Görög Imre
műfordító, irodalomtörténész
1901-ig Guszmann Ignác
Született: 1882. december 26. Budapest
Meghalt: 1974. november 16. Budapest
Család
F: 1908-tól Beke Margit (1890–1988) műfordító. Leánya: Ata Kando (Görög Etelka, 1913–) fotóművész.
Iskola
A bp.-i tudományegyetemen latin–történelem szakos tanári okl. (1906) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1907).
Életút
A kőbányai tisztviselőtelepi gimnázium helyettes, majd r. tanára (1907–1914). Az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (1914), Oroszországban hadifogoly (1915–1920), Szibériában megtanult oroszul, hazatérve baloldali nézetei miatt nem taníthatott, nyugdíjaztatását kérte (1921). A Fővárosi Könyvkiadó (1921–1927), a Pantheon Kiadó szerkesztője (1927–1943). A II. vh. után a Külügyminisztérium tolmácsa (miniszteri osztálytanácsosi rangban, 1948–1949).
Történésznek készült, első tudományos dolgozatai Zrínyi Miklóssal, az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc nemzetiségi kérdéseivel és a század eleji nőkérdéssel foglalkoztak; valamint több, a történelemtanítást elemző pedagógiai tanulmányt is írt korabeli szakfolyóiratokban. Hadifogságában megtanult oroszul, s mivel hazatérése után nem tudott elhelyezkedni műfordítóként tevékenykedett. Az orosz és a szovjet klasszikus irodalom egyik első modern magyarországi fordítója, elsősorban Anton Pavlovics Csehov, Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij, Ivan Szergejevics Turgenyev, Makszim Gorkij és Nyikolaj Vasziljevics Gogol műveit tolmácsolta magyar nyelvre. Gorkij Az anya és Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés c. művét többször is lefordította (ez utóbbi legismertebb, mai napig klasszikusnak tekinthetőt, feleségével, G. Beke Margittal közösen). Rendkívül termékeny szerző: műfordításainak száma meghaladja a kétszázat: az orosz irodalmon kívül az 1930-as években igen sok lektűrt (kaland- és detektívregényt is fordított). Néhány műfordítása és kisebb műve Margittai György álnéven jelent meg.
Emlékezet
Budapesten élt és alkotott, a Farkasréti Temetőben nyugszik.
Szerkesztés
A világirodalom klasszikusainak levelezését közreadó Documenta Humana, ill. a Női arcképek c. könyvsorozat szerkesztője (1922- től). A II. vh. után újrainduló Huszadik Század c. folyóirat munkatársa (1947–1948).
Főbb művei
F. m.: Gróf Zrínyi Miklós a költő, mint államférfi. Művelődéstörténeti tanulmány és egy. doktori értek. is. (Művelődéstörténeti értekezések. 20. Bp., 1906)
A nagy francia forradalom a középiskolai történettanításban. 1–2. (Magyar Paedagogia, 1912)
Kossuth Lajos és br. Eötvös József nemzetiségi politikája a szabadságharc után. (Történeti Szemle, 1913)
A középiskola reformjához. A történettanítás. (Budapesti Szemle, 1914)
Jehonala Cő-Hi, Kína császárnője. 1861–1908. (Női arcképek. 2. Bp., 1921)
L. N. Tolsztoj levelei. 1848–1910. P. A. Szergejenko nyomán vál., oroszból ford., a bevezető tanulmányt írta. (Documenta Humana. 1–2. kiad. Bp., 1923; bibliofil kiadásban is; aranyozott, bordázott gerincű félbőrkötésben)
Az orosz mezőgazdaság és parasztság átalakulása. (Huszadik Század, 1947)
Német és japán újjánevelés. (Huszadik Század, 1948)
ford.: Wells, Herbert George: Az igazi király. Filmszöveg. (A modern regény klasszikusai. Bp., 1928; 2. kiad. 1929)
Ehrenburg, Ilja: Moszkvai sikátor. Reg. (Bp., 1929; új kiad. 1984)
Katz, Richard: Vidám napok barna emberek között. Útleírás. 32 mélynyomású képpel és egy térképpel. (Bp., 1929)
Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés. (Filléres klasszikus regények. Bp., 1930?; A regényírás mesterei. 2. kiad. 1944; új kiad. 2000)
Biggers, Earl Derr: A fekete teve. Reg. (Pengős regények. Bp., 1930?)
Frenzel, Charles: Marat, a nép barátja. Reg. (Tolnai regénytára. Bp., 1930)
MacDonald, Philip: Fehér holló. Reg. Margittai György néven. (A Színházi Élet regényei. Bp., 1931)
Katz, Richard: Panamától a Tűzföldig. Útleírás, a szerző felvételeivel. (A világjárás hősei. Bp., 1931; 2. kiad. 1933)
Sutherland, Joan: Rejtelmek. Reg. (Félpengős regények. Bp., 1932)
Dos Passos, John: A 42. szélességi fok. Reg. (Bp., 1934)
Brand, Max: A banditakirály. Reg. (Pesti Hírlap Könyvek. Bp., 1934)
Csehov: A vizsgálóbíró. Reg. (Világkönyvtár. Bp., 1935)
Stratz, Rudolf: A fáraó átka. Reg. (Világhírű regények. Bp., 1936)
Ehrenburg, Ilja: Tizenhárom pipa. Reg. (Az Új Európa könyvesháza. Bratislava–Pozsony, 1936)
Collins, Dale: Istenítélet. Reg. (Bp., 1936)
Turgenyev Iván: Az őstalaj. Reg. (Világhírű regények. Bp., 1936)
Tolsztoj, Alexej: Kálvária. Reg. (Bp., 1937)
Haliburton, Richard: Varázscsizmában a föld körül. Útleírás. (Bp., 1939)
Gorkij: Az anya. Reg. (1–2. kiad. Bp., 1947; 3. kiad. 1948; 4. kiad. 1949; 6. kiad. 1950; 7. átd. kiad. 1951; 8. átd. kiad.)
Gogol: Az őrült naplója. – Pétervári elbeszélések. Ford. Makai Imrével. (Békéscsaba, 1948)
Bücskov, Sz. P.: L. N. Tolsztoj nagy nemzeti eposza, a Háború és béke. (Marxista ismeretek kiskönyvtára. Bp., 1949)
Lácisz, Vilisz: Zúg a vihar. I–II. köt. Reg. (Bp., 1950–1952)
Antonov, Szergej: Ahol a csasztuska terem. Reg. (Szovjet kisregények. Bp., 1951)
Antonov, Nyikolaj: Az első feladat. Reg. (Bp., 1951)
Golubkova, Majemjana: Két világot éltem. Életregény. Ford. G. Beke Margittal. (Bp., 1951)
Gorkij: Az én egyetemeim. – A mester. Regények. Ford. Gellért Györggyel, G. Beke Margittal. (Gorkij válogatott művei. Bp., 1952)
Prisvin, Mihail: Ahol a madár sem fél. Útleírás. Két térképpel. Ford. G. Beke Margittal. (Bp., 1953)
Karavajeva, Anna: Haza. I–III. köt. Ford. Gellért Györggyel, Makai Imrével. (Bp., 1953)
Bahmetyev, Vlagyimir: A küszöbön. Reg. (Bp., 1953)
Gorkij: Az anya. (Gorkij válogatott művei. 9. kiad. Bp., 1953; A világirodalom klasszikusai. 10. kiad. 1954)
Franko, Ivan: Elbeszélések. Ford., az utószót írta. Ill. Zádor István. (Bp., 1954)
Orosz népmesék. Ford. G. Beke Margittal. Ill. és a címlapot tervezte Györffy Anna. (Bp., 1954)
Gorkij: Volt emberek. Elbeszélések. Ford. Makai Imrével. (Orosz klasszikusok. Bukarest, 1954)
Gorkij: A mester. Kisregények. Ford. Makai Imrével és G. Beke Margittal. Ill. Nagy Lajosnéval. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1955)
Gorkij: Az ifjúsági és gyermekirodalomról. A bevezető tanulmányt Medvegyeva, N. írta. (Bp., 1955)
Prisvin, Mihail: Ösvény a rengetegben. Reg. Ill. Bartha László. (Bp., 1955)
Gorkij: Az anya. Reg. Ill. a Kukrinyikszi művészcsoport. (Nagyvárad, 1956)
Gorkij: Mezítlábasok. Elbeszélések. Ford. G. Beke Margittal. A bevezetőt Háy Gyula írta. (Bp., 1956)
Gorkij: Mesék Itáliáról. (Bp., 1957)
Lácisz, Vilisz: A halász fia. Reg. (Táncsics Könyvtár. Bp., 1958)
Prisvin, Mihail: Ádám és Éva. Elbeszélések. Ford. G. Beke Margittal. Ill. Szántó Piroska. (Bp., 1958)
Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés. 1–3. Ford. G. Beke Margittal. (Olcsó Könyvtár. Új kiad. Bp., 1958; A világirodalom klasszikusai. 2. kiad. 1962; A világirodalom remekei. 4. kiad. 1964; Európa Zsebkönyvek. 6. kiad. 1967; 7. kiad. 1976; 9. kiad. 1986; Európa Diákkönyvtár. 10. kiad. 1993; Matúra klasszikusok. 11. kiad. 1996; 17. kiad. 2008; 18. kiad. 2010)
Ehrenburg, Ilja: A kommünár pipája. Vál. elbeszélések. Németből ford. Ill. Würtz Ádám. (Bp., 1959)
Anton Pavlovics Csehov művei. I–IV. köt. Szerk. Apostol András. Ford. Többekkel. (Bp., 1959)
Gorkij: Az anya. Reg. I–II. köt. Az utószót írta Bessenyei György. Ill. Würtz Ádám. (Kincses könyvek. Bp., 1961)
Prisvin, Mihail: Szarvaslesen. Kisregény. Ford. G. Beke Margittal. Ill. Favorszkij, Vlagyimir. (Bp., 1964)
Ehrenburg, Ilja: A. D. E. Tröszt. – Tizenhárom pipa. Elbeszélések. Ford. Tarisznyás Györgyivel. (A világirodalom remekei. Bp., 1967)
Ehrenburg, Ilja: Moszkvai sikátor. – 1925 nyara. Kisregények. Ford. Szőllősy Klárával. (Európa zsebkönyvek. Bp., 1968)
Ehrenburg, Ilja: A harácsoló. – Moszkvai sikátor. Kisregények. Ford. és az utószót írta Elbert Jánossal. (A világirodalom remekei. Bp., 1972)
Csehov: A csinovnyik halála. Elbeszélések és kisregények. 1880–1884. Ford. Többekkel. (Csehov művei. Bp., 1973)
Gorkij: Huszonhat férfi, egy leány. Vál. elbeszélések. Vál. Rab Zsuzsa. Ford. Többekkel. (Kozmosz Könyvek. Bp., 1976)
Gorkij: Itáliai mesék. Elbeszélések. Az utószót Ugrin Aranka írta. (Olcsó Könyvtár. Új kiad. Bp., 1979)
Gorkij: Mezítlábasok. Vál. elbeszélések. 1892–1897. Vál. Nyíri Éva. Ford. Többekkel. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1979)
Az őrült naplója. – Pétervári elbeszélések. Ford. Makai Imrével. Ill. Brodszkij, Vagyim. (Új kiad. Bp., 1984)
Ehrenburg, Ilja: Moszkvai sikátor. Reg. (Európa zsebkönyvek. Bp., 1984)
Biggers, Earl Derr: Charlie Chan találkozása a fekete tevével. Reg. (Kék könyvek. Bp., 1989)
Csehov: A vizsgálóbíró. Reg. (Új kiad. Bp., 2003)
ford. Margittai György álnéven: Healey, I. M.: Fleurette. Reg. (Tolnai regénytára. Bp., 1929)
Anderson, H. C.: A művész szerelme. Reg. (Bp., 1930)
Bulwer-Lytton, Edward George G.: Leila. A félhold bukása. Reg. (Bp., 1930; új kiad. 1996)
Feuillet, Octave: Egy párizsi asszony. (Tolnai regénytára. Bp., 1930)
Russel, C.: Kalózok. (Bp., 1930)
Savage, Richard Henry: Haláltánc. Reg. (Tolnai regénytára. Bp., 1930)
MacDonald, Philip: Fehér holló. Reg. (A Színházi Élet regényei. Bp., 1931)
Jackson, G.: A vadnyugat vándora. (Bp., 1935)
Goodwin, J.: A nagyhercegnő. (Bp., 1936)
Rister, Cl.: Zsiványok paradicsoma. (Bp., 1939).
Irodalom
Irod.: Sufflay Milán: G. I.: Gróf Zrínyi Miklós a költő, mint államférfi. Művelődéstörténeti tanulmány. (Századok, 1907)
Bozóky Éva: Műfordítók műhelyében. (Könyvtáros, 1967)
Bozóky Éva: G. I. halálára. (Élet és Irodalom, 1974. 47.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
