi Szemle, 1976)
Kazinczy Ferenc Szarvason, Tessediknél. (Békési Élet, 1976)
Kossuth Lajos a nép között. A népfölkelés toborzása 1848 őszén. – Görgey és Klapka 1891. évi levele Kazinczy Lajosról. (Borsodi Szemle, 1976)
Megjegyzések Madách Tragédiájának „helyreállított szövegű” kiadásához. – Mikes törökországi levelei és a mai helyesírásunk. (Magyar Nyelvőr, 1976)
Kazinczy Lajos honvéd tábornok aradvári fogsága, emlékirata és vértanúhalála. (Borsodi Szemle, 1977)
Kossuth levele Szemere Miklóshoz. (Magyar Nyelvőr, 1977)
Tévedések Széphalom körül. (Napjaink, 1978)
Két évszázad emlékei Kazinczy Ferenc egri dédunokájánál. (Hevesi Szemle, 1978)
A helyesírás és az anyanyelvi nevelés. (Magyartanítás, 1978)
A tizenötödik aradi vértanú. Kazinczy Lajos. Dokumentum-életrajz. (Bp., 1979)
Kazinczy Lajos származása és gyermekkora. (Hevesi Szemle, 1979)
Móricz Zsigmond, a debreceni csata és Görgey Artur. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1979)
Becske Bálint híres történelmi koholmánya: Kazinczy Lajos honvéd-tábornok élete. (Borsodi Szemle, 1979)
Hogy is írta Arany János? Szövegeltérések a Toldi régi és újabb kiadásaiban s a kritikai kiadások helyesírási problémái. (Magyar Nyelvőr, 1980)
1849 első hónapjai. Szabadságharcunk Heves megyei és alföldi eseményei a debreceni trónfosztásig. – A debreceni trónfosztástól a cári beavatkozásig. (Hevesi Szemle, 1980)
Magyar hadnyelvtan a szabadságharc előtt. (Honvédségi Szemle, 1981)
Kazinczy Lajos zsibói fegyverletétele, 1849-ben. (Korunk, 1982)
Arany János nyelvművészetének tanulmányozása a Toldi-szótár segítségével. (Néprajz és Nyelvtudomány, 1983 és külön: Nyelvészeti dolgozatok. 209. Szeged, 1983)
Szaporodnak az irodalmi szövegtévesztések. Arany Toldija az új tankönyvben. (Magyar Nyelv, 1984)
Milyen lesz Arany János Toldijának szótára? (Magyartanítás, 1984)
Mekkora a magyar nyelv szókincse és egyéni szókészlete? (Köznevelés, 1985. 15.)
Toldi-szótár. Arany János Toldijának szókészlete. Monográfia és részben kand. értek. is. (Bp., 1986)
Arany János Toldijának szótári feldolgozása és ennek tanulságai. Kand. értek. (Eger, 1986)
A Müncheni Kódex új szövegkiadásáról és ennek szótáráról. (Magyar Nyelvőr, 1987)
Kazinczy Ferenc leveleinek száma. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1989)
Arany János szavainak szótározása. (Magyar Nyelvőr, 1992)
Szövegromlások és helyesírási problémák Arany János Toldijának kritikai kiadásában. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1994)
Kossuth Lajos Csongrádon. (Honismeret, 1994)
Az akadémiai helyesírási szabályzatok kiadásai 1832-től máig. (Magyartanítás, 1994)
Petőfi utolsó napjai és halála. (Honismeret, 1995)
Arany János három Szondi-verse. (Magyartanítás, 1995)
Egy nagy magyar pedagógus: Karacs Teréz. Kismonográfia. (Miskolc, 1996)
Karacs Teréz a szülői házban. (Honismeret, 1996)
Helyesírás szavunk eredetéről. (Édes Anyanyelvünk, 1996. 4.)
Tömörség és változatosság a százötven éves Toldiban. (Magyartanítás, 1997)
A szovjet megszállás első két hete Szarvason. (Honismeret, 1997)
Az ly betűt tartalmazó szavak eddigi és új rendszerezése. (Magyar Nyelvőr, 1998)
1848 költői előhangja: a Toldi. (Honismeret, 1998)
Görgey Artur és a világosi fegyverletétel. (Honismeret, 1999)
Gróf Buttler János „különös házassága”. (Magyar Szemle, 1999)
Mikszáth Kálmán Különös házasság c. regényének forrásai és a történelmi valóság. (Széphalom [folyóirat], 1999)
Kölcsey Himnuszának feléje szaváról. (Magyar Nyelv, 1999)
Határozószóink szótári világa. (Magyar Nyelv, 2000)
Kik a „kárhozottak” a Nemzeti Dalban? (Magyartanítás, 2001)
Adatok a Petőfi szókincséről. (Édes Anyanyelvünk, 2001. 1.)
Hogyan írjuk le a Fidesz teljes nevét? (Édes Anyanyelvünk, 2001. 2.)
A magyar nyelv leggyakoribb szavai. (Magyartanítás, 2002)
Négy nyelvhelyességi babona ellenpéldái Arany Toldijában. (Magyar Nyelv, 2003)
Az egy szó és családja helyesírásának története. – Különleges – régies – igealakok Arany János Toldijában. (Magyartanítás, 2003)
Arany János Toldijának személyessége. (Széphalom [folyóirat], 2003)
Változatosság, jóhangzás Arany János szavaiban, mondataiban. (Confessio, 2004)
Arany János az ly-hangról és betűről. (Magyar Nyelv, 2004)
 

fontosabb írásai napilapokban: Az írógépek és a helyes kiejtés. (Magyar Nemzet, 1965. okt. 31.)
A vonyarci kastély sorsa. (Magyar Nemzet, 1965. dec. 19.)
Bérczy Károly és Madách Imre. (Magyar Nemzet, 1966. febr. 4.)
Arany János nyelvművészete. (Békés megyei Népújság, 1967. márc. 5.)
„Édes néném, mi jó a földön járni!” Mikes Kelemen „egri” leveleskönyvének kettős évfordulójára. (Népújság, Eger, 1967. okt. 8.)
Arany János híradása Kovács Mihály egri festőművészről. (Népújság, Eger, 1969. aug. 15.)
Egy Arany-vers margójára. (Magyar Hírlap, 1970. jún. 18.)
Mikes Kelemenre emlékezve. (Magyar Hírlap, 1970. aug. 6.)
Kazinczy Lajos, a tizennegyedik aradi vértanú. (Népújság, Eger, 1970. okt. 24.)
Pázmány, „a magyar próza atyja”. (Magyar Hírlap, 1970. okt. 29.)
Egy irodalmi barátság: Madách Imre és Bérczy Károly. (Népújság, Eger, 1971. márc. 7.)
Hogyan írjuk Lövei Klára nevét? (Magyar Hírlap, 1971. jún. 17.)
A százhúsz éves Családi Kör néhány szaváról. (Magyar Hírlap, 1971. aug. 26.)
Emlékezés az első magyar felsőbb leányiskolára. (Magyar Hírlap, 1971. szept. 8.)
„Mint ha pásztortűz ég őszi éjszakákon…” Százhuszonöt éve született Arany János Toldija. (Népújság, Eger, 1971. okt. 29.)
Karacs Teréz. (Népújság, Eger, 1972. okt. 7.)
Hogyan dolgozott Arany János? (Népújság, Eger, 1972. okt. 22.)
Arany János szövegjavításai a Családi körben. (Somogyi Néplap, 1972. okt. 29.)
Petőfi dajkájának dala. (Magyar Nemzet, 1973. ápr. 13.)
Kölcsey Himnuszának nyelvi „rejtélyei”. (Somogyi Néplap, 1973. nov. 25.)
Szójátékok Arany szerkesztői üzeneteiben. (Magyar Hírlap, 1974. febr. 2.)
1849. okt. 25. Kazinczy Lajos. (Magyar Nemzet, 1974. okt. 25.)
Mikes Kelemen és „édes nénje”. (Népújság, Eger, 1974. okt. 25.)
Kazinczy Ferenc 2387 napi fogsága. (Népújság, Eger, 1974. dec. 15.)
Jókai Kossuth toborzóútján. (Népújság, Eger, 1975. febr. 16.)
A tizennegyedik. Az elfelejtett Kazinczy Lajos. (Népszabadság, 1975. okt. 5.)
Kazinczy Lajos honvéd tábornokról és Széphalmon eltűnt emlékiratáról. (Észak-Magyarország, 1975. okt. 5.)
Benyovszky Móric és Benyovszky István. (Népújság, 1976. jan. 10.)
Sajátos szavak Arany Toldijában. (Magyar Nemzet, 1978. jan. 8.)
Pontatlanságok Széphalom körül. (Népszabadság, 1978. júl. 9.)
Arany János népi és nemzeti nyelvének egy sajátosságáról. (Magyar Nemzet, 1980. aug. 17.)
Egy különleges finn szótárról. A finn nyelv gyakorisági szótára. (Magyar Nemzet, 1985. dec. 30.)
140 éve írta Arany János a Toldit. Tudósítás a Toldi-szótárról. (Magyar Nemzet, 1986. márc. 18.)

írásai Veres Pálnéról: „…lelke a haza leányainak öröksége.” V. P. (Pest megyei Hírlap, 1965. dec. 11.)
V. P., a magyar nőnevelés úttörője. (Népújság, Eger, 1965. dec. 12.)
Százötven éve született V. P. (Nógrád, 1965. dec. 12.)
V. P. (Népművelés, 1966. 4.)
„Egy nemesen dobogó szív.” V. P. (Nógrád, 1966. aug. 9.)
Az első magyar asszony, akinek szobrot állítottak. (Szabad Föld, 1970. szept. 6.)
V. P.-ra emlékezve. (Pedagógusok Lapja, 1970. 17.)
A magyar nőnevelés úttörője. (Magyar Nemzet, 1970. szept. 27.). 

Irodalom

Irod.: Büky László: P. E.: Toldi-szótár. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1987)
Bozsik Gabriella: P. E. (Magyartanítás, 2004)
Fehér József: Az álmodó. P. E. emlékezetére. (Széphalom [folyóirat], 2004)
Zimányi Árpád: P. E. (Magyar Nyelvőr, 2004)
V. Raisz Róza: P. E. (Édes Anyanyelvünk, 2004. 4.).