Hille Alfréd
meteorológus, repülő
Született: 1891. augusztus 14. Szeged
Meghalt: 1981. július 15. Budapest
Család
Sz: Mészáros Sándor asztalos mester, apja kivándorolt az Egyesült Államokba. Nevelőapja: Hille Ede (†1909) vasúti tisztviselő, pályaőr, anyja: Ördögh Mária (1858–1940). Testvére: Hille Valéria és Hille Oszkár dr. (1901–1976) közgazdász. F: Móritz Karola.
Iskola
A szegedi piarista gimnáziumban éretts. (1909), a szegedi és a budapesti tudományegyetemen tanult; Budapesten földrajz–történelem szakos középiskolai tanári (1913) és bölcsészdoktori okl. (1914), a légkörtan tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1930). A műszaki (meteorológia) tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1953).
Életút
Tanulmányai befejezése után Kövesligethy Radó tanársegéde (1913–1914). Az I. vh.-ban a keleti fronton harcolt, orosz hadifogságban volt (1914–1922), hazatérése után a polgári légiforgalomnál magaslégköri kutatásokkal foglalkozott (Mátyásföldön, 1922–1924), a Magyar Légiforgalmi Rt. meteorológiai szolgálatának vezetője, egyúttal a Magyar Kir. Légügyi Hivatal meteorológusa, légügyi műszaki szakszolgálatosa (1925–1944); repülő ezredesi rangfokozatban (1941–1944). A szegedi Ferenc József Tudományegyetem Földrajz Tanszékének magántanára (1930–1940), a bp.-i József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (JNMGE) a légkörtan előadó tanára (1943-tól). A II. vh. után az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) polgári alkalmazottja, főosztályvezetője és a polgári légiforgalom meteorológiai irányítója (1945–1957), nyugdíjazták (1958. jan. 1-jétől).
Légkörtannal foglalkozott, a magyar katonai repülési meteorológiai kutatások egyik elindítója, a repülőmeteorológiai szolgálat megszervezője, majd 1945 után a polgári repülőforgalom újraindítója (ő jelölte ki a budaörsi és a ferihegyi repülőtereket és a repülési útvonalakat!). A Pesti Hírlapban meghonosodott napi időjárás-jelentések szerzője, szerkesztője, térképeinek elkészítője (1930-as évektől). Nevéhez fűződik továbbá a balatoni és a dunai vízjelző szolgálat felállítása (a balatoni megindult: 1934. júl. 8-án). Repülőként Magyarországon elsőként emelkedett 10 000 méteres magasságba (Háry Lászlóval, 1925. máj. 14-én), majd összesen 1380 felszállást hajtott végre (1925–1943 között, átlagosan 4000 méteres magasságban).
Hille Alfréd részt vett a londoni Nemzetközi Légügyi Kongresszuson (1923-ban), amelynek hatására érdeklődése véglegesen a katonai repülőmeteorológiai kutatások felé fordult. Mivel a trianoni békeszerződés megtiltotta Magyarország számára repülőgépek tartását, Hille Alfréd javaslatára Magyarország memorandumot intézett a nagyhatalmakhoz, hogy engedélyezzék néhány korszerű gép használatát (magassági mérések végrehajtására; valójában a cél egy titkos légierő kialakítása és fenntartása volt, 1924-ben). Kezdetben kis teljesítményű iskolagépekkel végzett meteorológiai repüléseket, majd megérkezett az első két angol gyártmányú, kétüléses Bristol F2B felderítőgép, és a szegedi repülőtéren megalakult a Kereskedelmi Minisztérium Meteorológiai Repülő Kirendeltsége (amelyet Háry László vezetett, 1925-től). Hille Alfréd és Háry László hajtották végre az első felszállást, majd a rendszeressé váló kutatórepülések tapasztalatai után Hille Alfréd megírta az első magyar repülésmeteorológiai könyvet (A repülés eleme – légkörtani ismeretek címmel, 1926-ban).
Emlékezet
Budapesten (Mártonhegy, XII. kerület Ormódi utca 7.) élt és tevékenykedett. Emlékét a siófoki viharjelző obszervatórium falán emléktábla őrzi (a balatoni viharjelzés megindulásának 60. évfordulóján állíttatta az OMSZ, 1994-ben). Tiszteletére a Magyar Meteorológiai Társaság Hille Alfréd-díjat (= Hille Alfréd Ifjúsági Pályadíjat) alapított (az Országos Tudományos Diákkonferenciák meteorológiai szekcióiban bemutatott legjobb dolgozatok jutalmazására, 1987-ben) és Hille Alfréd-emlékkönyvet adott ki (1985-ben). A Magyar Meteorológiai Társaság emlékére Hille Alfréd-emlékülést tartott (1985. okt. 31-én). A Magyar Honvédség katonai meteorológusai aug. 14-én, Hille Alfréd születésnapján ünneplik fegyvernemi napjukat.
Elismertség
A Magyar Meteorológiai Társaság alapító tagja (1925. jan. 25-étől), főtitkára (1925–1929), elnöke (1961–1965), t. tagja (1977-től). A Magyar Földrajzi Társaság tagja (1930–1981). A Magyar Aero Szövetség alelnöke.
Elismerés
A Magyar Vöröskereszt Érdemkeresztje (1936), Munka Érdemrend (ezüst, 1965). Steiner Lajos-emlékérem (1959).
Főbb művei
F. m.: Az 1905. évi szept. 8-i calabriai földrengés elemei. Részben egy. doktori értek. is. (Az Országos Egyetemes Természetrajzi Szövetsége Évkönyve. Pécs, 1914)
A repülés eleme – légkörtani ismeretek. (Bp., 1926)
Magassági légköri kutatás. (Természettudományi Közlöny, 1929)
A magassági légzés és eszközei. (Magyar Katonai Szemle, 1935)
A viharjelző szolgálat a Balatonon és a Dunán. – Látásészlelések a budapesti repülőtereken. (Az Időjárás, 1936)
Légkörtan repülők számára. Tankönyv. 158 fekete–fehér ábrával és 16 fekete–fehér fotóval. (Bp., 1940; 2. kiad. 1943)
Az időjárás és az ember. Többekkel. (Az Országos Meteorológiai Intézet népszerű kiadványai. 1. Bp., 1951)
Felhők fölött, felhők alatt. Többekkel. (Az Országos Meteorológiai Intézet népszerű kiadványai. 2. Bp., 1952)
Éghajlatunk erdőn, mezőn, üzemekben. Többekkel. (Az Országos Meteorológiai Intézet népszerű kiadványai. 3. Bp., 1953)
Milyen szél van odafenn? (Időjáráskutatók otthonában. Bp., 1955)
Repülési meteorológia. Monográfia. 201 fekete–fehér ábrával, 16 fotóval és 9 kihajtható melléklettel. (Bp., 1955)
szerk.: Alkalmazott éghajlattani kutatások a Délkelet-Dunántúlon. A Magyar Meteorológiai Társaság VII. Vándorgyűlése. Pécs, 1961. aug. 25–27. Előadások és hozzászólások. Szerk. (Bp., 1962)
A légszennyeződés a Veszprém megyei iparvidéken. A Magyar Meteorológiai Társaság VIII. Vándorgyűlése. Veszprém, 1962. aug. 10–12. Előadások és hozzászólások. Szerk. (Bp., 1963)
A Balaton meteorológiájának és hidrológiájának néhány kérdése. A Magyar Meteorológiai Társaság IX. Vándorgyűlése. Siófok, 1963. szept. 6–8. Előadások és hozzászólások. Szerk. (Bp., 1964)
Az erdészeti meteorológia néhány kérdése. A Magyar Meteorológiai Társaság X. Vándorgyűlése. Sopron, 1964. aug. 28–30. Előadások és hozzászólások. Szerk. Ambrózy Pállal. (Bp., 1965)
ford.: Hromov, Sz. P.: A szinoptikus meteorológia alapjai. Szerk. Dési Frigyes. Ford. Többekkel. (Bp., 1952).
Irodalom
Irod.: Berényi Dénes: H. A.: Légkörtan repülők számára. (Debreceni Szemle, 1941)
Rajkay Ödön: H. A. nyugalomba vonult. (Az Időjárás, 1957)
Zách Alfréd: H. A. 85 éves. (Légkör, 1976)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 1981. júl. 26.–Népszabadság, 1981. júl. 28.)
Szakály József: H. A. emlékezete. (Légkör, 1981)
H. A. Emlékkönyv. Szerk. Csaplak Andor. (Bp., 1985)
H. A. emlékülés. Budapest, 1985. okt. 31. Szerk. Simon Antal. (Bp., 1991)
Szalma János: H. A. szellemi öröksége. (Légkör, 1991)
Szegedi egyetemi almanach. 1921–1995. (Szeged, 1996)
Simon Antal: Magyarországi meteorológusok életrajzi lexikonja. (Az Országos Meteorológiai Szolgálat kiadványa. Bp., 2004)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
