Hankó Géza
földmérő mérnök, térképész
Született: 1895. július 27. Temesvár
Meghalt: 1973. január 19. Budapest
Temetés: 1973. január 31. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Sz: Hankó Gyula (†1918) MÁV-gépészmérnök, Domány Jolán (†1918). F: 1924-től Szabó Anna (†1974). Fia:Hankó Zoltán (1925–2014) vízépítőmérnök, hidrológus és Hankó Géza, ifj. (1926–1986) vízépítőmérnök; leánya: Reis Lászlóné Hankó Edit (1930–1975) könyvtáros.
Iskola
A pécsi állami reáliskolában éretts. (1913), József Műegyetemen mérnöki okl. szerzett (1922), a műszaki (geofizikai) tudományok kandidátusa (1958).
Életút
Az I. világháborúban frontszolgálatot teljesített, orosz hadifogságban volt (1915–1920). Tanulmányai befejezése után a József Műegyetem Geodéziai Tanszéke tanársegéde (1922–1923). A Honvéd Térképészeti Intézet Geodéziai Csoportjának műszaki tisztje (1923–1940), ill. uo. a Fotogrammetriai Csoport vezetője (1940–1946), a II. világháború végén, az intézet kitelepítésével amerikai hadifogságban volt. Hazatérése után magánmérnök; a Zimonyi és Szabó cég birtokrendezői tervezőirodájának földbirtokrendező mérnöke (1946–1949). A Fővárosi Tervező Iroda városmérő mérnöke (1949. febr.–aug.), a budapesti Vasútépítő Vállalat felmérő és kitűző mérnöke (1949–1951), a Kohóipari Tervező Iroda főmérnöke és a Telepítési Osztály vezetője (1951–1954). A Geodéziai és Kartográfiai Intézet, ill. a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat (BGTV) Fotogrammetriai Csoportjának vezetője (1954–1956), az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal Fotogrammetriai Osztályának alapító vezetője (1956-tól).
A Soproni Műszaki Egyetem Földmérőmérnöki Karán a fotogrammetria és az ÉKME-n a földi és légi fotogrammetria előadója, c. egy. docens (1952-től).
Földmérés-térképészeti kutatásokkal foglalkozott, a magyarországi fotogrammetriai kutatások egyik elindítója. Kutatásai kiterjedtek a fotogrammetria legkülönbözőbb alkalmazási területeire: gáz- és olajkutatás, vasútépítés, városrendezés, telepítés, vízrendezés, erdészet stb. Vizsgálta továbbá a fotogrammetria elméleti kérdéseit, a fotótérképek megbízhatóságát, a képháromszögelés problémáit, a magasságkülönbségek torzító hatásait, a fénykép-illesztőpontok kiválasztását, az ezzel összefüggő gazdaságossági kérdéseket. Rédey Istvánnal (1898–1968) bevezette a topográfiai térképészet új eljárását, különböző méretarányokban több ezer topográfiai térképet készítettek. Kísérletei alapján készült el egy új magyar légi háromszögelő készülék modellje.
A II. világhábroú után jelentős szerepet játszott a főváros újjáépítését szolgáló földmérési feladatok megszervezésében, továbbá a földreformmal kapcsolatos fotogrammetriai munkák elindításában és irányításában. Nevéhez fűződik a légi és földi fényképezés egyetemi szintű oktatásának kidolgozása, az első tanrendek, tananyagok és egyéb oktatási segédletek összeállítása.
Emlékezet
Budapesten (XII. kerület Mártonhegyi út 67.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).
Elismerés
Lenin Kohászati Művek Emlékérem (1953), Sztálin Vasmű Emlékérem (1954).
Lázár-deák emlékérem.
Főbb művei
F. m.: Sztereoszkopikus látás. (Geodéziai Közlöny, 1928)
A sztereoszkopikus távolságmérés pontossága. (Geodéziai Közlöny, 1929)
A transzformált fototérkép megbízhatósága. (Térképészeti Közlöny, 1930; németül: Bildmessung und Luftbildwesen, 1929)
Magyarországi fénytérképek előállítása, pontossága, felhasználási módja s a gyakorlati tapasztalatok. (Térképészeti Közlöny, 1931; németül: Internationales Archiv für Photogrammetrie, 1931)
A képháromszögelés Magyarországon. – A légi síkfotogrammetria gazdaságossági vizsgálata Magyarországon. (Térképészeti Közlöny, 1931)
Magasságkülönbségek a légitérképezésnél. (Térképészeti Közlöny, 1932)
Az emberi szem és a fényképezés negatívjai, különös tekintettel a légi fotogrammetriára. (Térképészeti Közlöny, 1935)
A fotogrammetria fejlődése Svájcban és Németországban. (Térképészeti Közlöny, 1936)
Eljárások a légi fénykép adatainak a térképre való átvitelére. Sík- és dombvidék. (A Magyar Fotogrammetriai Társaság 1936/37. évi évkönyve. Bp., 1937)
Az állami földmérés, háromszögelés és szintezés ismertetése. (Magyar Katonai Szemle, 1940)
Fénykép-illesztőpontok. (Térképészeti Közlöny, 1942)
A fotogrammetria és alkalmazása. (A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mérnöktovábbképző Intézete Kiadványai. XVI. köt. 29. füz. Bp., 1942)
Válogatott fejezetek a fényképmérés köréből. (Technika, 1943)
A fényképmérés kialakulása és fejlődése. (Magyar Katonai Szemle, 1944)
Fénykép-térképek készítése képátalakító készülékkel. (A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mérnöktovábbképző Intézete Kiadványai. M. 56. füz. Bp., 1945)
Kettős magassági alappontok szintezése. (Magyar Közlekedés, Mély- és Vízépítés, 1950)
Fotogrammetria. I. A fotogrammetria elemei és az egyképes fotogrammetria. Egy. jegyz. (Bp., 1952)
Fotogrammetria. (A Soproni Műszaki Egyetem Földmérnöki Kara jegyzetei. Sopron, 1952)
A légi fényképezés szerepe a telepítésnél. (Kohóipari Tervezés, 1952)
Fotogrammetria. II. Fényképpárok fotogrammetriája. A légi háromszögelés és a fotogrammetria egyéb alkalmazásai. Egy. jegyz. (Bp., 1953)
Korszerű térképezés fotogrammetriával. (Geodézia és Kartográfia, 1953)
Dunai áramvonalképek fotogrammetriai kiértékelése. – Fényképillesztőpontok meghatározása. (Geodézia és Kartográfia, 1954)
A fotogrammetria jelentősége a mérnöki gyakorlatban. (A Mérnöktovábbképző Intézet előadásai. Bp., 1955)
Fotogrammetria. 1–2. Egy. jegyz. (Bp., 1955; 2. kiad. 1958; 5. kiad. 1965)
Magyarország 1:5000 és 1:10 000 méretarányú topográfiai térképezése fotogrammetriai módszerrel. 1–2. (Geodézia és Kartográfia, 1956 és külön: Bp., 1956)
A légi fényképek alkalmazása topográfiai és egyéb felméréseknél. (A Mérnöktovábbképző Intézet előadásai. Bp., 1956)
Légifotogrammetriai tapasztalatok nagyméretarányú térképezésnél. (Geodézia és Kartográfia, 1957)
Légi fényképek torzulásainak vizsgálata. Kand. értek. (Bp., 1957)
A szovjet fotogrammetriai módszerek. – Kísérlet a fotogrammetria használatára a kataszteri térképek felújításával kapcsolatban. – A parallaxisok okozta mérési hibák a sztereofotogrammetriai kiértékelésnél. (Geodézia és Kartográfia, 1958)
Légifotogrammetriai térképezésnél használt filmek méretváltozásának vizsgálata. (Geodézia és Kartográfia, 1959)
A fényképek külső adatainak összefüggése a képtranszformátor beállítási elemeivel. – A képkoordináták összefüggése a vízszintes síkkoordinátákkal. (Geodézia és Kartográfia, 1960)
A fotogrammetria alkalmazása az 1:10 000 és nagyobb méretarányú térképezéseknél a hazai viszonyok között. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1960)
Über Radialtriangulation. 2 táblával. (Acta Technica, 1960)
Einpassen der Radialtriangulation in das geodätische System. (Acta Technica, 1961)
A fotogrammetriai kiértékelés és műszergyártás fejlődésének irányai. (Geodézia és Kartográfia, 1961)
A képpontok geodéziai koordinátáinak és a térképi hálózat vonalainak meghatározása. (Geodézia és Kartográfia, 1962)
A radiális háromszögelés geodéziai rendszerhez való illesztése. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1962)
A Zeiss 1818 sztereokomparátor mint szögmérő műszer. – Képpárok tájékozása a Drobisev-féle topográfiai sztereométeren. (ÉKME Tudományos Közleményei, 1963)
A képpárok kölcsönös tájékozásáról és kiegyenlítéséről. (Geodézia és Kartográfia, 1964)
Kölcsönös tájékozás részben numerikus eljárással. (Geodézia és Kartográfia, 1965)
A fotogrammetria az úttervezésben. (Geodézia és Kartográfia, 1967)
A fotogrammetria hazai kialakulása és várható fejlődése. (Geodézia és Kartográfia, 1968). Geodéziai kézikönyv. III. 3. (Bp., 1960).
Irodalom
Irod.: Homoródi Lajos: H. G. (Geodézia és Kartográfia, 1973)
Karkus Pál: H. G. (Hidrológiai Közlöny, 1986)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
