Radnóti Miklós
költő, író, műfordító
1934-ig Glatter Miklós; Radnóczi Miklós
Született: 1909. május 5. Budapest
Meghalt: 1944. november 9. Abda, Győr-Moson-Sopron vármegye
Temetés: 1946. augusztus 16. Budapest
Temetési hely: Kerepesi út
Család
Apai és anyai ágon is a galíciai zsidóüldözések elől menekült családból származott. Dédszülei: Grosz Izrael, Weisz Léni; Weisz Jákob (1824–1869), Reif Cecília (1831–1873). Nagyszülei: Glatter Jónás (1822–1886) kocsmáros Nemesradnóton (Kisküküllő vármegye), Groszman Katalin (1846–1899); Grosz Móric (1848–), Weisz Matild (1853–). Glatter Jónás első felesége: Preszler Eszter (1833–1861), fia: Glatter Herman (1858–1880). Második feleségétől, Groszman Katalintól született gyermekei: Glatter Izsák (1864–), Glatter Jakab, Glatter Herman (1874–) kereskedő, Glatter Vilmos (1880–1940) állatorvos, ill. Meister Istvánné Glatter Klára. Weisz Matild testvére: Weisz Ernesztin és Weisz Ilka. Radnóti szülei: Glatter Jakab (1872. márc. 1. Radnót–1921. júl. 21. Bp.) kereskedelmi utazó, ügynök, Grosz Ilona (1881. Vác–1909. máj. 5.). Anyja halála után, apja 1911-ben újra megnősült. Nevelőanyja: Molnár Ilona (1885–1944). Molnár Ilona testvérei: Molnár Ede, Boda Gyuláné Molnár Ágnes és Molnár Miklós. Radnóti féltestvére, Molnár Ilona leánya: Erdélyi (Glatter) Ágnes (1914. máj. 23.–1944) költő. Anyját és ikertestvérét születésekor vesztette el, apja halála után anyai nagybátyja, Grosz (Szász) Dezső textilkereskedő lett a gyámja, ő taníttatta. Nevelőanyja és féltestvére is Auschwitzban halt meg. F: 1935–1944: Gyarmati Fanni (1912. szept. 8.–2014. febr. 15.), Gyarmati Dezső, az országgyűlési gyorsíróiroda, majd az első gyors- és gépíróiskola vezetője és Weisz Aranka leánya.
Iskola
A budapesti lipótvárosi (V. kerület) Szemere utcai elemi iskolában (1915–1919), a budapesti lipótvárosi (V. kerület) Markó utcai magyar kir. Bolyai Reáliskolában (1919–1923), a budapesti erzsébetvárosi (VII. kerület) Izabella utcai kereskedelmi középiskolában tanult (1923–1927). Kereskedelmi iskolai érettségi vizsgát tett (1927), a csehországi reichenbergi textilipari szakiskolában tanult tovább (1927–1928), nagybátyja textilvállalatának alkalmazottja (Brück és Grosz-cég, 1928–1930); közben Budapesten reálgimnáziumi különbözeti érettség vizsgát is tett (a Werbőczy István Gimnáziumban, 1929). A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1934) és magyar–francia szakos középiskolai tanári okl. szerzett (mindkettőt Radnóczi Miklós néven, 1935). Tanulmányai befejezése után tanári állást nem kapott, magánórákból, alkalmi munkákból és fordításból tartotta fenn magát (1935-től).
Életút
Részt vett a Kortárs c. folyóirat szerkesztésében (1928), majd első írásait a Jóság c. antológia közölte (1929). Első önálló verskötete Pogány köszöntő címmel jelent meg (1930), következő kötetét (Újmódi pásztorok éneke, 1931) „vallásgyalázás és a szemérem elleni vétség“ vádjával az ügyészség elkoboztatta, a bíróság nyolcnapi fogházbüntetésre ítélte, amelyet Sik Sándor közbenjárására felfüggesztésre módosítottak. Egyetemistaként a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának egyik megalapítója, falukutató útjaikon ismerte meg a parasztság tényleges életkörülményeit, s részt vett a munkásotthon kulturális életében. 1932 nyarán Párizsban tartózkodott, ahol kapcsolatba került az illegális Francia Kommunista Párttal, de a párt tagja nem lett. 1935 aug.-ában feleségül vette Gyarmati Fannit, aki szerelmi lírájának már kora ifjúságától kezdve ihletője volt. Szerkesztésében jelent meg a tizenkét fiatal költő műveit tartalmazó Korunk c. antológia (1935), majd évente adta ki újabb köteteit, amelyek közül a Járkálj csak, halálraítélt! fordulatot jelentett pályafutásában (1936). Kortársairól, Babits Mihály, Füst Milán, Szabó Lőrinc lírájáról szóló tanulmányai mellett megírta az Ikrek hava (1940) c. önéletrajzi kötetét, s szintén 1940-ben jelent meg Válogatott versek c. kötete. Szamosveresmarton (1940. szept. 5.–1940. dec. 18.), majd Margitán, Királyhágon, ill. Élesden munkaszolgálatos (1942. júl. 1.–1943 tavasz), amely alól barátai közbenjárására felmentést kapott. Verseit ekkor már nem közölték, csak műfordításai jelenhettek meg (Orpheus nyomában, 1943). Ismét munkaszolgálatra hívták be (Vácra, 1944. máj. 20.), a szerbiai Borba hurcolták (1944. máj. vége). A szovjet csapatok előretörése miatt a bori munkatábort kiürítették, és a foglyokat 1944. szept. 17-től Németország felé hurcolták. Utolsó versét (Razglednica 4.) az „erőltetett menetben”, Szentkirályszabadján írta (1944. okt. 31.). A teljesen kimerült, járni is alig képes költőt, húsz társával együtt Győr határában betegszállító fogaton vitték tovább a győri kórházba. Utolsó tizenkét napjának eseményei máig vitatottak. Valószínűleg a huszonegy munkaszolgálatost Abda határában agyonlőtték. Holttestének exhumálásakor a verseit tartalmazó noteszát (bori notesz) kabátja zsebében találták meg. A Tajtékos ég c. kötetének anyagát még ő állította össze, ami utolsó verseivel kibővítve jelent meg (1946).
Első verseiben a fiatal lázadó expresszionista hangon szólalt meg, majd lírájában az avantgárd érzésvilágát a társadalmi elnyomás elleni tiltakozás, a szabad versformákat a görög–római költészet versformái váltották fel. Egyetemi évei alatt találkozott Sik Sándorral, akinek hatása igen erős volt Radnótira: tőle kapta korai költő korszakának expresszionista ízeit, csapongó szabadvers-formáit, életútjának olykor fellángoló katolikus hangulatait (amely később a katolizálásig is elvezetett). Születésének tragikus körülményeitől egész életében nem tudott elszakadni, egyre erősödő mértékben jelentek meg verseiben a bűntudatnak, a szenvedés jogosságának motívumai, származása pedig későbbi sorsának történelmi tragikumát adja. Az 1930-as évek legismertebb versei (Mint a bika, 1933; Járkálj csak, halálraítélt!, 1936) nem elsősorban poétikai, inkább etikai jellegű önvallomások. A múlt, a fiatalság jellemzője az önfeledt élet, amely figyelmen kívül hagyja a veszélyeket. A jelen magatartásformája tudomásul veszi a veszélyt, s a „nem-menekülés” helytállását hirdeti. Megjelenik jellegzetes költői megoldása, a kolofont idéző zárlat, amely szentenciózusan foglalja össze a vers üzenetét. A tisztaság és a helytállás keménysége nem egymást kizáró, hanem feltételező erkölcsi magatartásformák. A halálraítéltség pontosan még nem körvonalazott fogalom, egyszerre érvényesül benne az emberi halandóság egzisztencialista felfogása és a történelmi fenyegetettsége megsejtése. Radnóti költészetének kiteljesedése akkor következett be, amikor a szorongás, félelem már nem érzet, hanem jogosan megjelenő tény. Késői verseiben a forma fegyelme esztétikai és művészi válasz egy kaotikus világra, amelyből hiányzik az emberség. Ennek külsődleges formai jegyei a hagyományos, kipróbált műfajok (episztola, himnusz, óda, ekloga stb.) felelevenítése. A bori noteszban talált versei a pusztulás képei mellett az otthon harmóniájáról, felesége iránti hűségéről szóló művek, a magyar költészet megrendítően szép alkotásai (Hetedik ecloga; A la recherche…; Sem emlék, sem varázslat; Töredék; Nem tudhatom; Levél a hitveshez). – Kiváló műfordító volt, klasszikus francia, német és angol irodalmat tolmácsolt. Apollinaire- és La Fontaine-tolmácsolásai a magyar műfordítás klasszikus alkotásai, valamint lefordította Shakespeare vígjátékát (Rónay Györggyel, Vízkereszt vagy amit akartok). Nevéhez fűződik Cervantes Don Quijotéjának modern átdolgozása is. Egyes műfordításait a nevéből kitalált Eaton Darr angol költő néven tette közzé. Irodalmi igénnyel megírt Naplója (1937–1943) fontos kordokumentum.
Emlékezet
Budapesten született, születésekor szülei az Újlipótvárosban (ma: XIII. kerület), a Kádár utcában laktak. A tragédia a Bakáts téri Kórházban történt, Miklós az elsőként világra jött gyermek volt, a néhány perccel később megszülető, néhány percet élő második fiú, nevet sem kapott. Csak apja halála után ismerte meg a világrajöttét kísérő kettős tragédiát, ami egész további életét elkísérte. Minden születésnapja édesanyja és testvére elvesztésére is emlékeztette; születése körülményeiről Ikrek hava. Napló a gyermekkorról (1940) c. prózai művében számolt be részletesen. Édesapja halálát első versében, Apámhoz az égbe (1925) és Halál (1928) c. elbeszélésében is megörökítette. Nevelőanyját, Molnár Ilonát is nagyon megszerette, „élő anyjának“ nevezte, hozzáírta Sirálysikoly (1928) c. megrendítően szép költeményét. Hétéves koráig lakott a Kádár utcában (1909–1916), további budapesti lakóhelyei: V. kerület, Falk Miksa utca 7. (1916–1919); VIII. kerület, Diószeghy Sámuel utca 1. (1919–1922); V. kerület, Lipót körút (ma: Szent István körút, 1923–1930); XII. kerület, Diana utca 15/b (1935–1941) és XIII. kerület Pozsonyi út 1. (1935–1944). Apja halála után anyai nagybátyja, Grosz Dezső lett a gyámja, aki vagyonos ember volt, textilgyárosként egy budapesti bérház tulajdonával is rendelkezett. Radnótit tartásdíj fejében, két nagynénjénél, Weisz Ilkánál és Weisz Ernesztinnél helyezte el: rokonainál, egy cselédszobában élt a Lipót körúton, egészen házasságáig. Radnóti Miklós tizenhétévesen, 1926 őszén ismerte meg, az akkor mindössze tizennégyéves Gyarmati Fannit, aki kezdetben csak a barátja, évek múlva azonban élete társa lett. Fanni szülei – miképpen Grosz Dezső is – ellenezték a fiatalok házasságát. Ők azonban kitartottak egymás mellett, s Radnóti egyetemi tanulmányainak befejezése után (bölcsészdoktori értekezését Kaffka Margitról írta!) összeházasodtak (1935. aug. 11-én). A fiatal pár a Pozsonyi úton lakott (Gyarmati Fanni élete végéig, 102 éves koráig [!] ott élt), a nyarakat azonban az Istenhegyen, az apósa által bérelt Diana utcai villában töltötték. E hely Radnóti számára a béke szigete, igazi Tündérlak volt, a költő több versében is megemlékezett a ház és a kert különös szépségéről (az Alkonyat, a Hajnaltól éjfélig, a Hajnali kert és a Zápor után c. költeményeiben).
Egyetemi tanulmányait Szegeden végezte, itt sorsfordító hatással volt a fiatalemberre Sik Sándor. Sik Sándor – a szintén asszimilálódott zsidó családból származott katolikus költő – biztatására Radnóti Miklós és felesége, Gyarmati Fanni, hosszas lelki felkészülés után határozták el kikeresztelkedésüket, mert már régóta hívő katolikusnak érezték magukat. A házaspárt Sik Sándor, 1943. máj. 2-án, a budapesti Szent István-bazilikában keresztelte meg. Radnóti azonban sohasem tagadta meg zsidó gyökereit, ám meggyőződéssel vallotta, hogy a katolius kereszténység a zsió vallás folytatása, annak szerves része, csak „korszerűbb“ változatban. Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni szülei azonban élesen ellenezték gyermekeik kitérését: mindkét család élénk hitközségi életet élt, Grosz Dezső nagyobb adományokkal is támogatta a zsidó szervezeteket. Származása miatt nem tudott elhelyezkedni, apósa gyors- és gépíró iskolájában tanított magyar nyelvet és irodalmat, ill. alkalmi szellemi (szerkesztői) munkákból és műfordításokból élt. A Pozsonyi úti lakásukból vonult munkaszolgálatra, s amíg tehette, mindig ide tért vissza. A zsidótörvények meghozatala után nem volt hajlandó felvenni a sárga csillagot, ezért az utcára sem léphetett. Tisztázatlanak a megmentésével kapcsolatos történetek, valószínűleg tényleges kísérlet erre nem történt (kétségtelen, hogy maga Radnóti is minden, erre irányuló próbálkozást visszautasított: feleségét később Sik Sándor segítségével Slachta Margit rejtegette).
Az utolsó behívó parancsot 1944. máj. 18-án kapta meg, máj. 20-án érkezett meg Vácra, ahonnan marhavagonokban a jugoszláviai Borba szállították. Miután közeledett a szovjet hadsereg és a jugoszláv partizánok, a támadások elől az embereket erőltetett menetben, két csoportban Magyarországra, majd tovább Németországba vezényelték. Radnótit emberségből a korábban indulókhoz sorolták. A második, a később indult csoportot néhány nap múlva a partizánok felszabadították… Radnóti utolsó versét Szentkirályszabadján írta (1944. okt. 31.), Hegyeshalomhoz (1944. nov. 11.) már nem érhetett el. Utolsó napjainak eseményei ellentmondásosak. legvalószínűbb, hogy 1944. nov. 9-én huszonegy társával együtt, Abda közelében agyonlőtték (halálának körülményei a nemrég, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára [ÁBTL] archívumából, Abdai gyilkosok feliratú dossziéja előkerülésével megkérdőjeleződtek). Az abdai tömegsírt 1946. jún. 23-án exhumálták, Radnótit az előkerült személyi iratai, dokumentumai, fényképei és bori notesze alapján azonosították. A jegyzőkönyvek alapján fejtető irányú koponyalövés végzett vele. Először a győri izraelita temetőben hantolták el ideiglenesen (1946. jún. 25-én), végső nyugvóhelyére, a Kerepesi úti Temetőbe 1946. aug. 16-án került. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben).
Elismerés
Baumgarten-jutalom (1937), Magyar Örökség Díj (2001).
Főbb művei
F. m.: gyűjteményes kiadványok: R. M. versei. Sajtó alá rend. Trencsényi-Waldapfel Imre. (Gyoma, 1948)
R. M. válogatott versei. Vál., a bevezető tanulmányt írta Somlyó György. (Szépirodalmi Kiskönyvtár. Bp., 1952)
R. M. versei és műfordításai. Sajtó alá rend. Koczkás Sándor. (Bp.–Bukarest, 1954)
Tanulmányok, cikkek. Sajtó alá rend. Réz Pál. (Magyar Könyvtár. Bp., 1956)
R. M. válogatott versei. Vál. Keszthelyi Zoltán. (A magyar költészet gyöngyszemei. Bp., 1956; 2. bőv. kiad. 1962)
Poesie scelte. Válogatott versek. Olasz nyelven. Vál., szerk. és ford. Pálinkás László. (Firenze, 1958)
R. M. összes versei és műfordításai. Sajtó alá rendezte és kísérő tanulmányt írta Koczkás Sándor. (Magyar Parnasszus. Bp., 1959)
Válogatott versek. Összeáll. Izsák József, az előszót írta Méhes György. (Tanulók Könyvtára. 7. Bukarest, 1960)
Se emlék, sem varázslat. R. M. összes versei. Szerk., az utószót írta Koczkás Sándor. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1961)
Versek. A bevezető tanulmányt írta Méliusz József. (Bukarest, 1961)
R. M. válogatott művei. Vál., szerk., sajtó alá rend. Tolnai Gábor. (Magyar klasszikusok. Bp., 1962)
R. M. összes versei és műfordításai. Szerk. Réz Pál. (Bp., 1963)
R. M. összes versei és műfordításai. A szöveget gondozta Koczkás Sándor. (Bp., 1965; 2. kiad. 1966; 3. kiad. 1969; 4. kiad. 1970; 5. kiad. 1972; 6. kiad. 1974)
Ansichtskarten. Ausgewählte Gedichte. Válogatott versek. Német nyelven. (Berlin, 1967)
Válogatott versek. Orosz nyelven. Ford. Kun Ágnes. (Moszkva, 1968)
Válogatott versek. Héber nyelven. Ford. Jáoz-Keszt, Itámár. (Tel-Aviv, 1971)
Próza. Novellák és tanulmányok. Sajtó alá rend. Réz Pál. (Bp., 1971)
R. M. legszebb versei. Vál., szerk., a bevezetést írta Szemlér Ferenc. (Bukarest, 1972)
Válogatott versek. Litván nyelven. (Vilnius, 1972)
Válogatott versek és műfordítások. Vál., szerk., a bevezetést írta Seres Zsófia. (Tanulók Könyvtára. 123. Kolozsvár, 1973)
Válogatott versek. Román nyelven. Ford.: Porumbacu, Veronica és Tótfalusi Anna. (Bucuresti, 1974)
Marches forcée. Poèmes. R. M. versei francia nyelven. (Paris, 1975)
Válogatott versek és műfordítások. Vál., szerk., az utószót írta Szilágyi Domokos. (Bukarest, 1976)
Válogatott versek. Lett nyelven. (Riga, 1976)
R. M. művei. Versek, műfordítások, prózai művek. A szöveget gondozta Réz Pál. (Magyar remekírók. Bp., 1976; 2. kiad. 1978; Nagy klasszikusok. 3. kiad. 1982; 4. kiad. 1984; 5. kiad. 1987; 6. kiad. 1993 és 1994)
Subway Stops. Selected Poems. Vál., szerk., ford. George, Emery. (Ann Arbor, 1977)
The Witness. Selected Poems. Vál., szerk., ford. Ország-Land, Thomas. Ill. Parry, Nicholas. (Market Drayton, 1977)
R. M. válogatott versei. Vál., szerk. Pintér Lajos. (Kozmosz Könyvek. A magyar irodalom gyöngyszemei. Bp., 1979)
Gewaltmarsch. Ausgewählte Gedichte. Vál., szerk., ford. Bieler, Markus. (Bp., 1979; 2. kiad. 1984)
Forced March. Selected Poems. Vál., szerk., ford. Gömöri György és Wilmer, Clive. (Manchester, 1979; új kiad. 2003)
The Complete Poetry. Szerk., ford. George, Emery. (1–3. kiad. Ann Arbor, 1980)
R. M. költeményei. A szöveget gondozta Réz Pál. (Bp., 1982)
R. M. versei. Portugál nyelven. Ford. Balté, Teresa és Rózsa Zoltán. (Porot, 1982)
Under Gemini. A Prose Memoir and Selected Poetry. Vál., szerk. Birnbaum, D. Marianna. Ford. McRobbie, Kenneth, McRobbie Zita és Kessler, Jascha. (Bp.–Athens, 1985)
Válogatott versek. Orosz nyelven. (Bp., 1985)
Foamy Sky. The Major Poems of Miklós Radnóti. Vál., szerk. és ford. Ozsváth Zsuzsanna és Turner, Frederick. (Princeton, 1992; 2. kiad. Bp., 2000, 2002, 2014)
Monat der Zwillige. Prosa, Gedichte, Fotos, Dokumente. Vál., szerk., ford. Fühmann Franz, Kolbe Uwe és Skirecki Hans. (Berlin, 1993)
Offenen Haars fliegt der Frühling. Tagebücher, Gedichte, Fotos, Dokumente. Vál., szerk., ford. Fühmann Franz, Heinrichs Siegfried és Skirecki Hans. (Berlin, 1993)
Válogatott versek. – Ikrek hava. Vál., szerk. Ferencz Győző. (Európa diákkönyvtár. Bp., 1994; 2. kiad. 1996; 3. kiad. 2001; 4. kiad. 2005; 5. kiad. 2010)
ARJ. – Ady–Radnóti–József Attila. Válogatás Ady Endre, József Attila és R. M. verseiből. Pedagógiai segédanyag. Vál., szerk. Dus János. (Bp., 1995)
Erőltetett menet. Válogatott versek. (Populart füzetek. Szentendre, 1995)
R. M. versei és versfordításai. – Ikrek hava. Szerk., az utószót írta Réz Pál. (A magyar költészet kincsestára. Bp., 1996)
R. M. válogatott versei. Vál., szerk., az előszót írta Komárik Anna. (Bp., 1998; 2. kiad. 2009)
Poesie. Versek. Olasz nyelven. Vál., szerk. Melczer Tibor. Ford. Dell’Agnese, Bruna és Weisz Radó Anna. (Roma, 1999)
R. M. összegyűjtött versei és versfordításai. Vál., szerk., az előszót írta Ferencz Győző. (Osiris klasszikusok. Bp., 1999; 2. jav. kiad. 2002; 3. jav. és bőv. kiad. 2006)
Marche forcée. Oeuvres. 1930–1944. Ford. Moreau, Jean-Luc. (Paris, 2000)
Válogatott versek. Finn nyelven. Vál., ford. Launonen, Hannu. (Helsinki, 2003)
Ikrek hava. – Napló. A szöveget gondozta Ferencz Győző. (Osiris klasszikusok. Radnóti Miklós prózai művei. Bp., 2003)
R. M. összegyűjtött prózai írásai. Szerk. Ferencz Győző. (Osiris klasszikusok. Radnóti Miklós prózai művei. Bp., 2007)
Válogatott versek. – Ikrek hava. Vál., szerk. Ferencz Győző. (Osiris diákkönyvtár. Bp., 2008)
R. M. versei. Vál., szerk. Réz Pál. (Sziget verseskönyvek. Bp., 2009)
Miklós Radnóti. The Complete Poetry in Hungarian and English. Szerk., az előszót írta Ferencz Győző. Ford. Barabás Gábor. (Jefferson [N. C.], 2014)
All That Still Matters At All. Selected Poems of Miklós Radnóti. Vál., ford. Czipott Péter és Ridland, John. (Milwaukee, 2014)
Válogatott versek. Vál., szerk. H. Benczúr Margit. (Talentum diákkönyvtár. Bp., 2015)
Összegyűjtött versek. Szerk. Reményi József Tamás. (Arany klasszikusok. Bp., 2015).
F. m.: Pogány köszöntő. Versek. (Bp., 1930)
Újmódi pásztorok éneke. R. M. versei. (Bp., 1931)
Lábadozó szél. R. M. új versei. (Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma. 6. Szeged, 1933)
Kaffka Margit művészi fejlődése. Egy. doktori értek. (Értekezések a m. kir. Ferenc József Tudományegyetem Magyar Irodalomtörténeti Intézetéből. 14. 1–2. kiad. Szeged, 1934)
Ének a négerről, aki a városba ment. S. Szőnyi Lajos 20 linómetszetével. (Bp., 1934)
Újhold. Versek. Buday György fametszeteivel. (Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma. 16. Bp., 1935)
Korunk. Tizenkét fiatal költő. Összeáll. Dénes Bélával. A bevezető tanulmányt írta Fejtő Ferenc. (Bp., 1935)
Járkálj csak, halálraítélt! Versek. (Bp., 1936)
Meredek út. Versek. (Bp., 1938; szerb-horvát nyelven. Ford.: Kis, Danilo. Novi Sad, 1961 és hasonmás kiad. Szerk. Bányai János. Újvidék, 2009; oroszul: Moszkva, 1988)
Ikrek hava. Napló a gyerekkorról. – Válogatott versek. 1930–1940. Két kötet egy kötetben és külön-külön is. (Bp., 1940; lengyelül: Warszawa, 1974)
Galamb Ödön: Makói évek. Függelék: József Attila kiadatlan verse. R. M. jegyzetével. 2 táblával. (József Attila élete nyomában. 1. Bp., 1941)
Naptár. Versek. (Bp., 1942)
Tajtékos ég. Versek. (Bp., 1946; angolul: Clouded Sky. New York [etc.], 1972; 2. jav. angol kiad. Riverdale-on-Hudson, 2003; lengyelül: Ford. Nowak, Tadeusz és Sutarski Konrad. Kraków, 1980; törökül: Istanbul, 1997)
Kaffka Margit: Színek és évek. R. M. bevezetésével. A bevezető tanulmány R. M. doktori értekezésének részlete. (Újvidék, 1954)
Ikrek hava. Napló a gyerekkorról. Sajtó alá rend. az utószót írta. Tolnai Gábor. Bibliofil kiadásváltozatban is. (Kis magyar múzeum. 5. Bp., 1959; 2. kiad. 1960)
Eclogák. Bibliofil kiad. Az utószót írta Trencsényi-Waldapfel Imre. Ill. Szántó Piroska. (Bp., 1961)
Kaffka Margit összes versei. Sajtó alá rend. Kozocsa Sándor. A kísérő tanulmány R. M. doktori értekezésének részlete. (Kis magyar múzeum. 9. Bp., 1961)
Ikrek hava. Napló a gyerekkorról. Az előszót írta Tolnai Gábor. Ill. Kass János. 4 táblával. Bibliofil kiadásváltozatban is. (Bp., 1969; 2. kiad. 1973)
Bori notesz. R. M. utolsó versei. I–II. köt. Összeáll. Szántó Tibor. A bevezető tanulmányt írta Ortutay Gyula. Tokban. (Bp., 1970; 2. kiad. 1971; 3. kiad. 1974; 4. kiad. 1978; 5. felújított kiad. 1985; 6. kiad. 2006; szerb-horvát nyelven. Ford., az előszót írta Kis, Danilo. Bor, 1979; angolul: Camp Notebook. Szerk., a bevezetést írta Szirtes George. Ford. Jones, Francis R. Todmorden, 2000)
Erőltetett menet. Költemény. Bibliofil kiad. Ill. Kass János. 3x3 cm-es műanyag tokban. (Bp., 1971)
Esti mosolygás. Verses képeskönyv. Ill. Hincz György. (Bp., 1974; 2. kiad. 1978)
Naptár. Versek. Bibliofil kiadásváltozatban is. (Bp., 1975)
Eclogák. A kötetet gondozta Réz Pál. Bibliofil kiad. (Bp., 1979)
Naptár. Versek. Bibliofil kiad. (Gyoma, 1985)
Napló. Sajtó alá rend. Radnóti Miklósné. Az utószót írta, a szöveget gondozta Melczer Tibor és Székely Sz. Magdolna. (Bp., 1989)
Virágének. Versek. (A Széchenyi István Egyetem kiadványa. Győr, 1989)
Nem bírta hát… R. M. utolsó versei. Miklosovits László rajzaival. Bibliofil kiad. (Békéscsaba, 1989)
Meredek út. Versek. Hasonmás kiad. (Radnóti Miklós első kiadású kötetei. Bp., 1990)
33 Poems. – 33 vers. Kétnyelvű kiadvány, párhuzamos szöveggel. Ford. Ország-Land, Thomas. (Bp., 1992)
Naptár. Versek. Bibliofil kiad. (Bp., 1997)
Útravaló R. M. tollából. Versek. Vál., szerk. Bárdos József. (Nagykőrös, 1998)
Sem emlék, sem varázslat. Versek és krónika. – Kein Blick zurück, kein Zauber. Gedichte und Chronik. Szerk. Dalos György. Kétnyelvű kiadvány. (Köln, 1999)
Egy vers, egy rajz. R. M. versei, László Anna rajzai. Bibliofil kiad. Velúr kötésben. (Szeged, 1999)
Száll a tavasz. Versek. Vál. Kovács András Ferenc. (Kriterion kincses könyvtár. Bukarest, 2000)
Virágének. Versek. (Corvin klasszikusok. Déva, 2004)
Levél a hitveshez. Válogatott versek. (Költők a költőről. Bp., 2009)
100 vers, 100 kép. R. M. versei Tóth József fényképei. (Bp., 2009)
Naptár. Versek. Hasonmás kiad. (A Petőfi Irodalmi Múzeum kiadványa. Bp., 2009)
Esti mosolygás. Verses képeskönyv. Gábor Emese festményeivel. (Budakeszi, Táltoskönyvek, 2015).
F. m.: ford.: Apollinaire válogatott versei. Műfordítások. Ford. Vas Istvánnal. Cs. Szabó László tanulmányával. Ill. Pablo Picasso. (Flora mundi. 6. Bp., 1940)
La Fontaine: Válogatott mesék. – Fables choises. Műfordítások. A bevezető tanulmányt írta Sőtér Istvánnal. Ford. R. M. (Kétnyelvű remekművek. 3. Bp., 1942; 2. kiad. 1947; 3. kiad. 1953)
Meyer, Conrad Ferdinand: Válogatott versek. – Ausgewählte Gedichte. Ford. Többekkel. A bevezető tanulmányt írta Cs. Szabó László. (Kétnyelvű remekművek. 4. Bp., 1943)
Montherlant, Henri de: Lányok. I–IV. köt. Regény. Ford. R. M. (Bp., 1942; új kiad. 1973)
Cervantes: Don Quijote. Ford. és átd. R. M. Enyvvári Herbert rajzaival. (Bp., 1943)
Orpheus nyomában. Műfordítások kétezer év költőiből. A költők életrajzi adataival. Ford. R. M. A fametszeteket Kaza György és Társa Grafikai Intézete készítette. (Editio Pharos. 1. Bp., 1943; héber nyelven. Ford. Jáoz-Keszt, Itámár. Tel-Aviv, 1971)
Huizinga, Johan: Válogatott tanulmányok. Tudomány, irodalom, művészet. Ford. R. M. (Bp., 1943)
Karunga, a holtak ura. Néger mesegyűjtemény. Vál. Kende István. Ford. R. M. Az utószót írta Ortutay Gyula, ill. Csillag Vera. (Bp., 1944)
Cervantes: Don Quijote. Ifjúsági regény. Ford. és átd. R. M. A bevezető tanulmányt Kormos István írta. Ill. Kass János. (Bp., 1953; 2. kiad. 1955; 3. kiad. 1959; Az én könyvtáram. Az ifjúsági irdalom remekei. 4. kiad. 1962)
Karunga, a holtak ura. Néger legendák. Vál. Kende István. Ford. R. M. Az utószót írta Ortutay Gyula. A felvételeket Kárász Judit készítette. (Népek meséi. Bp., 1957; 2. jav. kiad. 1970)
Apollinaire, Guillaume: Válogatott versek. Szerk., az utószót írta Gera György. Ford. Rónay Györggyel, Somlyó Györggyel, Vas Istvánnal. Ill. Pablo Picasso. (Bp., 1958)
Guillaume Apollinaire válogatott versei. Ford. Vas Istvánnal. A bevezetést és az életrajzot írta Vas István. (A világirodalom gyöngyszemei. Bp., 1959)
Pierre de Ronsard válogatott versei. – Choix de poèmes. Vál., szerk. Rónay György. Ford. Illyés Gyulával és Kálnoky Lászlóval. (Janus Könyvek. Bp., 1959)
Shakespeare: Vízkereszt vagy amit akartok. Vígjáték 5 felvonásban. Ford Rónay Györggyel. Az utószót írta Kéry László. (Világirodalmi Kiskönyvtár. Bp., 1960; William Shakespeare drámái. BBC tévésorozat. 2. jav. kiad. 1980 és 1984)
Cervantes: Don Quijote. Ifjúsági regény. Ford. és átd. R. M. Ill. Surány Erzsébet. 8 táblával. (Bukarest, 1971)
Cervantes: Don Quijote. Ifjúsági regény. Ford. és átd. R. M. Kass János rajzaival. (Mókus Könyvek. Bp., 1977; 2. kiad. 1988)
Guillaume Apollinaire válogatott versei. Vál., szerk. Réz Pál. Ford. Többekkel. (Lyra mundi. Bp., 1980)
La Fontaine: Mesék és széphistóriák. A meséket Gyergyai Albert, a széphistóriákat Rónay György válogatta. Ford. Többekkel. (Bp., 1980)
Francis Jammes versei. Ford. Többekkel. (Lyra mundi. Bp., 1984)
Orpheus nyomában. Műfordítások kétezer év költőiből. A költők életrajzi adataival. Ford. R. M. Hasonmás kiad. (Radnóti Miklós első kiadású kötetei. Bp., 1989)
Cervantes: Don Quijote. Ford. és átd. R. M. Enyvvári Herbert rajzaival. Hasonmás kiad. (Bp., 1992)
Shakespeare: Vízkereszt vagy amit akartok. Vígjáték 5 felvonásban. Ford Rónay Györggyel. Az utószót írta Kéry László. (4. kiad. Gyöngyös, 1997)
Huizinga, Johan: A történelem igézetében, Válogatott tanulmányok. Vál., szerk. Tolnai Gábor, a szöveget gondozta Kicsi Sándor András. Ford. R. M. (Hermész Könyvek. Bp., 1997)
Huizinga, Johan: A történelem formaváltozásai. Válogatott tanulmányok. Vál., szerk. Tolnai Gábor, a szöveget gondozta Kicsi Sándor András. Ford. R. M. (Maecenas kiskönyvtár. Bp., 1997)
Cervantes: Don Quijote. Regény. R. M. átdolgozásában. (Bp., 2006).
Irodalom
Irod.: Kardos László: R. M. (Nyugat, 1931)
Vajthó László: R. M. (Napkelet, 1934): Szerb Antal: R. M. (Válasz, 1937)
Tolnai Gábor: R. M. (Nyugat, 1937)
Bálint György: R. M. versei. – Vas István: R. M. (Nyugat, 1940)
Ortutay Gyula: R. M. születésnapján. (Bp., 1948)
Szegedi Gergely: R. M. útja. (Vigilia, 1949)
Madácsy László: R. M. (Csongrád megyei füzetek. 4. Szeged, 1954)
Lator László: R. M. költői fejlődése. (Irodalomtörténet, 1954)
Tolnai Gábor: R. M. (Kortárs, 1958)
R. M. 1909–1944. Szerk. Baróti Dezső. A bevezetést írta Ortutay Gyula. (A Petőfi Irodalmi Múzeum kiadványai. 4. Bp., 1959)
Tolnai Gábor: R. M. és a felszabadulás előtti szocialista irodalmunk egyes kérdései. (MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Közleményei, 1959 és T. G.: Évek–századok. Tanulmányok, cikkek, bírálatok. Bp., 1959)
Ortutay Gyula: R. M. – Wéber Antal: R. M.: Ikrek hava. (Kortárs, 1959)
Tolnai Gábor: R. M. (Acta Litteraria, 1960)
Péter László: R. M.: Ikrek hava. Napló a gyerekkorról. – Kurcz Ágnes: A szóhangulat R. M. költészetében. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1960)
Chikán Zoltánné: R. M. eclogáinak nyelvéről. Szempontok a főiskolai nyelvészeti gyakorlatokon folyó nyelvi elemzéshez. (Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1960 és külön: Eger, 1960)
Beney Zsuzsa: R. M. útja. (Vigilia, 1960)
Harsányi Zoltán: R. M. és József Attila. – Megyer Szabolcs: R. M. (Magyartanítás, 1960)
Trencsényi-Waldapfel Imre: Les éclogues de Miklós Radnóti. (Acta Litteraria, 1961)
Nemes István: R. M. nyelvi archaizmusai. (Magyar Nyelvőr, 1961)
Gál István: R. M. ismeretlen és elfelejtett műfordításai. (Filológiai Közlöny, 1961)
Péter László: R. M. a szegedi egyetemen. (Kortárs, 1961)
Tolnai Gábor: R. M. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1962)
Magyar Szabolcs: R. M.: Első ecloga. Verselemzés. (Magyartanítás, 1962)
Tompa József: „s néked én te vagyok.“ R. M. (Magyar Nyelv, 1963)
Batári Gyula: R. M. vallomása olvasmányairól. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1963)
Diószegi András: R. M. – Vargha Kálmán: R. M. természetszemléletéhez. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1964)
Demjén Éva: R. M. (Kortárs, 1964)
Bori Imre: R. M. költészete. Monográfia. (Újvidék, 1965)
Nemes István: A képszerűség eszközei R. M. költészetében. (Nyelvtudományi értekezések. 51. Bp., 1965)
Tolnai Gábor: R. M. le plus jeune des poètes hongrois classiques. (Acta Litteraria, 1965)
Baróti Dezső: R. M. első verseskötetei. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1966)
Ortutay Gyula: R. M.: Száll a tavasz… (Kortárs, 1966)
R. M. Bibliográfia. Összeáll. részben Batári Gyula gyűjtése alapján Vasvári István. A bevezetőt írta Sós Endre. 8 táblával. (Írói arcképvázlatok. 6. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kiadványa. Bp., 1968)
Molnár Ferenc: R. M. pályakezdésének körülményeiről. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1968)
Tamás Attila: József Attila költészetével rokon sajátosságok R. M. lírájában. (Acta Universitatis Szegediensis, 1968)
Gereben Ferenc: R. M. Razglednicái. – Gál István: R. M. mint könyvkiadók külső munkatársa. – Baróti Dezső: Talán vihar jön… Fejezetek R. M. pályaképéből. (Irodalomtörténet, 1969)
Honffy Pál: A határozói szintagmák néhány sajátossága R. M. költészetében. (Magyar Nyelv, 1969)
Honffy Pál: A mondatstruktúra stilisztikai szerepe R. M. költeményeiben. (Magyar Nyelvőr, 1970)
Melczer Tibor: R. M. Gyökér c. verséről. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1970)
Kőszegi Ábel: Töredék. R. M. utolsó hónapjainak krónikája. (Mikrokozmosz füzetek. Bp., 1972)
Tolnai Gábor: „…Szerbia ormán…“ R. M. nyomában. 1–3. (Kortárs, 1972)
Katona Ferenc: R. M. zsengéi a Mindnyájunk Lapjában, 1927–1928-ban. (Irodalomtörténet, 1972)
Sonkoly István: Megzenésített R. M.-versek. (Alföld, 1974)
R. M. levele Sik Sándorhoz. – Rónay László: Csendes prófécia. R. M. költészete. (Vigilia, 1974)
Czine Mihály: Antifasizmus és irodalom. R. M. (Literatura, 1974)
M. Pásztor József: R. M. és a budapesti folyóiratok. (Magyar Könyvszemle, 1974)
Tasi József: R. M. ismeretlen önéletrajza. (Irodalomtörténet, 1974)
A 2x2 józansága. Emlékezések R. M.-ról. Szerk. Sík Csaba. (Gyorsuló idő. Bp., 1975)
Baróti Dezső: R. M. ismeretlen mozgalmi dala. (Kóta, 1976)
Pomogáts Béla: R. M., a műfordító. (Korunk, 1977)
Lengyel András: R. M. két elfelejtett írása: Vergődés. – Romantika. (Irodalomtörténet, 1977)
Pomogáts Béla: R. M. Kismonográfia. (Nagy magyar írók. Bp., 1977; 2. kiad. 1984)
Petrányi Ilona: R. M. levelei Hilbert Károlyhoz. – Bárdos Judit: R. M. A la recherche c. versének elemzése. (Irodalomtörténet, 1978)
Virágh Józsefné: R. M. ismeretlen éve Liberecben. (Korunk, 1978)
Nemes István: R. M. költői nyelve. (Bp., 1979)
R. M. Ajánló irodalomjegyzék. Összeáll. Varga G. Károlyné. (A Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár kiadványa. Győr, 1979)
Pomogáts Béla: Rekviem és ars poetica. R. M.: Nem bírta hát… (Kortárs, 1979)
Téglásy Imre: R. M. ismeretlen dolgozata a lírai realizmusról. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1979)
Pomogáts Béla: Avantgárd és folklorizáció a fiatal R. M. költészetében. (Literatura, 1980)
M. Pásztor Béla: R. M.: Majális. Verselemzés. (Magyartanítás, 1980)
Voit Krisztina: R. M. és a Franklin Társulat. (Irodalomtörténet, 1981)
Tolnai Gábor: R. M. eclogái. (Antik Tanulmányok, 1981)
George, Emery: R. M. John Love-versének forrásai. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1982)
Odrovics Imre: Az idill elégizálódása. R. M.: Hetedik ecloga. (Literatura, 1982)
George, Emery: R. M. Ignotus vonatkozásairól. (Irodalomtörténet, 1982)
Birnbaum, Marianna D.: Miklós Radnóti. A Biography of His Poetry. (München, 1983)
Amacziné Bíró Zsuzsa: Az egyéni haláltudat alakulása R. M. költészetében az Újholdtól a Tajtékos égig. (Magyartanítás, 1983)
Rodrigues, Ernesto José: R. M. em Portugues. (Acta Litteraria, 1983)
Bori Imre: R. M. költészete. (B. I. huszonöt tanulmánya a XX. századi magyar irodalomról. Újvidék, 1984)
Emlék és varázslat. Vallomások R. M.-ról. Vál., szerk., az előszót írta Pomogáts Béla. (Kozmosz Könyvek. Bp., 1984)
Németh G. Béla: The Refuge of Poetry R. M. Forced March. (Acta Litteraria, 1984)
M. Pásztor József: Kun Miklós emlékezése R. M.-ra. – Melczer Tibor: „Eretnek hadak között hűségre példakép.“ Biblikus hitbéli vonatkozások R. M. költészetében. (Irodalomtörténet, 1984)
Rónay László: A pásztor és a próféta. Motívumok R. M. költészetében. (Alföld, 1984)
George, Emery: R. M. egy Bertolt Brecht-fordításának körülményeiről. (Filológiai Közlöny, 1984)
Baróti Dezső: Szabadság, hosszúcombú drága nimfa. R. M. verseinek egyik motívumáról. (Új Írás, 1984)
Páskándi Géza: Az anyanyelv vértanúsága. Sorsanalízis R. M. életéhez és halálához. (Napjaink, 1984)
Bakonyi István: R. M.: Őrizz és védj! Verselemzés. (Forrás, 1984)
Radnóti-tanulmányok. Szerk. B. Csáky Edit. (A Magyar Irodalomtörténeti Társaság kiadványa. Bp., 1985)
Tusnády László: Új poklok árnyékában. R. M. és Aldo Bizzarri közös sorsa. (Napjaink, 1985)
Z. Szabó László: „Nézd a világ apró rebbenéseit.“ Vázlat R. M. prózájáról. (Műhely, 1985)
Radnótitól – Radnótiról. Cikkek, szemelvények. Vál., összeáll. Z. Szabó László. (Íróktól – írókról. Bp., 1985; 2. kiad. 1987)
George, Emery: The Poetry of Miklós Radnóti. A Comparative Study. Monográfia. (New York, 1986)
George, Emery: Textual Problems of Miklós Radnóti’s Bor Notebook. (Hungarian Studies, 1986)
Sőtér István: About R. M. – for Foreigners. (Acta Litteraria, 1986)
Bognár Béla. Gyötrelmek útja. Dokumentumregény. Kőszegi Ábel Töredék c. művének felhasználásával. (A Győr-Sopron megyei Tanács és a Radnóti Miklós Emlékbizottság és Irodalmi Társaság kiadványa. Győr, 1987)
Nemes István: „Ki nézi most tollat fogó kezünket?“ R. M.: Csak csont és bőr a fájdalom. Stilisztikai elemzés. (Magyar Nyelvőr, 1987)
R. M. Bibliográfia. Összeáll. Nagy Mariann. (A Petőfi Irodalmi Múzeum bibliográfiai füzetei. 20. századi magyar írók bibliográfiái. 1. Bp., 1989)
Hulesch Ernő: Stációk. Dokumentumriport R. M.-ról. (Győr, 1989)
Emery, George: Kiegészítő megfigyelések R. M. Hölderlin-recepciójának kérdéséhez. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1989)
George, Emery: Miklós Radnóti and Friedrich Hölderlin as Readers of the Book of Nahum. (Hungarian Studies, 1989)
Németh G. Béla: R. M. Naplója. (Holmi, 1990)
Péter László: R. M. textológiai nézetei. (Acta Universitatis Szegediensis, 1991)
Petőfi S. János–Benkes Zsuzsa: Versek kreatív-produktív megközelítése. Etűdök R. M. „Éjszaka“ és „Keserédes“ c. verseihez. (Magyar Nyelvőr, 1993)
Laczkóné Révay Márta: R. M. korai szabadversei. (Iskolakultúra, 1993)
Beney Zsuzsa: Bevezetés a költészet olvasásába. R. M. „Töredék“ című versének értelmezése. (Irodalomismeret, 1994)
Szabó Ferenc: Lágerférgek közt varázslat. 50 éve ölték meg R. M.-t. (Távlatok, 1994)
Birnbaum, Marianna: R. M. önarcképei. 1929–1944. (Múlt és jövő, 1994)
Beney Zsuzsa: R. M.: Mint a bika. Verselemzés. (Holnap, 1994)
Beney Zsuzsa: R. M.: Erőltetett menet. Verselemzés. (Irodalomtörténet, 1995)
Nemes István: „megjártam érted én a lélek hosszát.“ R. M.: Levél a hitveshez. Vers- és stíluselemzés. (Dunatáj, 1995)
Gömöri György: R. M.: Tajtékos ég. Verselemzés. (Tiszatáj, 1995)
Borian Elréd: R. M. istenkeresése. Mester és tanítvány: Sík Sándor és R. M. (Hitel, 1995)
Szegedy-Maszák Mihály: R. M. és a holocaust irodalma. (Literatura, 1996)
Beney Zsuzsa: R. M.: Mint a bika. Verselemzés. (Új Holnap, 1996)
Kemenes Géfin László: Help Me, Pastoral Muse! The Virgilian Intertext in Miklós Radnóti’s Eclogues. (Hungarian Studies, 1996)
Gömöri György: R. M. és a Biblia. (Parnasszus, 1997; angolul: Miklós Radnóti and the Bible. Hungarian Studies, 1996)
R. M. publikálatlan levelei Trencsényi-Waldapfel Imréhez, 1942–1943-ból. (Ezredvég, 1996)
Bárdos József: R. M.: Federico García Lorca. Verselemzés. (Módszertani Lapok. Magyar, 1996)
R. M. Általános és középiskolások számára. Összeáll. Matyasovszki József. (Nagyjaink. Debrecen, 1997)
Emery, George: Two Poems of Discovery. Miklós Radnóti’s „Hymn to the Nile“ and „Columbus“. (Hungarian Studies, 1997)
Cs. Varga István: R. M.: Nem tudhatom… (Tiszatáj, 1997)
Hulesch Ernő: Tarkólövés. Dokumentumriport R. M.-ról. A Stációk c. műve új kiadása. (Győr, 1997; 3. jav. kiad. 1998; 4. átd. és bőv. kiad. 1999; 5. jav. és bőv. kiad. 2000)
Gerencsér Miklós: Abdai talányok. A Radnóti-mítosz cáfolata. (Lakitelek, 1998)
Beney Zsuzsa: Naptár. R. M. verse. (Irodalomtörténet, 1998)
Rudnai Gábor: Vergilius IX. eclogájának és R. M. első eclogájának összehasonlító elemzése. (Magyartanítás, 1998)
Erőltetett menet. In memoriam R. M. Szemelvények. Vál., szerk. Réz Pál. 6 táblával. (In memoriam. Bp., 1999)
R. M. fényképek. Ikonográfia. Összeáll. Bókay László. 162 táblával. (Bp., 1999)
Melczer Tibor: Az újraolvasás gyönyörűsége. Erőltetett menet. In memoriam R. M. (Magyar Szemle, 1999)
Vilcsek Béla: R. M. Monográfia. (Bp., 2000)
Czeizel Endre: Családfaelemzés. R. M. (Mozgó Világ, 2000)
Panek Zoltán: R. M. magyarsága. (Látó, 2000)
H. Nagy Péter: Életrajz/poétika? R. M.: Erőltetett menet. Elemzési vázlat. (Iskolakultúra, 2000)
Zsoldos Sándor: R. M. egy öngyilkosságról. (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 2001)
Nemes Lívia: Az elveszett gyermekkor traumájának ábrázolása R. M. szépprózájában. (Thalassa, 2001)
Vári György: „Mert annyit érek én, amennyit ér a szó.“ Kultusz, figuráció és kulturális emlékezet összefüggései R. M. költészetében. (Jelenkor, 2002)
Rimócziné Hamar Márta: „…már néha nem is fáj – undorodom csak.“ Vergilius és R. M. „eclogai“ világáról. (Antik Tanulmányok, 2002)
Stációk. Radnóti-emlékkönyv. Szerk. Lengyel István. (A Radnóti Miklós Gimnázium kiadványa. Dunakeszi, 2003)
R. M. és kora. Előadások az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolában. Szerk. Gordon Győri János és Kiss Zsuzsanna. (Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola kiadványa. Bp., 2003)
Szegedy-Maszák Mihály: Forced March. (Hungarian Studies, 2004)
Sturm László: Mű és élet. R. M.: Ikrek hava. Napló. (Magyar Szemle, 2004)
Ferencz Győző: R. M. élete és költészete. Kritikai életrajz. 32 oldal képmelléklettel. (Bp., 2005)
Bán Ervin: Félbe tört műfordítói munka. R. M., a verstolmács. (Magyartanítás, 2005)
Miholics Tímea: Fegyelmezett hexameterek. R. M.: Hetedik ecloga. (Ezredvég, 2005)
Boda I. Károly–Porkoláb Judit: A hipertextuális szövegértelmezés lehetőségei. R. M.: Ez volna hát… (Természettudományi Közlemények, 2005)
Danis Tamás: R. M. Dobsinán. (Gömörország, 2005)
Kardos Gy. József: József Attila és R. M. (Hévíz [folyóirat], 2005)
Lapis József: „Másról igyekeztem írni.“ R. M.: Tajtékos ég. (Alföld, 2006)
R. M. identitásvitája. – Murányi Gábor: R. M. identitásvitája. Sort-sor alá tapogatva. (Heti VG, 2006. 1.)
Pócsik Anett: R. M. kései lírájának lehetséges kánonbeli helye a német nyelvű holokauszt-irodalom tükrében. (Szkholion, 2007)
Martinák Jánosné: József Attila és R. M. naplója. (Magyartanítás, 2007)
Sebők Melinda: „Egyetértve Vele, s ellentmondva Neki, Ő volt mindig a mérték és a példa.“ R. M. szemléletváltása a babitsi hagyomány útján. (Tiszatáj, 2008)
Beke József: A költő üzen. Jelek a sorok között R. M. verseiben. (Holmi, 2008)
Radnóti-szótár. R. M. költői nyelvének szókészlete. Szerk. Beke József. (Bp., 2009)
Bori Imre: R. M. költészete. Monográfia. Szerk. Hajnal Jenő. Zsáki István festménymotívumaival. (A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet kiadványa. Zenta, 2009)
R. M.-emlékszám: Beke József: R. M.: Arany. Stílus- és szóelemzés. Várady Szabolcs: Egy röpke verselemzés. R. M.: Koranyár. – Csengery Kristóf: Műfordítás mint álruhás saját vers. Francis Jammes–R. M.: A ház rózsával lenne itt teli. – Varga Katalin: „…üsse laposra őket az istennyila.“ R. M. sajtópere. – Ferencz Győző: „Annyit érek én, amennyit ér a szó versemben.“ R. M. költészetének önszemlélete. (Holmi, 2009)
R. M.-emlékszám: Tverdota György: Újratemetés és kisajátítás. József Attila és R. M. „komor föltámadása“. – Sütő Csaba András: Referenciális és figurális beszéd R. M. költészetében. – Indulat és intellektualitás R. M. költészetében. – Ferencz Győző: Egység és töredékesség R. M. költészetében. – Angyalosi Gergely: R. M. és a társadalmi költészet. – Odorics Ferenc: Szenvedésmintázatok József Attila és R. M. költészetében. Olvasáspróba. (Műhely, 2009)
R. M.-emlékszám: Kovács Krisztina: „Lélek és forma.“ Kaffka Margit művészi fejlődése. R. M. doktori disszertációjáról. – Gergely Gábor: R. M. szubjektumalkotása eclogáinak dialogikus szerkezetében. – Roberts, Jon: R. M. verseinek fordítása elé. – Sebők Melinda: A haláltünet mint líratörténeti-líraelméleti reprezentáció. R. M. Istenhegyi kertjében. – Bíró-Balogh Tamás: A költő és fordítója. R. M. és Szemere László. – Péter László: R. M. szegedi lakásai. (Tiszatáj, 2009)
Szónoky Miklós: A költő és főbérlője. dr. Wolf Ferenc és R. M. – Takács Ferenc: Ó, fend hóhoz a léced! R. M. és a sport. (Szeged [folyóirat], 2009)
Végh Dániel: Mint észrevétlenül az irodalom peremén. R. M. Don Quijote-átdolgozása. (Forrás, 2009)
Lapis József: Az évszakok retorikája. Csend, hó, halál R. M. két költeményében. (Palócföld, 2009)
Kenyeres Zoltán: R. M. és a Nyugat. (Liget, 2009)
Láng Gusztáv: R. M. eclogái. (Korunk, 2009)
H. Tóth István: R. M. Nem tudhatom… c. verse a stílus- és fogalomkutatásban. (Könyv és Nevelés, 2009)
Bartal Mária: R. M. a műfordításról. (Jelenkor, 2009)
Frick Mária: R. M. és a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma. (Módszertani Közlemények, 2009)
Száz éve született R. M. Az angyali Radnóti. Tolnai Gábor interjúja Szalai Sándorral. – Ferencz Győző: Az érintkezés mint metafora. R. M. kéziratos hagyatéka. (Magyar Tudomány, 2009)
Várady Szabolcs: R. M. kézírásáról. (Mozgó Világ, 2009)
Ferencz Győző: The Poetry of Miklós Radnóti. The Process of Linguistic Construction. (The New Hungarian Quaterly, 2009)
Bálint György: Kritikák Radnótiról. R. M.: Pogány köszöntő. – R. M. versei. (Ezredvég, 2009)
H. Tóth István: A reményre sóvárgás R. M. Erőltetett menet c. versében. (A tanító, 2009)
Alföldy Jenő: Csillagtörvény és csigaház. R. M.: Tétova óda. Verselemzés. – Vasy Géza: R. M. hazaszeretete. (Magyar Napló, 2009. 5.)
Bíró-Balogh Tamás: R. M. első dedikációi. (Jelenkor, 2009 és a Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 2010)
Levél a hitveshez. Az Abdán és Pannonhalmán 2009. szept. 25–27-én rendezett konferencia előadásainak szerkesztett és bővített változata. Szerk. Fűzfa Balázs. (Szombathely, 2010)
R. M.: Hetedik ecloga. Szerk., a tanulmányt írta Pomogáts Béla. (Egy vers. Bp., 2010)
Babus Antal: R. M. kéziratos hagyatéka a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában. – Angyalosi Gergely: Az anyag és a formák. Megjegyzések R. M. esztétikai tájékozódásáról. – Szénási Zoltán: „Én nem vagyok magyar?“ A zsidó és a katolikus identitás problémái R. M. és Sik Sándor életművében. (Irodalomtörténet, 2010)
Csapody Tamás: Abdai gyilkosok. (Aetas, 2010)
László József: Sik Sándor és R. M. (Hévíz [folyóirat], 2010)
Miklós Péter: A szegedi bölcsészkar R. M. diákéveiben. Tanulmányok Radnótiról, kortársairól és a szegedi egyetemről. (A Radnóti Szegedi Öröksége Alapítvány kiadványa. Szeged–Szabadka, 2011)
Csapody Tamás: Bori munkaszolgálatosok. Fejezetek a bori munkaszolgálat történetéből. A térképeket rajzolta Nagy Béla. (Bp., 2011)
Murányi Gábor: R. M. vallásgyalázása. Versper. (Heti VG, 2010. 5.)
R. M. és kortársai. Szerk. Varga Katalin. (Bp., 2011)
Csapody Tamás: A bori menet Tarjánpusztán. R. M. egy Győr előtti téglaházban. (Történelmi Szemle, 2011)
Csapody Tamás: Tálas András népbírósági pere. Tálas András-e Radnóti gyilkosa? (Századok, 2011)
Miklós Péter: „Egy költőt ünnepeltek itt.“ R. M. és a Dugonics Társaság. (Szeged [folyóirat], 2011)
Egriné T. Szonja: R. M. egy éve Liberecben. (Forrás, 2011)
Rónay László: R. M. katolicizmusa. (R. L.: Az írás erkölcse és erkölcstelensége. Bp., 2012)
Pomogáts Béla: Keresztény költő a baloldalon. (P. B.: Varázslat és hatalom. Tanulmányok a huszadik század első felének magyar költőiről. Miskolc, 2012)
Bogoly József Ágoston: R. M. a szegedi egyetem vonzáskörében. (Kultúra és Közösség, 2012)
A Holmi postájából. Cseppnyi adalékok és korrekció R. M. elkobzott verseskötetéhez. (Holmi, 2012)
Adamik Tamás: R. M. eklogái és Vergilius. (Magyartanítás, 2012)
Takács László: The Eclogues of Miklós Radnóti. A Twentieth Century Vergil. (Acta Antiqua, 2013)
Apró Ferenc: Ha egy ház mesélni tudna… R. M. albérlete a Jerney-házban. – Miklós Péter: „A versek mindig külön hangsúlyt kapnak a halállal.“ József Attila, Perkátai László és R. M. (Szeged [folyóirat], 2013)
Branczeiz Anna: R. M. és az amerikai vallásos költészet. Széljegyzetek egy analógiához. (Hungarológiai Évkönyv, 2013)
Csapody Tamás: Bortól Szombathelyig. Tanulmányok a bori munkaszolgálatról és a bori munkaszolgálatosok részleges névlistája. Az előszót írta Karády Viktor, a térképeket készítette Nagy Béla. (Bp., 2014)
Berczeller Imre: R. M. – ímhol az ember. (Kolozsvár, 2014)
Tverdota György: „Elítélem a hagyomány s a lelemény e hosszú vad vitáját.“ R. M. értekező prózája. (Literatura, 2014)
Pomogáts Béla: Keresztény és zsidó hagyomány R. M. költészetében. (Irodalomismeret, 2014)
Szénási Zoltán: “Kell az áldozat!“ Megjegyzések R. M. és Sik Sándor kapcsolattörténetének utolsó fejezetéhez. – Valachi Anna: Korai ellenszenvek – kései belátások. R. M. ambivalens kötődései József Attilához, Juhász Gyulához és Babits Mihályhoz. (Új Dunatáj, 2014)
Martinák Jánosné: „Szabad szerettem volna lenni mindig. – Az őrök kísértek végig az úton.“ R. M. eclogái. (Széphalom. A Kazinczy Ferenc Társaság Évkönyve, 2014)
Láng Gusztáv: Radnóti eklogái. (L. G.: Kérdezz másképp… Bp., 2015)
Milbacher Róbert: A közösségi reprezentáció kényszere és csapdája. (M. R.: Bábel agoráján. Esszék, tanulmányok a nemzeti irodalomról. Pécs, 2015)
Gömöri György: Két magyar költő a szovjet–finn háborúról. R. M. és Illyés Gyula. (Mozgó Világ, 2015)
Illényi Balázs: Zsidó identitás a vészkorszakban. Adalékok Komlós Aladár és R. M. 1942-es vitájához, eddig ismeretlen dokumentumok alapján. (Jelenkor, 2015)
Deczki Sarolta: „Zsivajgó pálmafán.“ Természet- és identitásképek R. M. költészetében. (Irodalomismeret, 2015)
Gintli Tibor: Egy renitens ecloga. R. M. harmadik eclogája. (Literatura, 2015)
Bíró-Balogh Tamás: Könyvvel üzenek Néked. R. M. dedikációi. (Bp., 2016)
Lator László: R. M. németül. (L. L.: Szabad szemmel. Esszék. Bp., 2016).
Irod.: Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Munkásmozgalom-történeti lexikon. Szerk. Vass Henrik. (Bp., 1972)
A munkásmozgalom Csongrád megyei harcosainak életrajzi lexikona. Főszerk. Antalffy György. (Szeged, 1987)
Pethő-Németh Erika–G. Sin Edit: Írók, költők Szentendrén. (Szentendre, 1990)
Hatvani lexikon. Szerk. Fazekas Zsigmondné, Kocsári Istvánné, Petheő Károly. (Hatvan, 1996)
Lengyel András: „Közkatonái a tollnak.” Vázlatok Szeged sajtótörténetéhez. (Szeged, 1999)
Czeizel Endre: Magyar költő-géniuszok sorsa. (Bp., 2012).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2016
