Czeke Marianne, szentgyörgyi
irodalomtörténész, könyvtáros
Született: 1873. október 18. Sopron
Meghalt: 1942. január 4. Budapest
Temetés: 1942. január 8. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Régi nemesi családból származott, a Czeke család 1625-ben kapott nemességet. Sz: Czeke Miklós (†1885. júl. 22.) honvédtiszt, ulánus ezredes, Nérey Paulina. Testvére: Polczer Ferencné Czeke Erzsébet (Elza).
Iskola
Elemi iskoláit német, ill. osztrák iskolákban végezte, majd a soproni felsőbb leányiskolában öt osztályt és egyéves felsőbb kereskedelmi tanfolyamot végzett. Angliában és Franciaországban tanult, majd hazatérése után – külön engedéllyel – két év alatt, mint első nő, jeles érettségi vizsgát tett a soproni Szent Benedek-rendi Főgimnáziumban (28 évesen!, 1901-ben).
A budapesti tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1905), latin–német–francia szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1906).
Életút
Az Országos Nőképző Egyesület Leánygimnáziumának helyettes, majd r. tanára (1905–1907). Az Egyetemi Könyvtár fizetés nélküli c. (1906–1908), majd kinevezett könyvtártisztje, könyvtári őre (1908–1928). az Országos Pedagógiai és Tanügyi Könyvtár könyvtárosa (1928–1934), a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára (= Országos Széchenyi Könyvtár) tud. munkatársa (1934–1935), mint c. könyvtárigazgatót nyugdíjazták (1935).
Villamosbaleset következtében jobb lábát térdig elvesztette (1922).
A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége és az Egyetemet Végzett Nők Egyesületének alapító tagja.
Újkori magyar és egyetemes irodalomtörténettel, a magyar–nyugat-európai irodalmi és művelődéstörténeti kapcsolatok történetével foglalkozott. Magyarországon ő volt az első női könyvtáros tiszt. Könyvtárosi munkájában sikeresen alkalmazta a Bibliothéque Nationale-ban szerzett tapasztalatait: Magyarországon az Egyetemi Könyvtárban kezdték el a kiadványok analitikus feltárását (a több kötetes munkáknál, továbbá a kolligátumoknál ugyanis javaslatára vezették be a mű részletes, tartalmi leírását), nevéhez fűződik a könyvtár Shakespeare-gyűjteményének mintaszerű katalógusa, illetve a nemzetközileg is egyedülálló Shakespeare–gyűjtemény további bővítése és kiegészítése.
Maradandó értékűek a Brunszvik Teréz (1775–1861) életére és munkásságára vonatkozó kutatásai, továbbá Shakespeare-tanulmányai, ez utóbbiak közül kiemelkedik a Lemouton Emília (1824–1869), az első magyar műfordítónő életútját feldolgozó munkái. Romain Rolland (1866–1944) Beethoven- és Czeke Marianne Brunszvik-kutatásai indították el a nagy francia író és az első magyar könyvtáros hölgy igen kiterjedt levelezését. Romain Rolland 43 (!) levelet intézett Czeke Marianne-hoz (köztük voltak 8–10 oldalasak is).
Még az I. világháborút követő összeomlás után, több hazafias nemzeti szervezet megbízta, hogy az antantmisszióhoz eljuttatni kívánt leveleiket francia nyelvre fordítsa le. Nemsokára valóságos szakértője lett a franciaországi és az angliai kelet-európai politikának, sorra jelentette meg külpolitikai és történeti elemzéseit, amelyek közül a legismertebb a Wilsontól Rooseveltig (1939) c. tanulmánya. Az első magyar könyvtáros-irodalomtörténész hölgy volt az első magyar női politológus is.
Emlékezet
Sopronban született (családja a Várkerület 6. sz. alatt lakott); Budapesten (Lágymányos, XI. kerület Bercsényi utca 9.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőbe temették, sírját felszámolták! A kultúr- és művelődéstörténetileg rendkívül értékes Romain Rolland–Czeke Marianne levelezést Sáfrán Györgyi állította össze (csak a Rolland-levelek jelentek meg, Czeke Marianne válaszai még kéziratban vannak). Munkásságával legutóbb Gráberné Bősze Klára foglalkozott. Portréját Czeglédi Gizella, kortárs pilisvörösvári festőművész készítette el.
Főbb művei
F. m.: Lessing és Shakespeare. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1905)
Lemouton Emília, Shakespeare összes drámái műveinek első magyar fordítója. (Magyar Shakespeare Tár. Bp., 1911)
Lemouton Emília Shakespeare-fordítása. (Bp., 1914)
Kazinczy Ferenc Macbeth-fordítása Bürger után. (Magyar Shakespeare Tár, 1919)
Wilson, mint történetíró. (Történeti Szemle, 1919)
Gróf Brunsvik Teréz élet- és jellemrajza. H. Révész Margittal. (Bp., 1926)
Angol külpolitikai módszerek az unió előtti ír történet tükrében. (Pécs, 1927)
Brunszvik Teréz és Wertheimer József levelezése. (Kisdednevelés, 1928)
Montessori-gondolatok gróf Brunszvik Teréz naplójában. (Kisdednevelés, 1931)
Brunsvik Teréz. (A Zene, 1931–1932)
Özvegy gróf Brunszvik Antalné házai. (Pestbudai emléklapok, 1932)
Gróf Brunszvik Teréz ősei és oldalági rokonsága. Adatok a grófi Brunsvik-család történetéhez. (Magyar Női Szemle Könyvtára. 1. Bp., 1935)
Wilsontól Rooseveltig. Értekezés a történet és a politika köréből. (Bp., 1939)
szerk.: Shakespeare-könyvtár. Kat. Összeáll. (A Budapesti Kir. Magyar Egyetemi Könyvtár címjegyzékének mellékletei. Bp., 1920)
Brunsvik Teréz emlékiratai. Ford. Petrich Béla. Sajtó alá rend. (Bp.–Pécs, 1926)
Brunszvik Teréz grófnő naplói és feljegyzései. I–II. köt. Szerk. és a bevezető tanulmányt írta. (Fontes historiae Hungaricae aevi recentioris. – Magyarország újabbkori történetének forrásai. Emlékiratok. Bp., 1938)
ford.: Raleigh, Walter: Shakespeare. A függeléket összeáll. Bayer József. (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata. Új folyam. Bp., 1909)
Dumas, A. id.: Bragellone vicomte. A három testőr trilógia befejező része. I–VI. köt. Ford. Csetényi Erzsivel, Lengyel Miklósnéval. (Dumas munkái. Bp., 1924; 2. kiad. 1926)
Burroughs, Edgar Rice: Tarzan visszatér. Regény. (Bp., 1924; 2. kiad. 1941; 3. kiad. Újvidék, 1966).
Irodalom
Irod.: Gulyás Pál: Shakespeare-könyvtár. Összeáll. Cz. M. (Magyar Könyvszemle, 1922)
Radák Olga: Cz. M.–H. Révész Margit: Gróf Brunsvik Teréz élet- és jellemrajza. (Magyar Paedagogia, 1928)
A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. (Bp., 1930)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Hogyan lettem könyvtáros? (Küzdelmek és eredmények. Kilenc kiváló magyar asszony pályatörténete. Bp., 1938)
Loschi, A. M.: Scrittici d’Ungeria. (Torino, 1939)
Romain Rolland levelei Cz. M.-hoz, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában. – Lettres de Romain Rolland a Marianne Czeke dans la Bibliothéque de l’Académie des Sciences Hongrie. Benedek András fordításának felhasználásával ford. Szilágyi Éva. A leveleket sajtó alá rend. Lakatos András, szerk. Sáfrán Györgyi. (Bp., 1966)
Vértesy Miklós: Az első magyar könyvtárosnő. (Könyvtáros, 1972)
Gráberné Bősze Klára: Cz. M., dr. az első magyar könyvtárosnő. (Könyv és nevelés, 2006)
Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit, Palasik Mária. (Bp., 2010)
Gráberné Bősze Klára: „Mädchen für alles.“ 140 éve született Cz. M., az első magyar könyvtáros hölgy. (Könyv és Nevelés, 2013).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
