Főbb művei

F. m.: önálló művei, könyvfejezetei: Kassák Lajos költészete. (Arcképek a magyar irodalomból. Szerk. Illés László. Bp., 1967)
Irányzatok küzdelme a két világháború közötti magyar irodalomban. Kand. értek. (Bp., 1970)
Érintkezési pontok. Tanulmányok. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1974)
Mészöly Miklós: Jelentés öt egérről. – Sarkadi Imre: Pokolraszállás. (Miért szép? Gondolat Könyvkiadó, 1975)
„Wir kämpften treu für die Revolution” Studien zur Geschichte der ungarischen sozialistischen Literatur. Szerk. Illés László, József Farkas, Szabolcsi Miklós. Bp., Akadémiai Kiadó, 1979)
Az értelem-alapító. Négy írás Németh Lászlóról. (Új Auróra füzetek. Békéscsaba, 1982)
Illyés költészetének népiségéről. („Bátrabb igazságokért!” Az ELTE XX. századi Magyar Irodalom Tanszéke, az MTA Irodalomtudományi Intézete és a Magyar Irodalomtudományi Társaság által rendezett konferencia a 80 éves Illyés Gyula tiszteletére. Szerk. Fráter Zoltán. Bp., 1982 [1984])
A legújabbkori magyar irodalom történeti rendszerezésének kérdései. Doktori értek. (Bp., 1983)
Válaszutak. Tanulmányok. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1983)
Kassák Lajos és a szocialista avantgarde. („Száll a tavasz…” Előadások a szocialista és az antifasiszta magyar irodalomról. Szerk. Illés László. Bp., Magvető Könyvkiadó, 1984)
A nyugati magyar irodalom 1945 után. Pomogáts Bélával és Rónay Lászlóval A bibliográfiát összeáll. B. Hajtó Zsófia. (Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1986)
Értékváltozások. Tanulmányok. A szöveget gondozta B. Hajtó Zsófia. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1986)
Arcképvázlatok. Hátrahagyott írások. Szubjektív válogatás a szerzőnek a Magyar Rádióban 1967–1980 között elhangzott könyvismertetéseiből. Szerk. Filadelfi Mihály. (Új Auróra füzetek. Békéscsaba, 1987)
Illyés Gyula. Kismonográfia. (Az én világom. Kozmosz Könyvek. Bp., 1987)
A közvetítő kritika. Vál. tanulmányok. Szerk. Baráth Ferenc. (Aranyhal sorozat. Bp., Szépirodalmi Könyvműhely, 1996)
„Üzenetek az utolsó ladikról…” Vál. és kiadatlan tanulmányok. (Bp., Hanga Kiadó, 2004).

 

F. m.: szerk.: tudományos művek: A magyar irodalom története 1905-től napjainkig. Szerk. Bodnár Györggyel. (Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1967; 2. kiad. 1971)
A szomszéd országok magyarságával való kulturális kapcsolatok komplex vizsgálata. Zárótanulmány. [Kézirat.] Összeáll. B. M. (Az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztálya számára készült belső munka. Bp., 1974)
A magyar irodalom története. 1945–1975. I. köt. Irodalmi élet és irodalomkritika. Szerk. B. M. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1981; 2. kiad. 1984)
A magyar irodalom története. 1945–1975. IV. köt. Határon túli magyar irodalom. Szerk. B. M. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1982)
A magyar irodalom története. 1945–1975. II. köt. A költészet. Szerk. B. M. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1986)
Jelzés a világba. A magyar irodalmi avantgarde dokumentumai. I–II. köt. Vál., szerk. Pomogáts Bélával. (Bp., Magvető Könyvkiadó, 1988).

 

F. m.: szerk.: szépirodalmi művek, népszerű művek: Sarkadi Imre: Regények. Az előszót írta B. M. (Sarkadi Imre művei. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1973; 2. kiad. 1979)
Sarkadi Imre: Oszlopos Simeon. – Bolond és szörnyeteg. Két kisregény. Az utószót írta B. M. (Olcsó Könyvtár. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1976)
Fiatal magyar prózaírók. 1965–1978. Szerk. Juhász Bélával. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1980)
Szemelt szőlő. Illyés Gyula válogatott versei. Vál., szerk. B. M. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1980)
Történelmi jelenidő. Beszélgetések a magyar irodalom legújabb fejezeteiről. B. M. rádiós beszélgetései. Szerk., a bevezetést írta, rádiós szerkesztő Kulcsár Katalin. (Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó–RTV Minerva, 1981)
Vándorének. Nyugat-európai és tengerentúli magyar költők. Vál., szerk., az utószót írta B. M. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1981)
Illyés Gyula művei. I–III. köt. Vál., szerk., a szöveget gondozta B. M. (Magyar remekírók. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1982)
Mai magyar elbeszélők. Vál., szerk. B. Hajtó Zsófiával. (Diákkönyvtár. Bp., Móra Kiadó, 1983)
A magyar vers. Az I. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus előadásai. Budapest, 1981. aug. 10–14. Szerk. Jankovics Józseffel és Nyerges Judittal. (A Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság kiadványa. Bp., 1985).

F. m.: tanulmányai: Népi demokráciánk tízéves fejlődése irodalmunk egyes alkotásainak tükrében. (Propagandista, 1954)
Veres Péter publicisztikájáról. (Irodalomtörténet, 1955. 2.)
Illyés Gyula és a szürrealizmus. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1961. 6.)
Vita Kassák munkásságáról. (Kritika, 1964. 1.)
A mai magyar próza új jelenségei. 1–2. (Irodalmi és Nyelvi Közlemények, 1964. 1-2.–1964. 3-4.)
Az epikai hagyományok és a mai „erkölcsi regény”. (Kortárs, 1962. 4.)
Vita Sánta Ferenc regényeiről. (Kritika, 1964. 7.)
A mai magyar líráról. – Arcképvázlatok élő magyar költőkről. Czine Mihállyal és Pálmai Kálmánnal. (Nyelvi és Irodalmi Közlemények, 1965. 1.)
Konzervatív irodalom. Mutatvány A magyar irodalom története c. kézikönyv anyagából. (MTA I. Osztálya Közleményei, 1965. 1-4.)
A szépirodalmi monográfiáról. (Nyelvi és Irodalmi Közlemények, 1966. 1.)
Kassák Lajos költészete. (Kritika, 1966. 12.)
Németh László első regénye. (Kritika, 1968. 2.)
Vázlat Sánta Ferencről. (Kortárs, 1968. 11.)
Lajos Kassák, écvivain et peintre de l’avant-garde hongroise. (Novelles études hongrois, 1969)
Fejezetek a felszabadulás utáni magyar próza történetéből. (Kritika, 1969. 1.)
Kolozsvári Grandpierre Emil pályája a felszabadulás után. (Alföld, 1969. 5.)
Gondolatok negyedszázad magyar irodalmáról. (Kritika, 1970. 7.)
Tendance de la littérature hongroise actuelle. (Le Pen Hongrois, 1970. 11.)
A költő felel. 1–3. (Kritika, 1971. 5.–1971. 6.–1971. 7. és A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve, 1972)
Jelentés egy íróról. Arcképvázlat Mészöly Miklósról. (Kritika, 1971. 11-12.)
Modern költészet – magyar költészet. (Üzenet [Szabadka], 1972. 1.)
Veres Péter írói indulásáról. (Kritika, 1972. 6.)
A múlt-teremtő. A drámaíró Illyés. (Kortárs, 1972. 12.)
Szatírától a népi játékig. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1973. 2-3.)
A szabadság útjai. Tanulmány Sarkadi Imréről. (Alföld, 1973. 4.)
Költő a senkiföldjén. (Tiszatáj, 1973. 9.)
A magyar irodalmi avantgarde. 1–2. (Jelenkor, 1973. 10.–1973. 11.)
Le mouvement d’avant-garde en Hongrie. (Novelles études hongroises, 1974)
Áttekintés tizenöt év magyar irodalmáról. Keresztmetszet. (Literatura, 1974. 3.)
Kassák korai szépprózája. (Kritika, 1975. 4.)
Trois décennis de la nouvelle littérature hongroise. (Novelles études hongroises, 1976)
Egy magatartás dokumentuma. (Jelenkor, 1976. 1.)
Merre tart a magyar regény? (Alföld, 1976. 1. és A hetvenes évek magyar irodalmáról. Szerk. Agárdi Péter. Bp., Kossuth Könyviadó, 1979)
Prózairodalmunk újabb fejezetéről. (Jelenkor, 1976. 1. és Látóhatár, 1976. 3.)
A mai magyar irodalomról – három tételben. (Életünk, 1977. 3.)
Társadalmi valóságunk képe mai prózánkban. (Jelenkor, 1977. 7-8. és A hetvenes évek magyar irodalmáról. Szerk. Agárdi Péter. Bp., Kossuth Könyviadó, 1979)
A Magyar Csillag. (Literatura, 1978. 3-4. és Mégis győztes, mégis új és magyar. Bp., Akadémiai Kiadó, 1980)
A magyar szürrealizmus eszétikájáról és poétikájáról. (Hungarológiai Közlemények [Újvidék], 1978. 36-37.)
Az avantgarde a forradalomban. (Literatura, 1979. 2-3.)
Irodalomtörténet, kritika, élő irodalom. (Literatura, 1979. 4.)
Történelmi-jelen idő. 1–3. (Alföld, 1980. 1.–1980. 3.–1980. 4.)
Irodalom és történetiség. (Literatura, 1980. 3-4.)
Film és korigény. 1–2. (Jelenkor, 1980. 4.–1980. 5.)
Kérdőjelek a vizuális költészet körül. (Literatura, 1981. 1-2.)
Irodalomtörténet és történet. (Literatura, 1981. 3-4.)
Bevezetés a nyugati magyar irodalomba. (Jelenkor, 1981. 7-8. és Látóhatár, 1981. 9.)
Németh László világnézeti filozófiája. (Literatura, 1982. 1.)
Az avantgarde – irodalomtörténeti nézetből. (Literatura, 1982. 3-4.)
A minőségeszmény Németh László gondolatvilágában. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1982. 3-4.)
Helyzetkép. 1–2. (Jelenkor, 1982. 4.–1982. 5. és a két rész együtt: Látóhatár, 1982. 6.)
Korfordulók és a költészet válaszai. 1–2. (Jelenkor, 1982. 11.–1982. 12.)
Esszé a Tanú-időből. (Alföld, 1983. 1.)
Minőség és erkölcs Németh László gondolatvilágában. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1983. 1-3. és Klaniczay Tibor hatvanadik születésnapjára. Bp., Akadémiai Kiadó, 1983 és A mindentudás igézete. Tanulmányok Németh Lászlóról. Összeáll. Szegedy-Maszák Mihály. Bp., Magvető Könyvkiadó, 1985)
Arcképvázlat Pilinszky Jánosról. (Új Auróra, 1983. 3.)
Az irodalomtörténet válsága – az irodalomtudomány megújulása. – A megőrzött szellemi haza. (Literatura, 1983. 1-4.)
Értékváltozások. (Kortárs, 1983. 11.)
Az avantgarde mozgalom. (Kortárs, 1985. 1.)
Avantgarde és érték. (Palócföld, 1994. 4.)
Németh László: Irgalom. (A minőség forradalmára. In memoriam N. L. Tanulmányok. Vál., szerk. Monostori Imre. Bp., 2001)
A Téli virágzástól Az árulóig. (Somogy [folyóirat], 2008. 3.)
Kassák Lajos Mesterek köszöntése c. verseskötetéről. (Ezredvég, 2017. 4.)
Mészöly Miklós: Megszerkesztett spontaneitás. Béládi Miklós beszélgetése. [Béládi Miklós és Mészöly Miklós beszélgetésének szerkesztett változata.] (Jelenkor, 2018. 1.).

F. m.: kisebb írásai, kritikái: Móricz Zsigmond: Boldog ember. (Művelt Nép, 1952. 10.)
Nagy Lajos: Válogatott elbeszélések. (Irodalomtörténet, 1953. 3-4.)
Illyés Gyula: A csodafurulyás juhász. (Csillag, 1955. 6.)
Szabó Magda: Freskó. (Kortárs, 1958. 6.)
Tamási Áron: Elvadult paradicsom. (Élet és Irodalom, 1958. 41.)
Tamási Áron: Világ és holdvilág. (Élet és Irodalom, 1959. 2.)
Majoros Ádám krónikája. (Kortárs, 1959. 7.)
Jankovich Ferenc: Téli szivárvány. (Kortárs, 1959. 10.)
A Babits-vita. (Élet és Irodalom, 1959. 45.)
Tamási Áron: Játszi remény. (Kortárs, 1961. 10.)
Fábry Zoltán: Palackposta. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1962. 1.)
Csabai Tibor: Kossuth és az irodalom. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1962. 6.)
Az új Kegyenc. (Kritika, 1963. 3.)
Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét. (Kritika, 1963. 4.)
Tersánszky Józsi Jenő: Nagy árnyakról bizalmasan. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1963. 5.)
Mészöly Miklós színdarabjáról. (The New Hungarian Quarterly, 1964. 5.)
Illyés Gyula. (Kritika, 1964. 9.)
Egy író férfikora. [Sánta Ferenc: Húsz óra.] (Élet és Irodalom, 1964. 22.)
A húsz év irodalmából. Sánta Ferenc: Húsz óra. (Könyvtáros, 1965. 1.)
Sánta Ferenc: Húsz óra. (Le Pen Hongrois, 1965. 5.)
Németh László. (Kritika, 1965. 5.)
Az ötödik pecsét értelmezéséről. (Kritika, 1965. 6.)
Szabó Pál. (Kritika, 1965. 9.)
Németh László: Irgalom. (Kritika, 1965. 8.)
Mándy Iván novellái. (Kritika, 1965. 12.)
Bertha Bulcsu: Füstkutyák. (Kritika, 1966. 3.)
Illyés Gyula: Ingyen lakoma. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1966. 3-4.)
Az áruló. Sánta Ferenc új regénye. (Kritika, 1966. 4.)
Mészöly Miklós: Az atléta halála. (Kritika, 1966. 5.)
Az illetékes tanú. Balogh Edgár emlékirata. (Élet és Irodalom, 1966. 6.)
Kolozsvári Grandpierre Emil: A boldogtalanság művészete. (Kritika, 1966. 6.)
Lengyel József: Mérni a mérhetetlent. (Kritika, 1966. 9.)
Kassák Lajos: Mesterek köszöntése. (Kritika, 1966. 10.)
Déry Tibor: A kiközösítő. (Kritika, 1967. 2.)
A magyar irodalom 1966-ban. A regényről. (Kritika, 1967. 3.)
Juhász Ferenc: Mit tehet a költő? (Kritika, 1967. 9.)
Szász Imre: Felhőfejes. (Kritika, 1967. 11.)
Bori Imre: Eszmék és látomások. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1968. 1.)
Karinthy Ferenc: Szellemidézés. (Kritika, 1968. 3.)
Bori Imre: Kassák Lajos, az író. (Kritika, 1968. 7.)
Az önpusztítás hősei. (Kritika, 1969. 6.)
Tóth Béla Mi, janicsárok c. regényéről. Kurucz Gyulával. (Kritika, 1969. 9.)
Fodor József: Emberek és állomások. (Kritika, 1969. 11.)
Tiszták. Illyés Gyula drámájáról. (Kritika, 1970. 3.)
Veres Péter. (Kritika, 1970. 5.)
Tamás Aladár: Nyugtalan árnyak. (Kritika, 1970. 6.)
Illyés Gyula: Hunok Párizsban. (Kritika, 1971. 3.)
Van-e a regénynek jövője? (Kritika, 1971. 8.)
Mozgó Világ. [Kritika az antológiáról.] (Kritika, 1971. 9.)
Czine Mihály: Szabó Pál. (Alföld, 1971. 12.)
Mándy Iván: Egy ember álma. (Népszava, 1971. okt. 31.)
Granasztói Pál: Itthon éltem. (Népszava, 1971. nov. 28.)
Vas István: A kimondhatatlan. (Kritika, 1972. 4.)
Vas István: Nehéz szerelem. (Kritika, 1972. 10.)
Illyés Gyuláról, hetvenedik születésnapján. (Nagyvilág, 1972. 1.)
Pilinszky János. (Népszava, 1972. ápr. 15.)
Pilinszky János: Szálkák. (Kritika, 1973. 2. és angolul: The New Hungarian Quarterly, 1973)
Szabó István: Ne nézz hátra! (Kritika, 1973. 6.)
Elbeszélés vagy „szöveg”? (Jelenkor, 1973. 7-8.)
Jékely Zoltán novellái. (Kritika, 1973. 10.)
Szempontok a nyugati emigráció irodalmához. (Kritika, 1973. 12.)
A nyugati magyar irodalom. (Nyelvük és Kultúrán’73. Bp., 1974)
A tények parabolája. Mészöly Miklós: Jelentés öt egérről. (Alföld, 1974. 3.)
A költő stigmái: Illyés Gyula: Minden lehet. (Jelenkor, 1974. 4.)
Avantgarde és érték. (Literatura, 1974. 4.)
Novella a játékos abszurditásról. Sarkadi Imre: Pokolraszállás. (Jelenkor, 1974. 10.)
Déry Tibor aggodalmai és reményei. (Tiszatáj, 1974. 10.)
Búcsúsorok Németh Lászlóról. (Alföld, 1975. 5.)
Csák Gyula novellái. (Jelenkor, 1975. 6.)
Németh László egyetemessége. (Nagyvilág, 1975. 6.)
Lengyel József. (Nagyvilág, 1975. 9.)
Kor és irodalom. (Nyelvünk és kulturánk, 1975. 20.)
A feladatvállalás erkölcse. (Élet és Irodalom, 1975. 33.)
Mészöly Miklós: Alakulások. (Népszava, 1975. szept. 27.)
Merre tart a magyar regény? (Alföld, 1976. 1.)
Egy magatartás dokumentuma. Nagy István: Szemben az árral. (Jelenkor, 1976. 1.)
A szocialista irodalmak egységéről. (Szovjet Irodalom, 1976. 12.)
Az újjáélesztett Bánk bán. (Élet és Irodalom, 1976. 18.)
A Bánk bán a Thaliában. (Magyar Hírlap, 1976. dec. 5.)
Avantgarde és kaland. (Alföld, 1977. 2.)
Realizmus redivivus. Gáll István: A ménesgazda. (Új Írás, 1977. 6.)
Tandori koalái. (Könyvvilág, 1977. 8.)
Hernádi horoszkópjai. (Jelenkor, 1977. 9.)
Tamási Áron emlékezete. (Kritika, 1977. 9.)
Esterházy Péter novellái. (Jelenkor, 1977. 10.)
Az elbeszélő illetékessége. Mészöly Miklós. (Jelenkor, 1978. 1.)
Az elbeszélés hitelessége. Tandori Dezső. (Jelenkor, 1978. 1.)
Különös testamentum. (Jelenkor, 1978. 10.)
Az elbeszélő illetékessége. Mészöly Miklós. (Jelenkor, 1978. 1.)
Az elbeszélés hitelessége. Tandori Dezső. (Jelenkor, 1978. 1.)
Különös testamentum. (Jelenkor, 1978. 10.)
Hernádi Gyula regényei. (Jelenkor, 1979. 5.)
Szász Imre: Háló nélkül. (Alföld, 1979. 8.)
Az élő Németh László. Grezsa Ferenc: Németh László vásárhelyi korszaka. Cs. Varga Istvánnal. (Alföld, 1980. 2. és Látóhatár, 1981. 5.)
A vizuális költészet avagy A költői újítás határai. (Alföld, 1980. 5.)
Szabó Dezső novellái. (Jelenkor, 1980. 7-8.)
Egy korszak vége. ([Németh László-emlékszám.] Alföld, 1980. 12.)
Az epika megtisztítása és felvezetése. (Jelenkor, 1981. 1.)
Ottlik prózája. (Alföld, 1981. 6.)
Lengyel Péter: Mellékszereplők. (Kortárs, 1981. 6.)
Jékely Zoltán: A bárány vére. (Jelenkor, 1981. 9.)
A Prae, avagy regény a regényről. (Jelenkor, 1981. 11.)
Elbeszélés és személyesség. Esterházy Péter: Függő. (Kortárs, 1982. 8.)
Gombos Gyula: Hillsdale. (Alföld, 1983. 2.)
„Intés az őrzőkhöz.” Beszélgetés Király István Ady-monográfiájáról. Szabó B. Istvánnal és Tóth Dezsővel. (Kortárs, 1983. 5.)
Az irodalomtörténész dilemmái. Görömbei András: A csehszlovákiai magyar irodalom. 1945–1980. (Alföld, 1983. 7.)
A nemzetiségi irodalom méltósága és gondja. (Kortárs, 1984. 1.)
Cs. Szabó László: Alkalom. (Alföld, 1984. 3.)
Illyés Gyula „őszikéi”. (Új Aurora, 1984. 3.).

Irodalom

Irod.: műveiről: Kabdebó Lóránt: Évtizedek összefoglalása. B. M.: Érintkezési pontok. (Könyvvilág, 1974. 9.)
Marx József: Megalapozottan. B. M.: Érintkezési pontok. (Élet és Irodalom, 1974. 49.)
m.i.: Érintkezési pontok. Életművek a mérlegen. Irodalmunk 1945 után. Beszélgetés B. M.-sal. (Esti Hírlap, 1974. okt. 1.)
Siki Géza: Könyvek között. B. M.: Érintkezési pontok. (Vigilia, 1974. 12.)
Albert Pál: B. M.: Érintkezési pontok. (Új Látóhatár, 1975. 5.)
Bata Imre: B. M.: Érintkezési pontok. (Kortárs, 1975. 10.)
Belohorszky Pál: B. M.: Érintkezési pontok. (Valóság, 1975. 9.)
Berkes Erzsébet: A XX. század magyar irodalmáról. B. M.: Érintkezési pontok. és Kenyeres Zoltán: Gondolkodó irodalom. (Magyar Nemzet, 1975. febr. 2.)
Fülöp László: B. M.: Érintkezési pontok. (Tiszatáj, 1975. 3.)
Görömbei András: A tárgyilagosság művészete. B. M.: Érintkezési pontok. (Alföld, 1975. 2.)
Hajdú Ráfis Gábor: B. M.: Érintkezési pontok. (Kritika, 1975. 5.)
I. L.: Olvasónapló. B. M.: Érintkezési pontok. (Hajdú-Bihari Napló, 1975. ápr. 29.)
Kántor Lajos: Érték és arány. B. M.: Érintkezési pontok. (Utunk, 1975. 14.)
Ódor László: Irodalmunk érintkezési pontjai. B. M. könyvéről. (Népszava, 1975. ápr. 12.)
Pomogáts Béla: Három tanulmányíró: B. M.: Érintkezési pontok, Tüskés Tibor: Kodolányi János és B. Nagy László: A látvány logikája. (Jelenkor, 1975. 6.)
Juhász Béla: Az érték egysége. B. M.: Érintkezési pontok. (Új Írás, 1976. 9.) Kulcsár Szabó Ernő: B. M.: Érintkezési pontok. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1979. 4.)
Csontos Sándor: Iránytű kortárs irodalmunkhoz. B. M.: Válaszutak. (Könyvvilág, 1983. 12.)
Arany Lajos: Könyvjelző. Válaszutak. B. M. tanulmánykötete. (Hajdú-Bihari Napló, 1984. ápr. 30.)
Sik Csaba: A korszakforduló krónikája. B. M.: Válaszutak. (Élet és Irodalom, 1984. 9.)
Szekér Endre: B. M.: Válaszutak. (Forrás, 1984. 10.)
Szerdahelyi István: B. M.: Válaszutak. (Kritika, 1984. 4.)
Szörényi László: B. M.: Válaszutak. (Új Auróra, 1984. 3.)
Kiss Gy. Csaba: Újabb irodalmunk változásai. B. M.: Válaszutak. (Confessio, 1985. 1.)
Határ Győző: Égtájról égtájra. Könyvkritikák: B. M.: Válaszutak, Szakolczay Lajos: Dunának, Oltnak és Kenyeres Zoltán: Tündérsíp. (Új Látóhatár, 1985. 1.)
Rónay László: Értékváltozások. B. M. tanulmánykötetéről. (Népszava, 1986. dec. 6.)
Szabó B. István: Irodalmunk kritikája – higgadtan, meggyőző érveléssel. B. M.: Értékváltozások. (Könyvvilág, 1986. 12.)
Balogh Ernő: B. M.: Értékváltozások. (Kritika, 1987. 4.)
Borbándi Gyula: Bevezetés a nyugati magyar irodalomba. B. M.–Pomogáts Béla–Rónay László: A nyugati magyar irodalom 1945 után. (Új Látóhatár, 1987. 4.)
Borbély Sándor: B. M.: Értékváltozások. (Somogy [folyóirat], 1987. 3.)
Csernohorszky Vilmos: Az emigráns magyar irodalom – ahogyan ők látják. [B. M.–Pomogáts Béla–Rónay László: A nyugati magyar irodalom 1945 után.] (Nemzetőr, 1987. febr. 15.)
Csűrös Miklós: B. M.: Illyés Gyula. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1987. 5-6.)
Dobossy László: Az igényesség erkölcse. B. M.: Értékváltozások. (Napjaink, 1987. 3.)
Elek István: Magyar irodalom Nyugaton, 1945 után. B. M.–Pomogáts Béla–Rónay László: A nyugati magyar irodalom 1945 után. (Könyvvilág, 1987. 1.)
Ferenczi László: B. M.: Értékváltozások. (Társadalmi Szemle, 1987. 8-9.)
Gömöri György: A nyugati magyar irodalom felmérése. B. M.–Pomogáts Béla–Rónay László: A nyugati magyar irodalom 1945 után. (Bécsi Napló, 1987. 2.)
Grezsa Ferenc: B. M.: Értékváltozások. (Új Forrás, 1987. 5.)
Györgyey Klára: Öröm – üröm. Javított kiadást a „Nyugati magyar irodalom”-nak! [B. M.–Pomogáts Béla–Rónay László: A nyugati magyar irodalom 1945 után.] (Nyugati Magyarság, 1987. 6.)
Jankovics József: B. M.–Pomogáts Béla–Rónay László: A nyugati magyar irodalom 1945 után. (Kortárs, 1987. 8.)
Kabdebó Lóránt: B. M.–Pomogáts Béla–Rónay László: A nyugati magyar irodalom 1945 után. (Magyar Nemzet, 1987. aug. 17.)
M. Róna Judit: B. M.–Pomogáts Béla–Rónay László: A nyugati magyar irodalom 1945 után. (Nyelvünk és Kultúránk, 1987. 67.)
Mák Ferenc: Írói magány – emberi sorskérdés. B. M.–Pomogáts Béla–Rónay László: A nyugati magyar irodalom 1945 után. (Magyar Szó, 1987. aug. 15.)
Martos Gábor: B. M.–Pomogáts Béla–Rónay László: A nyugati magyar irodalom 1945 után. (Magyar Tudomány, 1987. 12.)
Marx József: Számadás egy irodalomtörténészről. B. M.: Értékváltozások. (Élet és Irodalom, 1987. 26. [jún. 26.])
Mile Lajos: Az igényesség erkölcse. B. M.: Értékváltozások. (Napjaink, 1987. 3.)
Pomogáts Béla: Hagyományvédő modernség. B. M.: Értékváltozások. (Új Írás, 1987. 6.)
Rónay László: Az olvasás művészete. [B. M. Illyés-kötetéről.] (Népszava, 1987. szept. 5.)
Széchenyi Ágnes: B. M.: Értékváltozások. (Kortárs, 1987. 9.)
Vajda Endre: Értékváltozások. B. M. tanulmányai. (Magyar Nemzet, 1987. júl. 6.)
Vasy Géza: Értékváltozások. B. M. portréjához. (Tiszatáj, 1987. 4.)
Vasy Géza: Könyvespolc. B. M.: Értékváltozások. (Petőfi Népe, 1987. márc. 20.)
Zalán Tibor: Indirekt névjegyzék. B. M.–Pomogáts Béla–Rónay László: A nyugati magyar irodalom 1945 után. (Élet és Irodalom, 1987. 4. [jan. 23.])
Szakolczai Lajos: B. M.–Pomogáts Béla–Rónay László: A nyugati magyar irodalom 1945 után. (Alföld, 1988. 2.)
Kabdebó Lóránt: B. M.–Pomogáts Béla–Rónay László: A nyugati magyar irodalom 1945 után. (Irodalomtörténet, 1989. 1.)
Rónay László: A kritikus méltósága. B. M.: A közvetítő kritika. (Magyar Napló, 1997. 4.)
Rónay László: A közvetítő kritika. B. M. posztumusz kötetéről. (Magyar Nemzet, 1997. ápr. 18.)
Bakonyi István: Az egységes irodalomért. B. M.: A közvetítő kritika. (Forrás, 1998. 2.).

Irod.: családi és egyéb források: Anyakönyvi hírek. Elhunytak: Schneider Ferenc. (Dunántúli Napló, 1963. nov. 30.)
Meghalt Béládi Miklós József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus. (Magyar Nemzet–Népszabadság–Népszava, 1983. okt. 30.)
Béládi Miklós temetése. (Magyar Hírlap, 1983. nov. 1.)
Végső búcsú Béládi Miklóstól. (Magyar Hírlap, 1983. nov. 11.)
Klaniczay Tibor: Béládi Miklós. (Hungarológiai Értesítő, 1983. 1-2.)
Kulcsár Szabó Ernő–Pomogáts Béla: Béládi Miklós. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1983. 6.)
Béládi Miklós emlékezete. (Műhely, 1983. 6.)
Fülöp László: Béládi Miklós halálára. (Alföld, 1983. 12.)
Képversek. [Béládi Miklós emlékére.] Vál., szerk., a bevezető tanulmányt írta Aczél Géza. (Kozmosz Könyvek. Bp., 1984)
Dedinszky Erika: Gyászirat Béládi Miklósnak. – Pomogáts Béla: Béládi Miklós halálára. (Magyar Hírek, 1984. 1-2.)
Rónay László: Béládi Miklós. (Irodalomtörténet, 1984. 2.)
Pomogáts Béla: Búcsú Béládi Miklóstól. (Literatura, 1984. 2.)
Kenyeres Zoltán: Töredék Béládi Miklósról. (Jelenkor, 1984. 3.)
Bodnár György: Egy európai a magyar Alföldről. (Új Auróra, 1984. 3.)
Sőtér István: Béládi Miklós válaszútjai. (Kortárs, 1984. 6.)
Pomogáts Béla: Béládi Miklós. (Nyelvünk és Kulturánk, 1984. 54.)
Bujdosó Alpár: Béládi Miklós. (Magyar Műhely, 1984. 68.)
Bognár Róbert: Béládi István azonosítása. [1986. nov. 14-án öngyilkos lett, holttestét nov. 15-én találták meg. Halálhírét azonban csak 1987. febr.-ban tették közzé!] (Mozgó Világ, 1987. 5.)
Ménes Attila: Meghalt a Kölyök. [Béládi István halálára.] (Élet és Irodalom, 1987. 11. [márc. 3.])
Vasy Géza: Értékváltozások. Béládi Miklós portréjához (Tiszatáj, 1987. 4.)
Béládi Miklós emlékezete. Görömbei András: A hiányzó irodalomtudós. – Zalán Tibor: Kallódó noteszlapok egy meg nem írt történethez. – Esterházy Péter: Olvasók, írók és zsiráfok. – Korszakváltás és értékrend. Siklós István beszélgetése B. M.-sal. (Alföld, 1988. 3.)
Kis Pintér Imre: Béládi Miklós emlékezete. (Kortárs, 1988. 3.)
Rónay László: Az úttörés dicsősége és kínjai. Emlékezés Béládi Miklósra. (Új Forrás, 1989. 1.)
Béládi Miklós-emlékszám. B. M. halálának tizedik évfordulóján: Esterházy Péter: Az ugyanaz. – Jankovics József: A tudományszervező. Vonások a Béládi-portréhoz. – Pomogáts Béla: Értékek védelmében. Emlékezés B. M.-ra. – „A múltat úgy kell nézni, hogy közben lássuk azt is, ami a jelenben a szemünk előtt zajlik…” B. M.-sal beszélget Szabó B. István. (Literatura, 1993. 4.)
Albert Pál: Béládi Miklós emlékezete. (Magyar Napló, 1995. 11.)
Karafiáth Judit: Béládi Miklós és a szürrealizmus. (Magyar Napló, 1999. 1.)
Nagy Pál: Béládi Miklós és a nyugati magyar irodalom. – Pomogáts Béla: Az irodalom védelmében. Béládi Miklós igazságai. (Forrás, 1999. 4.)
Béládi Miklós emlékezete. – Rónay László: Egy évtized Béládi Miklós mellett. (Literatura, 2003. 2.)
Kókay György: Búcsú Hajtó Zsófiától. (Magyar Könyvszemle, 2005. 4.).

Irod.: lexikonok és feldolgozások: Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Ki kicsoda? (4. átd. kiad. Bp., 1981)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000).

 

 

neten:

 

 

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:VFKG-HS6?lang=hu (Béládi Sándor születési anyakönyve, 1838)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:VJ5P-SHL?lang=hu (Béládi Zsuzsanna születési anyakönyve, 1862)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6J3C-K8R8?lang=hu (Béládi Sándor halotti anyakönyve, 1902)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6J38-36HL?lang=hu (Béládi Sándorné Köpeczi Zsuzsanna halotti anyakönyve, 1902)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6J3C-23JM?lang=hu (Nagy Zsuzsanna születési anyakönyve, 1906)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6J3D-XHG6?lang=hu (Schneider Miklós és Nagy Zsuzsanna házassági anyakönyve, 1926)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6J38-GT5X?lang=hu (Nagy Ferencné Béládi Zsuzsanna halotti anyakönyve, 1934)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V1G-JB4Z?lang=hu (Béládi Miklós és Szűcs Éva házassági anyakönyve, 1950)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JY1-C638?lang=hu (Schneider Miklós halotti anyakönyve, 1951)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6J38-265T?lang=hu (Schneider Miklósné Nagy Zsuzsanna halotti anyakönyve, 1966)

 

 

https://resolver.pim.hu/auth/PIM47250

https://magyarnemzetinevter.hu/person/659059/

https://nevpont.hu/palyakep/beladi-miklos-a89cf

http://www.nevpont.hu/view/1061

http://regi-nevpont.bdnetwork.hu/view/1061

Megjegyzések

A családi rokoni kapcsolatok a www.myheritage.hu publikus oldalairól. Az oldal legutóbbi frissítése: 2025. dec. 2., az oldal kezelője: Nagy Katalin, a privát családi oldal a Nagy-Petneházi-Mucsi-Kovács-Illyés et al. családi oldal része: https://www.myheritage.hu/FP/entry.php?s=OYYV7DML2VCHB3GVFO7CTKPX6CWR4PY