Altay Margit
író, ifjúsági író, újságíró, szerkesztő
Altai Rezsőné Gomperz Margit; Altai Margit
Született: 1881. január 6. Budapest
Meghalt: 1972. február 7. Budapest
Temetés: 1972. február 14. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Kikeresztelkedett zsidó családból származott. A család egyik ága dentai előnévvel magyar nemességet szerzett (1905-től). Sz: Gomperz Náthán (†1904). Testvére: Königstein Dávidné Gomperz Sophie és Freund Sándorné Gomperz Antónia. F: Altai Rezső. Leánya: Altay Margit (1899–1977), írói nevén Altay Magda orvos, író, műfordító, Schulhof Ödön (1896–1978) orvos, reumatológus, egyetemi tanár felesége.
Iskola
Középiskolai tanulmányai befejezése után ápolónői és védőnői vizsgát tett (1914-ig).
Életút
Az I. világháborúban önkéntes vöröskeresztes ápolónőként szolgált (1914–1918), az 1920-as évektől csak az irodalomnak élt: ifjúsági színdarabokat, meséket, leányregényeket írt, és klasszikus gyermekirodalmat fordított. A Pesti Napló ifjúsági rovatának munkatársa, szerkesztője (1920–1926), a Tündérvásár c. gyermeklap szerkesztője és kiadója (Margit néni néven, 1926–1936), a két lap egyesülése után Az Én Újságom–Tündérvásár szerkesztője (1936–1937). A Walt Disney Stúdió rajzfilmjeinek fordítója és a rajzfilmek alapján készült mesekönyvek szerkesztője (részben név nélkül, 1938–1944).
A modern magyar leányregény-irodalom egyik megteremtője és igen termékeny, rendkívül népszerű művelője. Pályája kezdetén elsősorban gyermekszíndarabokat írt, ill. a Fiatal leányok színműtára c. sorozat szerkesztője (1909–1914). Az I. világháború idején színdarabjait átdolgozta mesékké, kisebb történetekké, a Margit néni néven kiadott Tündérország–meseország c. kötetének váratlan sikere után kizárólag gyermek-szépirodalommal foglalkozott. Felkérték a Pesti Napló ifjúsági rovatának vezetésére (így ő volt az első magyar nő, aki egy napilap belső munkatársaként, rovatvezetőként tevékenykedett!, 1920-tól). Szerkesztőként sorra jelentette meg regényeit „fiatal leányok számára” (A végzet útjai, 1922; A kis hercegnő, 1923; Az amerikai lány, 1924). Az újabb sikerek hatására Tündérvásár címmel ifjúsági irodalmi folyóiratot jelentetett meg (ez volt az első magyar folyóirat, ami szinte kizárólag csak leányirodalmat és meséket közölt, 1926-tól; 1936-ban egyesült Az Én Újságommal). Kezdeményezte a Tündérvásár Könyvtára című könyvsorozat megjelentetését. Itt jelentek meg többek között a klasszikus gyermekirodalom fordításai (közülük a legismertebb Lewis Carroll Alice a Csodák országában c. műve, 1927). Ifjúsági irodalom mellett kortárs német és angol nyelvű szépirodalmat (pl. Edgar Allan Poe műveit) és lektűröket is tolmácsolt (pl. Hedwig Courths-Mahler műveit). Az 1930-as évek végén a Palladis Kiadó megszerezte a Walt Disney Stúdió rajzfilmjeinek kiadási jogát; az akkor nagy szenzációnak számító, színes animációs filmek történeteit Altay Margit fordította le (pl. Donald kacsa könyve, 1940). A II. világháború végén néhány évig sorra kiadták régi ifjúsági történeteit, különösen A porcellánbaba lett nemzedékek kedves meséje. Az 1950-es évektől nem jelenhettek meg írásai, majd 1956 után a konszolidálódó rendszer rávette, hogy közreműködjön az újonnan indult Pöttyös Könyvek c., kifejezetten leányoknak szóló sorozat műveinek összeállításában. Utolsó jelentős műve, az Amit az óra mesél (1959) egy évszázadokon átnyúló történetfolyam, amelynek középpontjában egy 150 éves tiroli falióra áll.
Emlékezet
Budapesten élt és tevékenykedett, gyermekkora a Belvárosban (IV. kerület Hajó utca, ma: Fehér Hajó utca) telt el. Tiszteletére, Fehérvárcsurgón, egy Altay Margit Kör alakult, regénye honoráriumából élete végéig támogatta a helyi könyvtárat; mesepadokat vett a gyermekek számára. Több mint 200 regényt és nagyobb elbeszélést írt és fordított, az írás mellett nemzetközileg is híres, népviseletbe öltözött babagyűjteménye volt. Írásai Altai Margit, ill. Margit néni néven is megjelentek.
Főbb művei
F. m.: Gyermekszínház. Házi előadásra alkalmas színdarabok. (Bp., 1909)
Vendégvárás. Színjáték. – Babonás Marcsa. Monológ. – A parasztruha. Monológ. (Fiatal leányok színműtára. 27. Bp., 1914)
Nőegylet. Tréfás színjáték. – Vakáció előtt. Színjáték. (Fiatal leányok színműtára. 28. Bp., 1914)
Önkéntes nősereg. – A közlegény. Háborús színjáték. (Fiatal leányok színműtára. 32. Bp., 1915)
Tündérország – meseország. Margit néni néven. (1–2. kiad. Bp., 1916)
Tündérhonban. A Tündérország – meseország c. műve átd. kiadása. Margit néni néven. (Bp., 1920)
Lucy-Laci. – Egy főúri házasság története. Két regény fiatal leányok számára. (Bp., 1921)
Az ötösfogat. Marcsa, Zsuzsi, Anikó, Vera és Klári története. Elbeszélés fiatal leányok számára. – A kis beteg. Regény. (Bp., 1921)
A végzet útjai. Regény fiatal leányok számára. (Bp., 1922)
Célnál! Regény. (Bp., 1922)
A kis hercegnő. Ifjúsági regény. (Bp., 1923; 2. kiad. 1930?)
Az amerikai lány. Regény fiatal leányok számára. (Bp., 1924; cseh nyelven: Praha, 1930)
Cserkészfalu. Elbeszélés. (A Tündérvásár Könyvtára. 1. sorozat. 4. Bp., 1925)
Gézengúz. Ifjúsági elbeszélés. (Bp., 1925)
Érdekes házasság. Regény. (Bp., 1925)
Béke a szívekben. Regény fiatal leányok számára. (Bp., 1926)
Leánysors. Regény fiatal leányok számára. (Százszorszép Könyvek. Bp., 1926)
Jégországban. Elbeszélés. Ill. Márton Lajos. (A Tündérvásár Könyvtára. Bp., 1926; Kisgyermekek Könyvtára. 1. sorozat 1. 2. kiad. Wien, 1927)
A Tündérvásár tréfás meséi kicsinyeknek. (Bp., 1927)
Zsuzsika kisanyám. Gyermekregény. (Bp., 1927)
A fehér hajó. Elbeszélés. (Százszorszép Könyvek. Bp., 1927; 2. kiad. 1933)
Öcsike. Gyermekregény. (Bp., 1929)
A négyesfogat. Regény fiatal leányok számára. (Bp., 1930?)
Az ötösfogat. Regény fiatal leányok számára. (2. átd. kiad. Bp., 1930?)
Daisy gyámja. Regény fiatal leányok számára. (Bp., 1930)
Mókuska. Regény fiatal leányok számára. (Bp., 1930)
Némy. Regény fiatal leányok számára. (Bp., 1930)
Rossz szomszédság. Gyermekregény. (Bp., 1930)
A várkisasszony. Regény gyermekek számára. (Bp., 1932)
A porcellánbaba. Regény fiatal leányok számára. (Bp., 1932)
A kis cseléd. Ifjúsági regény. Benedek Kata rajzaival. (Bp., 1933)
Juli kisasszony. Regény fiatal leányok számára. (Bp., 1935)
A legszebb élmény. Regény fiatal leányok számára. Fejes Gyula rajzaival. (Bp., 1936)
Kis csacsi. Ifjúsági elbeszélés. Benedek Kata rajzaival. (Bp., 1937)
Lili baba, Teddy pajtás és a karácsonyi angyalkák. Ifjúsági elbeszélés. Benedek Kata rajzaival. (Bp., 1937)
Rózsaszínű felhők. Regény fiatal leányok számára. Fejes Gyula rajzaival. (Bp., 1937)
Lányok könyve: A kis cseléd. – Flóra. – Marica. Dánielné Lengyel Laurával. (Bp., 1938)
Erzsébet férjhez megy. Regény fiatal leányok számára. (Bp., 1939)
A kék madár. Maurice Maeterlinck filmmeséje alapján írta. (Bp., 1941; 2. kiad. 1943)
Gyermek-köszöntők versben és prózában. Írta és a jeles költők verseiből összeválogatta A. M. (Hasznos Könyvek. Bp., 1942)
Virágzó május. Regény fiatal leányok számára. Fejes Gyula rajzaival. (Bp., 1943)
Csipkerózsa kisasszony. Regény fiatal leányok számára. Ill. Fábri-Fischer Erika. (Bp., 1943)
Piri baba és a három mackó. Fábri-Fischer Erika modelljeivel és rajzaival. (Bp., 1943)
A bagdadi tolvaj. Az Ezeregyéjszaka meséiből készült film nyomán írta A. M. (Bp., 1945)
Az amerikai leány. Regény fiatal leányok számára. (Új kiad. Bp., 1947)
Érdekes találkozás. Regény fiatal leányok számára. (Új kiad. Bp., 1947)
Béke a szívekben. Regény fiatal leányok számára. (Új kiad. Bp., 1947)
Rózsaszínű felhők. Regény fiatal leányok számára. Fejes Gyula rajzaival. (Új kiad. Bp., 1947)
Mókuska. Regény fiatal leányok számára. (Új kiad. Bp., 1947)
A porcellánbaba. Regény fiatal leányok számára. Fejes Gyula rajzaival. (Új kiad. Bp., 1947)
Tavasz a télben. Ifjúsági regény. (Bp., 1947)
Judit diadala. Regény fiatal leányok számára. Ill. Barta Éva. (Bp., 1947)
Apuka meséi. Rajzolta Jámbor Tibor. (Bp., 1947)
Amit az óra mesél. Ifjúsági regény. F. Györffy Anna rajzaival. (Pöttyös Könyvek. Bp., 1959; lengyelül: Warszawa, 1962)
Az én babáim. Képeskönyv. Fotó: Czeizing Lajos. (Bp., 1966; 2. kiad. 1968; 3. kiad. 1975)
Amit az óra mesél. Ifjúsági regény. Ill. Zsoldos Vera. (Pöttyös Könyvek. 2. kiad. Bp., 1967; 3. kiad. 1970; Lányszoba. 4. kiad. Szeged, 2008)
ford.: Wassermann, Jakob: A negyvenéves férfi. Ford. (Bp., 1916; Kék Könyvek. 2. kiad. 1918)
Landsberger Artur: Hirn doktor esete. Detektívtörténet. Ford. (Kék Könyvek. Bp., 1918)
Poe, Edgar Allan: A fecsegő szív és más titokzatos történetek. Ford. (Bp., 1918)
Strindberg, August: Mesék. Ford. (Bp., 1918)
Eschtruth, Nataly von: Árvácska. Regény. Ford. (Bp., 1918)
Dickens, Charles: Az élet küzdelmei. Regény. Ford. (Bp., 1920)
Lagerlöf, Selma: Krisztus-legendák. Ford. (Bp., 1921)
Courths-Mahler, Hedwig: Az ő felesége. Regény. Ford. (Courths-Mahler regényei. Bp., 1922; 2. kiad. 1923)
Courths-Mahler, Hedwig: A három Randolf-leány. Regény. Ford. (Courths-Mahler regényei. Bp., 1922; Milliók Könyve. I–II. köt. 2. kiad. 1937)
Alcott, Louisa May: Négy leány. Regény. Ford. (Bp., 1923)
May, Karl: A szent este. Útleírás. Ford. Ill. Mühlbeck Károly. (Bp., 1924)
Hedenstjerna, Alfred: A mindennapi kenyérért. Elbeszélés. Ford. (Százszorszép Könyvek. Bp., 1925)
Webster, Jean: Nyakigláb apó. Regény. Ford. (Bp., 1925)
Alcott, Louisa May: Tovább folyik az élet. Regény fiatal leányok számára. Ford. (Bp., 1925)
Alcott, Louisa May: Régimódi kisasszony. Regény. Ford. és átd. (Bp., 1926)
Indián mesék. Angolból ford. (A Tündérvásár Könyvtára. 1. sorozat. 9. Bp., 1925)
Fitch Perkins, Lucy: Az eszkimó ikrek. Elbeszélés. Ford. (A Tündérvásár Könyvtára. 1. sorozat 10. Bp., 1925)
Viráglegendák. Angolból ford. (A Tündérvásár Könyvtára. 2. sorozat. 16. Bp., 1926)
A mexikói ikrek. Angolból ford. (A Tündérvásár Könyvtára. 2. sorozat. 17. Bp., 1926; Kisgyermekek Könyvtára. 1. sorozat 10. 2. kiad. Wien, 1927; 3. kiad. 1928)
Csipkerózsa. Angolból ford. és átd. (A Tündérvásár Könyvtára. 3. sorozat. 26. Bp., 1927)
Carroll, Lewis: Alice a Csodák országában. Angolból ford. és átd. (A Tündérvásár Könyvtára. 3. sorozat. 27. Bp., 1927)
Oroszlán- és tigristörténetek. I–II. köt. Angolból ford. és átd. (A Tündérvásár Könyvtára. 3. sorozat. 28–29. Bp., 1927)
Világlegendák. Angolból ford. (Kisgyermekek Könyvtára. 2. sorozat 16. Wien, 1928)
Disney, Walt: Hófehérke és a hét törpe. Ford. és átd. Kosáryné Réz Lolával és Serényi Erzsébettel. (Bp., 1938; 2. kiad. 1942)
Donald kacsa könyve. A Walt Disney Stúdió szövegével és színes képeivel. Ford. (Bp., 1940; 2. kiad. 1942)
A Teknősbéka és a Nyúl. A Walt Disney Stúdió szövegével és színes képeivel. Ford. (Bp., 1943)
Andersen csodaszép meséi sok képpel. Ford. A. M., rajzolta Jámbor Tibor. (Bp., 1947)
Bradley, J. Spencer: Gilda. Regény. Ford. (Bp., 1947)
Grimm legszebb meséi. Ford. A. M., rajzolta Jámbor Tibor. (Bp., 1947)
Webster, Jean: Nyakigláb apó. Ifjúsági regény. Ford. (Pöttyös Könyvek. 2. kiad. Bp., 1963; 3. átd. kiad., a fordítást átd. Borbás Mária 1976; 4. kiad. 1989; Könyvfalók Könyvtára. 4. 5. kiad. 1996; Lányszoba. 6. kiad. Szeged, 2007)
May, Karl: A szenteste. Ifjúsági regény. Ford. (Új kiad. Bp., 1990)
Bradley, J. Spencer: Gilda. Regény. Ford. (Új kiad. Bp., 1991)
Alcott, Louisa May: Régimódi kisasszony. Regény. Ford. A. M., a fordítást átd. Navratil Zsuzsa. (Könyvfalók Könyvtára. 8. Bp., 1998).
Irodalom
Irod.: Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. (Bp., 1929)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Fedor Ágnes: A szerző kilencven éves. Egy meseíró születésnapjára. (Magyar Nemzet, 1971. jan. 4.)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 1972. febr. 11.).
Megjegyzések
Lexikonok téves születési adata: 1882. jan. 6.! Életrajzi interjújában, Fedor Ágnesnek elárulta, hogy egy évvel korábban, 1881. jan. 6-án született!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2015
