Havas Endre
költő, műfordító, publicista
Született: 1909. december 13. Budapest
Meghalt: 1953. március 9. Budapest
Család
F: Beck Márta, a Globus Konzervgyár művezetője, majd a KÉKI laboránsa, műszaki dokumentátora. Fia: Havas Gábor (1944–) szociológus, kandidátus, az SZDSZ országgyűlési képviselője; leánya: Havas Fanny (1948–) szerkesztő.
Iskola
A párizsi Sorbonne Egyetem hallgatója (1930–1932).
Életút
Az illegális munkásmozgalom résztvevője, tevékenységéért három hónapi börtönbüntetésre ítélték (1933). Kiszabadulása után Budapesten magántisztviselő (1933–1939). Párizsban élt (1939–1940), az ország német megszállása után Marokkóban, Casablancában és Marrakesben telepedett le (1941–1942), majd Londonba költözött (1942). A II. vh. után a Magyar Rádió Külügyi Osztályának munkatársa, gr. Károlyi Mihály mellett a párizsi követség titkára (1945–1949). Hazatérése után az Athenaeum Könyvkiadó lektoraként tevékenykedett (1949–1950).
Pályafutását költőként kezdte, kapcsolatba került Kassák Lajossal, első verseit Kassák lapja, a Munka közölte, első kötetéről (Sebesülten, 1938) a Nyugatban Radnóti Miklós közölt kritikát. Párizsban, a kommunista Louis Aragon és Paul Éluard hatása alá kerül, líráját és kisebb prózai munkáit szürrealista képek uralták. Későbbi műveiben, elsősorban lírájában a szocialista realizmus felé nyitott, a kor divatos eszméit, elsősorban a kommunista világnézet győzelmét hirdette. A Rajk-per idején, amikor gr. Károlyi Mihály, Magyarország párizsi követe nem vállalta tovább az ország képviseletét, Havas Endre, a követség I. tanácsosa hazahívását kérte, s megírta utolsó művét, a Vers a párthűségről c. költeményét (1949). Hazatérése után koholt vádak alapján perbe fogták és elítélték (1950); a börtönben halt meg. Műfordítóként Puskin műveit és kortárs francia szerzőket tolmácsolt. Halála után Illés László adta ki fontosabb verseit és prózai munkáit.
Írásai, kritikái, a II. vh. után elsősorban a Forum c. lapban jelentek meg (1947–1950).
Főbb művei
F. m.: Sebesülten. Versek. (A Munka kiadványa. Bp., 1937)
A költő halálára. (Munka, 1938; „…amíg szivünk dobog.” Válogatás a szocializmus irodalomból. Vál., szerk. Illés László. Bp., 1975)
A menekülés könyve. Versek. Bíró Bálint 4 fametszetével, az előszót Andrássy Katinka írta. (London, 1943)
Illés Béla, a regényíró. – Déry Tibor: Felelet. (Forum, 1950)
Embertelen világ. 14 amerikai elbeszélés. Ford. Gábor György. A bevezetést Barta Lajos írta. (Bp., 1950)
Hűség. Válogatott versek, elbeszélések. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta Illés László. (Bp., 1962)
A Thibault-ok margójára. – Café Sorbonne. (Párizsi elégia. Magyar költők és képzőművészek Franciaországról. Szerk. Gereblyés László. Bp., 1974)
1941. nov. 15-én. – Károlyi Mihállyal. – Hazatérés. (Hazatért szövegek. Magyar emigráns antifasiszták írásai. 1919–1945. Szerk. Markovits Györgyi. Bp., 1975)
ford.: Triolet, Elsa: Milyen kár volt… Novella. Ford. (Cserépfalvi kiskönyvtára. 1. Bp., 1945)
Duclos, Jacques–Fréville, Jean: Henri Barbusse. Ford. (Marxista ismeretek kiskönyvtára. 70. Bp., 1949)
Sayers, Michael–Kahn, Albert E.: A nagy összeesküvés. (1–6. kiad. Bp., 1950).
Irodalom
Irod.: Radnóti Miklós: Sebesülten. H. E. versei. (Nyugat, 1938; R. M.: Próza. Novellák és tanulmányok. Bp., 1971)
Magyar Irodalmi Lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Ferenczy László: H. E.: Hűség. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1963)
Markovits Györgyi: Magyar írók Angliában, angol könyvek Magyarországon a hitleri uralom delelőjén. (Az OSZK Évkönyve, 1978)
Nagy Csaba: A hűség költője. 75 éve született H. E. (Kritika, 1984)
Rónai Mihály András: H. E. (R. M. A.: Magyar lant. Bp., 1984)
Vezér Erzsébet: Kétszeresen mártír volt. (Élet és Irodalom, 1984)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
