Főbb művei

F. m.: Sur le terme nong-fou danse dans le Che king. (Acta Orientalia, 1955)
A rabszolgatartás patriarchális formái a Csou-kori Kínában. (Az ELTE Évkönyve, 1955)
Viták az ókori kínai történelem periodizációjáról. (Természet és Társadalom, 1955)
Notes prosodiques sur quelques chants de travail chinois. (Acta Orientalia, 1956)
Régi kínai munkadalok. (Filológiai Közlöny, 1956)
Az ókori kínai filozófiáról. (Természet és Társadalom, 1956)
Földtulajdonviszonyok a Csou-kori Kínában. Kand. értek. (Bp., 1956; kínai nyelven: Peking, 1981)
Megjegyzések egy régi kínai esztétikához. Lu Ki: Wen Fu. Vers az irodalomról. (Filológiai Közlöny, 1957)
Sur le rhythme du Chou King. (Acta Orientalia, 1957)
À propos du genre du Mou t’ien-tseu tchouan. – Poésie chinoise et poésie des peuples du Nord. (Acta Orientalia, 1958)
Les conditions de la propriété foncière dans la Chine de l’époque Tcheou. A kand. értek. rövidített francia nyelvű változata. (Acta Antiqua, 1958)
A sárkánykirály politikája. Kínai, tibeti mesék. Vál., szerk. T. F. Ill. Molnár Ágnes. (Népek meséi. Bp., 1958; 2. kiad. 1967; új kiad. 1996)
A nagy kohó. Kínai elbeszélések és versek. Vál. T. F., az utószót írta Galla Endre. (Modern Könyvtár. 26. Bp., 1959)
Die Formen der chinesischen patriarchalischen Sklaverei in der Chou-Zeit. (Opuscula Ethnologica Memoriae Ludovici Bíró Sacra. Bp., 1959)
Les rapports de propriété dans la Chine ancienne. (Acta Antiqua, 1959)
A kínai elégia születése. K’iü Jüan és kora. Monográfia. (Bp., 1959; Esztétikai kiskönyvtár. 2. kiad. Bp., 1986; franciául: Naissance de l’elégie chinoise. Paris, 1967; japánul: Tokyo, 1972)
A kínai irodalom rövid története. Monográfia. Miklós Pállal. 12 táblával. (Bp., 1960)
Klasszikus kínai elbeszélések. Vál., szerk., az előszót írta. (A világirodalom klasszikusai. Bp., 1962)
À propos du redoublement des mots dans la poésie chinoise. (Acta Orientalia, 1962)
Az ázsiai termelési mód kérdéséhez. 1–3. (Valóság, 1962–1964)
Kínai filozófia. Szöveggyűjtemény. Ókor. I–III. köt. Vál., szerk. (Filozófiai írók tára. Új folyam. 22–24. Bp., 1962–1967; 2. kiad. 1980; 3. kiad. 1986)
Valláskritika az ókori Kínában. (Világosság, 1963)
Népballadák nyomai és kezdetei az ókori kínai költészetben. (Műveltség és hagyomány. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Intézetének évkönyve, 1964)
Az „ázsiai termelési mód” kérdéséhez. (Bp., 1965; 2. jav. és bőv. kiad. 1975; németül: Soziologische Essays. Zur Frage der asiatischen Produktionsweise. Berlin, 1965; 2. német kiad. 1969; franciául: Studia Historica 58. Sur la mode de production asiatique. Bp., 1966; olaszul: La forma di produzione asiatica. Milano, 1970; japánul: Tokyo, 1971; 3. japán kiad. 1977; angolul: Essays on the Asiatic Mode of Production. Bp., 1979)
Vang Csung kritikai materializmusa. (Világosság, 1966)
Klasszikus kínai költők. A kezdetektől a XIX. század végéig. I–II. köt. Vál., szerk. Csongor Barnabással. (Bp., 1967)
Traces et débuts des ballades populaires dans la poésie de la Chine antique. Considerations théoriques. (Acta Orientalia, 1967)
A termelési mód fogalmáról. (Közgazdasági Szemle, 1967)
A feudalizmus alapvető szerkezete. – Százéves a „Tőke”. Tulajdon, közösség, egyén. (Világosság, 1967)
Műfajelmélet Kínában a III–VI. században. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1967; angolul: Bibliotheca Orientalis Hungarica. 15. Genre Theory in China in the 3th–7th Centuries. Liu Hsish’s Theory. Bp., 1971)
A polis eredete. (Világosság, 1968)
A társadalmi formák elméletéhez. Monográfia. (Bp., 1968; 2. kiad. 1971; 3. kiad. 1988; oroszul: Moszkva, 1975; németül: Zur Theorie des Gesellschaftsformen. Bp., 1977)
Antikvitás és feudalizmus. Monográfia. (Bp., 1969; németül: Antike und Feudalismus. Bp., 1977)
Vázlatok a kínai irodalomról. Tanulmányok. (Esztétikai Kiskönyvtár. Bp., 1970)
Lenin Ázsiáról. – Engels a filozófia jövőjéről. – Az ázsiai termelési mód új vitájához. (Magyar Filozófiai Szemle, 1970)
Lenin és a kulturális forradalom. (Világosság, 1970)
Forradalom-e a kulturális forradalom? (Új Írás, 1970)
Egyén és közösség. 1–4. (Világosság, 1973 és Látóhatár, 1973)
Adalékok az ázsiai termelési mód vitájához. Lenin és az obscsinakérdés. (Valóság, 1973)
Sinológiai műhely. Tanulmányok. (Elvek és utak. Bp., 1974)
Marxizmus és orientalisztika. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1974. márc. 4.)
A szocializmus dialektikájához. Tanulmányok. (Bp., 1974; németül: Zur Dialektik des Sozialismus. Bp., 1977)
Fülep Lajos különös élete. Bevezető tanulmány. (F. L.: A művészet forradalmától a nagy forradalomig. Cikkek, tanulmányok. I–II. köt. Vál., szerk. Tímár Árpád. Bp., 1974)
Balázs, Étienne: Gazdaság és társadalom a régi Kínában. Tanulmányok. Vál., ford. Ecsedy Ildikó. A bevezető tanulmányt írta T. F. (Bp., 1976)
Őstársadalom és ázsiai termelési mód. Szerk., a bevezető tanulmányt írta T. F. (Elvek és utak. Bp., 1976; 2. bőv. kiad. 1982; angolul: Primitive Society and Asian Mode of Production. Bp., 1989)
Zur Marxistischen Geschichtstheorie. I–III. köt. I. Zur Theorie der Gesellschaftsformen. II. Antike und Feudalismus. III. Zur Dialektik des Sozialismus. (Bp., 1977)
A társadalmi formák marxista elméletének néhány kérdése. Tanulmányok. (Bp., 1977; japánul: Tokyo, 1977; szlovákul: Bratislava, 1982)
Jegyzetek Lukács György posztumusz könyvéről: A társadalmi lét ontológiájáról. (Társadalmi Szemle, 1977; angolul: Notes on Lukács’s Posthumous Ontology. The New Hungarian Quaterly, 1980)
Maspero, Henri: Az ókori Kína. Ford. Csongor Barnabás. Az utószót írta T. F. (Bp., 1978)
Essays on the Asiatic Mode of Production. (Bp., 1979)
A Naturwüchsigkeit fogalma Marxnál. (Világosság, 1979)
The Asiatic Mode of Production. (The Asiatic Mode of Production. Science and Politics. Szerk. Bailey, Anne M. és Llobera, Joseph R. London–Boston, 1981)
Magyar Lajos, Kína kutatója. (M. L.: A kínai mezőgazdaság hagyományos szerkezete. Előszó, bevezető tanulmány. Bp., 1981; angolul: A Researcher of China. Lajos Magyar. Acta Orientalia, 1981)
A „harmadik világ” fejlődésproblémáinak történeti alapjairól. (Társadalmi Szemle, 1981 és Magyar Tudomány, 1981)
Az ázsiai termelési mód értelmezésének néhány vitás kérdése. (Világosság, 1981)
Két előadás az ázsiai termelési módról: 1. Az ázsiai termelési mód értelmezésének néhány vitás kérdése. 2. A „harmadik világ” fejlődésproblémáinak történeti alapjairól. (Fejlődéstanulmányok. 2. Szerk. Béládi László és Miszlivetz Ferenc. 2. jav. és bőv. kiad. Bp., 1981; 3. kiad. 1983)
Görgényi Ferenc: Tulajdon és politika. Tanulmányok, cikkek. Sajtó alá rend. és az előszót írta T. F. (Elvek és utak. Bp., 1982)
Ludovico Ligeti octogenario hoc volumen damus dicamus dedicamus. – Ünnepi tanulmányok Ligeti Lajos 80. születésnapjára. Szerk. T. F. (Bp., 1982)
Közösségi és politikai formák a társadalomalakulatokban. (Politika és politikatudomány. Vál., szerk. Bihari Mihály. Bp., 1982)
Lukács and Hungarian Culture. (Philosophy and Culture. Studies from Hungary. Szerk. is. Lukács Józseffel. Bp., 1982)
Lukács György és a magyar kultúra. (Esztétikai kiskönyvtár. Lukács György és a magyar kultúra. Szerk. Szerdahelyi István. Bp., 1982)
Some Contentious Issues in the Interpretation of the Asiatic Mode of Production. (Journal of Contemporary Asia, 1982)
Az ázsiai termelési mód a történelemben. Tanulmányok, vitacikkek. Vál., szerk. Ecsedy Csaba, a bevezető tanulmányt írta T. F. (Bp., 1982)
A Note on Nomadism. (Acta Orientalia, 1982)
A nomadizmus kérdéséről. (Kőrösi Csoma Kiskönyvtár. 18. Nomád társadalmak és államalakulatok. Tanulmányok. Szerk. is. Bp., 1983)
Marx és a mai szocializmus problematikája. (Marx és a jelenkor. Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémián. 1983. ápr. 27–28. Előadások. Szerk. Pach Zsigmond Pál. Bp., 1983)
On the Historical Basis of the Problems of Development of the „Third World”. (Journal of Contemporary Asia, 1983)
A nomadizmus kérdéséről. – Marx és a mi korunk. (Világosság, 1983)
A nomadizmus kérdéséről. (Világosság, 1983)
Megjegyzések Marx tulajdonfogalmáról. – A nagyobb egészben gondolkodva. (Társadalmi Szemle, 1984)
A politikum mint társadalmi létezésmód. (Világosság, 1984)
Kortársunk-e Marx? Monográfia. (Bp., 1984; németül: Karl Marx – unser Zeitgenosse? Bp., 1990)
Demokrácia és szocializmus Lukács György politikai filozófiájában. (Magyar Tudomány, 1985)
Marxizmus a magyar kultúrában. (Világosság, 1985)
Hahn István. (Magyar Filozófiai Szemle, 1985)
Demokrácia és szocializmus Lukács György politikai filozófiájában. (Az élő Lukács. A Lukács György helye és szerepe a marxista elmélet 20. századi fejlődésében c. Budapesten rendezett nemzetközi tudományos ülésszak előadása. 1985. ápr. 17–19. Szerk. Sziklai László. Bp., 1986)
Nagy László és a „hosszúvers” műfaja. (Alföld, 1986)
Pándi Pál. (Magyar Tudomány, 1987)
Az orientalisztika lehetőségei ma. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1987. márc. 23.)
Primitive Society and Asiatic Mode of Production. (Bp., 1989)
Tudomány és műfordítás. (Keletkutatás, 1993)
Hol várta Marx az új forradalom kezdetét? – Marx a szociáldemokráciáról. Üzenet a XIX. századból. Marx a gazdaságtan fejlődéséről és a szocialista forradalmakról. (Eszmélet, 1993)
Engels halálának 100. évfordulójára. (Eszmélet, 1995)
Kínai szofisztika és logika. (Bp., 1997)
A „rendszerváltozás” kérdéséhez. – A tőke centralizációjáról. (Eszmélet, 1997)
Üzenetek a XIX. századból. (A Lukács György Alapítvány kiadványa. Bp., 2000).

A Tőkei Ferenc-életműsorozatban megjelent munkái: I–III. köt.: Kínai filozófia. Az előszót írta Lendvai L. Ferenc és Zoltai Dénes. (Bp., 2005)
IV. köt.: Az ázsiai termelési mód, antikvitás, feudalizmus. (Bp., 2005)
V. köt.: Társadalmi formák és közösségek. (Bp., 2005)
VI. köt.: Esztétika a régi Kínában. Szerk. Kósa Gábor. (Bp., 2006)
VII. köt.: Sinológiai műhely. Szerk. Kósa Gábor. (Bp., 2007)
VIII. köt.: Tanulmányok, cikkek, interjúk. Vál., szerk. Lendvai L. Ferenc. (Bp., 2007)
IX. köt.: Kínai mesék és drámák. Összegyűjtött műfordításai. Szerk. Kósa Gábor. (Bp., 2009).

F. m.: szépirodalmi fordításai, szerkesztései: Csü Jüan versei. Prózára ford., az utószót és a jegyzeteket írta T. F. (Bp., 1954)
Dalok Könyve. – Si King. Prózára ford. és az utószót írta T. F. Ill. Kálmán Klára. (Bp., 1957; 2. kiad. 1959; Lyra Mundi. 3. kiad. 1974)
Lao-ce: Az Út és Erény könyve. Prózára ford., az utószót írta. (Bp., 1958)
Az olajárus és a kurtizán. Csin ku Csi kuan gyűjteményéből. Ford., az utószót írta T. F. (Világirodalmi Kiskönyvtár. Bp., 1958)
Kuan Han-csing: Tou O ártatlan halála. – Csao Pan-er, a mentőangyal. Két dráma. Ford. T. F. és Miklós Pál, a verseket ford. Nagy László. (Világirodalmi Kiskönyvtár. Bp., 1958)
Lu Hszün: Régi mesék mai szemmel. Ford., az utószót írta T. F. (Bp., 1959)
Csü Jüan: Száműzetés. Elégia. Prózára ford. T. F., műford. Nagy László. Ill. Görög Júlia. (Bp., 1959)
Lu Hszin: Régi mesék mai szemmel. Ford., az utószót írta. (Bp., 1959)
Pu Szung-ling: Furcsa históriák. Vál., ford., az utószót és a jegyzeteket írta T. F. Ill. Vincze Lajos. (Új Elzevir Könyvtár. 4. Bp., 1959)
A Zenepalota verseiből. – Jo-fu. Vál., prózára ford., az utószót és a jegyzeteket írta T. F. Ill. Csillag Vera. (Bp., 1959; Kínai–magyar könyvek. Új kiad. Bp., 1997)
Cao Cse versei. Vál., ford., az utószót írta T. F. (Bp., 1960)
Li Hszing-tao: Krétakör. Operadráma. Ford. T. F., a verseket ford. Garai Gábor. Ill. Makrisz Zizi. (Bp., 1960)
Vang Si-fu: A nyugati szoba. Regény. Ford., az utószót írta T. F., a verseket ford. Károlyi Amy. Ill. Molnár Ágnes. (Bp., 1960)
Lu Hszin: Vadfüvek. Versek prózában. Ford., az utószót írta T. F. Ill. Bozóky Mária. (Bp., 1961)
Szép asszonyok egy gazdag házban. Ismeretlen kínai szerző regénye a XVI. század végéről. I–II. köt. Németből ford. Mátrai Tamás, a verseket ford. Pór Judit. A kísérőtanulmányt írta T. F. Ill. Csillag Vera. (Bp., 1964; A világirodalom remekei. 2. kiad. 1968; 3. kiad. 1971; 4. kiad. 1973; 5. kiad. 1978; 6. kiad. 1983; új kiad. 2002)
A szépség szíve. Régi kínai esztétikai írások. Vál., ford., szerk. T. F., a verseket ford. Szerdahelyi István. (Bp., 1973; Mérleg [sorozat]. 2. kiad. 1984)
Cao Hszüe-csin–Kao O: A vörös szoba álma. Regény. Ford. Lázár György, versfordítások: Szerdahelyi István. Az utószót írta T. F. (Bukarest, 1975)
Lao Ce: Az Út és Erény könyve. – Tao Te King. Filozófiai költemény. Szerk., az utószót írta T. F. Ford. T. F. prózafordítása alapján Weöres Sándor. (2. kiad. Bp., 1980; 4. kiad. 1994; 5. kiad. 1997 és utánnyomások 1998–2008)
A bölcsesség útja. Ókori kínai gondolkozók írásaiból. Vál., szerk. Pászka Imre, ford. T. F. (Téka. Bp.–Bukarest, 1988)
Tien Han: Egyfelvonásosok. Dokumentumok a kínai polgárháború korszakából, az 1920-as–1930-as évekből. Ford. Ecsedy Ildikóval. (Történelem és kultúra. 7. Az MTA Orientalisztikai Munkaközössége kiadványa. Bp., 1991)
Kínai buddhista filozófia. Vál., ford., a kommentárokat írta T. F. (Történelem és kultúra. 10. Bp., 1993; 2. kiad. 1996)
Csü Jüan: Száműzetés. Kétnyelvű kiadvány. Ford. Nagy László, T. F. kommentárjaival. (Kínai–magyar könyvek. Bp., 1994)
Pu Szung-ling: A pokolbíró. Kísértethistóriák és más különös történetek. Vál., szerk., ford. (Bp., 1995)
Rászedett kísértet. Régi kínai kísértethistóriák és más különös történetek. Vál., szerk., ford. (Bp., 1995)
Mo Ce: Konfucius hívei ellen. Vál., ford., a bevezető tanulmányt írta T. F. (A bölcselet mérföldkövei. Szeged, 1995)
Konfucius: Beszélgetések és mondások. Vál., ford., a bevezető tanulmányt írta T. F. (A bölcselet mérföldkövei. Szeged, 1995; 2. kiad. 1996)
Szun Ce: A hadviselés törvényei. Kétnyelvű kiadvány. Ford. T. F. (Kínai–magyar könyvek. Bp., 1995; 2. kiad. 1998)
Kínai szofisztika és logika. Vál., szerk., a szöveget gondozta T. F. (Történelem és kultúra. 13. Bp., 1997)
Mencius. Meng Ce. Konfucius nagy követője. Vál., ford., a bevezető tanulmányt írta T. F. (A bölcselet mérföldkövei. Szeged, 1997)
A kínai festészet elmélete. Vál., ford., a szöveget gondozta T. F., az előszót írta Miklós Pál. (Bp., 1997)
Kínai–magyar irodalmi gyűjtemény. I–II. köt. Két tokban. Kétnyelvű szöveggyűjtemény. Az eredeti szövegek magyar műfordításokkal. Egy tokban kilenc füzet. Vál., szerk. T. F. (Bp., 1997–1999)
A szeretkezés kínai tankönyveiből. Vál., szerk., a szöveget gondozta T. F. (Történelem és kultúra. 16. Bp., 1998)
A kínai költészet elméletéből. Vál., ford., a szöveget gondozta T. F. (Bp., 1998)
Csü Jü-an: Kilenc varázsének. Weöres Sándor műfordításával, T. F. előszavával és Tokaji Zsolt jegyzetével. Kétnyelvű kiadvány. (Kínai–magyar könyvek. Bp., 1998)
A kínai zene elméletéből. Vál., ford., a szöveget gondozta T. F. (Bp., 2000)
Konfucius beszélgetései és mondásai. Vál., ford., a szöveget gondozta T. F. (Bp., 2001)
Régi kínai kísértetmesék. Vál., szerk. T. F., ford. Csongor Barnabás, Kara György és T. F. (Kínai–magyar füzetek. Bp., 2001)
A kínai bor dicsérete. Vál., szerk. T. F. Ford. is többekkel. (Kínai–magyar füzetek. Bp., 2001)
Régi kínai viccek. Vál., szerk. T. F. Ford. is többekkel. (Kínai–magyar füzetek. Bp., 2001).

Irodalom

Irod.: T. F. munkássága. 1953–1974. Bibliográfia. (MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Közleményei, 1974)
Szunyogh Szabolcs: A kritika történelmi pillanata. Beszélgetés az alkotó marxizmusról T. F.-cel. (Élet és Irodalom, 1979. 31.)
Hoffmann Tamás: Elhunyt T. F. (Népszabadság, 2000. aug. 15.)
Állandóság a változásban. T. F. 70. születésnapjára. T. F. műveinek bibliográfiájával. Összeáll. Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor, szerk. Puskás Ildikó. Ill. Papp Oszkár. (Bp., 2000)
Andor László: Elnök nélkül – megemlékezés T. F.-ről. (Eszmélet, 2000)
Almási Miklós: T. F. (Magyar Tudomány, 2000)
Szerdahelyi István: Az ember, aki el tudott viselni. Gondolattöredékek T. F. halálhírére. (Ezredvég, 2000).

Irod.: Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marxell. (Bp., 1963–1965)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. I–II. köt. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 2000. (Bp., 1999).