Balázs János
nyelvész, irodalomtörténész, műfordító
Badics
Született: 1914. november 4. Nagyalásony, Veszprém vármegye
Meghalt: 1989. március 16. Budapest
Család
Sz: Badics János falusi kisiparos (bognár), Csöngei Lídia. F: 1946-tól Csonka Ida. Leánya: Balázs Veronika (1948. jan. 30. Losonc).
Iskola
A pápai református gimnáziumban éretts. (1935), a Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – magyar–latin–görög szakos tanári okl. (1940), bölcsészdoktori okl. szerzett (1942); közben a pisai Scuola Normale Superiore hallgatója (1939), a nyelvtudományok kandidátusa (1956), doktora (1965).
Életút
A bp.-i Református Gimnázium óraadó, ill. helyettes tanára (1940–1942), a bp.-i X. kerületi Állami Gimnázium r. tanára (1942– 1945), egyúttal a Pázmány Péter Tudományegyetemen Moravcsik Gyula tanársegéde, proszeminárium-vezetője, valamint az Eötvös Collegium ún. szeniora (1941–1943). A II. vh. után a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) Külföldi Kapcsolatok Osztálya előadója (1945–1950); közben a zürichi és a genfi egyetem vendégtanára (1947–1948), az MTA Nyelvtudományi Intézet Szótári Osztályának tud. munkatársa (1950–1957), tud. főmunkatársa (1957–1965); közben az ELTE Lenin Intézet Fordítói Tanszék előadója is (1953-1954). A Római Egyetem Magyar Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1965–1970), az ELTE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1973. júl. 1.–1984. dec. 31.). A lipcsei tudományegyetem magyar nyelvi lektora (1942–1943).
Tudományos pályafutásának kezdetén ó- és újgörög, ill. latin klasszika-filológiai kérdésekkel fogl., majd érdeklődése Pais Dezső hatására a magyar nyelvemlékek történeti vizsgálata, ill. a régi magyar nyelvtanirodalom története felé fordult. Alapvető jelentőségű monográfiát írt Sylvester Jánosról. A magyarországi modern stilisztikai kutatások elindítója (1954-től). Műfordítói, nyelvtörténeti és általános nyelvészeti tevékenysége is jelentős.
Elismerés
Akadémiai Nagyjutalom (1958), Pitré-díj (1963), Akadémiai Díj (1963 és 1982), Révai Miklós-emlékérem (1987).
Szerkesztés
A Magyar Nyelv Értelmező Szótárának főmunkatársa (I–VI., 1959–1963).
Főbb művei
F. m.: A gazai iskola Thukydides-tanulmányai. – Gli studi tucididei della scuola di Gaza. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1940)
La renaissance byzantine. (Nouvelle Revue de Hongrie, 1942)
Az enkyklios paideia és a szofisták. (Egyetemes Philológiai Közlöny, 1942)
Az orosz helyesírás. (Magyar Nyelvőr, 1950)
A stilisztika. Egy. jegyz. (Bp., 1953)
A magyar sámán réülete. Rejt, rejtek, rejtezik. (Ethnographia, 1954)
A goliárdság emlékei a magyar szókincsben. (Filológiai Közlöny, 1955)
A stílus kérdései. (Általános nyelvészet, stilisztika, nyelvjárástörténet. Bp., 1956)
A magyar határozott névelő kialakulása. (Nyelvtudományi Közlemények, 1956)
A nemzeti nyelvek nyelvtanirodalmának kialakulása. (Magyar Tudomány, 1956)
A leg- felsőfokjel kialakulása. (Pais-emlékkönyv. Bp., 1956)
A nyelvtanirodalom alapjai és a magyar nyelvtanirodalom kezdetei. 1–2. Kand. értek. (Bp., 1956)
Irodalmi nyelvünk kialakulása. (Bp., 1956)
A héber nyelvtanirodalom hatása a magyarra a XVI. században. (Magyar Nyelv, 1956)
Az első magyar nyelvművelők. (Magyar Nyelvőr, 1957)
Sylvester János és kora. Monográfia. (Bp., 1958)
A szótárírás elmélete és gyakorlata a Magyar Nyelv Értelmező Szótára c. kötetben. (Nyelvtudományi Értesítő, 1962)
Névmás- tanulmányok. (Nyelvtudományi értekezések. 38. Bp., 1963)
A tulajdonnév a nyelvi jelek rendszerében. (Általános nyelvészeti tanulmányok. I. Bp., 1963)
A névmások szerepe a szuffixumok kialakításában. Az indo-európai és az uráli nyelvek alapján. Doktori értek. (Bp., 1964)
Szintagmatizálódás és lexikalizálódás. (Szótártani tanulmányok. Bp., 1966)
A gazdaságosság a szótagképződésben. (Általános nyelvészeti tanulmányok. Bp., 1967)
Bevezetés az általános nyelvészetbe. Telegdi Zsigmonddal. (Bp., 1977; új kiad. 1996)
A szövegtan alapjai. (Nyelvtudományi Közlöny, 1979)
Magyar deákság. Anyanyelvünk és az európai modell. (Elvek és utak. Bp., 1980)
La conoscenza di popoli e lingue uraliche fonti occidentali in particolare italiane. (Venezia, 1984)
A szöveg. (Bp., 1985)
Hermész nyomában. A magyar nyelvbölcselet alapkérdései. (Elvek és utak. Bp., 1987)
szerk.: Klasszikus álmok. Antológia a magyar költők klasszikus tárgyú költeményeiből. Összeáll., jegyz. (Bp., 1942)
A magyarországi nyelvtudomány bibliográfiája. Főszerk. (Bp., 1961, 1963, 1964)
Bevezetés a nyelvtudományba. Telegdi Zsigmonddal. (Bp., 1964)
Szöveggyűjtemény az általános nyelvészet tanulmányozásához. Szerk., bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1968)
Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok. (Bp., 1980)
Areális nyelvészeti tanulmányok. Szerk., bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1983)
Nyelvünk a Duna-tájon. (Bp., 1989)
ford.: Cocchiara, Giuseppe: Az európai folklór története. Lontay Lászlóval. (Bp., 1962).
Irodalom
Irod.: Studia in honorem János Balázs offerta collegis et discipulis. Művei bibliográfiájával. (Bp., 1984)
Károly Sándor: B. J. 70 éves. (Magyar Nyelv, 1985)
Mészáros György: Az utolsó beszélgetés B. J.-sal. (Palócföld, 1989)
Lőrincze Lajos: B. J. (Magyar Nyelvőr, 1989)
Benkő Loránd: Búcsú B. J.-tól. (Magyar Nyelv, 1990)
B. J. 1914–1989. (Bp., 1994).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
