Hollósi Gábor
biológus, zoológus
Született: 1935. március 3. Vésztő, Békés vármegye
Meghalt: 2012. március 12. Debrecen
Temetés: 2012. március 26. Debrecen
Család
Sz: Turbucz Emma. F: Kertai Etelka gyógyszerész. Fia: Hollósi Gábor (1976–) történész, PhD.
Iskola
Elemi iskoláit Gyulán, Békéscsabán és Miskolcon végezte, a Miskolci Kereskedelmi Középiskolában éretts. (1953). A KLTE TTK-n biológia–kémia szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1957), doktorált (1961), a biológiai tudományok kandidátusa (1978).
Életút
A KLTE TTK, ill. a Debreceni Egyetem Állattani, ill. Állatanatómiai és Állatélettani Tanszék gyakornoka (1957–1958), egy. adjunktusa (1964–1979), egy. docense (1979–1983), az Összehasonlító Állatélettani Tanszék egy. docense (1983–2000) és a Tanszék vezetője (1993 és 1998). A Kecskeméti Konzervgyár mikrobiológusa (1957–1958), a POTE Élettani Intézete egy. tanársegéde (1958–1964). Varsóban és Lódzban (1962), Szófiában (1964), Bonnban (1965), a San Franciscó-i Kalifornia Egyetemen (UCLA) vendégkutató (1979–1980). Az MTA–TMB-n Varga Emil aspiránsa (1969–1973).
Állatélettannal foglalkozott, elsősorban a nukleinsav- és a fehérje-anyagcsere neurohumorális szabályozásának vizsgálata terén ért el jelentősebb eredményeket. Anatómiai és élettani jegyzeteket és egyéb egyetemi segédkönyveket is írt, háromkötetes Funkcionális állatanatómia c. műve a magyar tankönyvirodalom klasszikusa, évtizedeken át használták a debreceni egyetemen.
Debrecenben élt és tevékenykedett, a helyi köztemetőben nyugszik. Egyik tanítványa egy Nepálban felfedezett tegzesfajt (Rhyacophilia hollosii) nevezett el tiszteletére (2011-ben).
Főbb művei
F. m.: The Role of the Nervous System in the Maintenance of the Ribonucleic Acid and Desoxyribonucleic Acid of Striated Muscle Tissue. Többekkel. (Acta Biologica, 1960)
Changes of Nucleic Acid Content in Gastrocnemius Muscles of Pigeons and Turtles after Denervation and Tenotomy. Tigyi Andrással, Lissák Kálmánnal. (Acta Biologica, 1963)
Biológiai gyakorlatok. Többekkel. (Bp., 1964)
A nucleolus felépítése és sejtélettani szerepe. (Acta Biologica Debrecina, 1966)
A neurotrofika néhány kérdéséről. (Acta Biologica Debrecina, 1967)
Sejtbiológia – általános szövettan. Egy. jegyz. (Debrecen, 1969)
Összehasonlító adatok a fehérje-anyagcsere idegi szabályozásához. Balogh Árpáddal. – A denerváció hatása a nukleinsavak homeostasisára funkcionálisan különböző emlős izmokban. Ifj. Lovas Bélával. (Acta Biologica Debrecina, 1970)
Az indirekt elektrostimuláció hatása a funkcionálisan különböző vázizmok ribonukleinsav tartalmára. (Acta Biologica Debrecina, 1973)
Funkcionális állatanatómia. I–III. köt. Egy. jegyz. (Bp., 1973–1976; 3. kiad. 1980; 4. kiad. 1982; 5. kiad. 1983; 6. kiad. 1986; 8. kiad. 1989; 14. kiad. 1994; 16. kiad. 1998)
A nukleinsav idegi szabályozása izomszövetben. Kand. értek. (Debrecen, 1977)
Experimental Investigations on Hypokinesis of Skeletal Muscles with Different Functions. 1–2. Többekkel. (Acta Biologica, 1977)
Állatanatómiai praktikum. Mészáros Bélával. (Bp., 1977; 4. kiad. 1994)
A gerincesek bonctana. Praktikum. Összeáll. (Debrecen, 1979)
Cross-Hybridization of Light Chains of Cardiac Myosin Isozymes. Atrial and Ventricular Myosins. Többekkel. (FEBS Letters, 1980)
Verapamil and Hydralazine Preserve Myocardial Contractility in the Hereditary Cardiomyopathy of the Syrian Hamster. Többekkel. (Circulation Research, 1981)
Comparative Force-Velocity Relation and Analyses of Myosin of Dog Atria and Ventricles. Többekkel. (Circulation Research, 1982)
Paramiozin antitestek hatása az izmok kontraktilitására. Szöőr Árpáddal, Vajda Benővel. (Acta Biologica Debrecina, 1982)
A gerincvelő-átmetszés és az ischiectomia hatása a vázizmok nukleinsav-tartalmára. (Acta Biologica Debrecina, 1984).
Irodalom
Irod.: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1988)
Hübners Who is Who. 2. kiegészítő köt. (Zug, 2004)
Halálhír. (Egyetemi Élet, 2012. ápr.)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
