Bedő Albert, kálnoki
erdész, politikus
Született: 1839. december 31. Sepsikőröspatak, Háromszék vármegye
Meghalt: 1918. október 20. Budapest
Család
Sz: Bedő Lajos unitárius lelkész, Jancsó Anna. Fia: Bedő Béla (1874–1939) földbirtokos, az Uránia tudományos színház társigazgatója.
Iskola
A székelykeresztúri és a kolozsvári unitárius gimnáziumban tanult, Kolozsvárott jogot hallgatott (1860), a Selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián erdész okl. szerzett (1866), az MTA tagja (l.: 1880. máj. 20.).
Életút
A vukovári (Szlavónia) Eltz-uradalom segéderdésze (1864–1866), a Pénzügyminisztérium (PM) fogalmazója, az erdészeti ügyek előadója (1868–1872), miniszteri titkári rangban ún. erdőmester (1872–1873), a PM-ban a kincstári erdők ügyosztályának referense (1873–1878), főerdőtanácsosa (1878–1881). Miniszteri tanácsosi rangban a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium országos főerdőmestere és a minisztérium I. Főosztályának főnöke (1881–1896), c. államtitkára (1895-től). A Szabadelvű Párt országgyűlési képviselője (Apatini választókerület, 1896–1901; Székelykeresztúri választókerület, 1901–1905).
A modern magyarországi erdőgazdálkodás egyik megteremtője. Vezető szerepet játszott az 1879. évi erdőtörvény (1879: XXXI. tc.) előkészítésében, kidolgozásában, majd ő terjesztette be azt a Képviselőházban, ill. a törvény parlamenti tárgyalásánál ő képviselte a kormányt.
Emlékezet
Emlékére az Országos Erdészeti Egyesület Bedő Albert-emlékérmet alapított (1957). Róla nevezték el az 1883-ban alapított ásotthalomi Erdőőri Szakiskolát (1961-től Bedő Albert Erdészeti Szakiskola; a névadó ünnepségre és az iskola kertjében levő Bedő Albert-szobor avatására 1962. jún.-ban került sor). Szülőhelyén, Sepsikőröspatakon 2006-ban emléktáblát állítottak fel, nevét vette fel a helyi elemi iskola, ahol egy Bedő-emlékfa is őrzi emlékét. 2007 őszén, a helyi unitárius templom előterében Bedő Albert-szobrot avattak. (A tervek szerint elkészül a Bedő-emlékház is).
Elismertség
Az Országos Erdészeti Egyesület titkára (1866–1876), az igazgatóválasztmány tagja (1876-tól), első alelnöke (1880–1916), majd tb. alelnöke (1916-tól). Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) választmányi tagja. A Magyar Fakereskedők és Faiparosok Országos Egyesülete és a Székely Egyesület elnöke, a Magyar Vadászati Védegylet alelnöke. Az Osztrák Birodalmi Erdészeti Egyletés a Société Nationale d’Agriculture de France külső tagja. A nemzetközi gazdasági kongresszus párizsi végrehajtó bizottságának tagja (1878).
Elismerés
A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem tb. doktora (1896).
Szerkesztés
Az Erdészeti Lapok szerkesztője (1871–1899), a Magyar Köztisztviselő c. folyóirat alapítója szerkesztője (1900-tól).
Főbb művei
F. m.: Nyílt levél hazai fakereskedésünk ügyében. (Pest, 1871)
Erdőtörvényt kérünk. (Erdészeti Lapok, 1871)
Tájékozódás erdészeti kiállításunk ügyében. (Buda, 1873)
Erdészetünk leírása. (Bp., 1874)
Erdő-őr vagy az erdészet alapvonalai kérdésekben és feleletekben. (Bp., 1874; 2. kiad. 1879; 3. kiad. 1883; 6. kiad. 1891; 9. kiad. 1912)
Das Forstwesen als Gegenstand der internationalen Statistik. Denkschrift im Hinblick auf den 9. internationalen statistischen Congress. (Bp., 1874)
A magyar királyi államerdők gazdasági és kereskedelmi leírása. (Bp., 1878; franciául és németül is)
Az erdészet. Hivatalos jelentés a Párizsban, 1878-ban tartott egyetemes kiállításról. (Bp., 1879)
Erdészeti teendőink. (Erdészeti Lapok, 1880)
Az erdészeti ügyek közigazgatási kezelése hazánkban (Erdészeti Lapok, 1882)
A magyar állam erdőségeinek gazdasági és kereskedelmi leírása. 1–3. (Bp., 1885)
Magyarország erdőségei. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1885. jún. 15.; Értekezések a természettudományok köréből. 15. köt. 17. Bp., 1885)
Az erdőmívelés jelentősége hazánkban. – Az erdőhasználat fejlődése és jelenlegi állapota a magyar államban. – Magyarország erdőségei. (Erdészeti Lapok, 1886)
A magyar erdész nemzeti hivatása. (Erdészeti Lapok, 1896)
A szocializmus kérdéséhez. Országgyűlési beszéd. (Bp., 1897)
Az Országos Erdészeti Egyesület alakulásának idejéből. (Bp., 1907).
Irodalom
Irod.: B. A. államszolgálatának 25. évfordulója. (Erdészeti Lapok 1893)
Radnóti Dezső: B. A. (Erdély, 1894)
Kálnoki B. A. (Erdészeti Lapok 1918)
B. A. (Unitárius Közlöny 1918)
Király Pál: Új adat B. A. életrajzához. (Az Erdő, 1977)
Tompa Károly: B. A. sírjánál jártam. (Az Erdő 1982)
D. Nagy András: Emlékezés B. A.-ra. (Erdőgazdaság és Faipar, 1984)
Oroszi Sándor: B. A. (Évfordulóink a műszaki és természettudományokban, 1989)
Oroszi Sándor: B. A. és a székelyek ügye. (Az Erdő, 1989).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
