Erdélyi Zsuzsanna
etnográfus, folklorista
Dobozy Elemérné
Született: 1921. január 10. Komárom, Komárom vármegye
Meghalt: 2015. február 13. Budapest
Temetés: 2015. március 12. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Elszegényedett református, később katolikus hitre áttért kisnemesi családból származott.
Dédszülei: Erdélyi Mihály (1770–1832. nov. 29. Nagykapos, Ung vm.), Kováts Zsuzsanna (1769–1841. szept. 17.).
Nagyszülei: Erdélyi János (1814. ápr. 1. Nagykapos–1868. jan. 23. Sárospatak. Temetés: 1868. jan. 26. Sárospatak) költő, kritikus, filozófus, az MTA r. tagja, alsóborsai Csorba Ilona (1835–1895. aug. 20. Komárom. Temetés: 1895. aug. 22. Komárom); Remisovszky János, Prohászka Matild.
Erdélyi János első felesége: vachottfalvi Vahot Kornélia (= Vachott Cornélia, 1817. Gyöngyös–1842. márc. 15. Pest. Temetés: 1842. márc. 16. Pest, Váci úti sírkert). Vahot Kornélia testvérei: Vahchott Sándor (1818. nov. 17. Gyöngyös–1861. ápr. 9. Pest) költő, író és Vahot Imre (= Vachott Imre, 1820. febr. 5. Gyöngyös–1879. febr. 21. Budaújlak) író, szerkesztő, ügyvéd. Első házasságából született leánya: Erdélyi Kornélia Zsuzsanna.
Szülei: Erdélyi Pál (1864. febr. 12. Sárospatak–1936. máj. 5. Bp. Temetés: 1936. máj. 8. Farkasrét) könyvtáros, irodalomtörténész, Remisovszky Hedvig (1893–1980) ének-zenetanár, hegedűművész. Remisovszky Hedvig Erdélyi Pál 3. felesége volt. Erdélyi Pál testvérei: Erdélyi Zoltán (1858. márc. 12. Sárospatak–1910. júl. 11. Komárom. Temetés: 1910. júl. 13. Komárom) Komárom vármegye árvaszéki ülnöke és Erdélyi Ilona.
Testvérei: Erdélyi Mihály (1917. febr. 18. Kolozsvár–2002. jan. 25. Bp.) hidrogeológus, T. Erdélyi Ilona (= Török Tamásné, 1926. dec. 27. Komárom), irodalomtörténész, egyetemi tanár.
Férje: Dobozy Elemér (1902. jan. 18. Bp.–1986. máj. 18. Bp.) orvos, belgyógyász, kardiológus, egyetemi tanár.
Gyermekei: Dobozy Miklós (1949–) középiskolai tanár, Dobozy Dániel (1951–) jogász, ügyvéd, Dobozy Zsófia (1952–) zenetanár és Dobozy Borbála (1955–) csembalóművész.
Iskola
A budapesti Veres Pálné Leánygimnáziumban éretts. (1939), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Közgazdaság-tudományi Karán tanult (1939–1940), a Fővárosi Felsőfokú Zeneiskola zongoraszakán végzett (1943).
A Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar–olasz szakos középiskolai tanári (1944) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1945); közben a Római Egyetemen és a Santa Cecilia Akadémián is tanult (1943).
Az MLEE valláskritikai szakán is végzett (1974).
Életút
A Külügyminisztérium sajtóelőadója, minisztériumi fogalmazója (1944–1948), a Művelődésügyi Minisztérium (MM) Népzenekutató Csoportjának tud. munkatársa (1953–1963), egyúttal a Népművészeti Intézet külső munkatársa is (1952–1955), a Néprajzi Múzeum Népzenei Osztálya (ún. Lajtha-csoport, 1964–1971), az MTA Néprajzi Kutató Csoport tud. munkatársa (1971–1987), az MTA Filozófiai Intézet külső munkatársa (1987–1990).
Erdélyi Zsuzsanna zongoraművésznek készült, tizenkét évig zongorázni tanult a Fővárosi Alsó-Felső Zeneiskolában. Édesapja halála után érdeklődése mégis az irodalomtudomány felé fordult, jóllehet zenei érdeklődése kutatói pályáját élete végéig elkísérte.Első tudományos dolgozatai nagyapja, Erdélyi János (1814–1868) munkásságával foglalkoztak, különös tekintettel Erdélyi néprajzi gyűjtéseire, valamint az ezzel összefüggő levelezésére. Német–francia–olasz nyelvtudása és római működése révén került a Külügyminisztérium Sajtó Osztályára (időközben angolul is megtanult). Miután 1945-ben a nők számára is megnyílt a külügyi szolgálat, diplomata lett. A Magyar Dolgozók Pártja (MDP) hatalomátvétele után „osztályidegen” társaival együtt 1948-ban elbocsátották a külügyi szolgálatból. Évekig nem tudott elhelyezkedni, alkalmi munkákat (fordításokat) vállalt, majd elfogadta Lajtha László (1892–1963) meghívását, aki először figyelt fel tehetségére és a népköltészet iránti érdeklődésére. Erdélyi Zsuzsanna 1953-tól tíz éven át – Lajtha haláláig – dolgozott együtt a világhírű népzenekutatóval; 1960-tól 1963-ig lejegyezte közös népzenegyűjtő útjaik alkalmával folytatott beszélgetéseiket. A legendás „kockás füzetet” a Lajtha-hagyatékot gondozó Hagyományok Háza adta ki (2010-ben).
Erdélyi Zsuzsanna népi vallásossággal, archaikus népi imádságokkal, szakrális szövegfolklórral, népi Mária-kultusszal foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el az apokrif népi szövegek archaikus szövegkutatása, a népi költészet szimbolikája terén. Meghatározta az archaikus népi imádság új műfaját, funkcióját, lehetséges történelmi aspektusait. Bebizonyította, hogy Magyarországon és a Kárpát-medencében a késő középkori nemzeti nyelvű szakrális költészetből a szájhagyományozó gyakorlat őrizte meg azt, amit szerencsésebb országokban az írásbeliség is. Több tízezer szöveget gyűjtött össze, közülük néhány száz a Hegyet hágék, lőtőt lépék (1974) című művében jelent meg. A hagyománymentésnek és átörökítésnek különleges példái ezek a liturgikus szövegek – már csak azért is, mert az egyház tiltotta ezeket a laikus imádságokat. A szövegeket ezért nem ritkán titokban hallgatták és tanulták a közösség idősebb tagjaitól, és ugyanígy is adták tovább (akár évszázadokon át…) Ezeknek az imáknak egyes motívumai egészen a honfoglalás korába vezetnek, ill. az ősvalláselemek gyakran keverednek a középkori vallásosság képeivel. Nyelvük a magyar nyelv legarchaikusabb elemeit is megőrizte, motívumaik igazi költői értéket képviselnek. Erdélyi Zsuzsanna azonban nemcsak közölte ezeket a különleges szövegeket, de megpróbálta rendszerezni is, tisztázni a textusok eredetét és funkcióit, feltárva a keletkezés körülményeit. Kiterjedt etnikai-szociológiai vizsgálatokat is végzett az archaikus imádságok területi elterjedtségére: gyűjtött szövegeket Moldvából, Szlovákiából (különösen Zoboraljáról, az Ipoly mentéről és Érsekújvár környékéről), de magyarországi nemzetiségek körében is vizsgálódott. Az első hivatalos híradás 1970-ben jelent meg e hatalmas vállalkozásról, az Új Írásban közölt első beszámoló elé Juhász Ferenc költő írt bevezetést, aki először fedezte fel ezekben a szövegekben az egész magyar nyelvterület egyedülálló értékeit. Erdélyi Zsuzsannának – mint később többször is elárulta – meg kellett küzdenie az ötvenes-hatvanas évek világnézeti és szellemi merevségén kívül az egyházi hatóságok ellenállásával is. A helyi plébánosok, káplánok gyakran babonaságot, eretnekséget láttak ezekben a „paptalanul” elmondott rejtelmes, titkos imákban. Az adatgyűjtők bizalmatlanságával is meg kellett harcolnia, akik attól tartottak, hogy gúnyt űznek majd „hitük rejtekiből”. Végül Lékai László (1910–1986) akkori veszprémi püspök önként felajánlotta segítségét, majd befolyására püspöki körlevelek is segítették a gyűjtőmunkát, utóbb szeminaristák, ill. kisebb települések plébánosai váltak lelkes gyűjtőtársakká. A címadó sor – Hegyet hágék, lőtőt [= lejtőt] lépék – egy moldvai paraszt asszony, Benke Jánosné Benedek Rozália reggeli imádságának kezdősora. Ez volt az egyik első archaikus szöveg, amelyet Erdélyi Zsuzsanna már az 1970-es Új Írásban közölt. A kötet első kiadása Kaposvárott jelent meg (1974-ben), a különleges siker hatására két év múlva már a Magvető Kiadó gondozta a második, bővített kiadást (1976-ban, a 4. kiadás 2013-ban Pozsonyban jelent meg).
A magyarországi folklorisztikai irodalom klasszikusa az egyik legidézettebb és legismertebb néprajzi mű (Török Erzsébet [1912–1973] Kossuth-díjas előadóművész önálló esten mutatta be, 1971-ben; lemezen is kiadták, 1991-ben. Erdélyi Zsuzsanna jó barátságban volt a vallásos magyar népköltészetet először megszólaltató, fiatalon elhunyt Török Erzsivel. Halála után megemlékezést is írt róla). Erdélyi Zsuzsanna munkája azért is különleges jelentőségű, mert az első két kötet megjelenése után igen sok levelet kapott. Helyi gyűjtők (pl. tanítók, orvosok) írták meg, hogy már évek óta jegyzik településük és környékük népi imádságait, a gyógyításhoz szükséges ráolvasásait, hiedelmeit. A Hegyet hágék… megjelenése után sorra jelentek meg hasonló regionális gyűjtések. A kötet országosan ismertté tette szerzője nevét, a későbbi kiadásokban szívesen közölt néhány szemelvényt más szerzők gyűjtéseiből. Maga Erdélyi Zsuzsanna is felhívásokat tett közzé a kárpát-medencei magyarság szakrális emlékezetkultúrájának összegyűjtésére. Munkahelye, az ún. Lajtha-csoportból megalakuló Népzenei Kutatócsoport pedig vállalta, hogy megszervezi és összefogja az országos gyűjtőutakat. Lékai László bíborosként, esztergomi érsekként is támogatta az úttörő vállalkozást. (Kezdeményezésére alapította Lékai az első közép-európai Népi Vallásos Gyűjteményt, Esztergomban, 1980-ban).
Emlékezet
Erdélyi Zsuzsanna Budapesten hunyt el (utolsó címe: 1056 Váci utca 79.). Temetése 2015. márc. 12-én volt a Farkasréti temetőben, előző este, márc 11-én szentmisét mondtak lelki üdvéért a budapest-belvárosi Egyetemi Kisboldogasszony Templomban. Temetésén a római katolikus temetési szertartást Bíró László tábori püspök vezette, a búcsúbeszédet Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, Balog Zoltán, az emeberi erőforrások minisztere, Dávid Katalin Széchenyi-díjas művészettörténész, egyetemi tanár és Voigt Vilmos egyetemi tanár, emeritusz professzor mondta.
Elismertség
Az MTA Középkori Történeti Munkabizottsága tagja.
A Szent István Akadémia (2000-től), a Magyar Művészeti Akadémia tagja (2002-től).
A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége alapító tagja (1989-től).
Elismerés
A Magyar Köztársaság Zászlórendje (1991), a Magyar Köztársaság Babérkoszorúval Ékesített Érdemérme (1992), A Magyar Kultúra Lovagja (2011), a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2013).
Népművészeti Európa Díj (Hamburg, 1983), Giuseppe Pitrè–Salomone Marino-díj (1996).
A Somogy Megyei Tanács Alkotói Díja (1984), Március 15-e Emlékérem (1993), Stephanus-díj (1993), Bethlen Gábor-díj (1996), Magyar Örökség Díj (1998), a Magyar Művészeti Akadémia Aranyérme (2001), Kossuth-díj (2001), Príma-díj (2005), Hazám Díj (2009), A Nemzet Művésze (2014), a Magyar Művészeti Akadémia Nagydíja (2014).
Nagykapos díszpolgára (1994), Budapest V. kerület díszpolgára (2002).
Szerkesztés
Korai írásai az Egyetemi Híradóban (1939), a Fiatalok c. lapban (1941–1943), a Budai Polgárban (1945) és a Magyar Nő (1945) c. lapban jelentek meg. Néhány írását az Új Emberben Rosdy Pál néven jegyezte.
Főbb művei
F. m.: önálló művei, könyvfejezetei, nagyobb tanulmányai: Szemere Miklós levelei Erdélyi Jánossal. 1–2. Egy. doktori értek. is. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1944–1945 és külön, egy füzetben: Bp., 1945)
Adatok a magyar népköltészet színszimbolikájához 1–3. (Ethnographia, 1961. 2–4. és külön, egy füzetben: Bp., 1961)
Archaikus és középkori elemek népi szövegekben. E. Zs. előadása a Néprajzi Társaság Folklór Szakosztályának ülésén, 1970. febr. 11-én. Pais Dezső, Mezey László és Holl Béla hozzászólásával. (Ethnographia, 1971. 3. és külön: Bp., 1971)
Hegyet hágék, lőtőt lépék. Archaikus népi imádságok. Gyűjtötte E. Zs. A bevezetést írta Ortutay Gyula. Ill. Gyovai Eszter. (Somogyi almanach 19–21. Kaposvár, 1974)
Hegyet hágék, lőtőt lépék. Archaikus népi imádságok. Gyűjtötte E. Zs. Az előszót írta Ortutay Gyula, a zenei lejegyzéseket Károly S. László, Olsvai Imre és Tóth Margit végezte. Ill. Gyulai Líviusz. (2. bőv. kiad. Bp., Magvető Könyvkiadó, 1976)
Hegyet hágék, lőtőt lépék. Archaikus népi imádságok. Gyűjtötte E. Zs. Az előszót írta Ortutay Gyula. A zenei lejegyzéseket Domokos Mária [et al] végezte. Ill. Gyovai Bodák Eszter. (3. bőv. kiad. Pozsony, Kalligram, 1999; 4. bőv. kiad. Pozsony, Kalligram, 2013)
Archaikus szövegemlékek a nógrádsipeki néphagyományban. (Nógrádsipek. Tanulmányok egy észak-magyarországi falu mai folklórjáról. Szerk. Szemerkényi Ágnes. Bp., 1980)
Az archaikus népi imádságok középkori összetevői. (A magyar vers. Az I. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus előadásai. 1981. aug. 10–14. Szerk. Béládi Miklós, Jankovics József, Nyerges Judit. Bp., 1985)
Késő középkori közköltészeti emlékek a hazai interetnikus – délszláv – hagyományban. (Folklór és tradíció. Bp., 1984)
Amor sanctus. (A szerelem kertjében. Erotikus jelképek a művészetben. Szerk. Hoppál Mihály és Szepes Erika. Bp., 1987)
Archaikus népi imádságok. (Magyar néprajz. V. köt. Népköltészet. Főszerk. Vargyas Lajos. Bp., Akadémiai Kiadó, 1988)
„Csokolja egész Magyarországot Juliska néni.” Vallásos hagyományok mentése külországi magyarjaink között. (A magyarságkutatás könyvtára 2. Vallásosság és népi kultúra a határainkon túl. Szerk. Fejős Zoltán, Juhász Gyula, Küllős Imola. Bp., 1990)
Modern szinkretizmus. (Néphit, népi vallásosság ma Magyarországon. Szerk. Horváth Pál és Lovik Sándor. Bp., 1990)
Historische Fragen der archaischen Volksgebete. (Studia Slavica, 1991/1992. 1-4.)
Későközépkori szakrális hagyományaink népköltészeti kapcsolatai a Kárpát-medencében. (Egyházak a változó világban. A Nemzetközi Egyháztörténeti Konferencia előadásai, Esztergom, 1991. máj. 29–31. Szerk. Bárdos István és Beke Margit. Tatabánya, 1992)
A szóbeli kultúra forrásszerepe az irodalomtörténeti kutatásban. (Régi és új peregrináció, magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon. A III. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus előadásai. Szeged, 1991. aug. 12–16. Bp.–Szeged, 1993)
Archaikus népi imádságok Somogyvárról és Somogyból. (Szent László és Somogyvár. Tanulmányok a 900 éves somogyvári bencés apátság emlékezetére. Szerk. Magyar Kálmán. Kaposvár, 1992) La poesia popolare religiosa. (Storia religiosa dell’Ungheria. Szerk. Caprioli, Adriano és Vaccaro, Luciano. Milano–Varese, 1992)
Az Ómagyar Mária-siralom és a népi imádságok kapcsolata. (Veszprém koraközépkori emlékei. Szerk. V. Fodor Zsuzsa. Veszprém, 1994)
Rábaközi kéziratos énekeskönyv a 19. század közepéről. (Tárgy és jelentése. Rábaközi tanulmányok. A Csornai Múzeumban elhangzott néprajzi konferencia előadásai, 1995. nov. 17. Szerk. Szalontay Judit. Csorna, 1998)
Gondolatok a rítusénekekről és műfaji kapcsolataikról. (Tanulmányok a cigányságról és hagyományos kultúrájáról. A gödöllői Petőfi Sándor Művelődési Központban 1996. nov. 15-én rendezett néprajzi felolvasó ülésen elhangzott előadások. Szerk. Bari Károly. Gödöllő, 1998)
A látomásformulák szerepe az archaikus népi imádságokban. (Tanulmányok a transzcendensről 1. Eksztázis, álom, látomás. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben. Szerk. Pócs Éva. Bp.–Pécs, 1998)
Gondolatok a rítusénekekről és műfaji kapcsolataikról. (Tanulmányok a cigányságról és hagyományos kultúrájáról. Szerk. Bari Károly. Gödöllő, 1998)
Habent fata sua – correferata. Bán Imre megjegyzései az archaikus népi imákhoz. (Tanulmányok Dankó Imre tiszteletére. Szerk. Küllős Imola. Bp., 1999)
Archaikus népköltészeti műfajok kapcsolatai. (Dunántúli dolgozatok. Néprajzi sorozat. Népi vallásosság a Kárpát-medencében 3. Szerk. L. Imre Mária. Pécs, 2000)
Der Parallelismus in archaisch-apokryphen Volksgebeten. (Folklore in 2000. Voces amicorum. Guilhelmo Voigt sexagenario. Szerk. Nagy Ilona és Verebélyi Kincső. Bp., 2000)
Szűz Mária alakjának szemléletmódja az archaikus népi imádságokban. Paradigmaváltás a verbális ikonográfiában. (Az anya és a szűz paradigmája. Szerk. Tarbay Ede. Zsámbék, 2000)
Aki ezt az imádságot… Élő passiók. 16 táblával. (Pozsony, Kalligram, 2001; 2. jav. kiad. 2004)
A kockás füzet. Úttalan utakon Lajtha Lászlóval. A jegyzeteket és az utószót írta Solymosi Tari Emőke. (A Hagyományok Háza kiadványa. Bp., 2010)
Egy antikva-imádság. (Szegedi vallási néprajzi könyvtár 26. Olvasó. Tanulmányok a 60 esztendős Barna Gábor tiszteletére. Szerk. Mód László és Simon András. Szeged, 2010)
„…századokon át paptalanul…” Az archaikus népi imádságműfaj fogadtatástörténete. Várhelyi Ilonával. (Bp., Szent István Társulat, 2011)
Múltunk íratlan lírája. Az archaikus népi imádságműfaj háttérvilága. (Pozsony, Kalligram, 2015)
Mária anya – Mária anyánk. Szűz Mária élete és alakja a magyar népi Mária-költészeben. E. Zs. gyűjtése nyomán szerk. Medgyesy S. Norbert. 1 CD-melléklettel. (Bp., Szent István Társulat, 2019).
F. m.: szerk.: Lajtha László: Sopron megyei virrasztóénekek. Közreműködött Tóth Margittal. (Népzenei monográfiák 4. Bp., Zeneműkiadó, 1956)
Bálint Sándor: Szeged-Alsóváros. Templom és társadalom. Sajtó alá rend. Tomisa Ilona, az előszót írta E. Zs. (Bp., Szent István Társulat, 1983)
Parasztbiblia. Magyar népi biblikus történetek. Gyűjtötte Lammel Annamária és Nagy Ilona. A bevezetőt írta E. Zs. (Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1985)
Szántó Piroska: Golgota. Sz. P. festményei és archaikus népi imádságok. Az imádságokat vál., szerk. E. Zs. (Bp., Corvina Könyvkiadó, 1987)
Istensegíts – Istenvele. Bukovinától a Bácskáig. Gáspár Simon Antal visszaemlékezése elé. Közli: E. Zs. (Somogy, 1987. 2.)
A vallásos népköltészet, ill. az archaikus népi imádságok történeti kérdései. (Ecclesia sancta 1. A katolikus egyház Magyarországon. Szerk. Somorjai Ádám és Zombori István. Bp., 1991)
Az archaikus népi imádságzáradékok történeti kérdései. (Boldogasszony ága. Tanulmányok a népi vallásosság köréből. Szerk. is. Bp., Szent István Társulat, 1991)
Bálint Sándor–Barna Gábor: Búcsújáró magyarok. A magyarországi búcsújárás története és néprajza. Az előszót írta E. Zs. 300 fényképpel és 16 táblával. (Bp., Szent István Társulat, 1994)
Tátrai Zsuzsanna: Leányélet. Ill. E. Zs. Fotó: Kornis Péter. (Bp., Crea Print, 1994)
Hosszú utak megszomorodának… Archaikus népi imádságok, ráolvasók, szentes énekek Erdélyből és Moldvából. P. Daczó Árpád Lukács szentferencrendi atya gyűjtése. 1974–1999. Sajtó alá rend. Takács Györgyivel, a zenei anyagokat Gelencsér Ágnes és Juhász Zoltán jegyezte le. Ill. Csuzi Enikő. Az utószót írta E. Zs. (Bp., Magyar Napló Kiadó, 2003).
F. m.: kisebb tanulmányai: „Hegyet hágék, lőtöt lépék.” Archaikus népi imák. (Új Írás, 1970. 9.)
Középkori irodalmi és zenei elemek jelentkezése liturgikus néphagyományokban. Tóth Margittal. (Muzsika, 1972. 3.)
Lajtha László emlékére. (Muzsika, 1972. 7.)
Száz év árnyékában. Szociográfia. (Somogy, 1975. 1.)
Teophilos – Tenfilius, VI–XX. század. (Vigilia, 1975. 2.)
Őszi búcsú. [A kora őszi Mária-búcsúkról.] (Magyar Nemzet, 1978. okt. 29.)
Vallásos néphagyományaink nagy összegzője, Bálint Sándor. (Vigilia, 1978. 9.)
Az archaikus népi imák kérdéseihez. (Confessio, 1979. 1.)
„…Édes hazámnak akartam szolgálni…” [Domokos Pál Péter művéről.] – Kájoni János: Cantionale Catholicum és Petrás Incze János: Tudósítások. (Vigilia, 1979. 5.)
„…aki ezt az imádságot…” [Az archaikus népi imádságokról.] (Vigilia, 1979. 11.)
Siralmas az én életem. A Mária-siralmak költészete. (Új Írás, 1979. 6.)
Üdvöz-légy gyenge oltványotska. Utószó a karácsonyi bölcsődalokhoz. (Új Írás, 1979. 12.)
„Az öröm után jött a nagy bánat”. Gáspár Simon Antal krónikájából. Szociográfia. (Somogy, 1980. 5.)
Születésnapi levél Tóth Margitnak. (Muzsika, 1980. 6.)
Bálint Sándor idézése. (Vigilia, 1981. 5.)
Van-e hazai evangélikus népi imádsághagyomány? (Diakonia, 1981. 1.)
Ádám-vigasztalók. „Gyönyörűségnek kertyiben.” Ádventi énekek. (Új Írás, 1983. 1.)
In memoriam Bálint Sándor. (Vigilia, 1984. 9.)
Arany János és Erdélyi János kapcsolata. (Az Arany János Társaság Évkönyve, 1984/85)
Bálint Sándor. (Vigilia Könyvek. Virrasztók. A Vigilia ötven éve. Tanulmányok. Vál., szerk. Lukács László és Rónay László. Bp., 1985)
„…A jövő tudományát segíti…” Bálint Sándor emlékezete. (Tiszatáj, 8.)
„…Szép zengedező énekek következnek” [Karácsonyi énekek.] (Vigilia, 1987. 12.)
Az írástudatlanok felelőssége. Beszélgetés egy moldvai csángó asszonnyal. (Új Írás, 1988. 11.)
Populus meus. Domokos Pál Péter hitvallása. (Muzsika, 1988. 7.)
Emlékezet és arcok. (Zsombékszéken, zsombékszéktől a templompadig. Szerk. Rohály Gábor. Kővágóőrs, 1988)
A népi imádságzáradékok kérdéséhez. (Világosság, 1989. 6.)
Erdélyi János és a néprajz. (Borsodi Művelődés, 1989. 4.)
„Írtam én…” A karácsony költészete a néphagyományban és a népi írásbeliségben. (Világosság, 1989. 12.)
Lajtha László, a zenekutató. (Vasi Szemle, 1989. 2.)
Népi vallásosság és a szájhagyomány. (Zsombékszéken. Néprajzi és helytörténeti tanulmányok. Szerk. Rohály Gábor. Kővágóőrs, 1989)
Szenvedeje estje. Karácsony a népköltészetben. (Jel. A Keresztény Értelmiségiek Szövetségének lapja, 1989. 5-6.)
A szóbeliség szerepe az irodalomtörténeti kutatásban. (Szegedi Műhely, 1990. 1-4.)
„Móduvába hitték a szegént.” Sorsok, imák, vallomások. 1–2. (Új Írás, 1990. 2–3.)
„…Magyarországot a Máriára bízta.” Mária-énekek és -imák az elmúlt századok népi imakönyveiből. 1–2. (Új Írás, 1990. 5–6.)
Wer dieses Gebet… [Az archaikus népi imádságokról.] (Studia Slavica, 1990. 1-4.)
Közös sorsok – „szépénekek”. Román szent szövegek. (Új Írás, 1991. 11.)
Die ungarländischen archaischen Volksgebete und ihre gegenseitigen Beziehungen im Karpatenraum. (Studia Slavica, 1993)
A Mária-kultuszról. (Iskolakultúra, 1994. 15-16.)
Bálint Sándor. (Jel. A Keresztény Értelmiségiek Szövetségének lapja, 1994. 7.)
Néprajzi gyűjtés dél-olaszországi albán falvakban. (Néprajzi Hírek, 1994. 1.)
Zengő templomok – kéziratos népénekek. (Kortárs, 1994. 12.)
„Meghaltam én népemért…” Kéziratos népénekek. (Kortárs, 1995. 4.)
„Had izenek tőlled.” [Egyházi népi énekekről.] (Jel. A Keresztény Értelmiségiek Szövetségének lapja, 1997. 2.)
Magyar mitológia. (Honismeret, 1997. 1.)
„Meghalt immár az élet…” [A halál, a gyász dalai.] (Kortárs, 1997. 8.)
Török Erzsébetre emlékezvén. (Csillagom, révészem…T. E. tükre. Szerk. Gedényi Zsuzsanna. Bp., 1997)
Eleink imái. (Magyar Vasárnapi Kalendárium’98. Komárom, 1997)
„Oh, Szent Istán.” Szentjeink a népi kéziratos énekeskönyvekben. (Árgus. Kulturális, társadalmi folyóirat, 1998. 4.)
Népi kéziratosainkról. (Vigilia, 1998. 12.)
Glorát énekellünk. Népi újévi énekek. (Vigilia, 1999. 1.)
Még mindig a népi kéziratosokról. (Vigilia, 1999. 4.)
A szeretetről – ma. (Vigilia, 1999. 12.)
Megint a népi kéziratosok! (Vigilia, 2000. 1.)
Húsvét hangja a Kenyeri Énekeskönyvben. (Vigilia, 2000. 4.)
„…Emlikezzél sz Istvánró…” (Kortárs, 2001. 1.)
Nemzeti tudatunk környezetvédője. A közjó és a közhaszon Kanyar József olvasatában. (Kortárs, 2001. 12.)
„…csak ide van bizodalmam…” [Kéziratos népi énekeinkről.] (Vigilia, 2001. 1.)
Egek csillaga. [Kéziratos népi énekeinkről.] (Vigilia, 2001. 5.)
Amor sanctus. (Tanítvány. A magyar domonkosok lapja, 2002. 1.)
Kereszt és keresztrefeszítés. I. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennále. Ifj. Gyergyádesz Lászlóval. (Magyar Iparművészet, 2002. 6.)
A nagyváradi Zsuzsanna-bál. „Az erkölcsre sikeresen vezettessenek.” (Partium. Irodalmi, művészeti, közéleti folyóirat, 2005)
Egy magángyűjtemény Szent László-énekei. (Arrabona, 2008)
Az archaikus népi imádságokról. (Honismeret, 2021. 3-4.).
F. m.: lemezei: Boldogasszony anyánk. Ősi népi imák, népénekek. (New York, 1972)
Hegyet hágék, lőtöt lépék. Archaikus népi imádságok. 1–2. (Bp., Hungaroton, 1991)
Boldogasszony anyánk. Archaikus népi imák, Mária-énekek. (Bp., Hungaroton, 1992 és CD, 1994).
Irodalom
Irod.: források: Elhunyt dr. Erdélyi Pál könyvtárigazgató. (Budapesti Hírlap–Nemzeti Újság, 1936. máj. 7.)
Erdélyi Pál halála. (Ellenzék [Kolozsvár], 1936. máj. 8.)
Erdélyi Pál. (Pásztortűz, 1936. 9.)
Hofer Tamás: Erdélyi Zsuzsanna Európa-díjas. (Ethnographia, 1984)
Megay László: Erdélyi Zsuzsanna Európa-díja. (Magyar Nemzet, 1983. júl. 9.)
Nádor Tamás: „Kipirosodik a hamuszürke arc…” Beszélgetés Erdélyi Zsuzsannával. (Kincses Kalendárium, 1983)
Barna Gábor: Erdélyi Zsuzsanna köszöntése. (Távlatok, 1991. 1.)
Niederhauser Emil: Erdélyi Zsuzsanna köszöntése. (Confessio, 1991. 3.)
Tánczos Vilmos: Erdélyi Zsuzsanna köszöntése. (Honismeret, 1991. 4.)
A jóra való szándék. Erdélyi Zsuzsanna néprajztudóssal beszélget Juhász Judit. (Bennünk fák jajgatnak. Vallomások a természetről. Szerk. Balogh István és Juhász Judit. Bp., 1992)
Balassa Iván: Erdélyi Zsuzsanna születésnapjára. (Szülőföldünk, 1992. 18.)
Lőcsei Gabriella: „Akárki vagy, akármi vagy, be gyönyörű teremtés vagy!” Amit a Mária-költészetről tudni érdemes. Beszélgetés Erdélyi Zsuzsannával. (Magyar Nemzet, 1992. dec. 24.)
A Vigilia beszélgetése Erdélyi Zsuzsannával. 1–2. Riporter: Lovász Irén. (Vigilia, 1998. 12.–1999. 1.)
Barna Gábor: Laudáció Erdélyi Zsuzsanna néprajztudós munkásságának Magyar Örökségként való megnevezéséhez. (Magyar Iparművészet, 1999. 2.)
Nemzet és hagyomány. Az írástudatlanok felelőssége. Erdélyi Zsuzsanna válaszol Albert Zsuzsa kérdéseire. (Hitel, 1999. 10.)
Keresztesné Várhelyi Ilona: „Archaika”, avagy kísérlet az Erdélyi Zsuzsanna-jelenség megfejtésére a születésnapi kötetek ürügyén. (Távlatok, 2001. 53.)
Skrabski Fruzsina: Szép szavak. Erdélyi Zsuzsanna az öregek fájdalmáról, a saját imáról és a segesdi búcsúról. (Magyar Nemzet, 2002. márc. 23.)
Barna Gábor: „Máriának követe…” Erdélyi Zsuzsanna 90 éves. (Honismeret, 2011. 1.)
Juhász Ferenc: A gyalogló tündér. Erdélyi Zsuzsanna köszöntése. (Vigilia, 2011. 3.)
Barna Gábor: „Hegyet hágék, lőtőt lépék…” Erdélyi Zsuzsanna halálára. (Vigilia, 2015. 4.)
Harangozó Imre: „Az jutott osztályrészül, hogy imaasszony legyek…” Búcsú Erdélyi Zsuzsannától. (Honismeret, 2015. 2.)
Medgyesy S. Norbert: „Kívül aranyos, belül kegyelmes.” Hálatelt sorok Erdélyi Zsuzsanna életéért. (Szín, 2015. 2.)
Silling István: „Szent úton mén szent asszony…” Erdélyi Zsuzsanna halálára. (Híd, 2015. 2.)
Korompay Klára: Erdélyi Zsuzsanna. (Magyar Nyelv, 2016. 1.)
Küllős Imola: Gondolatok Erdélyi Zsuzsanna munkásságáról – posztumusz tanulmánykötete ürügyén. (Ethnographia, 2016. 2.)
Pomozi Péter: Erdélyi Zsuzsanna imádságai. (Édes anyanyelvünk, 2016. 1.).
Irod.: műveiről: Hegyet hágék, lőtőt lépék. Archaikus népi imádságok. Gyűjtötte Erdélyi Zsuzsanna: Andrásfalvy Bertalan: Hegyet hágék, lőtőt lépék. (Somogy, 1974. 4.)
Göncz Árpád: Századok üzenete. (Élet és Irodalom, 1974. 42.)
Bárczi Géza: Hegyet hágék, lőtőt lépék. (Vigilia, 1975. 2.)
Lázár István: Pogánykút. (Új Írás, 1975. 5.)
Voigt Vilmos: A rítusok. szépsége. (Valóság, 1975. 1.)
Horgas Béla: Hegyet hágék, lőtőt lépék. (Kortárs, 1976. 11.)
Pályi András: Hegyet hágék, lőtőt lépék. (Új Tükör, 1976. 45.)
Ruffy Péter: „Rémségesen szép” imádságok. Három év, háromszáz nap gyűjtőmunkája. (Magyar Nemzet, 1976. szept. 19.)
Erdélyi Zsuzsanna: A kérdező felel. [Válasz R. P. írására.] (Magyar Nemzet, 1976. okt. 3.)
Bozsaky Katalin: Hegyet hágék, lőtőt lépék. (Irodalmi Szemle, 1977. 7.)
Halász Péter: Csudakönyv. (Új Látóhatár, 1974. 4-5.)
Makra Sándor: Hegyet hágék, lőtőt lépék. (Theologiai Szemle, 1977. 1-2.)
Széles Klára: Hegyet hágék, lőtőt lépék. (Literatura, 1977. 2.)
Tandori Dezső: Ott valának az angyalok. (Új Írás, 1977. 4.)
Újváry Júlianna: Hegyet hágék, lőtőt lépék. (Katolikus Szemle, 1977. 2.)
Lovász Irén: Huszonöt év múltán is. (Vigilia, 2000. 11.)
Szabó Ferenc: Archaikus népi imádságok. (Távlatok, 2000. 50.)
Kanyar József: A 80 éves Erdélyi Zsuzsanna köszöntése Hegyet hágék, lőtőt lépék c. kötetének legújabb kiadása fényében. (Confessio, 2001. 1.)
Szabó Ferenc: Archaikus népi imádságok. Erdélyi Zsuzsanna művéről huszonöt év múltán. (Pannon Tükör, 2013. 4.).
Irod.: ünnepi kötetek: „Nyisd meg Uram, szent ajtódat…” Köszöntő kötet Erdélyi Zsuzsanna 80. születésnapjára. Szerk. Barna Gábor. (Bp., Szent István Társulat, 2001)
Imádságos asszony. Erdélyi Zsuzsanna köszöntése. Tanulmányok Erdélyi Zsuzsanna tiszteletére. Szerk. Czövek Judit. (A Gondolat Könyvkiadó és az Európai Folklór Intézet közös kiadványa. Bp., 2003)
„Engem csak a fele illett meg…” Hovanyecz László beszélgetése Erdélyi Zsuzsanna néprajztudóssal. E-könyv. (Bp., Kossuth Kiadó, 2011)
Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében. Tanulmánykötet a 90 esztendős Erdélyi Zsuzsanna tiszteletére. A veszprémi Laczkó Dezső Múzeum és a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem közös konferenciája Alsóbodokon és Nyitrán, 2011. okt. 5–8. Szerk. Gyöngyössy Orsolya és Limbacher Gábor. Veszprém, 2014)
„Kívül aranyos, belül irgalmas…” Tanulmányok Erdélyi Zsuzsanna. emlékére. Szerk. Czövek Judit és Lengyel Ágnes, a szöveget gondozta Steinmacher Kornélia, ford. Majdán Zsuzsanna és Sofró Krisztina. (Konferenciasorozat a vallási néprajz iskolateremtő tudósainak tiszteletére 1. A Magyar Nemzeti Múzeum Palóc Múzeuma kiadványa. Balassagyarmat, 2018).
Irod.: lexikonok: Magyar néprajzi lexikon. I–V. köt. Főszerk. Ortutay Gyula. (Bp., 1977–1982)
Finnugor életrajzi lexikon. Szerk. Domokos Péter. (Bp., 1990)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1998. (Bp., 1991–1997)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 2000–2009. (Bp., 1999–2008)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit és Palasik Mária. (Bp., 2010).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DT7S-JM2?i=146&owc=9PQZ-MNL%3A107653801%2C114725001%2C114854701%3Fcc%3D1554443&wc=9PQZ-MNG%3A107653801%2C114725001%2C114854701%2C950143801%3Fcc%3D1554443&cc=1554443 (Erdélyi Mihály halotti anyakönyve)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DT7S-NB7?i=149&wc=9PQZ-MNG%3A107653801%2C114725001%2C114854701%2C950143801&cc=1554443 (Erdélyi Mihályné Kováts Zsuzsanna halotti anyakönyve)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DT7S-KMK?i=52&cc=1554443&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AV1DR-938 (Erdélyi János születési anyakönyve)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CSLR-TSWN-1?cat=227011 (Erdélyi János és Vahot Kornélia házassági anyakönyve)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-C333-F2FM?cat=227011 (Erdélyi Jánosné Vahot Kornélia halotti anyakönyve)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/648371 (Erdélyi Jánosné Vahot Kornélia gyászjelentése)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/235483 (Erdélyi János gyászjelentése)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/235503 (Erdélyi Jánosné Csorba Ilona gyászjelentése)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939K-YMQQ-QT?cat=75965 (Erdélyi Zoltán születési anyakönyve)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/235735 (Erdélyi Zoltán gyászjelentése)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/235670 (Erdélyi Pál gyászjelentése)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6X7S-WXM?i=81&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AWQV1-7RT2 (Erdélyi Pál halotti anyakönyve)
https://www.mma.hu/documents/10180/6772136/Dobozy_Elemerne.pdf/177ab60d-a299-46cf-83a6-4e6b6ec4f6f4 (Erdélyi Zsuzsanna gyászjelentése)
https://www.keresztenymuzeum.hu/page.php?id=156 (Erdélyi Zsuzsanna életrajza)
https://hagyomanyokhaza.hu/hu/node/1435 (Erdélyi Zsuzsanna)
http://www.nvt-magyarhaz.eu/weberdelyi/zsuzsanna.htm (Erdélyi Zsuzsanna)
https://mmakademia.hu/alkoto/-/record/MMA18167 (Erdélyi Zsuzsanna élete és művei teljes bibliográfiája)
http://nemzetmuvesze.hu/nehai-kituntetettek/erd%C3%A9lyi-zsuzsanna/ (Erdélyi Zsuzsanna. A Nemzet Művésze)
https://www.mma.hu/muveszeti-hirek/-/event/10180/elhunyt-erdelyi-zsuzsanna-neprajztudos (Elhunyt Erdélyi Zsuzsanna)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM52825
https://nntp.hu/person/person.php?personid=40938
https://nevpont.hu/palyakep/erdelyi-zsuzsanna-f0d82
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2021
