Lábán Antal
irodalomtörténész
Laban Antal
Született: 1884. december 2. Budapest
Meghalt: 1937. november 25. Budapest
Temetés: 1937. november 28. Budapest
Temetési hely: Kerepesi út
Család
A család a morvaországi Waischowitzból (ma: Vysovice) származott Franz Lábon (1734–1797) mészáros mester az első, Pozsonyban letelepedett ős (Lábán Antal ükapja, 1758-ban nyert pozsonyi polgárjogot). Dédszülei: Laban Ferenc (1776–1857), John Viktória (1782–1814). Nagyszülei: Lábán Antal Károly (1808–1894. okt. 28. Pozsony. Temetés: 1894. okt. 30. Pozsony), Steinmassler Mária Franciska (1816–1896). Sz: Lábán Károly (1836–1921. márc. 6. Budapest) nagykereskedő, Ludvig Teréz (1853–1920. nov. 21. Budapest).
Lábán Károly testvére: váraljai Lábán Rudolf (1843–1907) cs. és kir. ezredes, Lábán Rudolf fia: váraljai Lábán Rezső János Attila (= Lábán Rudolf, 1879–1958) táncművész, a modern táncnyelv megújítója. Lábán Antal testvérei: Lábán Károly (1876. máj. 22. Pozsony–1901. febr. 4. Bécs. Temetés: 1901. febr. 7. Kerepesi út), Lábán János Rudolf (1877. szept. 19. Pozsony); Telkes Aladárné Lábán Mária (1879. júl. 6. Pozsony) és Lábán Terézia (1882. júl. 19. Budapest). F: 1908–1937: drégelypalánki Berinkey Ilona (1887. júl. 23. Budapest–1972. nov. 1. Budapest), Berinkey Gyula és Grafmayer Ilona leánya. Fia: Lábán Károly (1910–1943. nov. 24. Budapest. Temetés: 1943. nov. 28. Kerepesi út) MÁV-titkár, tartalékos tüzér hadnagy; leánya: Várdai (Wohl) Györgyné Lábán Judit (1913–). Unokája: Várdai György kutatómérnök. A család első ismert képviselői Labon, majd Laban változatban is írták családnevüket.
Iskola
A budapesti piarista gimnáziumban éretts. (1903), a budapesti, a heidelbergi és a marburgi egyetemen tanult, a budapesti tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1908), a magyar irodalom története tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1927).
Életút
A bécsi Theresianumban a magyar nyelv és irodalom r. tanára (1909–1923); közben az I. világháborúban frontszolgálatot teljesített (1914–1918). Az első külföldi magyar kollégium, a bécsi Collegium Hungaricum szervezője és alapító igazgatója (1923–1934), egyúttal a bécsi tudományegyetemen a Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének alapító magántanára is (1928–1934), nyugdíjazták, hazatérése után irodalomtörténeti kutatásokkal és szerkesztői feladatokkal foglalkozott (1934–1937).
A magyar és a német irodalom összehasonlító történetével, középkori és kora újkori művelődéstörténettel, magyar és német irodalom- és művelődéstörténeti kapcsolatok történetével, az Osztrák–Magyar Monarchia művelődéspolitikájának történetével foglalkozott. Nagy feltűnést keltett, hogy a bécsi titkos levéltárak anyagának feldolgozása során szerzett adatokból közzétette a cs. ház magyarországi besúgóinak jelentéseit. A Collegium Hungaricum alapító igazgatójaként számos fiatal magyar tehetséget – többek között – József Attilát is támogatta.
József Attila Curriculum vitae c. művében megemlítette Lábán Antalt: húszévesen, 1925-ben beiratkozott a bécsi egyetemre. A költő a Rathaus Keller bejáratánál újságot árult és a Bécsi Akadémikusok helyiségeit takarította. Lábán, amikor tudomást szerzett erről, ezeket megszüntette, vendégül látta a Collegium Hungaricumban és tanítványokhoz juttatta a költőt (Hajdú Zoltánnak, az Angol–Osztrák Bank vezérigazgatójának két fiát taníthatta). József Attila 1925-ben négy hónapot töltött el így Bécsben.
Főbb művei
F. m.: Az árpádházi Szent Erzsébet-legendák irodalmunkban. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1907)
Pulszky Ferencz kisebb dolgozatai. Sajtó alá rend. L. A. A bevezető tanulmányt írta Marczali Henrik. (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata. Új folyam. 98. Bp., 1914)
A Peleskei nótárius és a bécsi Polizei Hofstelle. (Irodalomtörténet, 1915)
A „Tatárok Magyarországon” és a bécsi Polizei Hofstelle. (Irodalomtörténet, 1917)
Egy „Hazafias dal” meg egy „Hiszekegy” 1824-ből. (Történeti Szemle, 1918)
Ungarische Sprachlehre. (Wien, 1920)
Kortörténeti titkos jelentések Bécsből a száz év előtti magyarságról. (Századok, 1922)
Ungarn in seiner Dichtung. Mit lyrischen und epischen Übertragungen. (Amalthea Bücherei. 31. Wien, 1923)
Magyar regék. Antológia. Vál., szerk. Keresztury Kálmánnal. (Berlin, 1927)
A bécsi Collegium Hungaricum. Füzet. 6 táblával. (A bécsi Collegium Hungaricum Füzetei. Heftes des Collegium Hungaricum in Wien. Bp., 1928)
Gesichtspunkte für die Erschliessung der ungarischen Literatur für das Ausland. (Deutsche Vierteljahrsschrift für Literaturwissenschaft, 1930?)
Gr. Klebelsberg Kuno mint kulturpolitikus. L. A. emlékbeszéde a Klebelsberg-emlékszobor leleplezésekor, 1934. jan. 22-én. (Budapesti Szemle, 1934)
Aki nem gyógyult meg Lourdes-ban. (Vigilia, 1936).
Irodalom
Irod.: Prónai Antal: L. A.: Az árpádházi Szent Erzsébet-legendák irodalmunkban. (Katholikus Szemle, 1907)
Gálos Rezső: L. A.: Az árpádházi Szent Erzsébet-legendák irodalmunkban. (Századok, 1908)
Kastner Jenő: Irodalmunk ismertetői külföldön: L. A. (Napkelet, 1923)
Meghalt L. A. (Budapesti Hírlap, Magyarság, ill. Nemzeti Újság, 1937. nov. 25.)
Várdai György: József Attila és L. A. (Magyar Nemzet, 1965. ápr. 18.).
Irod.: A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. (Bp., 1930)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Szögi László: Magyarországi diákok németországi egyetemeken és főiskolákon. (Bp., 2001).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2017
