Ács Zsigmond
református lelkész, műfordító
Született: 1824. április 24. Laskó, Baranya vármegye
Meghalt: 1898. február 14. Laskó, Baranya vármegye
Temetés: 1898. február 17. Laskó
Temetési hely: Református Temető
Család
Szülei: Ács/Ách László (†1845) református lelkész, Kosdi Krisztina.
Testvére: Ács Gedeon (1819–1887) református lelkész, emlékiratíró.
Felesége: Fülöp Judit (†1892. márc. 23. Laskó).
Gyermeke, fia: Ács Géza (1861. júl. 31. Foktő, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.–1898. nov. 21. Bp.) nyomdász, újságíró; leánya: Ács Kornélia (1858. szept. 24. Foktő–1882) és Ács Sarolta.
Iskola
Legalsóbb iskoláit Laskón és Kiskunhalason végezte, kiskunhalasi gimnáziumi tanulmányai után hat évig a kecskeméti református kollégiumban és a kecskeméti jogakadémián tanult tovább (1841–1847), Kecskeméten református lelkészi okl. szerzett (1847).
Életút
A daróci gyülekezet segédlelkésze (1847–1848), a kecskeméti református főiskolán a görög, a latin, a héber nyelv és az exegézis ideiglenes tanára (1848–1852). A nagykőrösi református gimnázium r. tanára (Arany Jánossal, Ballagi Mórral, Mentovich Ferenccel, Szász Károllyal, 1852–1855). A foktűi (1855–1874), majd a laskói gyülekezet lelkipásztora (1874–1898).
A 19. század egyik jelentős műfordítója: 14 élő és holt nyelven tudott. Műfordítóként elsősorban angol, francia és spanyol klasszikus munkákat tolmácsolt, ill. részt vett a Kisfaludy Társaság Shakespeare-fordításaiban. Elsőként A velencei kalmár első, szöveghű átültetésével készült el (1853; az ő fordításában a Nemzeti Színházban 1877 és 1901 között 39-szer adták elő). Később még a Sok hűhó semmiért c. vígjátékot is lefordította (Sok zaj semmiért címmel, 1858-ban; de a Kisfaludy Társaság végülis nem az ő fordítását fogadta el); valamint elkészült egy Hamlet-fordítása is.
A Kisfaludy Társaság felhívására nem Arany, hanem nagykőrösi tanártársa, Ács Zsigmond nyújtott be Hamlet-fordítást. Arany valószínűleg titokban már régóta dolgozott a művön, ez kiderült akkortájt született írásaiból és magánleveleiből (sok későbbi Hamlet-szófordulat fordult elő munkáiban). Ács Zsigmond Hamlet-fordítását 1865. okt 25-én utasította el a Kisfaludy Társaság, Arany János Hamlet fordítását 1866. nov. 20-án nyújtotta be (a két időpont között, 1865. dec. 28-án halt meg Arany Juliska, Arany János leánya, e tragédia feldolgozhatatlan fájdalom maradt Arany János számára, depressziója és alkotói válsága a Hamletben megfelelő tárgyat talált az elfojtott, s másképpen kimondhatatlan életérzéseinek…) A klasszikus magyar Hamler létrejöttéhez hozzájárult Arany János családi tragédiája és Ács Zsigmond utóbb sikertelennek bizonyult kísérlete!
Emlékezet
Laskón (ma: Lug, Horvátország) élt és tevékenykedett, a helyi református temetőben nyugszik.
Szerkesztés
Műfordításai a Délibáb c. lapban (1853), a Hölgyfutárban, a Koszorúban és a Fővárosi Lapokban jelentek meg (1855–1858).
Főbb művei
F. m.: ford.: Dumas: Paul Jones. Drama 5 felvonásban. Dumas után francziából fordítá Á. Zs. (Újabb Színműtár. 3. Kecskemét, Szilády Károly kiadása, Kecskemét, 1854)
Shakespeare: A velenczei kalmár. Drama 5 felvonásban. Shakespeare után angolból fordítá Á. Zs. (Újabb Színműtár. 4. Kecskemét, Szilády Károly kiadása, 1853; Shakespeare minden munkái. Shakespeare színművei. III. köt. 2. kiad. Pest, Emich, 1864)
Bernardin de Saint Pierre, Jacques-Henri: Pál és Virginia. Regény. Francziából fordítá Á. Zs. (Pest, Geibel, 1855; Olcsó Könyvtár. 158. 2. kiad. Bp., Franklin, 1883; Olcsó Könyvtár. Új, olcsó kiadás. 391–392. 3. kiad. 1897)
Goldsmith, Oliver: A wakefieldi pap. Regény. Angolból fordítá Á. Zs. (Kecskemét, Gallia Fülöp kiadása, 1855; 2. kiad. Pest, Heckenast, 1858; 3. kiad. Olcsó Könyvtár. 169. Bp., 1883)
Shakespeare: Sok zaj semmiért. Vígjáték 5 felvonásban. (Olcsó Könyvtár. 528–529. Bp., 1886)
Shakespeare: A velenczei kalmár. Vígjáték 5 felvonásban. A bevezetést írta Csiky Gergely. Ill. Ráth Mór. (Shakespeare színművei. III. köt. Víg- és regényes színjátékok. 3. jav. kiad. Bp., Franklin, 1887; Olcsó Könyvtár. 1194–1197. 4. kiad. Bp., 1901)
Shakespeare: A velenczei kalmár. Drama 5 felvonásban. Shakespeare után angolból fordítá Á. Zs. Az online kiadvány nyomtatott példánya. (Bp., Fapadoskönyv, 2010 és utánnyomások és Bp., Adamo Books, 2015).
Irodalom
Irod.: források és tanulmányok: Elhunyt Ács Zsigmondé Fülöp Judit, Ács Zsigmond költő, református lelkész felesége. (Budapesti Hírlap, 1892. márc. 28.)
Egy régi író halála. [Ács Zsigmondról.] (Pesti Hírlap, 1898. febr. 23.–Magyarország, 1898. febr. 24.)
Egy régi író halála. [Ács Zsigmondról.] (Kecskemét [hetilap], 1898. febr. 27.)
Ács Zsigmond. (Vasárnapi Ujság, 1898. febr. 27.)
Néhai Ács Zsigmond laskói lelkész. (Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898. márc. 20.)
Az éhenhalt író. [Ács Gézáról.] (Budapesti Hírlap, 1898. nov. 26.)
Ács Géza. (Magyar Géniusz, 1898. nov. 27.)
Ács Zsigmond tanár életrajza. (A Nagykőrösi Református Főgimnázium értesítője az 1907/08. iskolai évről. Nagykőrös, 1908)
Arany bírálata Ács Zsigmond Shakespeare-fordításáról. Közli: Radó Antal. (Magyar Shakespeare Tár, 1914)
Szász Károly: Kisebb csillagok. Emlékezés egy derék pap-költőre. (Budapesti Hírlap, 1925. márc. 10.)
Lábadi Károly: Ács Zsigmond, a műfordító. (Horvátországi Magyarok Szövetsége Évkönyve, 1984)
Géher István: A magyar „Hamlet.” Arany János furcsa álcája. (Holmi, 2005. 12.)
Ajtay-Horváth Magda: „Ő is verseny az eredetivel.” A Hamlet mint az önkifejezés eszköze Arany János életművében. (Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2017. 4.).
Irod.: lexikonok és feldolgozások: Új Magyar Athenas. Újabbkori magyar protestáns egyházi írók életrajz-gyűjteménye. (Bp., 1887)
Ádám Gerzson: Nagykőrösi Athenas. (Nagykőrös, 1904)
Bayer József: Shakespeare drámái hazánkban. (Bp., 1909)
Lukácsy Imre: A laskói református egyház története. (Dárda, 1913)
Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. (Bp., 1941)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Kecskemét jelesei. Szerk. Heltai Nándor. (Kecskemét, 1968)
Kecskeméti életrajzi lexikon. Szerk. Péterné Fehér Márta, Szabó Tamás, Székelyné Kőrösi Ilona. (Kecskemét, 1992)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. (Újvidék, 2002).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939K-RTRC-9?personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AV575-KS5 (Ács Géza születési anyakönyve, 1861)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/302536 (Ács Zsigmond gyászjelentése, 1898)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-6F9L-BT?i=164&wc=92Q2-K6X%3A40678301%2C60592401%2C1077289703&cc=1452460 (Ács Géza halotti anyakönyve, 1898)
http://www.naputonline.hu/2021/03/12/labadi-karoly-acs-zsigmond-az-irodalmar-predikator-karaktere-es-alkotasai/ (Lábadi Károly: Ács Zsigmond, az irodalmár prédikátor karaktere és alkotásai, 2021)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM41926
https://nntp.hu/person/person.php?personid=29913
https://nevpont.hu/palyakep/acs-zsigmond-53fde
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2023
