Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Danielik János
    Danielik József
    Ertl Róbert
    Peidl Gyula
    Tüdős Klára

    Hilvert Elek

    építőmérnök


    Született: 1895. november 25. Budapest
    Meghalt: 1977. július 26. Budapest
    Temetés: 1977. augusztus 12. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét, hamvasztás

    Család

    Sz: Hilvert Manó (1861–1917) MÁV-mérnök, majd vasúti és hajózási főfelügyelő, Singer Hermine (1873–1943). Nős, egy fia született (1933. jan. 7.). Elvált.

    Iskola

    A József Műegyetemen általános mérnöki okl. szerzett (1919), a műszaki tudományok kandidátusa (1966).

    Életút

    Az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (1916–1918), Kis Jenő építési vállalkozó statikus mérnöke (1919–1925). A Foresta Romana faipari vállalat romániai és lengyelországi üzemeinek mérnökeként erdei vasutakat, hidakat és völgyzárógátakat tervezett (1925–1931), Versa Lajos mérnök statikusa (1931–1932). A Szovjetunióban, a Nehézipari Népbiztosságon, a Kuzbasszugol bányatervező vállalat tervezőmérnöke (Novoszibirszkben, 1932–1937), hazatérése után budapesti építési vállalkozóknál magánmérnök (1937–1944: Csengery és Pallay, 1937–1939; Leindörfner Pál, 1939–1940; Wanner Henrik, 1940–1944). A II. vh. után a Vörös Hadsereg műszaki alakulatainál polgári alkalmazott (1945), a Delta Magas- és Mélyépítő Rt. építésvezetője (1945–1947), önálló tervezőmérnök (1947–1948). Az Építéstudományi és Tervező Intézet (ÉTI) Ipari Tervező Osztályának vezetője (1948–1949), az Állami Mélyépítéstudományi és Tervező Intézet I. Főosztályának vezetője (1949–1950), a Mélyépítési Tervező Vállalat igazgatója (1950. júl. 1.–1959. jan. 13.), az Építésügyi Minisztérium (ÉM) Építéstervezési Főosztályának létesítményi főmérnöke, tud. tanácsadója (1959–1970). A BME, ill. az ÉKME Építőmérnöki Kar Hídépítéstani Tanszékén és a Vasbetonszerkezetek Tanszékén a Faszerkezetek és a Fa- és kisegítő szerkezetek c. tárgyak előadó tanára (1949–1963). C. egy. docens (1964. aug. 1-jétől).

    Hidak tervezésével és statikájával foglalkozott. Nevéhez fűződik – többek között – a Kossuth híd, a II. vh. utáni első állandó Duna-híd tervezése (Mistéth Endrével, 1945–1946), majd a bp.-i Margit híd építésvezetője (1945–1947), valamint ő tervezte a vásárosnaményi közúti Tisza hidat (1946) és a bp.-i Bartók Béla úti kétvágányú acélhidat (1948). Kutatóként a ragasztott faszerkezetek elméletének és technológiájának magyarországi úttörője, ill. jelentős eredményeket ért el a rácsos ívtartók statikai vizsgálata terén is.

    A Kossuth híd volt az első és sokáig (1946. aug. 20-ig, a Szabadság-híd megnyitásáig) az egyetlen állandó híd a II. vh. után Buda és Pest között. A pillérek építése 1945. máj. 16-án indult meg, a pesti Kossuth tér és a budai Batthyány tér közötti hidat a gyalogos forgalomnak 1946. jan. 15-én, az autós forgalomnak 1946. jan. 18-án – az utolsó budapesti híd felrobbantásának első évfordulóján – adták át. Hilvert Elek és Mistéth Endre (1912–2006) kilencnyílású hidat tervezett, a híd az eredeti tervek szerint faszerkezettel készült volna (ezért kérték fel először Hilvertet, s csak később Mistéthet). Végül a két parti nyílást leszámítva a híd acélszerkezettel épült meg (1954-ben azokat is acélra cserélték, a kivitelezéshez szükséges vasat a háborús törmelékekből válogatták össze). A Kossuth híd kétszer egy forgalmi sávos volt, hét méter keresztmetszeti szélességet biztosított az autóknak és további 3,25 métert a gyalogosoknak; a híd hossza 355 méter, szélessége15,8 méter, az acélszerkezet tömege 750 tonna volt. A híd tízéves élettartamra készült, egy idő után már autóbuszok nem is hajthattak fel rá; a hídszerkezet elhasználódása miatt 1957-ben forgalmon kívül helyezték, végül 1960. nov. 15-én lebontották (az ún. medertisztítási munkák 1963. jan. 2-án fejeződtek be). A Kossuth-híd, mint az első, állandó híd az 1945 utáni újjáépítés szimbólumává vált, a híd építéséről Háy Gyula (1900–1975) színművet írt (Az élet hídja címmel, munkájáért Kossuth-díjat vehetett át; 1951-ben). A híd helyét a pesti parton emléktábla jelöli (Pál Ferenc alkotása, mészkő, 1961).

    Emlékezet

    Budapesten élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik.

    Elismertség

    Az MTA Faipari Szakbizottsága (1950–1959), Építéstudományi Főbizottsága (1952–1957) és Mérnöki Szakbizottsága tagja (1957-től). A Magyar Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete (MMTSZSZ) alapító tagja (1945-től).

    Elismerés

    Munka Érdemrend (1953), a Munka Vörös Zászló Érdemrendje. Az MTA Elnökség Jutalma (1954).

    Főbb művei

    F. m.: Egy textilgyár gépeinek kiemelése a Tiszából. (Magyar Technika, 1947)
    Útépítés útmesterek részére. (A FÉKOSZ kiadványa. Bp., 1949)
    Faszerkezetek korszerű kapcsolása. – Többfás tartók. – A faszerkezetek építésére vonatkozó előírások. (A fa mint építőanyag. Szerk. Palotás László. Bp., 1949)
    Faszerkezetek. Egy. jegyz. (Bp., 1949; 2. kiad. 1951; 3. kiad. 1954)
    A földalatti gyorsvasútról. (Szabad Nép, 1950. szept. 21.)
    Enyvezett faszerkezetek. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1951)
    A fa mint építőanyag. (A Mérnöktovábbképző Intézet előadásai. Bp., 1953)
    Mezőgazdasági jellegű települések közművesítési és mélyépítési feladatai. (Magyar Technika, 1953)
    Hídépítési állványok. I–II. köt. (A Mérnöktovábbképző Intézet kiadványa. Bp., 1953–1954)
    Építőipari ragasztott faszerkezetek. 1–6. (Faipar, 1954–1955 és külön: a Mérnöktovábbképző Intézet előadásai. Bp., 1955)
    Faszerkezetek. Monográfia, egy. tankönyv és kand. értek. is. (Bp., 1956)
    Faszerkezetek. – Kisegítő szerkezetek. Papp Bélával. (Mérnöki kézikönyv. Szerk. Palotás László. Bp., 1959)
    Ragasztott fatartókkal végzett kísérletek. (Faipar, 1959)
    Fa- és kisegítő szerkezetek. Egy. jegyz. (Bp., 1960; 5. kiad. 1965)
    Enyvezett faszerkezetek. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1961)
    Munkahelyi szerkezetek. (A Mérnöktovábbképző Intézet kiadványa. M4 Bp., 1961; 2. kiad. 1962)
    Faszerkezetek. Egy. tankönyv. (Bp., 1965; 5. kiad. 1972)
    Az ÉM tervezőszerveinek feladatkörébe tartozó közműtervezés célkitűzései a III. ötéves terv időszakában. (Műszaki Tervezés, 1966).

    Irodalom

    Irod.: H. E. munkássága. (Magyar Építőipar, 1976)
    Halálhír. (Népszabadság, 1977. júl. 28.–Magyar Nemzet, 1977. júl. 29.)
    Bonta József: Egy nagy életmű. (Magyar Építőipar, 1977). Megjegyzés: építési irodák: Kis Jenő (Bp. III. ker. Zsigmond u. 70.)
    Versa Lajos (Bp. V. ker. Falk Miksa u.)
    Csengery és Pallay (Bp. IV. ker. Petőfi Sándor u. 16.)
    Leindörfner Pál (Párkánynána) és Wanner Henrik (Bp. XI. ker. Horthy Mikós út 35.)

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (25), agrokémikus (11), állatorvos (74), állattenyésztő (17), antropológus (13), atléta (20), bakteriológus (16), bányamérnök (39), belgyógyász (84), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (41), biológus (198), bíró (17), bőrgyógyász (18), botanikus (62), ciszterci szerzetes (17), csillagász (17), diplomata (41), edző (89), egészségpolitikus (10), egyházi író (21), egyháztörténész (10), emlékiratíró (11), endokrinológus (10), énekes (14), entomológus (27), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (34), erdőmérnök (48), esztéta (34), etnográfus (79), evangélikus lelkész (13), farmakológus (21), feltaláló (30), festő (124), festőművész (121), filmrendező (16), filológus (59), filozófus (79), fizikus (116), fiziológus (15), fogorvos (21), földbirtokos (12), földmérő mérnök (20), folklorista (36), forgatókönyvíró (10), fül-orr-gégész (26), gazdasági mérnök (109), gazdasági vezető (13), gazdaságpolitikus (39), genetikus (13), geofizikus (14), geográfus (55), geológus (71), gépészmérnök (166), grafikus (73), gyermekgyógyász (38), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (43), hadtörténész (15), helytörténész (15), hematológus (10), hidrológus (13), honvéd ezredes (11), honvéd tábornok (72), honvédtiszt (25), ifjúsági író (12), immunológus (13), informatikus (12), iparművész (20), író (1007), irodalomtörténész (285), jezsuita szerzetes (11), jogász (333), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (185), kertész (34), kertészmérnök (22), klasszika-filológus (43), kohómérnök (24), költő (189), könyvtáros (72), közgazdász (190), kritikus (61), kultúrpolitikus (22), labdarúgó (37), levéltáros (91), matematikus (99), mérnök (718), meteorológus (14), mezőgazda (130), mezőgazdasági mérnök (108), mikológus (12), mikrobiológus (26), miniszterelnök (24), műfordító (228),


    © Névpont, 2024. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu