Hirsch Lipót

Született: 1841. március 4. Pest
Meghalt: 1920. február 2. Budapest

Család

Zsidó családból származott, apja vagyonos szivar- és dohánygyáros volt, azonban hamar csődbe jutott. F: Schwarz Róza (1845–1906). Leánya: Hirsch Nelli (1871–1915) festőnő, grafikus, Radó Sámuel (1857–1919) író, újságíró, publicista felesége és Seidner Miklósné Hirsch Margit. Fia: Hirsch Ödön (1872–1936) jogász, ügyvéd.

Iskola

Eredetileg szobrásznak készült, majd nyomdásztanoncként és betűszedősegédként Müller Emilnél tanult, a Pester Lloyd nyomdájában; Pesten nyomdász segédlevelet szerzett.

Életút

Tanulmányai befejezése után, nyugat-európai tanulmányútja során ismerkedett meg a szocialista eszmékkel, elsősorban Ferdinand Lassalle (1825–1864) volt rá nagy hatással. Hazatérése után visszatért a Pester Lloyd nyomdájába, a Pester Lloyd Nyomda Rt. művezetője (1868–1873), a Franklin Társulat nyomdavezetője (1873–1894), majd nyugdíjba vonulásáig a Társulat ügyvezető igazgatója (1894–1912).

A magyarországi munkásmozgalom úttörője, szociális érdekvédő szervezeteinek első szervezője. A nyomdászmunkások bizalma folytán ő készítette el az általános választói jog érdekében, a Képviselőházhoz benyújtott kérvény szövegét (1868). Az első magyarországi politikai munkásszervezet, az Általános Munkásegylet alapító elnöke (1868–1869), leváltása után azonban többet nem vett részt a munkásmozgalomban. A Franklin Társulat igazgatójaként átalakította és felújította a Társulat nyomdáját, beszerezte a legújabb francia gyorssajtókat, külön betűöntőműhelyt rendezett be, amelyet korszerű betűöntőgéppel is felszerelt. Újításaival, az addig uralkodó német és osztrák (bécsi) betűstílusok és -típusok háttérbe szorításával jelentős szerepet játszott az igényes, magas színvonalú Franklin-könyv tipográfiai kialakításában. Az 1890-es évektől – Magyarországon az elsők között – bibliofil könyvek kiadására is törekedett, bevezette a számozott és a különleges papírra nyomtatott, egyedi könyvek megjelentetését. Kezdeményezte a Werbőczy Könyvnyomda épületének, nyomdai felszerelésének, valamint a Wodianer nyomda és kiadó megvásárlását (1901-ben). Ettől kezdve a Franklin az ifjúsági és a tankönyvek, valamint az üzleti könyvek legnagyobb kiadójává vált, továbbá a Franklin adta ki a Magyar Tudományos Akadémia kiadványait is. Az 1900-as évek elején élte a kiadó a virágkorát: több mint 300 betűszedőt foglalkoztatott. Hirsch Lipót Európa egyik legmodernebb kromo-fotocinkográfiai osztályát állította fel a legkorszerűbb vonalazógépek beszerzése után pedig a Monarchián belül a Franklinban nyomtatták a legtöbb napilapot, hetilapot és folyóiratot.

Emlékezet

Hirsch Lipót a századelő ismert közéleti személyisége volt, aki személyesen nyert meg több befolyásos üzletembert arra, hogy részt vegyen a Franklin Rt. igazgatóságában. Tipográfiai újításai mérföldkőnek számítottak a magyarországi nyomdászat és könyvművészet történetében, az ő elképzelései más, kisebb vállalkozásokat is új (= szecessziós) kiadványok megjelentetésére serkentettek. Mivel a munkásmozgalom kezdeti szervezésében is részt vett, mindig figyelemmel kísérte nyomdászai sorsát, érdekükben számos segélyegyletet és jótékonysági szervezetet alapított. Ötvenéves nyomdászati jubileumára, Hirsch Lipót tiszteletére, a Franklin Társulat több ezer koronás alapítványt hozott létre, amelynek kamataiból a Társulat elaggott, beteg és megrokkant munkásait segélyezte. Visszavonulása után, nyomdászati érdemei elismeréséért az uralkodó örményesi előnévvel, nemesi címmel ajándékozta meg (1912. dec. 20.). Budapesten (Belváros, IV. kerület Újvilág utca 2.) élt és tevékenykedett, a Rákoskeresztúri Izraelita Temetőben – családi sírban – nyugszik.

Elismertség

A Magyarországi Nyomdafőnökök Egyesülete elnöke és a Magyarországi Grafikai és Rokoniparosok Főnökegyesületének elnökségi tagja.

Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013