Csóka Lajos
történész, levéltáros, bencés szerzetes
Csóka J. Lajos
Született: 1904. június 23. Bük, Sopron vármegye
Meghalt: 1980. június 17. Pannonhalma
Család
A szombathelyi premontrei gimnáziumban éretts. (1922), belépett a bencés rendbe (1922. aug. 6.), pappá szentelték (1930. jún. 29.). A bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1929) és történelem–latin szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1930).
Iskola
A pannonhalmi bencés gimnázium r. tanára és hitoktatója (1930–1931), a bencés rend tanárképző főiskolájának r. tanára (1931–1943); közben a Bécsi Magyar Történeti Intézet tagjaként levéltári kutatásokat végzett (1932–1934, 1934–1935, 1939–1940). A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) előadója, az Elvi, majd a Tudományos Ügyosztály vezetője (1943–1946), az Egyházügyi Oszt. tagja (1946–1947), miniszteri osztálytanácsosi rangban (1946–1947); közben a VKM-be berendelt gimnáziumi igazgató is (1944–1946) A Pannonhalmai Főapátsági Főiskola főisk. tanára és a bencés szerzetesrend levéltárának őre (1948–1953), Pannonhalmán gimnáziumi tanár és levéltáros (1953–1963), ismét főisk. tanár és levéltáros (1963–1974), a bencés rend főlevéltárosa (1974–1980).
Életút
Tudományos pályafutásának kezdetén elsősorban 18. sz.-i magyar politika- és művelődéstörténettel foglalkozott, majd érdeklődése a magyar történelem Árpád-kori forrásai – különösen a Hartvik-legenda és Anonymus munkája – felé fordult. Alapvetően új eredményeket ért el a középkori latin nyelvű magyar irodalom történetének vizsgálata, valamint a magyar tudományos élet 18. sz.-i megszervezésének, az első magyarországi tudományos társaságok és intézmények kísérleteinek feltárása terén. A Ratio Educationis vizsgálatakor kiderítette, hogy a magyar művelődéstörténet ezen alapdokumentumának szerzője valójában Kollár Ádám volt, művében Kollár több addig ismeretlen pedagógiai iratát és levelét is közzétette (Mária Terézia iskolareformja és Kollár Ádám, 1936 és A Ratio Educationis korszaka, 1941). Monográfiát írt továbbá a bencés rend történetéről, annak magyarországi művelődéstörténeti hatásáról (Szent Benedek fiainak világtörténete, különös tekintettel Magyarországra. I–II., 1970). Rendezte a pannonhalmi bencés főapátság levéltárát, Balázs Péterrel elkészítette alapleltárát. Élete végén hozzálátott a levéltár Lónyay Stefánia-anyagának feldolgozásához. Művei Csóka J. Lajos vagy Csóka János Lajos néven jelentek meg (1935-től), megkülönböztetésül Csóka Lajos (1885–) katolikus történész, középiskolai tanár műveitől! – A Szent István Akadémia tagja (1949). A Bajor Bencés Akadémia tagja (rk.: 1970).
A Pannonhalmi Szemle felelős kiadója (1935–1943).
Főbb művei
F. m.: Sopron vármegye katholikus egyházi és tanügyi viszonyai III. Károly és Mária Terézia korában. Egy. doktori értek. is. Csóka Lajos néven. (Pannonhalma, 1929)
Világnézet és történetszemlélet. (A Pannonhalmi Szemle Könyvtára. 12. Pannonhalma, 1935)
Bessenyei György és a bécsi udvar. (A Pannonhalmi Szemle Könyvtára. 19. Pannonhalma, 1936)
Mária Terézia iskolareformja és Kollár Ádám. Monográfia. (A pannonhalmi főiskola könyvei. 5. Bp., 1936)
A magyarok és a kereszténység Géza fejedelem korában. (Emlékkönyv Szent István király halálának 900. évfordulóján. Bp., 1938 és külön: Bp., 1938)
Der erste Zeitabschnitt staatlicher Organisierung des öffentlichen Unterrichtswesens in Ungarn 1760–1791. (Gróf Klebersberg Kuno Magyar Történetkutató Intézet Évkönyve, 1939 és külön: Bp., 1939)
Középkori bencés iskoláink. (A Pannonhalmi Szemle Könyvtára. 26. Bp., 1939)
A királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem története. (Egyetemi Élet, 1940 és külön: Bp., 1940)
Állam és egyház a fejedelmi abszolutizmus és a felvilágosodás korában. Monográfia. (Bp., 1941)
A Ratio Educationis korszaka. (Magyar Művelődéstörténet. IV. köt., Bp., 1941)
A magyar tudományosság megszervezésének kísérletei a XVIII. században. (A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola Évkönyve, 1941/42. Bp., 1942; és külön: Bp., 1942)
Clunyi szellemű volt-e a magyar egyház a XI. században? Latin kivonattal. (A Regnum egyháztöténeti évkönyv Szekfű Gyula emlékkönyve, 1942/43 és külön: Bp., 1943)
A kora középkor művelődési eszményének kialakulása. (Magyar Paedagogia, 1943)
A Pannonhalmi Alapítólevél interpolálása. (Levéltári Közlemények, 1961)
Ki volt Anonymus? (Magyar Nyelv, 1962)
Adalbert és Walfer pannonhalmi 1153., illetőleg 1157. évi oklevelének hitelessége. (Levéltári Közlemények, 1964)
latin nyelvű történeti irodalom kialakulása Magyarországon a XI–XIV. században. Monográfia. (Irodalomtörténeti Könyvtár. 20. Bp., 1967)
I benedettini e l’inizio dei rapporti letterari italo–ungheresi. (Italia ed Ungheria. Dieci secoli di rapporti letterari. Bp., 1967)
Hol születtél Szent Márton? (Vigilia, 1969)
Szent Benedek fiainak világtörténete, különös tekintettel Magyarországra. I–II. köt. (Bp., 1970)
A román kor kialakulása és a bencések. (Vigilia, 1971)
Ein unbekannter Brief des Abtes Rupert von Deutz. (Studien und Mitteilungen zur Geschichte des Benediktiner-Ordens und seiner Zweige, 1973)
Az ókori kultúra átszármaztatója a középkorba. Beda Venerabilis. (Vigilia, 1973)
Az első magyar törvénykönyv keletkezéstörténete. (Jogtörténeti Tanulmányok, 1974)
Szent Gellért kisebb és nagyobb legendájának keletkezéstörténete. (Középkori kútfőink kritikus kérdései. Szerk. Horváth János, Székely György. Bp., 1974)
Észrevételek a „P. dictus magister” értelmezéséhez. Anonymus hovatartozása. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1976)
Kollár Ádám és az 1777. évi Ratio Educationis. (Magyar Pedagógia, 1977)
Geschichte des benediktinischen Mönchtums in Ungarn. Monográfia. 5 táblával. A Szent Benedek fiainak világtörténete, különös tekintettel Magyarországra c. műve rövidített német nyelvű kiadása. (Studia Hungarica. München, 1980)
Guzmics Izidor, a keresztény egység apostola. (Népek nagy nevelője. Szent Benedeknek, Európa védőszentjének emlékezete. Bp., 1981)
Az esztergomi főszékesegyházi könyvtár MS III. 184. kódexe. (Századok, 1982)
Szent István intelmeinek és törvényeinek szerzősége. (Az Úr szolgálatának iskolája. A pannonhalmi bencés rend gimnáziuma tanárainak tanulmányaiből. 1939–1989. Szerk. Borián Elréd. Pannonhalma, 1990)
Szent Gellért szellemi és írói egyénisége. (Emlékkönyv Szent Gellért püspök halálának 950. évfordulóján. 1046–1996. Szerk. Horánszky Nándor. Bp., 1996)
Bük története. Közreadta, a kísérőtanulmányt írta Gyurácz Ferenc. (Vasi Szemle, 2001).
Irodalom
Irod.: Tóth László: Cs. L.: Sopron vármegye katholikus egyházi és tanügyi viszonyai III. Károly és Mária Terézia korában. (Századok, 1929)
Kerekes Emil: Cs. J. L.: Mária Terézia iskolareformja és Kollár Ádám. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1937)
Imre Sándor: Mária Terézia iskolareformja és Kollár Ádám. (Századok, 1937)
Cs. J. L. tudományos munkássága. (Pannonhalmi Főapátsági Főiskola 1941–42. évi Évkönyve, 1942)
Csapodi Csaba: Cs. J. L.: A magyar tudományosság megszervezésének kísérletei a XVIII. században. (Századok, 1945)
Látogatás a pannonhalmi levéltárban. Cs. J. L.-sal beszélget Benda Kálmán. (Levéltári Szemle, 1966)
Komjáthy Miklós: Cs. J. L.: A latin nyelvű történeti irodalom kialakulása Magyarországon a XI–XIV. században. (Levéltári Közlemények, 1968)
Boronkai Iván: Cs. J. L.: A latin nyelvű történeti irodalom kialakulása Magyarországon a XI–XIV. században. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1968)
V. Kovács Sándor: Cs. J. L. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1980)
Csapodi Csaba: Cs. J. L. (Levéltári Közlemények, 1980/81)
A Pannonhalmi Szent Benedek-rend névtára. Összeáll. Berkó Pál, Legányi Norbert. (Pannonhalma, 1987). Megjegyzés: 1. Művei bibliográfiákban gyakran összekeverve Csóka Lajos (1885–) történész, történelem–magyar szakos középiskolai tanár munkáival! 2. Mindkét Csóka Lajos ugyanabban az évben szerzett bölcsészdoktori oklevelet! Ekkor még mindketten Csóka Lajos néven publikáltak. Csóka Lajos (1885–) egyetemi doktori értekezése: A német külpolitika irányfejlődése a XIX. század hetvenes éveiben. (Bp., 1929)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
