Boros Gábor, borosjenői
irodalomtörténész, klasszika-filológus, műfordító
Született: 1855. december 13. Nagyenyed, Alsó-Fehér vármegye
Meghalt: 1913. június 1. Erzsébetváros, Szeben vármegye
Iskola
Középiskoláit a nagyenyedi evangélikus főiskolán végezte (1874), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen bölcsészdoktori és görög–latin szakos tanári okl. szerzett (1878), tanulmányait a berlini egyetemen egészítette ki (1878–1879), majd Kolozsvárott magántanári képesítést szerzett (1905).
Életút
A nagyenyedi polgári iskola (1879–1882), a nagyszebeni állami főgimnázium r. tanára (1882–1897), a dési állami gimnázium igazgatója (1897–1902), az erzsébetvárosi állami gimnázium r. tanára (1902-1913).
Klasszikus ókori görög irodalommal, valamint reformkori magyar irodalommal, Berzsenyi Dániel munkásságával fogl. Különösen jelentős műfordítói tevékenysége. Elsősorban Horatiust, Cicerót, ill. Homéroszt és Platónt tolmácsolt magyar nyelvre, ill. diákok számára népszerű klasszikus szövegeket szerkesztett, gondozott és kommentált. Néhány népszerű német nyelv- és nyelvtankönyvet is kiadott, feldolgozta a nagyszebeni gimnázium történetét. Magyarországon elsőként tanulmányozta az egyetemes és a magyar gyorsírás történetét.
Szerkesztés
A nagyenyedi Közérdek c. „vegyes tartalmú” hetilap (1881–1882), a bp.-i Tanulók Olvasó Tára c. sorozat szerkesztője (Jancsó Benedekkel, 1888).
Főbb művei
F. m.: Egy római költő első szerelme. (Hölgyfutár, 1876)
De arte oratoria Isocratica. (Bp., 1878)
A parabasis Artistophanes vígjátékaiban. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1880)
Szemelvények a görög lantos költészet remekeiből. Összeáll., a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta. (Bp., 1882; Jeles írók iskolai tára 19. 2. bőv. kiad. Bp., 1901)
A magyar nemzeti irodalomtörténet vázlata. (Bp., 1883; 7. kiad. 1891)
Útmutató a pályaválasztás könnyítésére. (Nagyszeben, 1889)
Lessing Laokoonja. (Bp., 1890)
Tóth Kálmán első szerelme. (Brassó [folyóirat], 1890)
A stasimon Artistophanes vígjátékaiban. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1891)
Az exodos Artistophanes vígjátékaiban. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1892)
Euripides. (Egyetemes Könyvtár. 48–49. Győr, 1892)
A gyorsírás könyve. A gyorsírás történelme részletes rövidítésgyűjteménnyel. (Bp., 1895)
Berzsenyi esztétikai és kritikai munkássága. 1–3. (Erdélyi Muzeum, 1895)
Berzsenyi, mint drámaíró. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1895)
Qu. Horatii Carmina. 1–2. füzet. (Bp., 1893–1895)
A magyar és német beszélgetések legújabb zsebkönyve. Székely Istvánnal. (Teschen, 1896)
A magyar és német társalgónyelv legújabb zsebkönyve. Székely Istvánnal. (Teschen, 1896)
A nagyszebeni állami főgymnasium történelme. (Nagyszeben, 1896)
Színművek könyve. Összeáll. (Dés, 1898)
Cicero bölcseleti műveiből. Válogatta és magyarázta. (Jeles írók iskolai tára. 80. Bp., 1902)
ford.: Horatius satirai. (Római remekírók magyar fordításban. 30. Bp., 1882; 3. kiad. 1899)
M. T. Cicero A. Licinius Archias mellett mondott védőbeszéde. Fordította és magyarázta. (Tanulók könyvtára. 10. Pozsony, 1882; 4. kiad. 1907)
Cicerónak Ligarius és Marcellus mellett mondott beszédei. Fordította és magyarázta. (Tanulók könyvtára. 14. Pozsony, 1883)
Qu. Horatius Flaccus epistolái. 1–4. füz. (Pozsony–Bp., 1886; 3. teljesen átd. kiad. 1902)
Caesar a gall háborúról. 1–7. füzet. Fordította és magyarázta. (Tanulók könyvtára. 16. Pozsony, 1883–1885)
Aesop meséi. Angolból ford. (Bp., 1883; 2. kiad. 1890; 3. jav. kiad. 300 Ezopus-mese az ifjúság számára címmel és 113 képpel. Bp., 1902; 4. kiad. 1913)
Cornelius Nepos. 1–5. füzet. Fordította és magyarázta. (Pozsony, 1884–1886)
Platon: Kriton, Sokrates védelme és Euthyphron. 1–3. füzet. Fordította és magyarázta. (Tanulók könyvtára. 24. Pozsony, 1884–1886)
Homeros Odysseája. 1–3. köt. Fordította és magyarázta. (Tanulók könyvtára. 64., 74., 94. Pozsony, 1892, 1900, 1905; 1–3. új kiad. Bp., 1905)
von Zobeltitz, Hans: A spártai nagynéne. (Bp., 1907).
Irodalom
Irod.: Kiss Pál: B. G. (Az erzsébetvárosi állami főgimnázium értesítője, 1913).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
