Kevesen tudják, hogy Pálóczi Horváth Ádám a 18. század vége, 19. század eleje népszerű írója, költője, az egyik legsokoldalúbb magyar tudós, igazi polihisztor volt. Irodalmi munkássága mellett matematikához, csillagászathoz, földméréshez is értett, néprajzi, földrajzi és történeti kutatásokkal is foglalkozott, s az egyik első magyar népdalgyűjtőként is tevékenykedett. Első irodalmi sikerét a Hunniással (1787), az egyik első magyar történetieposz-kísérlettel vívta ki. Az eposz Vergilius Aeneis című művének mintájára, Hunyadi János hadi sikereit kívánta megénekelni. Pálóczi Horváth Ádám, a sokoldalú tudós, csillagok búvára, Füred térképének első készítője, „a fontolva haladó“ ortológus nyelvész, Kazinczy Ferenc jóbarátja, később engesztelhetetlen ellensége lett. Még barátságuk kezdetén, verses levelet írt költőtársához, amelyben Füredet az alábbi szavakkal próbálta vonzóbbá tenni:

„Előtte tengert termesztett, háta megett hegyeket,

mellyek fákkal kiesítik, s szőlőkkel a bérczeket.“ (Hol-mi, II., 1789)

Vélhetően még kevesebben tudják, hogy Pálóczi Horváth Ádám 1783 és 1797 között, első felesége, Oroszy Julianna birtokai révén, (Balaton)Füreden élt és tevékenykedett. A 18. század vége, 19. század eleje népszerű írója, költője, az egyik legsokoldalúbb magyar tudós, igazi polihisztor, Füred térképének első készítője, első irodalmi sikerei után több röpiratot jegyzett a magyar nyelv védelmében (Egy rövid tudósító levél, 1790), valamint a nők egyenjogúsítása érdekében (A magyar asszonyok prókátora, 1790). Nevéhez fűződik továbbá az első magyar lélektani mű kiadása (Psychologia, 1790), valamint népszerű verses oktató könyvecskét is írt a csillagászatról (Legrövidebb nyári éjtszaka, 1791). A legenda szerint, a háromszor nősült poéta első felesége, Oroszy Julianna, egy ízben félt átkelni Füredről a viharos Balatonon, hogy a szántódi „vendégseregletre“ eljusson. A fiatalasszony megijedt a haragvó Balatontól, amelyet a költő férj, még szerelmük kezdetén, hitveséhez címzett verses levélben, az alábbi szavakkal próbált leírni:

„Habjai országunk kisded tengerének

A partokon olyan rémülést szerzének.“ (Hol-mi, III., 1790)

Valószínűleg igen kevesen tudják, hogy Pálóczi Horváth Ádám, az 1783 és 1797 között Füreden élt és tevékenykedett író, költő, nyelvész, csillagok búvára, sokoldalú tudós, fenti két versében nevezte el a Balatont magyar tengernek, elsőként „kisded tengernek“. Legalábbis az irodalomtörténészek sokáig így tudták. De tényleg Pálóczi Horváth Ádám volt a névadó?

Kevesen tudják, hogy Kazinczy Ferenc, a magyar irodalom első szervezője, az 1786 és 1790 között Kassán, ún. inspektorként tevékenykedő író, költő, nyelvész; térképész és geográfus is volt. Kazinczy Ferenc, a sokoldalú tudós, lelkes neológus nyelvújító, Pálóczi Horváth Ádám jóbarátja, később engesztelhetetlen ellensége Magyar ország geographica, az az földi állapotjának lerajzolása (1775) címmel adta ki első, nyomtatásban megjelent művét. Az egynémely „fő geographusok“ latin nyelvű munkájából „ki- és öszveszedegetett“ dolgozatban szerepelt először a Balaton mint „magyar tenger“ (mare hungaricum). A frazeológia végső forrása Michael Bonbardus Topographia magna Regni Hungariae (1718) című közel kétszáz éves műve.

Pálóczi Horváth Ádám, a sokoldalú tudós, geográfus, térképész és „csillagbúvár“ egészen bizonyosan ismerte Kazinczy Ferenc – mindössze tizenhat éves korában írt! – első művét. Fent idézett verses leveleiben – amelyek közül az elsőt, nyilván nem véletlenül Kazinczy Ferenchez írta – a költőtárs első, geográfiai művéből vehette át a magyar tenger kifejezést. A 18. század vége, 19. század eleje népszerű írója, költője, az egyik legsokoldalúbb magyar tudós, igazi polihisztor, Füred térképének első készítője, a Balaton első poétája volt. Jóllehet Kazinczy Ferenc földrajzkönyvében – latin nyelvű előzmények után – elsőként nevezte el a Balatont „magyar tengernek“, a névadó mégis csak Pálóczi Horváth Ádám lehetett. Az akkor Füreden élt és tevékenykedett költő már nem földrajzi kompilációban, hanem költeményekben írt a „magyar tengerről“, s a kifejezés elsősorban Pálóczi Horváth Ádám munkássága nyomán terjedt el a magyar szépirodalomban.

A Névpont – www.nevpont.hu – legújabb írásával az 1760. május 11-én született Pálóczi Horváth Ádámra, „a magyar tenger“ névadójára, Füred első térképészére, csillagok búvárára emlékezett. Kék virág Pálóczi Horváth Ádám és Kazinczy Ferenc emlékének.

Pálóczi Horváth Ádámról és Kazinczy Ferencről az alábbi linkeken olvashatnak:

http://www.nevpont.hu/view/6683

http://www.nevpont.hu/view/11606

http://www.nevpont.hu/view/11607

A kép forrása:

http://www.artmagazin.hu/content/_common/images/2005_3_4/paloczi_horvath_adam.jpg vagy

http://ffk.balatonfuredma.hu/ff/hirek/2287/mga_kep_0_13192123418336.jpg