Főbb művei

F. m.: írásai Tömlő Gyula néven: Gyermekjátékok. Szegényemberezsdi. (Magyar Nyelvőr, 1880. 3.)
Gyermekversikék. Karácsonyi rigmusok. Öntözővers. – Kőtt, tőtt. (Magyar Nyelvőr, 1880. 10.)
Tájszók. Nagybányaiak. (Magyar Nyelvőr, 1880. 12.)
Gyermekversikék. (Magyar Nyelvőr, 1881. 3.)
Gyermekdalok. – Tájszók. (Magyar Nyelvőr, 1882. 10.)
A liquidák nyújtó hatásához. (Magyar Nyelvőr, 1883. 7.)
Ha-is. (Magyar Nyelvőr, 1883. 8.)
Tisza-Eszlár s vidéke nyelvéből. (Magyar Nyelv, 1883. 11.)
Bennünket, benneteket. (Budenz-album. Budenz József XXV éves nyelvészeti működése emlékére. Szerk. Halász Ignácz, Simonyi Zsigmond, Szinnyei József. Bp., 1884)
Ev. (Magyar Nyelvőr, 1885. 4.)
A Németújvári glosszák. 1–4. (Magyar Nyelvőr, 1885. 4–7.).

F. m.: írásai Zolnai Gyula néven: Szómagyarázatok a Budenz-albumból és a Magyar Nyelvőrből. (Bp., Hornyánszky, 1890)
Defectivumok a magyar nyelvben. (Egyetemes Philológiai Közlöny, 1891. 10. és külön: Bp., 1891)
Elemismétlődés a szóalakulásban. (Hunfalvy Album. Hunfalvy Pál félszázados akadémiai tagsága emlékére. Bp., Hornyánszky, 1891)
Mátyusföld nyelvjárása. (Bp., Hornyánszky, 1891)
Mondattani búvárlatok. Bemutatva az Akadémia Nyelv- és Széptudományok Osztályában, 1893. jan. 2-án. (Nyelvtudományi Közlemények, 1893 és külön: Bp., 1893)
Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából írta Z. Gy. 25 mellékletbeli s egy szövegközi hasonmással. Az előszót írta Szily Kálmán. (Az MTA kiadványa. Bp., 1894)
A Batthyány-misekönyv magyar naptára és lapszéli jegyzetei. (Magyar Könyvszemle, 1895. 2.)
A kevélység kifejezései a magyar nyelvben. (Ethnographia, 1895)
Az új tájszótár. (Budapesti Szemle, 1895)
XVI. századi mgyar glosszák az Egyetemi Könyvtárban. (Nyelvtudományi Közlemények, 1895)
Jegyzetek Czementes János könyvéhez. (Magyar Könyvszemle, 1896. 1-4.)
A „Tóldalék” nyelvújításai. (Magyar Könyvszemle, 1897. 4.)
Az új nagyszótár föladatáról. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1899. jan. 2.; megjelent: Akadémiai Értesítő, 1899 és külön: Bp., 1899)
Magyar oklevél-szótár. Régi oklevelekben és egyéb iratokban előforduló magyar szók gyűjteménye. Legnagyobb részüket gyűjtötte Szamota István. Az MTA megbízásából szótárrá szerkesztette Z. Gy. (Bp., Hornyánszky, 1902–1906)
Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig. A legrégibb magyar nyelvemlékek rövid ismertetése. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványa. Bp., 1905)
Pótlások és javítások A Magyar oklevélszótárhoz. 1–2. (Századok, 1905. 2–3.)
Zur sprachliche Differenzierung. (Finnisch-ugrische Forschungen, 1913)
A -si képző eredete. (Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. XXIII. köt. 10. Bp., 1920)
Mondatátszövődés. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1924. jún. 2.; megjelent: Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. XXIV. köt. 8. Bp., 1926; franciául is)
Van-e szükség nyelvművelésünk irányítására? (Magyarosan, 1935 és külön: Nyelvművelő füzetek. 2. Bp., 1935)
Idegen szavaink és a nyelvújítás. (Magyarosan, 1936–1937 és külön: Nyelvművelő füzetek. 4. Bp., 1937)
Mely országneveket és milyen országrészneveket mondunk névelővel: (Magyarosan, 1940)
Nyelvérzék és helyesírás. 1–3. (Magyarosan, 1941–1942)
Barangolás a nyelvérzék vadonában. 1–4. – Képtelen képek és valami a nyelvművelésről. 1–2. – Nyelvérzék-elhomályosulás? (Magyarosan, 1943)
Egy pár helyreigazítás a köznévi japán szó kérdésében. (Magyarosan, 1944)
Nyelvszegényítéssel jár-e a nyelvtisztaság elve? 1–3. (Magyarosan, 1945–1947)
Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig. A legrégibb magyar nyelvemlékek rövid ismertetése. (Új kiad. Bp., 1970)
Magyar oklevélszótár. Régi oklevelekben és egyéb iratokban előforduló magyar szók gyűjteménye. Legnagyobb részüket gyűjtötte Szamota István. Az MTA megbízásából szótárrá szerkesztette Z. Gy. Hasonmás kiad. (Az Állami Könyvterjesztő Vállalat reprint sorozata. Bp., 1984).

 

F. m.: fordításai Somkuti néven: Erkko, Juhani Heikki: Ajno. Színmű. (Olcsó Könyvtár. 1680–1681. Bp., 1913)
Leino, Eino: Tavaszünnepi dalok. Finn balladák. (Olcsó Könyvtár. 1718. Bp., 1914)
Kivi, Aleksis: A pusztai vargáék. (Olcsó Könyvtár. 2121. Bp., 1928)
Északi lant. Finn költők versei. Z. Gy. „Somkuti” műfordításai finn költőkből. (Bp., 1943).

F. m.: írásai Zolnai Gyula néven a Magyar Nyelvőrben: Visszaigazított sajtóhibák. (1885. 8.)
Előte, előke. – Kesztyű. (1886. 1.)
Párjál. – Tájszók. Mátyusföldiek. (1886. 11.)
Szómagyarázatok. Léságos. (1887. 7.)
Tájszók. Egervidékiek. 1–2. (1888. 9–10.)
Egri nyelvsajátságok. (1889. 1.)
Tájszók. Balatonmellékiek. 1–3. (1890. 1–3.)
Szómagyarázatok. Intén. (1890. 2.)
Szófia beszéd. (1890. 3.)
Tájszók. Szilágy megyeiek. (1890. 5.)
Mátyusföld nyelvjárása. 1–11. (1890. 9–12. és 1891. 1–7.)
Bandzsúr, bondzsúr. – Vëderni. (1891. 7.)
Üldöznelek, büntetnelek. (1891. 9.)
-nalak, -nelek. (1891. 11.)
A székelyek nyelve s a dunántúli nyelvjárások. (1891. 12.)
Népnyelv és nyelvtörténet. (1892. 1.)
A székely és nyugati nyelvjárások különbözései. (1892. 2.)
Az ‘ira’ alak Dunántúl. – Szó- és alakmagyarázatok: eviczkél, hébe-hóba, szebb. (1892. 3.)
Az egri nyelvsajátságokhoz. (1892. 4.)
Falka. – Sándor István új szavai. (1892. 5.)
Gönczöl-szekér. (1892. 6.)
Senki, semmi. (1892. 7.)
Bartzafalvi új szavai. (1892. 9.)
Továbbképzett ragos alakok a palócz nyelvjárásban. (1892. 11.)
Fullajszt. – Hátissó. (1892. 12.)
Hátil, hátissó, által, óta. (1893. 2.)
‘Lesz’ mint időképző. – Velez. (1893. 3.)
Tájszó-tarlózat. (1893. 5.)
A Königsbergi Töredék szalagjai. – Müncheni töredékek. Két kisebb nyelvemlék a müncheni udvari könyvtárban. (1895)
Taxaméter. (1901. 1.)
Elvagyok. – Nyelvújítási adatok. (1901. 2.)
Gólyál. – Nyelvújítási adatok: az első segély. – Szittya. (1901. 3.)
Társadalomtudományos v. társadalomtudományi Társaság? – Velemmel. (1901. 5.)
Fehér megyei nyelvsajátságok. (1901. 6.)
Bennünket, benneteket. (1901. 7.)
A Nyelvtörténeti Szótárhoz (1903. 1.)
A nyelvújítás szótárához. (1903. 5.)
A Magyar Oklevél Szótárhoz. (1903. 6.)
Safarina. (1904. 2.)
Szók és nyelvsajátságok. (1905. 1.)
Tetá-tetá. (1905. 4.)
A legújabb magyar–német kéziszótár. (1905. 7.)
Régiségek a népnyelvben. (1905. 10.)
Mondatátszövődés a svéd nyelvben. (1929).

 

F. m.: írásai Zolnai Gyula néven a Magyar Nyelvben: Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig. 1–3. (1905. 1–3.)
Szőlőőrző bojtorjános koszorú. (1905. 2.)
Patkós bor, patkószeg. (1905. 2. és 1905. 4.)
Tájszók gyűjteménye: a nagyszótár adataiból. (1905. 3., 6., 7. és 9.)
Egy régi magyar ágyúnév. (1905. 4.)
Vasgyúró. (1905. 6.)
Almarázó. – Míűlés. Königsbergi töredék. (1905. 8.)
A csángók eredete. – A Budapesti Czím- és Lakásjegyzék helyesírásáról. – Menekül, menekvő, menekvés. – Világváros. (1905. 9.)
Gyöngyösi műveinek új kiadásáról. (1906. 4.)
Nemadhatója. (1906. 5.)
A szavak egybe- és különírásáról. – Csat. Verejték. – Ezen. – Tiszteleti, tiszteletbeli. (1906. 6.)
Budapestben. – Olyan. (1906. 7.)
Hibás olvasatok és magyarázatok. (1907. 6.)
Hogyan készülnek a nyelvtörténeti adatok? (1907. 8.)
Magyar becsületbírósági ítélet 1516-ból. (1907. 10.)
Kettő. (1908. 5. és 1908. 9.)
A -nek viszonyszó személyragos alakjairól. – Össze. (1909. 2. és 1914. 1.)
Az 1517-iki magyar levélzáradékhoz. – Epe, vese. (1915. 9.)
Régiségek a népnyelvben. (1905. 10.)
Formaruha. – Gyula. (1916. 1.)
Bankmagyarság. (1916. 2.)
Formaruha, egyenruha. – Kétkedés és aggálytalanság. (1916. 3.)
„Mely” mint birtokos jelző. (1916. 5.)
Utolsó hírek. (1916. 6.)
Feküfa. (1916. 7.)
Gyepü, gyepüelve. (1916. 9.)
Ikes módon ragozott iktelen igék. (1918. 3-4.)
Ikesen ragozott iktelen igék. – Összeharapta a fogait. (1918. 5-6.)
Esztétikai szempontok a nyelvtudományban. (1920. 7-10.)
Az Ujság, A Hét, stb. – Mondonak. – Népjóléti Minisztérium. (1923. 1-4.)
A középfok-képző történetéhez. – Szakképzettségű. (1923. 5-6.)
Hám. (1923. 7-8.)
Az alárendelt mellékmondatok fajairól. Z. Gy. felolvasása a Magyar Nyelvtudományi Társaság 1923. ápr. 17-iki ülésén. (1924. 1-3.)
Gáncsolt szavak? (1924. 4-6.)
Érd. – Fáradságot vesz magának. (1924. 9.-10.)
-nalak, -nelek. – Fidiliskëdik. – Incattus. (1925. 1-4.)
Hogyan készül a finn népnyelv nagyszótára? Z. Gy. felolvasása a Magyar Nyelvtudományi Társaság 1924. máj. 20-iki ülésén. – Pokolkő. (1925. 7-8.)
Confraternitás. (1925. 9-10.)
Jókai-kódex. (1926. 1-2.)
Budapesti nyelv. – Papramorgó, síel, lezsáklyáz, avatar. (1926. 3-4.)
Hangverseny. (1926. 9-10. és 1927. 7-8.)
Vadaz? (1927. 1-2.)
Szükségtelen és hibás szómódosítások. (1927. 3-6.)
Pályázatot ír ki. (1927. 7-8.)
Máma. (1928. 1-2., 7-8. és 9-10.)
A -d kicsinyítő értékéhez. (1928. 3-4.)
A népnyelv-tanulmányozás történetéhez. Monnak. (1929. 1-2.)
Bicscse. – Orosháza, orosházi. (1928. 5-6.)
Kóros rettegés az idegenszerűségektől. (1929. 3-4.)
Chalára? (1929. 7-8.)
Hangzókivetés a régiségben. Bikal, Bikalatt, Bikalá. (1929. 9-10.)
A hasonult -vel rag írásmódja. (1930. 3-4.)
Őzbarát. (1930. 9-10.)
Már, márt. (1931. 1-2. és 5-6.)
Személyazonosság. (1931. 3-4.)
A névelő hangsúlyozásához. (1931. 5-6.)
A viadukt magyar neve. – Lábravaló. (1931. 9-10.)
A Halotti Beszéd tárgyas elbeszélő múlt alakjainak kérdéséhez. (1932. 5-6.)
Szók, szavak. (1932. 9-10.)
Mássalhangzók utáni ikermássalhangzók. – Tudományt tesz. (1933. 3-4.)
Menettérti jegy, térti jegy. (1933. 7-8. és 9-10.)
Somlai, somlói. (1933. 9-10.)
Róna. (1934. 7-8.)
Menny és ég. (1935. 1.)
Unuttei. (1935. 5-6.)
Valószínűtlen olvasatok. (1935. 7-8.)
Magyar szók a finn nyelvben. 1–2. (1936. 3-4. és 5-6.)
Követség. (1936. 9-10.)
Állatbeszélgetés. – Báb. – Túl. (1937. 1-2.)
Elsejére, másodjára. (1937. 3-4.)
Főnévi igeneveink alakjainak eredete kérdéséhez. – Levlap. (1937. 9-10.)
Mondottam ember, küzdj és bízva bízzál! (1938. 1-2.)
Poszfundus. (1938. 3-4.)
Napság. (1938. 5-6.)
A gallok nyelve. – A véd ige fölszólító módja alakjának kiejtésmódja. (1938. 9-10.)
Magánhangzók nyíltabbá válása. (1941. 2.)
Hangérték nélküli y és i [j] betű régi helyesírásunkban. (1941. 5.)
A kétjegyű, hosszan ejtett mássalhangzók csonkításának történetéhez. (1942. 1.)
Esztendő. – Fiók. (1942. 2.)
Büntet. – Egyelőre. – Monios. (1942. 3.)
Becsap. – Biza. – Est, este. – Gesztenye. – Hangutánzó növénynevek. (1942. 4.)
Fiú. – Ha! Në! Ni! – Valószínűtlen és hibás olvasatok. – Véletlen szóegyezés. (1942. 5.)
Okvetetlen. – Száj. – Szëmtelen. – Türtőztet. (1943. 1.)
Úgymond. – Ungon-berken túl. – Utca. (1943. 2.)
Bojnyik. – Bosszankodik, bosszant. – Códli. – Csipke. – Egyház. – Filozopter. – Fusnyos. – Hála. – Hám! (1943. 3.)
Böszörmény. – Han. – Harmad. – Háspol[y] – Hitel. – Illetlen. – Kiváncsi. – Paraj. – Szépíró. – Tövis. (1943. 4.)
Hírlik. (1943. 5.)
Igenév és állítmányi ige. (1944. 1.)
Felebb, fölebb vagy fellebb, föllebb. (1944. 2.)
Igeként ragozott és továbbképzett névszók. (1944. 3.)
Szótörténeti adalékok és észrevételek. 1–2. (1944. 4–5.).

Irodalom

Irod.: családi és egyéb források: Tömlő Gyula nagybányai illetőségű székesfehérvári lakos családnevének „Zolnai”-ra kért átváltoztatása belügyminisztériumi rendelettel megengedtetett. (Budapesti Közlöny, 1888. nov. 24.)
Elhunyt özv. Tömlő Jánosné Retezár Erzsébet. (Nagyvárad [hetilap], 1919. febr. 20.)
Zolnai Gyula, a helybeli főreáliskola tanára oltár elé vezette Szladits Ilona kisasszonyt, a helybeli polgári iskola tanítónőjét. (Székesfehérvár és Vidéke, 1889. júl. 6.)
Zolnai Gyula főgimnáziumi tanár magántanári kinevezése, 1895. máj. 31. (Budapesti Közlöny, 1895. jún. 6.– Hivatalos Közlöny, 1895. jún. 15.)
Zolnai Gyula ny. r. tanári kinevezése, 1906. aug. 21. (Budapesti Közlöny, 1906. szept. 12.)
Klemm Antal: Zolnai Gyula. Születésének hetvenedik évfordulójára. (Magyar Nyelv, 1932. 9-10.)
Zolnai Gyuláné Szladits Ilona elhunyt. (Budapesti Hírlap–Pesti Hírlap, 1935. szept. 3.)
Györke József: Zolnai Gyula. Születésének nyolcvanadik évfordulójára. (Magyar Nyelv, 1942. 5.)
Loványi Gyula: Zolnai Gyula. (Magyarosan, 1942)
Dr. Zolnai Gyula ny. egyetemi tanár elhunyt. (Magyar Nemzet, 1949. dec. 30.)
Rubinyi Mózes: Zolnai Gyula temetésén. (Magyar Nyelvőr, 1950. 1.)
Sági István: Zolnai Gyula. (Magyar Nyelv, 1950. 3.)
Elhunyt Zolnai Béla egyetemi tanár. (Magyar Nemzet, 1969. jún. 1.)
Czompa Gyöngyi: Mutatvány Schönherr Gyula levelezéséből. Zolnai Gyulához és Szinnyei Józsefhez. (Irodalomismeret, 2001)
Figler Csilla: Zolnai Gyula nyelvtudós. (Pécsi Szemle, 2002).

Irod.: írásairól: Balassa József: Z. Gy.: Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig. (Egyetemes Philológiai Közlöny, 1895)
Simonyi Zsigmond: Z. Gy.: Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig. (Budapesti Szemle, 1895)
Szamota István: Z. Gy.: Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig. (Magyar Könyvszemle, 1895. 1-4.)
Walter Gyula: Z. Gy.: Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig. (Magyar Sion, 1895. 1.)
Haiman Hugó: Magyar oklevélszótár. Régi oklevelekben és egyéb iratokban előforduló magyar szók gyűjteménye. (Magyar Nyelvőr, 1903. 4.). Balassa József: Z. Gy.: Mondatátszövődés. (Magyar Nyelvőr, 1926)
Erdélyi Lajos: Z. Gy.: Mondatátszövődés. (Magyar Nyelv, 1926. 5-6.)
Pénzes Balduin: Északi lant. Finn költők versei. Ford. Z. Gy. (Katholikus Szemle, 1944. 7.).

Irod.: lexikonok, feldolgozások: A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. (Bp., 1930)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
A m. kir. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Az egyetem 25 éves fennállása alkalmából írta és szerk. v. Szabó Pál. (Pécs, 1940)
Keresztény magyar közéleti almanach. I–II. köt. (Bp., 1940)
Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. (Bp., 1941)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Bárczi Géza–Benkő Loránd–Berrár Jolán: A magyar nyelvtörténeti kutatások vázlata. (A magyar nyelv története. Bp., 1967)
Finnugor életrajzi lexikon. Szerk. Domokos Péter. (Bp., 1990)
Százhuszonöt éve nyílt meg a Kolozsvári Tudományegyetem. Emlékkönyv. Összeáll. Gazda István. (Piliscsaba, 1997)
Olasz István: A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem bölcsészkarának munkássága. 1–2. (Pécsi Szemle, 1999)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Zemplényi Vera–Dobó Attila: A magyar nyelvtörténet és a finnugor összehasonlító nyelvészet oktatása Pécsett. 1923–1998. (Magyar Nyelv, 2000. 2.)
Zemplényi Vera–Dobó Attila: A magyar történeti nyelvészet a pécsi egyetemen. (Pécsi Szemle, 2001)
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1823–2002. I–III. köt. (Bp., 2003)
Pécs lexikon. I–II. köt. Főszerk. Romváry Ferenc. (Pécs, 2010).

 

 

neten:

 

 

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:V1HG-K8Y (Döbrentey Auguszta keresztelési anyakönyve, 1833)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:V1ZS-JFZ (Szladits Terézia Etelka születési anyakönyve, 1870)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:V1Z3-QZ8 (Szladits Károly születési anyakönyve, 1871)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/610522 ([Id.] Szladics Károly [!] gyászjelentése, 1876)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XX38-GLH (Zolnai Béla születési anyakönyve, 1890)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XX3D-MH7 (Zolnai Klára születési anyakönyve, 1892)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QLLH-YFV9 (Zolnai Béla és Hackenberger Emma házassági anyakönyve, 1924)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/644013 (Zolnai Gyuláné Szladits Ilona gyászjelentése, 1935)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QLLH-188H (Zolnai Gyuláné Szladits Ilona halotti anyakönyve, 1935)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/644019 (Dr. Zolnai Klára gyászjelentése, 1945)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:DS1J-4DZM (Dr. Zolnai Klára halotti anyakönyve, 1945)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:WFPL-FVN2 (Zolnai Gyula halotti anyakönyve, 1949)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/610530 (Szladits Károly gyászjelentése, 1956)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:7662-RKMM (Szladits Károly halotti anyakönyve, 1956)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6ZW4-RYPL (Zolnai Béla halotti anyakönyve, 1969)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/644022 (Dr. Zolnai Sándor gyászjelentése, 1972)

 

 

https://resolver.pim.hu/auth/PIM75354

https://nntp.hu/person/person.php?personid=11208

https://nevpont.hu/palyakep/zolnai-gyula-20f79

http://www.nevpont.hu/view/7560

http://regi-nevpont.bdnetwork.hu/view/7560